Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-15 / 268. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG i96i. november 13. ( GERGELY' ) ÉM?! {HOGY KERÜL SE ! I 'DE? OKTOBER 7.-ÍH, HÉTFŐN MAR NEM AGYUSLORA VIRRADTAK. A SÁTOROK OTT FEHÉRLETTEK A HALMOKON ES A HEGYOLDALAKBAN, DE é TÖRÖKÖT NEM LEHETETT LÁTNI USAROKÉ a/s a /rum IRGALMAT MOHAMEDRE*' ...h AHÁNY LÓ YOLTA mBANT ARRA MIND KATONA^ UGROTT 5 KI MERJETEK, ISISETEK, DE CSAK MAKLARI6. JÁRJÁTOK SZERERCSEVEl! A VARBÓL, A TORÓK UTÁN ^ 4 KÖVETKEZŐ PILLANATBAN EGRI CSILLAGOK • Feldolgozta : Márkus% László Rajzolta: Zórád Ernő A mérgek titka Érdekes esetek a bűnözés történetéből l ' 5. A védő most diadalmasan meg­lobogtatta, majd felolvasta a két neves atomfizikus ellenvélemé­nyét. Azután egy másik papírlapot vett elő, — íme. hogyan vélekednek az ön munkájáról az angol alomku- ta tó-központban — mondta Grif- fonnak. és felolvasta az írást, amit Griffon állításainak meg­döntésére brit.' atomfizikusoktól beszerzett. Az angol tudósok keményen bí­rálták Griffon eljárását és elha­markodott következtetéseit. — Az angolok nem mértékadók ezen a téren — válaszolta Griffon dühösen. — Nem lehetnek mér­tékadók. mert nincsenek tapasz­talataik az arzén rádioanalizise­ben. — Akkor azt ajánlom, utaz­zon sürgősen Angliába, és oktas­sa ki őket — válaszolta a védő fagyosan. Az államügyész arcából eltűnt minden csepp vér. Szakértői két évig dolgoztak. Elvárta, hogy szakvéleményüknek már nem lesz sebezhető pontja, most pedig kénytelen tehetetlenül tudomásul venni, hogy a szakértő- csoport egy tagjának könnyelmű­sége és önhittsége alkalmat adott Gautrat védőnek, hogy ugyanúgy kétséget támasszon a szakvélemé­nyek hitelességét illetően, mint 1952-ben. az első tárgyaláson. A védő ezzel elérte azt. amit a védelem első szakaszában el akart érni. Bizakodóan, mosolyog-, va nézett a vádlott felé. Marie, Besnard vtsszamosolygott. Ezután Gautrat megkezdte má­sodik rohamát a vád szakértőinek hivatalos szakvéleménye ellen. — A vád szakértői azt állíts jók, — mondta —, hogy a holt­testmaradványokban talált arzén feltétlenül mérgezéstől származik. Más módon nem juthatott a ki- hantolt hajba, belső szervekbe, csontokba, izomrostokba. A toxi- kológusok, a méregszakértők már több mint száz év óta igyekeznek kideríteni, hogy a talajban min­denütt fellelhető arzéii oldódik-e vízben, és felszívódhat-e az elte­metett holttestekbe. Több mint egy évszázada nemcsak kétségbe­vonják, hanem kereken tagadják ezt a lehetőséget. Szigorúan ra­gaszkodnak állításukhoz, és mel­lőzik egy másik tudományág tu­dományos kutatómunkájának eredményeit. Újra a védő felé irányult a fi­gyelem. Az esküdtek, az újság­írók. a közönség, de még a vád szakértői is feszülten várták, mi következik most. —■ Ez az új tudományág , a bio­lógia — folytatta Gautrat rövid szünet titán —, mégpedig a bio­lógiának a földben élő mikrobák, baktériumok életjelenségeivél fog­lalkozó ágazata. Kérem a bírósá­got, hogy erre vonatkozóan hall­gassa meg Oliver Lepeintre, Kel- ling és Truffert szakértők véle­ményék. Oliver, Lepeintre és Kedling szakvéleménye valóságos szenzá­ciót keltett és alapjaiban meg­rendítette a toxikológusok állító* sait. Az államügyész újra szorult helyzetben érezte magát. Segítsé­get kérőén nézett a vád szakértői felé. Kohn-Abrest professzort és tár­sait szintén teljesen váratlanul ér­te az ellenszakértők véleménye. Mélyen átérezték, hogy ez a tá­madás nem ő ellenük, hanem tu­dományáguk. a toxikológia ellen irányul. És kik azok, akik két­ségbevonják a toxikológia megál­lapításait? Oliver egyszerű orvos, csak kedvtelésből foglalkozik biológiá­val. Lepeintre, a párizsi ivóvíz- ellenőrző laboratórium vezetője, Keilling „csak” az agrártudomá­nyok professzora, és ebben a mi­nőségben a' talaj összetételét és a talajban lejátszódó folyamato­kat vizsgálja. Velük még vitába szállnának, de rajtuk kívül ott van még Léon Truffert becsület­rendes professzor, világhírű se­bész, biológus és kutató. Gautrat szándékosan hagyta őt utolsónak. A tökéletes csendben mindenki feszült figyelemmel hallgatta ' Truffert higgadtan; szakszerűen elmondott véleményét. —A tudomány mai állása mel­lett már vitathatatlan, hogy a ta- lajmikróbáknak kiszámíthatatlan és felbecsülhetetlen befolyásuk van az arzén oldódására és a holttestekbe való felszívódásra. A legújabb tudományos kutatások ellentétben állnak a toxikológia eddigi alaptételeivel. E kutatások eredménye alapján bízvást állít­hatjuk, hogy nem szándékos mér­gezés folytán, hanem a temető talajából került arzén a loudorü temetőben kihantolt holttestek­be... Az államügyész újra segítséget kérőén nézett szakértőire. _Azt várta, hogy állást foglalnak, Hogy szembeszáílnak Truffert profesz- szor állításával és megdöntik, ízekre tépik. Ám Kohn-Abrest professzor te­tőtől talpig tudós volt, és igazi tudós módjára viselkedett. Az igazi tudós egyik jellemző tulaj­donsága, hogy á természet titkai­ból sók minden még nem ismere­tes az ember előtt. Amikor a bíróság felszólította a vád szakértőit, mondjanak vé­leményt Truffert professzor állí­tásairól, Kohn-Abrest és társai kijelentették, hogy képtelenek egyszerűen kétségbevonni Truf­fert professzor gondos és pontos kísérleteinek eredményét. — Csak egyetlenegy mód és le­hetőség van ezeknek — a nem­csak a bűnper kimenetele, hanem a toxikológia szempontjából is — messzemenő állításoknak aZ el­lenőrzésre, éspedig az, hogy a bíróság különbizottságot bíz meg Truffert professzor kísérleteinek felülvizsgálásával. 1954. március 31-én a második tárgyalás is bizonytalanságokba és kétségekbe torkollt — éppen úgy, mint az első. Gautrat védő egy pillanatig sem habozott, hogy védence javára ki­használja a helyzetet. Széttárt karokkal fordult az es­küdtek felé. Kijelentette, semmi kifogása sincs az ellen, hogy a bíróság helyt adjon Kohn-Abrest professzor indítványának, nincs kifogása az ellen, hogy különbi­zottság a leggondosabb, tudomá­nyos vizsgálattal próbálja kiderí­teni az igazságot, — De meddig tart ez az újabb vizsgálat? Üjra két évig, vagy talán még hosszabb ideig? Kérdésére természetesen nem kapott, de nem is várt választ. Drámai hangon folytatta: — A humanizmusra, a francia igazságszolgáltatás szellemére hi­vatkozom, amikor védencem sza­badlábra helyezését kérem. Senki sem vállalhatja magára a felelős­séget azért, hogy a vádlott sze­rencsétlen asszony a vizsgálati fogház falai közé zárva várná meg, amig a tudósok kétségbe­vonhatatlan megállapításokra jut­nak. Kérem a bíróságot, helyezze szabadlábra a vádlottat. Szabad­ságot kérek Marie Besnard ré­szére, amíg ártatlansága végleg kiderül. A bíróság több mint egy óra hosszat tartó tanácskozás Után ki­hirdette döntését: — Egy újabb szakértőcsoport felülvizsgálja Truffert professzor­nak és a védelem többi szakértő­jének állításait. Marié Besnard I 200 Q00 régi frank óvadék elle­nében, az új tárgyalásig szabad­lábra kerül. A döntés országos feltűnést kel­tett. 1954. áprilisában Maria Bes­nard Bordeaux-ból. a vizsgálati fogházból visszaköltözött louduni házába. (Folytatjuk) A „Csihajda” költője Nyolcvan esztendeje született Madarász Emil Mintha' tegnap láttuk volna az utcán kocogni — vöröskatonaként rokkant meg, 1919. nyarán, a ti- SZái csatában — mintha éppen most fejezte volna be meghatott szavait, amelyekkel megköszönte 75-ik születésnapja ünneplését. De ■Madarász Emil több, mint két :esztehdeje halott és éppen nyolc­van éves lenne most, ha élne a szo­cialista diákok század elején meg­alakult szövetségének egyik veze­tője,. á forradalmár tanító és új­ságíró. a hosszú emigrációban mindig magyar hősökről daloló költő. Madarász Emil költészete nem­csak forradalmas és őszinte köl­tészet volt és maradt is az, hanem a művészi értéket sem lehet elvi­tatni tőle. Itt vannak elsősorban elbeszélő költeményei, s azok kö­zött is a „Csihajda”, az 1919-es magyar proletárforradalomnak ez a több mint verses krónikája. Egy zordon tanár jelenik meg a matróz-laktanyában, hogy „a marxi lecke-front”-ra vezesse a rettenthetetlen, de nem éppen képzett „matrózgyerekek”-et. Csi­hajda Pál századparancsnok azon­■ ban lemarad, mert különböző el­lenforradalmi felkelések leverésé­ire vezénylik. Társaival együtt ke­ményen verekszik, de az „áruér­■ ték” és az „árucsere” továbbra is •rejtély marad előtte... S e pompás ötlet és a derűsen egyszerű, a ré­gi krónikák intonációját tovább- ' fejlesztő hangvétel közegében ar­ról beszél a költő, miképpen válik hőssé az egyszerű ember, Csihaj­da Pál. S a minősítő humor meg- , 'Övja a „Csihajdá”At" űe Madárász Emil többi hősi eposzát, „A do- .. Uányszínruhás”-t, az „Árulás”-t, s a ,,Hűség"-et is — attól, hogy fellengzőssé váljanak. A „Csihaj- ,da” kiemelkedő színvonalát a töb­bi elbeszélő költemény nem éri fel, de egyiktől sem lehet elvitat­ni az ábrázolás sokszínűségét, az áthatottságot. ■ Madarász Emil már Moszkvá­ban — ahol majd két évtizedig élt — írt néhány szép novellát. Első regényét azonban már túl a hetvenedik esztendőn, Budapes­ten kezdte meg. Trilógiát terve­zett, tele önéletrajzi elemekkel, ám csak az első kötet, „A kék ház” láthatott napvilágot. Bár élete utolsó éveiben nagyon be­teg volt, mondhatni, halála per­céig dolgozott a folytatáson, a századelejei diák mozgalmak raj­tán. Kötelességének érezte, hogy az új nómzedékek számára érzék­letesen mutassa meg a forradal­mi előzményeket. Tudta és hir­dette: az új körülmények között új feladatok várnak a tömegek­re és bennük a „kovászlelküek”- re, de azt is tudta, hogy a forra­dalmi hagyományok elhallgatása milyen eszrrtei és erkölcsi káro­kat okozhat. ,.A dohányszínruhás”-ban szere­pel egy borzas ezredírnok, aki n katonai nyomtatványok hátlap­jára verseket ír. Ezt a figurát ön­magáról mintázta Madarász Emil aki Kiss József költői tradícióit töltötte meg — a korabeli társa­dalom igazságtalanságai, s főleg „a nagy vágóhíd” az imperialista világháború hatására — a prole­tárforradalom tartalmával. Az 1956-os ellenforradalom, s a régi elvtársa Sziklai Sándor bestiális legyilkolása ihlette őt „Sziklai ez­redes” című versére. Abban írja: — Nem jártam arra, de ha arra járnék, Sapkám levenném tisztes­csendesen, A sírod előtt magamban megállnák. Öreges-görbén, fél-egyenesen... Madarász Emil. a harcos költő sírja előtt levesszük — „tisztes- csendesen” — a sapkánkat. Kora ifjúságától kezdve, de még „öre­ges-görbén” is értünk küzdött, azért, hogy egyenes gerinccel él­jünk. A. G. LEVÉS! MÁKKAL ÁLLOK \ éíoStíTÍK, VER BEK ÉS TLJZBfN\ SZERT HALÁLLAL MEGHALT VUE/TÁRSA LM. MEGHAJTOM A VAR / , ZÁSZLAJÁT ELŐTJETEK, " ME6- V^QLCSOÜLT HŐSÖK. A BORZALMAS OSTROMRA MAROMNAPi UAtOTlHORDAS KÖVETKEZETT VTGVAZZlfRK, HEHOGY VALAMI . CSEL ERjEAf BERRÜRKET f

Next

/
Thumbnails
Contents