Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-29 / 303. szám
1964. december 29. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Ujmecsekaljai panoráma. Baranya híres borvidékén, Villányban szüretelik az Qpportót. Utáni rohamos fejlődésnek. Az államosítás idején 300 dolgozója volt az üzemnek, és alig kilencvenezer pár ' kesztyűt gyártottak évente. Ma háromezren dolgoznak az időközben kibővített gyárban, és másfél millió pár kesztyűt termelnek évente, ennek a meny- nyiségnek hetven százalékát exportra. Ilyen tekintetben megyén belül legfeljebb a szigetvári cipő kelhet versenyre a pécsi kesztyűvel. Ugyanis a szigetvári cipőgyár szintén kizárólag exportra termelő üzem. másutt az országban.. Az országgal együtt felnőtt a város isi Iparában, kultúrájában, tudományában. -Távlatai? Úgy gondoljuk: kétszázezren laknak majd' húsz év múlva a Mecsek-alji városban, és új gyárak emelkednek addigra a város szélein. Hiszen annak az útnak, amelyiken húsz éve elindultunk, még csak az elején járunk. A lehetőségek nagyok, a távlatok szinte beláthatatlanok, Pécsett is, mint bárhol az ország- ban$ Kurucz Pál Túl a megyehatáron — Nagyváros a Mecsekalján — Baranyát és Pécset egyáltalán nem nehéz felfedezni. Hiszen any- nyian felfedezték már! A rómaiak megtalálták itt Itália mediterrán éghajlatát, Evlia Cselebi a török világutazó kelet városainak zsibongó életét. A középkor az ország első egyetemét alapította itt, az újkor a természeti kincseket fedezte fel. A föld mélyében rejlő kőszén nyomában aknákat vágott, gyárakat épített, vasutat fektetett. A huszadik század második felében pedig a felszabadulás után a nagy felvirágzás korszakába lépett ez a táj. Pécs fejlődése a legszembetűnőbben a lakosság számával illusztrálható. A századfordulón valamivel több mint 53 ezer lakosa volt a városnak. Húsz év múlva 58 ezer. A következő évtizedben 74 ezerre nőtt a lakosok száma. 1941-ben 88 473 ember lakott Pécsett, 1949-ben 171 fővel kevesebben'laktak a városban, mint 1941- ben, de azután ugrásszerű fejlődés következett. 1960 január 1-én a lakosok száma már 114 655, 1962-ben 125 411. Miért találgassunk? Januárban közli majd a statisztikai hivatal jelentése. A város és a megye jellege? Pécs bányászváros? Igen. A lakosságnak egy nagy része dolgozik a bányákban. A város két szélén, a nyugati és a keleti városrészben — tízezernél több lakosú — bányász-lakótelepet találunk. Ámde: ott vannak ezenkívül az ipar más ágazatai. Bőrgyár, kesztyűgyár, sörgyár, az erőmű, a gépgyár, a bútorgyár, a cipőüzem az épületelemgyár. De nem kell < tovább folytatni,.. Talán -a -leg- ’pontosabb, ha azt mondjuk:-egy ■nagy város a MecséScáí ján.. A városba érkezőt mindének-5 “előtt az új építkezések ragadják meg. Ha Pest felől érkezik vonattal, akkor a nyugati városrész új lakóházaival ismerkedhet meg először, a főpályaudvar előtt pedig a most kibontakozó déli városrész új kilencemeletes épületei fogadják. A város keleti kapujában az egykori Meszes puszta helyén épült városnyi lakótelep szélén épülő toronyházaik állnak a hatos út bejáratánál. A Mecsek oldalában a társasházak sora jelenti az új színt. Ebben az évben csupán a Baranya megyei Építőipari Vállalat 794 új lakást ad át az új lakóknak. Ebből 360 már a korszerű nagypaneles eljárással épül, túlnyomórészt a valamikori szigeti vám szomszédságában fekvő bul- gárkertek helyén. A nem ipari jellegű építkezések közül jelentőségében, nagyságában kiemelkedik az új egyetemi városrész építése. Amikor 1921-ben a volt pozsonyi egyetemet Pécsre helyezték, sebtében iskolákban, kórházakban ■ helyezték el az egyetem klinikáit s tudományos intézeteit. A harmincas években végül komoly ígéretet tett az akkori kormányzat, hogy megoldja az egyetem elhelyezésének fojtogató problémáját. Az új egyetemből azonban csupán egy szárnyépület került tető alá. Oda beköltözött a jogi kar, és az egyetem építése nem is került többé napirendre. Illetve csak napjainkban. És, hogy most nemcsak ígéret hangzott el, bizonyítják az új négyszáz ágyas klinikatömb nyolc emelet magasba, nyúló falai, és az új gazdasági épületek. Az új klinika és a csatlakozó gazdasági épületek jelentik az egyetemváros építésének első ütemét. Ezek a létesítmények 210 millió forintos beruházással épülnek fel. A második ütemben a volt Dózsa itsztiiskola épületeit alakítják át. Ott kapnak helyet az" elméleti intézetek és az orvos- tudorpányi egyetem tizenkét #an- székéV'Ek, a második ütem 142 millió ■ forintos beruházással'' készül majd., el- A harmadik üijíem- bé’n, az egyetem távlati fejlesztési tervében egy 450 ágyas klinika felépítése szerepel. De ha már a felsőoktatáshoz kanyarodtunk, ne feledkezzünk meg a többi felsőoktatási intézményről sem, A Tanárképző Főiskola 1200 nappali tagozatos és 3500 levelező hallgatójával a tanárképzés dél-dunántúli centrumává növekedett az elmúlt tizenöt évben. A csupán jogi karral rendelkező Tudományegyetemen évente több száz jogászt képez- •nek. A Felsőfokú Vegyipari Technikum két éve működik. Most épül egy laktanya átalakításával a székháza, korszerű- - előadótermekkel, laboratóriumokkal. Idén Pécs mellett a megye is megkapta az első felsőoktatási intézményét. Sellyén, a Draschkovichok egykori kastélyában kapott, helyet a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum. Az első évben 69 hallgató előtt nyitotta meg kapuit. Az 1367-ben I. Lajos alapította Studium generále, az első magyar egyetem hatszázádik évfordulósőoktátás - egyik — fellegváraként ünnepelhet majd három év múlva... • Az új pécsi erőmű. 1966-ig további beruházásokkal kétszeresére . emelkedik a jelenlegi 100 MW teljesítménye. ,- D• . p. „„„„ _ f . legnagyobb bányaüzemei közé De most már csak egyetlen jan tehat Pecs es Baranya a fel- tartoznaic-. üzemet: a csak belföldre termelő A Zsolnay féle porcelángyár is sörgyárát említsük. Fontos üzem, új virágzásnak indult. A gyár fő- Pécsett legalábbis az. Mert Pécs, profilja ma a porcelán szigetelő, borvidék ide, borvidék oda, sör- * öt'országba szállít a gyár külön- ivó város. Itt a sörfogyasztás Amikor a századforduló körül böző méretű szigetelőket és állít- fejkvótája 60 liter évenként, OrPécs ipara 'erőteljesebben kezdett hatjuk, legalább annyi elismerést szágos rekord! féjlődni, egy. lelkes pénzes ember szerez a magyar porcelániparnak • kijelentette: „Magyarország Man- a szigetelőkkel, mint a herendi Félő, hogy csak megláttatni en- chesterét fogjuk itt létrehozni.” gyár a művészi díszműtárgyaival gedtük Pécset. Hiszen most még Hát ez nem sikerült. Bár próbál- és porcelán edényeivel. A gyár el kellene látogatnunk a Pécsi koztak a kőszénbányák megnyitó- • legújabb típusa, amelyik egyúttal Nemzeti Színházba, legalább a sa után vasolvasztással, de kidé- a nemrég létrehozott üzemrész- Pécsi Balett egyik előadását meg- rült, hogy a magas kéntartalmú ben készül, , a .180 centiméter ma- nézni, meg kellene ismerkedni a liasz kőszén nem alkalmas nyers gas, egy darabból készülő szige- művészeti élettel, írókkal, költők- áHapotijan erre. A nagy vasmű telő. kel, képzőművészekkel. Be kelterve még embriókorában meg- A másik ilyen ipari híresség a lene kopogtatnunk az egyetem bukott. Viszont- a. Tettye patak pécsi kesztyű. A háromezer dől- tudós professzoraihoz, bepillanta- menti tímármesterek, utódaként gőzét foglalkoztató gyár a brüsz- nunk a tudományos intézetek létrejött bőrgyár, majd a kesztyű- szeli világkiállításon elismerő ok- munkájába. gyár, a Zsolnay 'Vilmos alapítót- levelet szerzett, az elmúlt évben Talán valami különlegességet is ta porcelángyár,' a kis magánváll pedig'a könnyűipar legszebb tér- . meg- kellett volna néznünk? Vé- lalkozásokból, vagy inkább a ma- méko címet ítélték oda a pécsi gül is tulajdonképpen Pécsett gánvállalkozások megbuktatásából kesztyűnek. A gyár egyébként ti- sincsenek különlegességek.. Annyi kinövő nagy bányaüzemek lettek Pikus .■ jijKjí iíeiil?flÖíltfulásv-iöítén't itt' húsz év alatt, mint A ma iparának a reprezentált-, sa Pécsen kétségkívül á Jászén bányászat. A pécsi és komiéi szénbányászati trösztök össze- vonásával kialakult Mecseki Szénbányászati Tröszt üzemeiben Itfpl” mintegy húszezer ember dolgozik. A felszabadulás óta megnvitott ú.i bányaüzemek, ha a világszín- jmEr vonalat használjuk mérceként. akkor is a legkorszerűbbek közé tartoznak. A komlói Zobák-akna. .jSp ; a pécsi István II akna, szállítási kapacitásukat tekintve az ország W■JK
