Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-29 / 280. szám
196». november 29. TOLNA MEGYEI tVRPÜJSÄQ 1 1 Húsz esztendővel ezelőtt A Tolna megyei ellenállási mozgalom in. 1944. október 15-én tehát volt fegyver, volt, aki azt használhatta volna, és pillanatnyilag kedvező volt a belpolitikai helyzet is egy fegyveres akció lebonyolításához. Az eJleinállásd mozgalom vezetői, miközben a fegyvereket szétosztották, megbeszélték a támadási tervet. Tehát adva volt a fegyveres akció terve is. Az elképzelés szerint először a Hár- mas-hídnál lévő polgári iskolát — a németek egyik bázisát támadták volna meg két irányból. (A patak partján kisebb csoport szórványos tüzelése révén magára vonta volna az iskolában lévő németek figyelmét, s közben a támadók többsége — megkerülve az épületet — a kerítésen át hatolt volna be az iskolába.) Miért nem került sor mégis a támadásra, amikor minden adva volt az akcióhoz? Ezzel kapcsolatban érdemes idézni ismételten Senye Sándor szavait: „A szerepeket már kiosztottam, mindenkinek a zsebében annyi muníció volt, amennyit csak bele tudott tömni. Az elterelő műveletet végző csoport már útrakészen állt, amikor megszólalt a telefon, és Révhegyi Iván alezredes jelentkezett, a kiegészítő parancsnokság parancsnoka. Közölte, hogy most, e percben kapta ívesről a szigorú utasítást, mely szerint a németeknek nem szabad ellenállni, békekötés nincs. A háború megy tovább... Be kellett látnom, hogy a nyílt ellenállás feltétlen kudarcba fulladna, miután nem számíthattunk a Szekszárdon állomásozó többi magyar csapat támogatására. Éppen ezért a felesleges vérontást és emberáldoza- tol megkímélendő, az akciót azonnal lefújtam. A fegyvereket visz- szacsempészték a hozzánk csatlakozó kiegészítő parancsnokság altisztjei a raktárba. Mi pedig munícióval megrakott zsebbel távoztunk”. Egyetlen parancs elegendő volt az akció megakadályozásához ... Ez a története a fegyveres felkelési kísérletnek. Az, hogy nem járt sikerrel számos kedvező körülmény ellenére sem ez a fegyveres akció, annak elsősorban nem a mozgalom elszigeteltsége, nem a mozgalomban dolgozó személyek voltak az okai, hanem a magyar uralkodó osztály több mint két évtizeden át tartó németbarát politikája. Ennek a politikának volt ugyanis egyenes következménye a sikertelen „kiugrási kísérlet” és Szálasi hatalomra jutása. Ez a politika fékezte, akadályozta, és ha tehette felszámolta a németellenes erőket, elszigetelte őket. Ezért nem számíthatott ez a szekszárdi szűk ellenállási csoport a megyeszékhelyen állomásozó magyar katonai egységek csatlakozására. Pedig egy fegyveres konfliktus — kellő támogatás mellett — időlegesen hozhatott volna eredményeket, hiszen október 15-én „az SS suhancokból összeverbuvált újoncszázad nagy ijedten nem mert kimozdulni laktanyájából. A Gestapo is behúzódott odújába” — így jellemzik a helyzetet az egykori eseményekkel foglalkozó iratok. A keresztülhúzott fegyveres felkelési terv után a mozgalom vezetőinek be kellett látniuk, hogy rendkívül megromlottak egy esetleges fegyveres akció lehetőségei, ezért a nagyobb szabású terveket le kellett venniök a napirendről. A mozgalom így értékelte a helyzetet. Számos kisebb, de jobb eredménnyel kecsegtető akció lebonyolításához fogtak. ♦ Amikor a szekszárdi ellenállók céljait összegezte Senye Sándor, megemlítette, hogy céljuk volt a fasizmus üldözöttéinek segítése, bújtatása. E feladat megoldása került előtérbe 1944. október 15-e után. A feladat konkrét kidolgozására, megoldására Dániel Béla kapott utasítást. A látszatra pontosan, jól kidolgozott terv azonban nem valósulhatott meg az eredeti elképzelés szerint. A tervnek megfelelően Öcsény- szőlőhegyen lévő több présházat előkészítettek arra, hogy kellő pillanatban menedéket nyújtsanak az üldözötteknek. Különösen a zsidó munkaszolgálatosok és a lengyelek elbujtatására és felfegyverzésére készültek. A döntő pillanatban azonban — kellő bátorság és kockázatvállalás hiánya miatt — a tervet nem sikerült megvalósítani. Ugyanis, amikor a szovjet csapatok közeledése miatt a munkaszolgálatosokat nyugat felé vezényelték, az ellenállási mozgalom közölte velük, hogy a Szőlőhegyen rendelkezésükre állnak a présházak, szökjenek meg. Szökést azonban — ismereteink szerint — egyetlen munkaszolgálatos sem kísérelt meg. A lengyelekkel pedig nem sikerült közvetlenül az indulásuk előtt a szökési lehetőséget közölni. Itt elmaradt a mozgalom az eseményektől. * Októberben és novemberben — a város felszabadulásáig — a Duna volt a „senki földje.” A Duna balpartján a szovjet seregek ásták be magukat, a folyam jobb oldalán pedig magyar és német csapatok állomásoztak. Ezt a helyzetet akarta felhasználni az ellenállási mozgalom arra, hogy — ladikkal átkelve a Dunán — érintkezésbe lépjenek a szovjet parancsnoksággal, tájékoztassák őket a megyeszékhely és környékén lévő katonai erőkről, rávegyék őket, hogy az ellenállás1 vezetői irányításával kezdjék meg a gemenci erdőnél a dunai áttörést és a Duna jobb partján hozzanak létre hídfőállást. E hídfőállásból kiindulva Öckény, Decs és Tolna irányába nyomultak Volna előre a szovjet egységek, ezáltal a fasiszta csapatokat a bekerítés veszélye fenyegette volna. Az ilyen katonai helyzet láttán — az ellenállási mozgalom vezetői szerint — a német és marvar fasiszta csapatok harc nélkül visszavonultak volna. Ez az elképzelés több ok miatt is csak terv maradt. Az egyik ok az, hogy az ellenállás vezetői nem juthattak át a Duna balpartjára a szovjetekhez, mert az átkeléshez megadott időpontra a gemenci1 erdőben állomásozó egységeket megerősítették aknavető- és géppuskás-osztagokkal és azok az átkeléshez megjelölt hely közelében építették ki lőállásaikat. Egy újabb átkelési kísérletre már nem volt idő, mert a szovjet seregek Apatinnál átkeltek a Dunán és gyorsan nyomultak nyugati és északi irányba. A szovjet csapatok a novemberi nagy előretörés során 1944. november 29-ről 30-ára virradó éjszaka felszabadították Szekszárdot. S ezzel az ellenállási mozgalom története befejeződött. » Az ellenállási mozgalom célja a felszabadulás tényével megvalósult. Annak ellenére, hogy nem tudott eredményt felmutatni, mégis hasznos volt az ellenállási mozgalom tevékenysége. Tevékenységük legkézenfekvőbb eredménye a németellenes, a fasizmusellenes agitáció. E csoport tevékenysége, annak ellenére, hogy egyetlen percig sem tartotta a kapcsolatot a Szekszárdon dolgozó illegális kommunista pártsejttel közvetve segítette a kommunisták tevékenységét. A felszabadulás után a csoport tagjai külön-külön futották be pályájukat. Közülük többen még ma is aktív tagjai az MSZMP-nek, mások lojális magatartást tanúsítanak és munkájukkal segítik hazánkban a szocializmus felépítését. Voltak, akik polgári bérén dezkedést kívántak Magyarországon, s amikor napirendre került a prolötárforra dalom, szembekerültek a történelmi haladással. Az ellenállási mozgalom tagjai közül többen aktív munkát fejtének’ ki a megyeszékhelyen és az őcsényi termelőszövetkezetekben. Ez a szétszóródás érthető, hiszen ahányan voltak, úgyszólván annyiféle volt az osztályhelyzetük, az osztályérdekük. Csupán egy közös tennivalójuk volt: a fasizmus elleni harc. Amikor a harc elérte célját, az ellentétes osztályérdekek miatt, nem maradhatott együtt a csoport. A fasizmus elleni harcuk, annak ellenére, hogy sok szép elképzelésük csak terv maradt, egybeesett né pünk legjobbjainak erőfeszítéseivel. K. Balog János Öröm a szép lakás! — „ •• Orom a szép bútor ! Most vásároljon — Lakásbútort Bei* és külföldi konyhabútorok — ' Kombinált lakószobabútorok Kombinált szekrények — Kárpitos garnitúrák Hálósiobabútorok — Fémbútorok (OTP-hitellevélre is) , Kaphatók: a NÉPBOLT szekszárdi, tolnai, paksi, bonyhádi boltjaiban! (UO) É. M. Komlói Állami Építőipari Vállalat azonnali belépésre felvesz körn írvés, ács, víz-fűtésszerelő, burkoló, szobafestőmázoló szakmunkásokat, továbbá kubikos segédmunkás dolgozókat Tolna megye területére. Jelentkezni lehet: Szekszárd, XII. sz. Főépítésvezetőség, Zkínyi u. 62. UTÓ) ; 3 |f eB I A T Megérkezett az ősz, közeleg a tél! Tetőtől talpig felöltözhet a Tolna megyei kisipari szövetkezetek mérték utáni szalonjaiban. Női, férfiruhát, kötött árut, cipőt, fehérneműt a legújabb divat szerint, a legjobb minőségben készítenek. Szövetkezeteink a legkényesebb igényt is kielégítik! Mérték utáni szalonjaink a megye minden pontján megtalálhatók Szekszárdi Szabó Ktsz Bonyhádi Ruházati és Szolgáltató Ktsz Dombóvári Vegyesipari Ktsz Báiaszéki Vegyesipari Ktsz Paks, Tolna megyei Háziipari Szövetkezet Tamási Vegyesipari Ktsz (86) A Földmunkát Gépesítő Vállalat felvesz építőipari gyakorlattal rendelkező mélyépítőipari mérnököket, technikusokat építésvezetőnek továbbá érettségizett, katonaidőt letöltött fiatalokat segédmunkavezetőnek (részükre 2x3 hónapos tanfolyamot rendezünk) dönpervezetőkét — kezdőt is — kotrömestere- ket, dózervezetőket, kenőket részükre 1—2 hónapos gyakorlat után 1964. február hónapban gépkezelő tanfolyamot indítunk, ahol szakmát tanulhatnak. Jelentkezés személyesen, vagy írásban Budapest, V., Vigyázó Ferenc u. 3. Munkaügyi Osztály. (155) Jó forgalmú kisjutalé- kos vegyesboltba boltvezetőt keresünk december 30-i belépéssel. Erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. Lakás nincs. Cím a kiadóban. (119) KUBIKOS MUNKASOKAT azonnali belépésre felvesz éves időtartamra a Lajvér- menti Vízgazdálkodási Társulat Bátaapáti. Jelentkezni lehet: Bátaapáti, Dózsa György u. 13. (110) Sírkő, műkő ablak« könyöklő, betonoszlop, betonkerítés, cementlap és egyéb műkő áru készítését vállalja a lakosság részére a Bonyhádi Építőipari Ktsz. Cím: Bonyhád, Perczel Mór u. 80. (167)
