Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-25 / 276. szám

7 fÖLÄÄ JmíCYFl NfiPŰJfSÖ 1964. november 28. Belga ejtőernyősökéi' dobtak le Stanieyville-ben Leopoldville (MTI). Magyar idő szerint kedden reggel a washing­toni külügyminisztériumba ké­rették a sajtó képviselőit. Amikor a szóvivő felolvasta előttük a kormánynyilatkczatot, amely sze­rint a kaminai légitámaszpontról 12 amerikai C—130-as típusú ka­tonai szállítórepülőgép belga ejtőernyősöket dobott le Stanley- ville-ben, az utolsó szabad kongói város repülőtere már a külföldi intervenciósok birtokában volt. Az amerikai külügyminiszté­rium ugyanis bejelentette, hogy a Leopold vilié-i Csőmbe-kornány meghatalmazásával azokat a belga ejtőernyősöket, akiket néhány napja Ascension brit szigetre, majd onnan a kongói Kaminába szállítottak amerikai gépek, a Stanleyville-ben lévő külföldi ál­lampolgárok „megmentése” érde­kében ugyancsak amerikai gépek a keddre virradó éjjel tovább szállították a kongói felkelők el­lenőrzése alatt lévő területek fölé. s ledobták őket a Stanley- ville-i repülőtér közelében. A belga egység körülbelül 800 em­berből áll. A belgák nyomban elfoglalták a kulcsfontosságú re­pülőteret. A repülőtéri kifutó­pályákat a belga csapatok alkal­massá tették utánpótlást szállító repülőgépek leszállására. Az AFP francia hírü'*vnökség gyorshíre szerint kedden, helyi idő szerint reggel öt órakor a belga intervenciósok akciójába bekapcsolódtak a fehér zsoldosok vezette kongói kormánycsapatok 5s és — állítólag — megkezdték a bevonulását Stanleyville-be. Ezt az utóbbi hírt más forrás még nem erősítette meg. A Kon­góval szomszédos Banguiban si­került lehallgalni a Stanleyv lle-j rádió adását, amely a végsőkig Meghalt Mányai Lajos Mányai Lajos, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művésze, a Nemzeti Színház tagja kedden reggel, 52 éves korában váratla­nul elhunyt. Mányai Lajost a Nemzeti Színház saját halottjának tekinti. Temetéséről később in­való ellenállásra szólította fel a város népét, a forradalmi erőket. A belga külügyminisztérium csupán órákkal az amerikai köz­lés után hirdetett sajtóértekez­letet. (Eno híradásunk időpontjá­ban még nem kerül sor). A belga körök azonban most már nem cáfolták a bélgg ejtőernyősök ag­ressziójáról szóló híreket. Meg­figyelők mindenesetre emléke­zetbe idéztpk. hogy a brüsszeli kormány először azt tagadta le, hogy ejtőernyőseit afrikai be­vetésre készíti elő, másodszor az. hogy Asoensionról Kaminára szállították őket. Mindkét cáfolat — mint később kiderült — szem­ben állt a való tényekkel. Ami az Egyesült Államok be­avatkozását illeti, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője nemcsak a kongói kormány hozzá­járulására, hanem a genfi kon­vencióra is hivatkozott, s közölte, hegy a beavatkozásról tájékoztat­ták a világszervezetet. A szóvivő végül kilátásba helyezte, hogy a Stanleyville-fben lévő amerikaiak és európaiak „felszabadítása” után az úgynevezett ..mentő erő­ket” haladéktalanul visszavonják. Oz angol alsóház jóváhagyta a kormány katonai politikáját Az angol alsóház hétfőn este politikáját, amely kilátásba he- 314 szavazattal, 289 ellenében — lyezi Nagy-Britannia nukleáris a liberális képviselők támogatása függetlenségének feladását. A alapján 25 szavazattöbbséget bizto- szavazást a konzervatív ellenzék sítva a munkáspártnak — jóvá- erőszakolta ki. s az így felért egy hagyta a Wilson-kormány katonai bizalmi szavazással. CsemälUdt SOROKBAN PÁRIZS Az AFP francia hírügynökség munkatársai hétfőn váratlanul egyórás sztrájkot tartottak, tilta­kozásul az ellen, hogy a vállalat vezetősége meg akarja szüntetni a fotoosztályt. SIDNEY Több mint négyezer kikötői munkás sztrájkolt kedden Sidney- ben, ennek következtében 44 hajó vesztegel a kikötőben. MEXICO CITY Latin-Amerika atomfegyver­mentes övezetté nyilvánításával foglalkozó értekezlet nyílt meg hétfőn mexikóban 14 latin-ameri­kai ország képviselőinek részvé­telével. WASHINGTON Az angol bankkamatláb tegnap bejelentett emelése — amint vár­ható volt — tovább gyűrűző hul­lámokat ver. Az amerikai szövetségi tarta­lékok hivatalának szóvivője — alig néhány órával a Londonban tézkednek elhangzott bejelentés után — kö­Mllllllllllllllllll ...... Ä kútfúró kedvtelése Szövetkezeti major az üvegben — Mit „lerenT a türelem ? Pokomik József tulajdonképpen hasába. Ö azt mondja: ,^in- kútfúró mester. Ismerősei ezer- denekelőtt türelemmel, és egy kis mester féle embernek tartják, aki- kézügyességgel”. A különös kedv­ben érdekesen ötvöződik a nyug- teles már sok érdekes darabot tálánság és a türelem. Sok min- produkált. Van odahaza már ilyen öennel próbálkozott már, jelen- üvegben felépítve játék-televízió, leg gyakorolt .szakmája mellett ház kerttel, szövetkezeti major végzett kereskedő, és okmányok- több változatban, kai rendelkező gépkocsivezető. A Tizenhat éve számítja, hogy ez cipészmesterségről és a fodrász- az aprólékos munka a kedvenc Ságról nem szerzett ugyan mes- időtöltése. Körülbelül ennyi esz- terlevelet, de mindkét szakmába tendővel ezelőtt látott egy hasonló belekóstolt már régebben. munkát; építője feszületet igyeke­„ . zett összeállítani a szűknyakú Családja a Veszprém megyei üvegben, módját azonban nem Eplényben él, o maga sokat van- ^rujta ej a fejtörés és a kísér- dorol. A Tégla- és Cserepipan jetez^g után sikerült az első épít- Tröszt alkalmazásában eppen a nr]^nv_ Azóta több darabot állított Szekszárd-Csatári Téglagyárban elsősorban a maga szóra­dolgozik, de már úgy tudja, ha- jcoztatására. Sokan kérdezték már marosan Mohácsra helyezik 'at. az ügyes munkák láttán: „Nem Ritkán jut haza a csaladjához, a(jna el belőle?” ezért nem mindennapi időtöltést Eddig azonban pénzért még egy eszelt ki. Apró faragott, székely üveg,kastély sem cserélt gazdát, asztalkákat épít, azokra pedig Ajándékként egy-egy darab már miniatűr majort varázsol meg ap- eljutott az NDK-ba, Csehszlová- róbb állatokkal, gemeskuttal, em- £s Mongóliába, berekkel. Ez önmagában pepe- Az -ezermester most is újabb és cselő időtöltésnek tűnik, csakhogy ^jabb elgondolásokon töri a fejét. Pokornik József mindezt egy szűk- ^ kútfúrás nehéz munkája után nyakú, de hasas borosuvegben ggjónként szívesen elbabrál a építi fel. Apró darabokból, enyv műszerekkel”, éppen egy kútfú- segítségével, néhány darab zsi- r£gt meg egy hasas, fehér nórral és pár szál dróttal. üvegben. Legfőbb kritikusa kis­Aki egy-egy „időtöltés” eredmé- lánya, talán az ő, de saját ^ maga nyét kezébe veszi, ugyancsak cső- szórakoztatására azt tervezi, egy dálkozhat, hogyan került a mi- valóságos tranzisztoros rádiót éínt niatűr farm, vagy csendélet, a te. amely palackba zárva is szólni fog. rítfifet csöpp asztal, a borosüveg (®. m.) zölte, hogy kedden kezdődő ér­vénnyel 3,5 százalékról négy szá­zalékra emelik a bankkamqtlábat a hivatal irányítása alatt mű­ködő bankhálózat tagjai. Ottawá­ban hasonló bejelentés hangzott el: a kanadai állami bank hétfőn este közölte, azonnali hatállyal négy százalékról 4.5 százalékra emeli a bankkölcsönök kamatját. A Pravda vezércikke a kommunisták nagyfokú felelősségéről Moszkva (TASZSZ). A Pravda keddi száma vezércikkben fog­lalkozik a kommunisták felelős­ségével. Bevezetőben megállapít­ja: a kommunistáknak nemcsak az a kötelességük, hogy politikai­lag felvázolják a nagy feladato­kat, hanem gondoskodniok kell arról is, hogy azok a gyakorlat­ban is megvalósuljanak. Pártunk politikájában a legfontosabb a nép javáról való szüntelen gon­doskodás — folytatja a lap. — Minden kommunista legfőbb dol­ga és szent kötelessége ez, bárhol dolgozzék, bármilyen tisztséget töltsön is be. Ha egy kommunista rosszul dolgozik, ez azt jelenti, hogy nem érzi kellőképpen a reá háruló felelősséget, nem harcol kellő energiával a párt politiká­jának megvalósításáért — mutat rá a vezércikk. A kommunisták nem térhetnek ki a nehéz és bonyolult kérdések elől, kötelességük, hogy megad­ják rá a választ. A kommunisták feladata, hogy megmagyarázzák a tömegeknek a párt politikáját és e politika megvalósítására mozgó­sítsák őket. A kommunistáknak mindenhez közük van, — folytat­ja a lap —, nem lehetnek közöm­bösek a pórt és állami fegyelem megsértésével szemben, nem bé- kélhetnek meg a hiányosságokkal, a vaskalapossággal, a rutinmun­kával, a közömbösséggel és a műszaki elmaradottsággal. „Az SZKP Központi Bizottsá­gának a közelmúltban megtartott októberi és novemberi plénumai­nak határozatai újabb lehetősége­ket tárnak fel arra, hogy még ak­tívabbá tegyük a kommunisták munkáját és megjavítsuk a kom­munizmus építésének valamennyi területén a pártvezetést” — feje­ződik be a cikk. Dobrinyin—Rusk találkozó Washington (MTI): Mint a TASZSZ jelenti, Anatolij Dobri­nyin washingtoni szovjet nagy­követ hétfőn felkereste Dean Rusk amerikai külügyminisztert, és megbeszélést folytatott vele a kö­zelgő ENSZ-közgyűlésről, vala­mint a kongói helyzetről. Schröder amerikai tárgyalásai Washington (MTI): Schröder nyugatnémet külügyminiszter hétp főn megkezdte tárgyalását az amerikai vezetőkké! Elsőnek Her- terrel, Johnson elnök kereskedel­mi megbízottjával és Rusk ame­rikai külügyminiszterre] tanács­kozott. Schröder a kereskedelmi jellegű megbeszéléseket követően derűlá­tóan nyilatkozott a Kennedy-for- duló Genfben folyó tárgyalásai­nak kilátásairól. Az elsők közé Európában Magyarországon viszonylag nagy mennyiségű, jó mi­nőségű bauxit ta­lálható: a jelenleg ismert készlet mintegy százmillió tonna — az euró­pai bauxitvagyon egynegyede. Alu­míniumkohásza­tunk és alumí­nium-feldolgozó iparunk nagyfokú fejlődését azonban gátolja az a körül­mény hogy hazánk energiaszegény or­szág. (A bauxitból készült timföld fel­dolgozásakor alu­míniumkohóink hazánk villamos­energia tswmelésé- nek mintegy 10— 15 százalékát hasz­nálják e!) A kerek két év­vel ezelőtt megkö­tött magyar—szov­jet timföld—alu­mínium egyez­mény megszünteti azt az ellentmon­dást, amely elő­nyös f. bauxit- adottságaink és kedvezőtlen ener­giahelyzetünk között fennáll. Az egyezmény értelmében ki­fejlesztjük bauxitbányászatunkat, megnöveljük timföldgyáraink ka­pacitását és az 1967—1980-as évek folyamán fokozatosan növekvő mennyiségben évi 330 000 tonna timföldet szállítunk víziúton — a Dunán Magyarországra érke­zett nagymennyiségű szovjet áru visszatérő üres hajóterének ki­használásával — a Szovjetunió európai területén fekvő alumí­niumkohóiba. Amint a térképünk jobb olda­lán elhelyezett grafikonokból lát­ható az egyezmény következtében lehetővé válik, hogy tizenöt év alatt, a kibánvászott bauxit mennyisége (1964-ben 1,4 millió tonna körül) több mint kétszere­sére emelkedjék, rekonstrukció­val ég bővítéssel, illetve új üzem építésével timföldfeldolgozó ka­pacitásunk pedig (1964. kb. 250 ezer tonna) kereken meghárom­szorozódjék. Alumínium-feldolgo­zó iparunk előtt pedig teljesen új perspektíva nyílik, mert a Szov­jetunió a feldolgozott timföldet — teljes egészében — alumínium­tömb formában (1980-ban évi 165 ezer tonna) visszaszállítja Ma­gyarországra. Ez lehetővé teszi, hogy alumínium félgyártmány ter­melésünk a jelenlegi szinthez vi­szonyítva közel ötszörösére emel­kedjék. A megállapodás mindkét or­szág számára előnyös. Kerek har- mincmilliárd forintot kellene beruháznunk — és további három milliárd kW óra villamos e'ergiát kellene importálnunk évenként — ugyanis amennyiben kizárólag sa­ját erőből kívánnánk megvalósí­tani alumíniumiparunk fejleszté­sének ilyen hatalmas arányú programját. A fenti összberuhá- zásból azonban a Szovjetunió — vízierőművek, illetve alumínium­kohók építésére — mintegy 14 milliárd forintnyi összeget ma­gára vállalt. Az egyezményben a szovjet fél érdekeltsége abban nyilvánul meg, hogy a világpia­ci ár egynegyed részéért kohósít- hat, mivel a volgai óriási vízi­erőművekből nyert igen olcsó vil­lamos energiát hasznosítja. A magyar—szovjet timföld— alumínium egyezmény eredmé­nyes megvalósítása hazánkat kon­tinensünk legfejlettebb alumí­nium-feldolgozó államai közé emeli. — Terra —

Next

/
Thumbnails
Contents