Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-11 / 264. szám

TOLNA MEGY Elt VTI.AG PROLETÁRJAI. EGYESÜLTETEK i A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT'TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS a MEGYEI TANÁCS LAPIÁ. r A mérgek titka (4. o.) 1 XIV. évfolyam, 264. szám. ÄRA: 60 FILLÉR. Szerda, 1964. november így él az emlékezetben (5. o.) Ll A Területi Egyeztető Bizottság döntéseiből (7. o.) ’yezteto ítéseiből ^ A kisiparosok Közel ezerhatszáz magán kisipa­ros működik megyénkben. Szá­muk jóval alacsonyabb, mint né­hány évvel ezelőtt. A csökkenés — bizonyos határok között — tör­vényszerű következménye a ha­zánkban végbemenő átalakulás­nak. azonban jóval nagyobb mér­vű, mint ami indokolt lenne. Megállítani sajnos, mindezideig nem sikerült. Ma már szinte minden fórumon győzött az a felismerés, hogy a magánkisipar munkájára is szük­sége van a társadalomnak, nél­küle nem lehet kielégíteni a tár­sadalom növekvő igényeit. Pár­tunk nyolcadik kongresszusa is állást foglalt e kérdésben, ami­kor határozatban mondta ki: „Társadalmunk fejlődésében a la­kosság érdeke még jó ideig meg­követeli, hogy a törvények által megszabott keretek között műkö­dési lehetőséget biztosítsunk a tisztességes munkát végző ma­gánkisiparnak. A magánkisipar és a magánkiskereskedelem mind­addig megmarad, amíg az állami és szövetkezeti ipar és kereske­delem nem elégíti kd a lakosság növekvő igényeit minden tekin­tetben jobban, mint a magán­szektor...” Jelentős a szerepe a magán- kisiparnak az exporttermelésben és az importpótló cikkek terme­lésében is. Nem lebecsülendő az sem, amit a szakmunkás-utánpót­lás terén végeznek. A legnagyobb jelentősége azonban ama tevé­kenységüknek van. ami közvetle­nül szolgálja a lakosság szükség­leteinek kielégítését, a javító- és szolgáltató tevékenység. A növek­vő jólét, életszínvonal következ­ménye, hogy szinte mindenütt több a javítani való háztartási gép, bútor, ház, cipő és ruha, ma már a legkisebb faluban is szlük- ség van fodrászra, stb. A növekvő igényeket azonban egymaga sem az állami helyiipar, sem a szö­vetkezeti ipar nem tudja kellően kielégíteni. Nem juthat el min­denhova, és nem is gazdaságos a legkisebb faluban is különféle részlegeket létrehozni. Ezért meg­oldatlan ma még sok helyütt a lakosságinak javítással és szolgál­tatással való ellátása. Vannak olyan szakmák is, ahol — a kis- mennyiségű szükségletet nem le­het állami, vagy szövetkezeti ipar keretében gazdaságosan kielégíte­ni. A nemrég megjelent 22. számú törvényerejű rendelet számos új lehetőséget nyit a kisiparosok te­vékenységének kiterjesztésére. Míg korábban csak hat szak­mában — és 3000 lakosnál kisebb községekben — lehetett működési engedélyt kiadni kisiparosoknak, most a szakmák számát 23-ra, és a határt ötezer lakosra emelték. Lehetőség van arra is, hogy olyan községekben, ahol nincse­nek megfelelően kielégítve az igények, és egy kisiparos, szak­májában nem tudna megélni a kevés munka miatt, iparigazol­ványának, vagy működési enge­délyének megtartása mellett va­lahol munkaviszonyba lépjen. És ennek fordítottja; amikor már munkaviszonyban álló szakember kaphat — mellékfoglalkozásként — működési engedélyt kisipar . gyakorlására. A törvényerejű ren­delet módot ad erre. A törvényes lehetőségek tehát megvannak a kisipar tevékenysé­gének növelésére, most már csak élni kell ezekkel a lehetőségek­kel. A magyar párt- és kormány- küldöttség megkoszorúzta a Lenin-mauzáfeumot Moszkva (MTI). A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 47. évfordulójának ünnepségeire Moszkvába érkezett magyar párt­ós kormányküldöttség Kádár Já­nosnak, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnökének vezetésével kedden délelőtt koszorút helyezett el a Lenin-mauzóleumon. A koszorúzáson szovjet részről jelen voltak M. A. Leszecsko, a minisztertanács elnökhelyettese Sz. T. Asztavin, a szovjet külügy­minisztérium 5. európai osztályá­nak vezetője, A. J. Vegyenyin al­tábornagy, a Kreml parancsnoka és mások. A magyar párt- és kormánykül­döttség a koszorúzást követően elhaladt a Kreml fala előtt, amelyben a nemzetközi kommu­nista mozgalom legkiemelkedőbb harcosainak, a Szovjetunió vezető államférfiainalt hamvait helyez­ték el. Moszkva (TASZSZ). A Moszk­vában tartózkodó magyar párt­A Wilsoii-kormány túlélte első parlamenti erőpróbáját London (MTI). Keddre virradó éjjel az angol alsóház szavazott arról a bizalmatlansági indítvány­nak minősülő konzervatív javas­latról, hogy a parlament vesse el a Wilson-kormánynak a trónbe­szédben bejelentett acélipar- államosítási programját. A szavazás kimenetele az utol­só percig teljesen bizonytalan volt, mivel a munkáspártnak mindössze öt mandátumnyi több­ségé van, s képviselői közül kettő betegség miatt távol volt, többen pedig Skóciában tartózkodtak és a köd miatt nem indulhattak el időben repülőgépen Londonba. Végül is a köd felengedett és a szavazás pillanatában elegendő munkáspárti képviselő volt jelen ahhoz, hogy az alsóház 307:300 arányban elvesse a toryk indít­ványát. A liberális párt kilenc képviselője a konzervatívokkal együtt szavazott, viszont néhány konzervatív honatya különböző okokból nem jelent meg az ülé­sen. A szavazás nem jelent azonnali államosítást, hiszen a Wilson- kormány eredeti tervei szerint is hónapokra van szükség az acél­ipar államosításának előkészíté­séhez. Újabb bizalmatlansági javaslat London (MTI). Az angol alsó­házban kedden Boyd-Carpenter képviselő benyújtotta a konzer­vatív párt második bizalmatlan­sági indítványát. A képviselő ugyan formálisan nem indítvá­nyozta a kormány lemondását, de azt javasolta; mondja kd a ház, nem bízik abban, hogy a Wilson- kormány képes lesz megvalósítani programját anélkül, hogv a már végrehajtás alatt álló korszerű­sítési program ezt meg ne siny- lené. Ha a kormányt ebben a kér­désben leszavaznák, le kellene mondania. A képviselő indoklásában azzal érvelt, hogy a munkáspárti kor­mány valamennyi ígéretének be­váltása évi 700—750 millió font sterlinggel növelné az állami ki­adásokat. A jelek szerint a javaslat fe­letti vita zökkenőmentesen zajlik majd le. mivel a liberálisok tar­tózkodni fognak a szavazástól, s így a kormány többsége biztosí­tottnak látszik. Adenauer ismét tanácskozott De Gaulle-lal Újabb éles vita a nyugatnémet kormány politikájáról Bonn (MTI) A CDU képviselői utóbbi tevékenységét bírálta, más- frakciójának elnöksége hétfőn részt amellett szállt síkra, hogy ülést tartott. Amint később ki- Nyugat-Németorszagnak meg kel­szivárgott, az ülésen újabb éles lene javítani kapcsolatait a szo- szóváltásokra került sor, elsősór- cialista országokkal” és a kor­ban Schröder külügyminiszter és mánynak ,.keresnie kell a lehető- Gerstenmaier, a Bundestag elnö-! séget az új szovjet vezetőkkel ke között. Schröder ugyanis sze- ' való párbeszéd megindítására”, mére vetette Gerstenmaiernak, | A Frankfurter Allgemeine Zei- hogy a Bild-Zeitungnak adott nyi- tung a kormánypártokon belül latkozatában hátbatámadta a kor- folyó vitával kapcsolatban arról , , ___ifi«. T.-. mány politikáját és meggyengí- ír: Bonnban Schröder közeli hu­e s kormanykuldotts-g c f* tette tárgyalási pozícióját a fran- kását jósolgatják. A külügymi- nosi vezetésével november 9-én i da kormánnyal szemben. nisztemek azért kellene távoznia, Brezsnvevnél Saz SZKP1 Központi Schrödernek Gerstenmaier ma- ( mert kegyvesztett lett De Gaulle R'mitíL'mt „1,,=; i;*u-ár'iníi gatartását bíráló szavaihoz Erhórd előtt és sokan azt hiszik, hogy Bizottságának első titkáránál. is csatlakozött, Barzel, 1 Schröder távozása megjavíthatná a CDU képviselői csoportjának a francia—nyugatnémet kapcso- elnökhelyettese viszont ellentá- latokat, madást intézett Schröder elleh és j kijelentette: a külügyminiszter is hibát követett el, amikor egy mainzi lapnak adott nyilatkozatá­ban bírálta Adenauert, éppen ak- Washington (MTI). A Fehér kor amikorra volt kancellár Éá- Ház szóvivője — mint az AP és; rizsban De Gaulle-lal tárgyalt. j Adenauer néhány órával meg- az AFP közli — kedden bejelen- Schröder — aki a „fellazítás” hosszabbította párizsi tartózkodá­tette, hogy a jövő hónap elején szükségességét már több ízben sát, hogy kedden délelőtt még egy Johnson elnök találkozik Harold hangoztatta — ebben a nyilatko- megbeszélést folytasson De Wilson angol miniszterelnökkel. , zatában egyrészt Adenauer leg- Gaulle-lal. A francia köztársasági elnök és a volt nyugatnémet kancellár eszmecseréje nem egé­szen egy óra hosszat tartott. A kiszivárgott hírek szerint a megbeszélés középpontjában a mezőgazdasági piac kérdése állott. De Gaulle azonban nem titkolta, hogy a multilaterális atomhad­erő tervében látja a francia— nyugatnémet együttműködés és kiseurópa politikai egyesítésének első számú akadályát. A „zöldpiac” kérdésében vál­tozatlan a francia elnök állás­pontja. Ragaszkodik hozzá, hogy a „hatok” december 15-ig meg­egyezzenek az egységes termény­árakban, legfeljebb a gyakorlati végrehajtásnál hajlandó bizonyos engedményekre. * Schröder külügyminiszter em­lített nyilatkozata, amelyben ép­pen Adenauer „békéltető kísérle­te” idején támadta a francia kormányt, kínos hatást keltett Párizsban. Megerősítette a francia kormánynak azt a véleményét, hogy Bonn külpolitikájában több egymást keresztező irányzat ér­vényesül, ami megnehezíti a pár­beszédet a két szövetséges kor­mány között. Adenauer nyilatkozata a Die Weltnek Öt tenger csatornája Bonn (MTI). Adenauer a Die Weltnek adott írásbeli nyilatkoza­tában ismét kifejezésre juttatta: a hidegháborús körök ragaszkodnak ahhoz a tervükhöz, hogy vala­milyen formában rendelkezési jo­got szerezzenek az atomfegyve­Kontinensünk leghosszabb folyóját a a hajóközlekedés időtartama öt nap-jyek felett. Adenauer kijelentette: Volgát, a Balti-tengerrel összekötő ról kettőre csökken. Ot tenger — az „Volga—Balti” mélyvizi csatorna épí- Azovl-, a Balti-, a Fehér-, a Fekete- és tői a Nagy Októberi Szocialista For- a Kaszpi-tenger kikötői között az radalom 47. évfordulójának tiszteleté- eddigi csupán hatszáz tonna teherbí- re felajánlották, hogy 1964. november rású hajók helyett már 5000 tonnás hetedikére a 360 kilométer hosszú Volgái — vagy egyéb tengerjáró — hajók közlekedhetnek átrakodás nél­kül. a sokoldalú atomhaderő terve a jelek szerint változáson fog ke­resztülmenni. — A sokoldalú atomhaderőnek az európai oldal felé való kiépíté­sét kívánjuk — mondotta, majd elutasította azt a gondolatot, hogy az NSZK csatlakozzék egv nlvan víziutat átadják a forgalomnak. A Volga—Balti csatorna, a mintegy másfél évszázaddal ezelőtt megépített . V.,... imMHM <*.»».“- 'SSLX7TJZ2S, .. S'nrtfi, -l — *«*­út) — egyik fontos szakaszának re- konstrukciója. A szállítási kapacitás növekedésével esetleges Washington és Moszk- egyúttal, jelentős mértékű megtakar!- va között létrejött egyezményhez, I ' *■»••«••••»*•*»••«•• r>, — ^ ________ ____ ___# t_ti* ■ 44 Adenauer hozzáfűzte íon t0S szakaszának re termékek szállítási költsége egyhar- j hogy Nyugat-Németország seinmi- madára, a faáruké pedig a felére esetre sem mondhat le a nyu- és a csökken. | gáti atomstratégia kialakításában Megépülésével az Onyega-tó Ribinszki víztároló közötti szakaszon Terra => való közreműködéséről.

Next

/
Thumbnails
Contents