Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-15 / 293. szám
TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1964. december 15. Megújulás előtt a Vörösmarty művelődési ház 400 éves színdarab bonyhádi színpadon — Színházi bérletek, tarka ismeretterjesztő előadások — Univerzum-klub JORZY EDIGEY Kívülről csendesnek látszik a Vörösmarty Járási Művelődési Ház, Bonyhád kulturális életének központja. A csendesség azonban nem jelent élettelenséget. Belülről a tervezgetések légköre fogadja a látogatót. A készülődés időszaka ez — magyarázza Palánky László, a fiatal, új igazgató. — Újabb szakasz kezdődik a művelődési ház életében. Üj alapokra kellett helyezni népművelési munkánkat, az eddigi pénzkeresési kényszerűségtől eltérőleg, színvonalasabb rendezvényekre törekedünk. Szeretnénk változtatni a kispolgári ízlésen. Ennek gátja az, hogy — sajnos — energiánk nagy részét az anyagiakra kell még fordítanunk. Éppen ezért nagy a feladatunk, idő szükséges hozzá... Az első lépés a gondos felkészülés. Ti* ... r** t lizenot tüzér pénz A színjátszó csoport már lelkesen készülődik. Európai színpadon, de talán a világon is először adják elő műkedvelők — méghozzá Bonyhádon — Csao Sun- csan: Tizenöt füzér pénz című színművét. A mintegy 400 éves kínai színdarabot tűzte műsorára a járási művelődési ház színjátszó gárdája. A jelmezes színdarab próbáit Szűcs Aladárnak, a helyi cipőgyár színrendezői főiskolát végzett főkönyvelőjének irányításával kezdték, s körülbelül január végén mutatják be előszíjr. Az örök igazságokat .tartalmazó mondanivalójú, érdekes színművet a Déryné Színház műsorában látta néhány évvel ezelőtt Palánky László, s annyira megtetszett neki, hogy előadásra javasolta társainak. A darabot a bonyhádi bemutató után előadják a járás községeiben, sőt a megyén kívül is. Tizenkét színházi est A híres bonyhádi bábcsoport az Aladdin csodalámpája című mesejátékot adja elő a gyerekeknek a községben és a járás falvaiban a művelődési otthonokban. Azt tervezik, hogy 12 színházi előadást rendeznek a- járási művelődési házban a Déryné Színház, a Pécsi Nemzeti Színház, valamint a kecskeméti, a kaposvári színház vendégszereplésével. Jelenleg a Madách Színházzal is tárgyalnak előadásokról, azonkívül meghívják a Magyar Állami Népi Együttest is. A több klasszikus művet is bemutató színházi előadásokra bérletsorozatot rendszeresítenek. öt-hat előadásból álló, tartalmasabb, úgynevezett komplex ismeretterjesztő sorozatot is indítanak a járásban. Ez a megyei TIT segítségével már megkezdődött Bonyhádon, a Madáchra való emlékezéssel, fővárosi előadó- művészek közreműködésével. Ebben a sorozatban Mádéfalvától a Dunántúlig címmel Földi István történész tart előadást a Tolna megyében élő székelyek történetéről, s ezt irodalmi részletekkel, népi táncjelenetekkel színesítik. Zenés presszó A tervek közt szerepel az értelmiségi klub létrehozása. Már alakulóban van az Univerzumklub, amelyben bizonyos szakterületeken dolgozók az átlagosnál elmélyültebben eszmecseréket tarthatnak, találkoznak, s többek közt műszaki, művészeti, s az utóbbin belül zenei ankétokat rendeznek, neves szakemberek, budapesti művészek előadásával. A művelődési házba „beékelt” büfét megszüntetik, helyette körülbelül száz férőhelyes, kulturált eszpresszót akarnak jövőre létesíteni. Ez klubszerű presszó lenne, ahol zenét, operákat hall- j gatnának, sakkozhatnának, olvashatnának a látogatók. Egyetértéssel és együttműködéssel A szakkörök még ezután bontakoznak ki, az új év elején „érnek meg”. Munkájukban a társadalmi aktívák példásan segítenek, ez a hálózatuk széles körű: a gyógyszerészektől kezdve az általános és a középiskolai tanárokig sokan szívesen tevékenykednek Bonyhád kulturális életenek pezsdítésében. Mindkét középiskolával: a gimnáziummal és a közgazdasági technikummal nagyon jó a kapcsolatuk. Erre nélkülözhetetlen szükségük van, mert a művelődési ház két munkaereje csakis társadalmi támogatással, a szakkörök tagjainak értékes segítségével valósíthatja meg a szép feladatokat. A járási és a községi tanács örömmel fogadja terveiket, s ahol tudnak ugyancsak segítenek. Megszűnt a helytelen vetélkedés is a községbeli művelődési otthonok között: a járási művelődési ház, a zománcgyár és a cipőgyár üzemi, szakszervezeti művelődési otthona ezután együttműködnek. Községi műsornaptárt készítettek, amely szerint egymással összehangolva tartják meg rendezvényeiket. Ezt a műsornaptárt száz példányban adják ki havonként. Mindez igen bíztató kezdet a Vörösmarty Járási Művelődési Ház életének megújulásához. Maga az épület ugyan — amint az köztudomású — már korszerűtlen, új kellene. De a jelenlegi adottságokkal számolva is, valóra válthatják a bonyhádiak a figyelemre érdemes elgondolásokat az összefogással. Ha tartós lesz az egyetértés és a fiatalos lelkesedés. Ballabás László —— . IfeaL—^ L . Fordította: BABA MIHÁLY Méhészeti előadás Szekszárdon Dr. Bojtos Zoltán tart előadást december 16-án, szerdán a méhészeti szabadegyetemen. A méhészek körében jóval nagyobb az érdeklődés az első ízben megrendezett szabadegyetem iránt, mint ahogyan azt a rendezőszervek: TIT és a MÉSZÖV remélték. Az eddigi négy előadásnak ugyanis százhúsz rendszeres hallgatója volt. A legnagyobb érdeklődés — ahogy a bejelentésekből következtetni lehet — a holnapi előadás iránt mutatkozik meg. A méhészeti szabadegyetemen ezúttal dr. Böjtös Zoltán, a Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet tudományos főmunkatársa tart előadást „A mézelő méhek helye a megporzó rovarok között” címmel. Az eddigiektől eltérően erre az előadásra nemcsak Tolna megye méhészei jönnek el a megyeszékhelyre, hanem a termelő- szövetkezetek és tanácsok, állami gazdaságok főagronómusai is meghallgatják az országos hírű szakember előadását, amely 1964. december 16-án 18 órakor lesz Szekszárdon, a zeneiskolában. Egyben ez lesz a méhészeti szabadegyetem idei utolsó előadása. A legközelebbit már a jövő esztendőben tartják. 24. Az őrnagy jól ismerte a bűnözők világát; tájékozott volt szokásaikban és játékszabályaikban. Ha Li- sewskinek birtokában lenne a csekk, vagy legalábbis sejtené, ki rabolta el, akkor vagy maga kezdene egyezkedést a csekk jelenlegi tulajdonosával, hogy legalább a kincs egy részét biztosítsa magának (közben talán azt hinné, ezért érdemes leülni néhány esztendőt), vagy az ügyésszel próbálna egyezkedni, hátha bizonyos előnyöket csikar ki magának és enyhíti az ellene felsorolt vádakat. Másfelől az őrnagy abban sem kételkedett, ha a szabadon lévő gengszterek közül valamelyik az, aki a csekket eltulajdonította, maga próbálja meg beváltani, vagy esetleg Bécsben, valakinek a közvetítésével, nehogy bárkivel is kénytelen legyen osztozni a pénzen. Tehát a gyanúsítottak listájáról már a két legfontosabb nevet ki kell húzni: a Maciosz- káét és a Lisewskiét. Ki marad még rajtuk kívül? A lista nagyon rövid volt. Megint csak két név: Zygmunt Kalinkowski és Jan Napiórkowski — vagyis Kabátujj, ök voltak az utolsók, akiknek kezében volt a csekk. Az őrnagy számára Kabátujj egyáltalán nem volt gyanús. A „leütés” régi szakembere nem látszott olyannak, aki önállóan is dolgozik. Különben is ki tájékoztatta volna az egész ügyről? Az őrnagy hitelt adott Kabátujj vallomásának, és annak a törekvésének is, hogy segíteni akarja a nyomozást. A legjobb bizonyíték erre a mai látogatása a Wolowska utcában. Hiszen önszántából jött, és új részleteket tárt fel. Ravaszsággal, hogy tévútra akarja terelni a nyomozást, nem lehet gyanúsítani az öreg tolvajt. Ilyen esetben az információja sokkal részletesebb lenne, és az utalna valakire, akit sikerülne a nyomozáshoz „ragasztani”. Tehát csak Kalinowski marad! Egyetlen bizonyíték ellene, eltitkolta azt az órát, amit a „Sejmo- wa" kávéházban töltött el a támadás előtti napon. Talán a cinkossal való együttműködés értelmében így akarta magát megmutatni Kabátujjnak? De ebben az esetben miért kellett volna eltitkolnia a kávéházi jelenlétét? Egyszerűen azt mondhatta volna: A napi munka után nagyon fáradtnak érezte _magát, és mivel tudta, még néhány óra éjszakai munka is vár rá, bement a kávéházba, hogy megigyon egy erős feketét. Ez nagyon természetes és logikus lett volna, és most nem terhelné semmiféle gyanú. Ezenkívül a joggyakornok tudta volna az egész ügyet úgy megrendezni, hogy ne a szó szoros értelmében kockáztassa a fejét. Ha Kabátujj valamivel még erősebben sújt le a homokzsákjával, akkor a joggyakornoknak semmiféle pénzre nem lett volna többé szüksége. Másfelől viszont éppen Kain- kowski volt olvan eszményi helyzetben, hogy könnyűszerrel megszervezhette a csekk elrablását. Mindent tudott a fehér gengszterekről; a nap minden időszakában szabad betekintést nyerhetett az aktákba. S végül lehetősége volt, hogy minden további nélkül nyugodtan kivigye a csekket a bíróság épületéből. Az őrnagy nem kételkedett abban, hogy a fiatalembernek sokkal messzebbmenő ambíciói vannak. De mégis milyenek, milyen méretűek? Ez volt itt a kérdés, amire az őrnagy egyelőre nem tudott válaszolni. Sajnos, Kalinkowski állításán kívül nem volt semmiféle bizonyíték arrra, hogy a csekk valóban a táskában volt, amikor Kabátujj a joggyakornokra támadt. Kalinkowski, ha feltehetően maga rendezte meg önmaga ellen az egész támadást, biztosan korábban kivette a csekket és jól elrejtette. Nemigen bízhatott a társában, félt, hogy a másik mágiához ragadja a milliókat, amikor ő, aki önmaga tartotta fejét Kabátujj ütése alá, a kórházba megy. Aztán, ami a csekk beváltását illeti, kinek menne ez könnyebben, mint éppen az ügyészség egyik dolgozójának, aki be van avatva a „fehér gengszterek” ügyének legkisebb részleteibe is. Még Ldsewskitől a meghatalmazás megszerzése sem jelenthetett neki nehézséget. A családjával való találkozás megkönnyítésének ürügyén, vagy a pótcsomag engedélyezése révén Kalinkowski körmyen megszerezhette Lisewski aláírását, in blan- ce, az első valamiféle tiszta papírra. Most bárt nem marad más Igen — mondta önmagának az őrnagy —, Kalinkowski mindezt megszervezhette. Ezért a bírósági joggyakomoknak a gyanúsítottak listáján mint első számú személynek kell megmaradnia. A második helyet a „sápadt Nikonak” kell fenntartani. De mit tudunk erről az emberről? — tűnődött tovább az őrnagy. — Tulajdonképpen annyit, amennyit Kabátujj mondott róla. Viszont ilyen tanú a bíróság előtt nem számít sokat. Hát niég egy nyomozótisztnek, akinek a gyenge bizonyítékszálak alapján kell kideríteni a bűntényt. Tehát: 1. A „sápadt Niko” nagyszerűen tájékozott a „fehér gengszterek” ügyében. 2. Tudta, hogy Kalinkowski a „Sejmowa” kávéházba megy és magával viszi az iratokat; mindezt megtudhatta közvetlenül a joggyakornoktól is, Ea egyetértés volt közöttük. Ha meg nem, akkor nagyszerű hírei vannak az ügyészségről. 3. Aránylag nagy anyagi ősz- szeggel rendelkezik: Kabátujjnak tizenkétezer zlotyt fizetett a támadás. végrehajtásáért, tehát kétezerrel • többet, mint ahogy megbeszélték. 4. A Mokotowon ült a „Slo- wianka” vendéglő előtti vereke-. désért, hátra, mint várni, várni egy keveset. Néhány nap, vagy néhány hét múlva Kalinkowskit fegyelmi úton elbocsátják a bíróságról, vagy egyszerűen — bár letette a bírói vizsgát — nem kap állást. Eltűnik az ügyészség szeme elől, aztán nyugodtan felveszi a Donaubankban fekvő nyolcvanezer dollárt. Talán máris szót értett a bankkal és értesítette, hogy nála van a csekk és Lisewski mérnök meghatalmazása; csak halasztást kér a csekk beváltására, mert „nehézsége támadt, hogy a vasfüggöny mögül kijusson”. Ugyanakkor megtiltotta, hogy a pénzt bárkinek is kifizessék, olyan személynek, akinek a megfelelő iratok nincsenek a birtokában. A csekk minden bank számára szent és csak az veheti fel a pénzt, aki a pénztárablak párkányára leteszi ezt a kis papír-szeletet. 5. Valutával kereskedik, dollárt, vagy Ikka bonokat vásárol a Trauguttán. 6. Álneve „sápadt Niko”. 7. Valahol a Powislén lakik, az Elektromos Művek közelében. íme hét pont, megannyi jellemvonás, de hogyan formáljunk ezekből egy célravezető nyomot, amely egy élő, konkrétan meghatározott emberre illik és hogyan találjuk meg ezt az embert? Krzyzewski őrnagy másnap reggeltől kezdve sorra vette a szobákat a Ksawerowa utcai rendőr- főparancsnokság hatalmas épületében. Az archívumban átnézte a nyomozati jegyzeteket és a verekedések jelentéseit, különös figyelemmel a Pulawska utcán, a „Slovianka” közelében történteket, amelyek néhány esztendővel ezelőtt, Varsónak ebben a negyedében a leghírhedtebbek voltak. (Folytatjuk)
