Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-12 / 265. szám
TOLNA MEG YE lg VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LÁPJA XIV. évfolyam, 265. szám. ÄRA: 60 FILLÉR. Csütörtök, 1964. november 12 í L Téli felkészülés a közutakon (3. o.) Gyár a halom mögött (5. o.) Villáminterjú ■ a gázellátásról (8. o.) I T ermelőszövetkezeti nőbizottsági elnökök tanácskoztak Szekszárdon A termelőszövetkezeti nőbizottságok elnökeit hívta meg a megyei nőtanács szerdán délelőttre a szekszárdi városi tanács klubjába. Az összejövetelen Fehér Lajos- né, a Magyar Nők Országos Tanácsa szervezési osztályának vezetője tartott beszámolót a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség október 20-a és 25-e között Szófiában megtartott tanácskozásáról. — A tanácskozásnak az volt a célja, hogy megvizsgálják a nők moszkvai világkongresszusának határozataiból mit sikerült megvalósítani, és mennyire volt eredményes a békeharc, amelyet a kongresszus zászlajára tűzött — mondotta bevezetőben. A tanácskozáson megvitatták a jövő év közvetlen tennivalóit is. A jövő évben ugyanis két történelmi jelentőségű dátumról emlékezünk meg. A második világháború befejezésének 20. évfordulójáról és 1945. decemberéről, amikor Párizsban megalakult a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség. A hat napon keresztül folytatott plenáris ülésen az NDN fennállása óta először foglalkoztak a parasztasszonyok helyzetével, világviszonylatban. A parasztasszonyok szerepe igen jelentős — állapították meg a tanácskozás résztvevői. A dolgozó nők több mint fele a falun él, a | különböző társadalmi formák viszonyai között. A különböző országok küldötteinek felszólalása mást és mást tükrözött. Jordániában a parasztasszonyok átlagos életkora 35 év. Az iraki parasztasszony napi 16—18 órát dolgozik. Néhány ország nőküldötte szívszomorító képet adott a nők kiszolgáltatottságáról, megalázottságáról. Nyugat- Németországban kérdéseket tettek fel a falusi asszonyoknak: „Szívesen élnek-e falun?” Megdöbbentő statisztikai adatok jöttek ki a válaszokból. A megkérdezettek 20 százaléka nem felelt, a 80 százalék így válaszolt: „Ha módomban állna, azonnal elhagynám a falut.” Az olasz nőküldött felszólalása élénken tükrözte, hogy az iparilag fejlett kapitalista országban még mennyire kísértenek a középkori társadalmi szokások. A szokások ereje gúzsba- köti az embereket, és erősebben hatnak mint az állami törvények. Az elmondottak alapján a mostani olasz viszonyok kísértetiesen elevenítették fel a felszabadulás előtti magyar viszonyokat, és a falun élő parasztság helyzetét. A felszabadulás után, majd később a közös gazdaságok kialakulásával gyökeresen megváltozott a falusi emberek élete. A szocialista országokban élő falusi nők megváltozott helyzetéről adhattak számot a felszólaló nőküldöttek. Fehér Lajosné beszéde végén az idei esős ősz okozta nehézségekről és a parasztasszonyok helytállásáról, valamint a téli oktatás szervezéséről beszélt. — A falusi nőtanácsok munkájának központjába kell állítani a tsz-ek megszilárdítását, az asszonyok megnyerését a tanulásra. A tsz-nőbizottság tartsa ébren a szakképzés iránti érdeklődést. A magunk helyzetére alkalmazva a szófiai tanácskozás ezeknek a feladatoknak a megvalósítását ajánlja a mi falusi asszonyainknak. Fehér Lajosné beszámolójához tizenöten szóltak. Többen, utaltak a nők felszabadulás előtti helyzetére. — Ha egy falusi lány annak idején kijárta az iskolát, legfeljebb azon gondolkozhatott, melyik pusztára szegődhetne el cselédnek. A mi gyermekeink előtt más jövő áll, mint annak idején mielőttünk — mondotta Szügyi Elekné, a pincehelyi Vörösmarty Tsz nőbizottságának titkára. Az értekezlet elnökségében he- lyetfoglaló Horváth József, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője, felszólalásában a szakmai továbbképzés fontosságát hangsúlyozta. Az asszonyok munkájáról csak elismeréssel beszélhetünk. A baromfihús és a tojástermelési verseny eredményei az asszonyok jó munkájának köszönhető — mondotta. A felszólalók általában termelőszövetkezetük helyzetéről, mások a mai gondokról, nehézségekről beszéltek. A zömmel mező- gazdasági jellegű kérdésekre az értekezleten részt vevő Szűcs Lajos, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának vezetője válaszolt. Kádár János és Nemes Dezső a moszkvai képzőművészeti kiállításon Moszkva (MTI). Kádár János, egyike annak a tíz övezeti kiállí- az MSZMP Központi Bízott- tásnak, amelynek anyagából az ságának első titkára, a kormány országos képzőművészeti kiállí- elnöke és Nemes Dezső, az tást összeállítják. Kádár János és MSZMP Politikai Bizottságának Nemes Dezső tetszéssel nézte Stej- tagja, a Központi Bizottság titká- ner portréját Landau-ról és Szta- ra szerdán Moszkvában megtekin- szova-ról, Csulovics tájképeit, tette a szovjet főváros képzőmű- Nyecsitajlo „A Vörös téren” cí- vészeinek kiállítását. A magyar mű monumentális festményét, Vü- vendégeket L. F. Iljicsov, az csetics gránitból készült Dzer- SZKP Központi Bizottságának zsinszkij portréját, Cigal már- titkára, J. A. Szolovjova, a moszk- j ványszobrait, valamint az ipar- vai városi pártbizottság kulturá- művészeti, lakberendezési és szín- lis osztályának vezetője, N. N. házművészeti kiállítást. Kádár Smiit, a kiállítás igazgatója és számos neves művész kísérte. A „Moszkva — hazánk fővárosa” című kiállítás nemrég nyílt és János külön gratulált Belasova szobrászművésznek két kiállított munkájához. Éves verseny indul az állami gazdaságokban Bámészkodók, tekántgetek, s latolgatom, hogyan lehetne a szövetkezeti házat megközelíteni. Az úton két traktor erőlködik, egyik húzza a másikat. Mögöttük feltűnik a gazdaság könnyű homokfutója. Misika, az öreg parádéskocsis pöccint néhányat az ostorral, és Arany István, az elnök leszól: — Várj, félreállunk, aztán ugorj fel. Megteszem. — Hol jártok elnök elvtárs? — Megnéztük a traktorosokat. Szántanak. — Viccnek jó. Megnézhetném őket én is? Az elnök bólint. — Itt a kocsi, mehetsz. De, ha megvársz, veled tartok én is. öt percnyi dolgom van az irodán, utána fordulhatunk vissza. A mözsi Uj Élet Tsz központja évekkel ezelőtt gépállomás volt. Amíg a fogat az iroda elé kanyarodott. be lehetett tekinteni a több holdas, színekkel szegélyezett udvart. A komibájnszérű mögött az asszonyok a krumplit válogatták, egy zsákokkal megpakolt vontató áttörte magát a sártengeren, és indult a vasútállomásra. Odébb, a gépműhely előtt szerelők tanyáztak. A krumpliszállító vontatókat egy Utos segíti ki a kövesútra: ez a mentőszolgálat. Zsiöi József és Magovics János a szolgálattévők. Ök azok, akik Utasukkal a vontató elé állnak, gázt adnak, s a két gép nekirugaszkodik, aztán a terhet valósággal kirántja a kövesútra. Ott miár nincs baj. A vontató tovább megy, az Utas pedig fordul vissza a krumpliprizimáikhoz. Az elnök gyorsan végzett, elindultunk tehát a határba. Előző nap, november 9-én is esett az eső, de hát ez már nem újság. Aimál inkább újság, hogy a szöAz állami gazdaságok ország-’ szólítja fel az állami gazdaságok szerte most dolgozzák ki az 1965. vezetőit és minden dolgozóját, évi ütemterveket. Ezzel kapeso- hogy maradéktalanul teljesítsék a A tanácskozás Takács Mihály- latban az Állami Gazdaságok Fő- termelési tanácskozásokon most né, a nőtanács mégyei titkárának igazgatósága és a_ ME'űOSZ el- megvitatott és elfogadásra kerülő zárszavával ért véget. i nöksége közös felhívásban arra üziemterveket: szélesítsék tovább a szocialista brigádok versenyét, a fiatalok vetélkedését, tevékenyen vegyenek részt a jubileumi esztendő éves gazdasági versenyében. Az állami gazdaságok közül jó néhány büszkélkedhet már 20 mázsát is meghaladó búza, vagy 30 mázsát meghaladó szemesku- korica-terméssel, illetve 3800 literes, vagy ezt meghaladó tejtermeléssel. Most a fejlődés ütemének gyorsítására van szükség. Traktoros mentőszolgálat — Tíz év határidő-rövidítés — Reggelre meg lett a harminc hold vetkezeti tagok fittyet hánynak a rendkívüli időjárásra. Úgy dolgoznak, mintha napsütéses, gyönyörű ősz lenne. Az elnök bizonygatja; úgy dolgoznak valóban, mert a munkát el kell végezni. Egyébként velünk tartott Attkári Gyula traktoros-brigádve- zető. Kiváncsi rá, hogyan mennek a dolgok másutt. Kérdezősködött. — Nehezen. Gondolom, mór maguk is únják. — Unjuk, de azért hat gép tegnap is szántott. — Esett az eső. — Esőben szántottak. Jelenleg a 23 erőgépből 17 üzemel. Különös és a maga módján páratlan ez a mözsi közös birtok. A tagok dologban, munkában felülmúlhatatlanok. Döbröközön és Pálfán kívül még egy ilyen község nincs a megyében. A határba menet találkoztunk egy asz- szonycsapattal. Befejezték a vető- burgömya válogatását. Ebédre mentek. Az elnök megkérdezte tőlük: — Délutáni pihenés? Tiltakoztak. Dehogy. Árpamerés, zsákfoltozás, szóval mindenki keres magának munkát. Az elnök elvtárs egyébként elújságolja, hogy ebben az időszakban egymás között az asszonyok a zárszámadás utáni bevásárlásokat tervezgetik. Attkári Gyula brigádvezető pedig történeteket mesél a traktorosok helytállásáról. Éppen a közelmúltban, szombaton reggel négy traktorost kényszer- pihenőre akartak küldeni. A brigádvezető megmondta nekik, hogy vasárnapra virradóm nincs munka. Pihenniük kell. De mivel vasárnapra harminc holdat meg kell szántani, éjjel helyettük mások ülnek majd a gépekre. A négy traktoros erről hallani sem akart. Bejelentették, vasárnap reggelre a 30 holdnyi szántás meg lesz. Állták a szavukat. — Különben velük találkozunk most — mondta a brigádvezető. A faluhoz közel, egy húsz holdas táblában az utolsó fordulókat tette a négy gép. Hétfőn reggel kezdték ezen a területen a mélyszántást. — Tulajdonképpen, amit itt maguk csinálnak, arról szokták azt írni az újságok, hogy hősi munka. — mondom a négy traktorosnak; Szegedi Józsefnek, Simon Ferencnek, Chrast Jenőnek és Kurucz Gábornak. Vállukat vo- nogatjék. — Ezzel a húsz holddal is kevesebb lesz — állapítja meg Szegedi József. Egyébként nincs különösebb mondanivalójuk. Azzal összegezik a beszélgetést, hogy nekik ez a dolgiuk. S az már csak kézenfekvő, hogy kinek mi a dolga, azt végezze el tisztességesen. Jókedvűek, erős és egészséges emberek. Sok-sok kilométerrel odébb a határ távolabbi részén ugyanilyen jókedvű és derűs a másik két traktoros: Lizák József és Bagdii Gyula. Elsősorban az ő érdemük, hogy ebben a közös gazdaságban befejezéshez közeledik minden munka. Amikor hazafelé tartunk, a brigádvezető elmondja, új háza van neki is, egy másik traktoros most vásárolt igen szép telekkel családi házat, egy harmadik most, zárszámadás után kezd építeni, mások OTP-hitelre építettek. El- újsó@o!ja;; van olyan traktoros, akinek 1974-ig lehetne a hitelt törlesztenie, de tíz évvel lerövidítette a határidőt, mert december 31-ig minden adósságát rendezi. Hát ahol így dolgoznak, ott semmi sem csoda. Sz. P. Az éves gazdasági verseny főbb célkitűzései közé tartozik, hogy a kenyérgabona-termelési előirányzatok maradéktalan teljesítése mellett — a hozamok emelésével, a területek növelése nélkül — minden gazdaság biztosítsa az állatállomány zavartalan takarmányellátását Fordítsanak fokozott gondot a szálas és tömegtakarmányok, valamint a gyepterületek hozamainak növelésére, az öntözés adta lehetőségek eddiginél jobb kiaknázására. Az állat- tenyésztésben a legfőbb cél az állati termékek termelési és értékesítési tervének teljesítése. Az Állami Gazdaságok Főigazgatósága és a MÉBOSZ elnöksége jutalomban részesíti azokat a termelési igazgatóságokat, amelyek eredményes irányító és ellenőrző munkájukkal a verseny élvonalába kerülnek. A jutalmakat az alábbi értékelési mutatók szerint állapítják meg; jutalmat kapnak azok az igazgatóságok, amelyek kenyérbagona-értékesítési tervüket országosan a legjobban teljesítik, a takarmánygabona és kukorica termelésénél együttesen a legmagasabb hozamokat érik el. Továbbá azok az igazgatóságok, amelyek az állatitermék-termelési tervüket legjobban teljesítik. Az értékelésnél a sorrendet az egy tehénre jutó tejtermelés, továbbá a malacszaporulati terv teljesítése alapján állapítják meg. Végül jutalomban részesítik azokat az igazgatóságokat, amelyek egy kiló hús előállításához a legkevesebb — sertéstartásban legfeljebb 4.5 kiló — vegyes abrakot használják fel és 100 forintnyi takarmányköltséggel a legmagasabb hozamértóket érik el. (MTI)
