Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-20 / 298. szám

>964. december ZÍ. fOEüS ÜBBtSfil RWCJf®S 3 Józsi bácsi emlékezik. A múlt. A most épülő ebédlő. Múlt, jelen, jövő Mindez együtt látható a tamási téglagyárban. S egy kicsit mutat, ja ami ebben az országban két évtizede végbemegy: a múlt örök­ségét, a nyomort — ahogy erőnk­től telik — felszámoljuk, s en­nek biztosítására a termelést ál­landóan növeljük. A múltat Kormos Józsi bácsi mutatja be, aki Kiskundorozsmá- ról több mint egy évtizede ke­rült erre a tájra. — Akkoriban bontották !e a „Bagolyvárnak’* nevezett munkásszállást — mond­ja. Ezt már nem tudtuk fényké­pen megörökíteni. Mégis mutathatunk egy kis múltat. Második képünk előteré­ben is látható kis épületrész egy család hajléka volt a felszabadu­lás előtt. Ma csak tüzelőt tarta­nak benne. De már erre sem jó, rövidesen lebontják, eltüntetik az utolsó nyomordokumentumot is. A jelenről szintén Kormos bé­csi vall, az alsó képünkön látható korszerű kétszobás, fürdőszobás lakáscsoport egyik lakója. — Tíz évvel ezelőtt épültek ezek a lakások, amikor idekerül­tem. Egyet én is kaptam. így telepedtem meg ezen a tájon. Ad­dig bizony, a régi világban be kellett járnom az egész országot munka után. Pajta és az itteni „Bagolyvárhoz” hasonló építmény volt a család szállása. A jövőről, a század elején Olaszországból ideszármazott tég­lamester fia Gerussi Alfréd, az üzem vezetője beszél. — Gyárunk az ÉM. Baranya— Tolna megyei Téglagyári Válla­lathoz tartozik. A gyárak közt az utolsó, amelyben még kéziverés­sel folyik a termelés. — De nem sokáig — mondja látható örömmel. — Az üzem gé­pesítése megkezdődött. Préshá­zunk már felépült, gépekkel való felszerelése már folyik. Megjöttek a csillék is. A sínek felét még ez évben lefektetjük. Jövőre az utolsó kéziverő üzem is megszű­nik. Ebből a jövőből mutat egy részletet a felső kép: Korszerű ebédlő, tálaló építését. A gépesí­tés megindulásával ezt is birtok­ba vehetik majd a munkások. De épül itt új fürdő is. A felszaba­dulás után „jött divatba”. Dehát az akkor épült mára és főként a jövőre elavult, kicsi lesz. És a fejlődéssel bővülnek, kor­szerűsödnek majd a munkásszál­lások, otthonok is: Felvirágzik a «vár, boldogabban, kultúráltab­ban élnek majd az emberek, a hajdan nem egyszer lenézett tég­la verők. Foto: Túri. M. Ebben lakik Józsi bácsi. frta: Szalai E. Portré A tsz „bankárjáról — Józsi bácsi úgy jöttem magához, mint a tsz bankárjához! Kisegítene négyszáz forinttal? — Lehet róla szó. Mikor kell a pénz? — Most, de azon­nal! — De nagyon sür­gős! Aztán mire kell a négyszáz forint? — Meg szeretném vermi ezt a karórát. Alkalmi vétel, nem akarom elszalasztani, mert úgy látom, na­gyon megéri. — És mennyi időre gondolod, hogy köl­csönözzek? Mikorra fizetnéd vissza? — Ebéd utánig. Ha hazamegyek ebédelni hozom vissza a pénzt. A páfbeszéd Varga József, a mözsi Uj Élet Tsz pénztárosa, s az egyik fiatal tsz- tag között folyt. A legény a jó üzletkötés tudatában kérte a kölcsönt. — Nem egészen szabályos dolog amit kérsz, azt te is tudod, de bízom a szavad­ban. Remélem Bán- hidi elvtárs, addig nem rendel el pénz- tárvizsgálatot, amíg vissza nem hozod a pénzt. No mutasd azt az órát. Hadd néz­zem, milyen vásárt cstfiálsfz? Az óra egyikük kezéből a másikéba vándorolt. Józsi bácsi, a ketye­gését hallgatta, aztán a szerkezetét vette szemügyre. — Újnak látszik, tiszta a ketyegése. A Pobjeda óra külön­ben is jó márka — állapította meg szak­értőén, — Én is azt mondom, vedd meg, ha annyira akarod. Varga Józsefet, az Uj Élet pénztárosát úgy ismerik, mint a tsz bankosát. Azelőtt fogatos, majd darálós később gépesítési bri- Qádvezetö voll. Mind­egyik beosztását jól ellátta, ezért is vá­lasztották meg pénz­tárosnak. Három év óta kezeli a tsz kasz- száját. Előfordul, hogy a tagok pilla­natnyi pénzzavaruk­ban hozzá fordulnak kölcsönért. Ha más­ként nem megy, a saját pénztárcájába nyúl, de segít. És amellett, hogy segít, lelkiismeretesen sá­fárkodik a közösség pénzével. Évente millió forintok for­dulnak meg a kezén. Nála, mint mondja, mindig nagy a forga­lom. Ügyfelei pénzt hoznak, vagy pénzt visznek. — A pénz olvasva — idézi a jól ismert közmondás kezdetét, miközben az órát vá­sárló fiatal markába számolja a négyszáz forintot. A fiatallal még bánt irat alá, ami belekerül a házi­kasszába, a négyszáz forint helyére. — A három év alatt hányszor történt meg, hogy Józsi bácsi el­számolta magát — kérdeztem. — Előfordult, hogy a hó végén hiányzott egy-két forint, de annyi hiányom még egyszer sem volt, hogy kimerítette volna a havi 41 forint „man­kópénzt”. — Vólt-e olyan példa, hogy valaki, aki többet kapott, visszahozta a többle­tet? — Egy-két forint túlfizetésről volt csak szó. Lehet, hogy az illető észre sem vette. Olyan eset viszont már többször is elő­fordult,- hogy valaki a pénzből' ittpelej- tett néhárírj forintot, s az illető után -kel­lett vinni. — Előreláthatólag mennyit tesz ki az idei pénzforgalmuk? — Az idei pénzfor­galmunk? Lesz olyan hatmillió forint körül — mondja, s nevetve a zöldre festett kasz- szára mutat. — Sok pénz meg­fordult a kezünkön, az egy év alatt. Ha jól összeszámoljuk, több pénz volt már ebben a kis vaskazet­tában, mint ameny- nyit a hajdani Éry- bankos valaha is lát­hatott. P. M. A pártélet hírei A paksi járási pártbizottság a vezetőségválasztó taggyűlések be­fejezése után a járási székhelyen tanácskozott az újonnan megvá­lasztott pártvezetőségek titkárai­val. Egy hétre rá, december 18- án a pártalapszervezetek agit­prop. felelőseivel, oktatási felelő­seivel és a kultúrfelelősökkel ta­nácskozott a járási pártbizottság agit-prop, osztálya. Szombaton, december 19-én a gazdasági fele­lősöket hívták egybe, míg decem­ber 29-én a titkárhelyettesek ré­szére tartanak megbeszélést. A járási pártbizottság a megbeszé­léseken, tanácskozásokon elméleti és gyakorlati segítséget ad az újonnan megválasztott vezetőségi tagoknak. Jubiláló orvos köszöntése A Balassa János megyei kórház szakszervezeti bizottsága a 25 éves munkásságát ünneplő dr. Thész Lászlót, a kórház szemé­szeti osztályának vezető főorvosát köszöntötte. Dr. Thész László, 25 éves gyó­gyítómunkájának jórészét a me­gyei kórházban végezte. Az egy­szerűségéről, szerénységéről is­mert, köztiszteletben álló főorvos évek óta elnöke a megyei kórház szakszervezeti bizottságának. Ezen a területen is aktívan tevékeny­kedett. Nagy elfoglaltságot add gyógyítómunkája mellett is ta­lált időt arra, hogy a nagy létszá­mú szakszervezeti tagság problé­máival törődjék, a hozzá forduló dolgozók ügyes-bajos dolgaival foglalkozzék. A negyedszázados munkásságát ünneplő dr. Thész László főorvos­nak kollégái, a szakszervezeti bi­zottság, a kórház valamennyi dolgozója, ismerősök és barátok jókívánságaikat fejezték ki. Ifjúsági klubot kaptak a fiatalok Mucsfán A mucsfai KISZ-szervezetnek eddig nem volt külön helyisége. Gyűléseiket, összejöveteleiket a községi könyvtárban tartották, ha éppen szabad volt a terem. A községi tanács most segített a fia­taloknak: rendelkezésükre bocsá­tott egy szobát. A kiszesek vál­lalták, hogy a belső javítási, re­noválási munkákat elvégzik. Úgy osztották be maguknak, hogy mindenki szakképzettségének megfelelően dolgozik a KlS.íf- termen. A szoba berendezéséhez segíte­nek a járási szervek, de a fiatalok úgy tervezik, hogy a színjátszó csoport bevételét is a helyiség szépítésére fordítják.

Next

/
Thumbnails
Contents