Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-22 / 274. szám
<S; TOLNA érdo Trfcär VILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK t MEH1ISAB A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 214. szám. ARA: 80 FILLÉR Vasárnap, 1964. november 22. Mit nem ért a mőcsényi elnök? (3. o.) Az etika tanításáról a. o.) Tudomány — technika (9. o.) Átadták a forgalomnak az Erzsébet-hidat 1959 márciusában született meg a forradalmi munkás-paraszt kormány határozata az új Erzséb^t- híd építésére. Az új, modernebb, szélesebb mint a régi. kecses, szinte légies, a magyar mérnök és magyar munkás alkotókészségét dicséri. Az új, finomvonalú híd a Duna ékessége. Hirdeti, hogy a szocialista ország, egy nép összefogása nagyot alkot. Avatása egész Budapest ünnepévé vált. 1964 november 21-én tízezrek várták Budán és Pesten a hídavatás ünnepi percét, s a legszebb kilátón, a Gellérthegyen ezrek és ezrek figyelték az ünnepséget. A pesti hídfő és közvetlen környékén mintegy ötezer meghívott -vendég várakozóit, zömmel azok, akik az Erzsébet-híd építéséné1, a hídszerkezetek gyártásánál közre működtek. Néhány perccel 2 óra előtt megérkeztek a párt és a kormány vezetői. A hídavató ünnepségen meztelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Fock Jenő. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ajtai Miklós Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, az Elnöki Tanács, a kormány tagjai, a politikai a gazdasági és a társadalmi élet számos vezetője, a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Pontban 2 órakor felhangzott a Himnusz. Ezt követően a Ganz- MÁVAG „Acélhang’-kórusá előadta Vass Lajos: „Az Erzsébet- híd köszöntése” című szerzeményét. Ezután dr. Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter lépett a mikrofon elé. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaiéi miniszter üdvözölte Kádár JWos elvtársat, a párt és a kormány vezetőit, s a megjelent vendégeket, majd a következőket mondotta: Csanádi György beszéde — Tisztelt ünneplő közönség! — Kedves elvtársak! — Üj híd avatása mindig nagy szerű, felemelő pillanat. A híd nemcsak egyike a legszebb műszaki alkotásoknak, példája a természetet legyőző ember diadalmas munkájának, de a legnagyszerűbb szimbóluma is az emberek egymásra utaltságának. — Az új híd, amely város- és országrészeket kapcsol össze, új ütőere a forgalomnak, új forrósa a fejlődésnek és gazdagítja, szebbé, és kényelmesebbé teszi az életét mindazoknak, akik számára épült. — Ezért nagyon is jogos az a mélyen megindító érzés, amely mindannyiunkat elfog olyankor, amikor új hídra készülünk lépni. Jövőre elkészül... Háromszáz személyt gondoznak majd a szekszárdi tüdőszanatóriumban. amelyet 1965. első feléb n adnak át. Az építkezésről képriportban számolunk be az 5. oldalon. — Nekünk azonban, akik ma összegyűltünk az újjáépített Erzsébet-híd, a mi új, nagyszerű szocialista alkotásunk átadására, különösen okunk van az elfogódottságra. Az új Erzsébet-híd nemcsak szeretett Budapestünk új dísze, a város és az ország szívében épült hatalmas létesítmény, de felépítésével az utolsó gyászos emléke tűnt el fővárosunkból a második világháború esztelen híd- rombolásainak. Nem csekély időnek: két évtizednek kellett eltelni ahhoz, hogy Budapest valamennyi elpusztult szép hídját újra felépíthessük. Ez a két évtized népünk életében hatalmas változások korszaka. — Az újjáépítés hősi küzdelmei, a szocializmus gazdasági bázisát jelentő nagy létesítmények megvalósítása után ma — pártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikájának eredményeként az országunk szellemi és anyagi erőit jórészt olyan alkotásokra fordítjuk, amelyek népünk életét közvetlenül teszik szebbé, könnyebbé, kulturáltabbá. Ezek sorában kiemelkedő alkotás az új Erzsébet-híd — állapította meg a miniszter. A közlekedés- és postaügyi miniszter ezután a híd építésének problémáiról be szóit, szólott, a. számos érdekes technikai megoldás jelentőségéről, majd így folytatta beszédét: — Az új Erzsébet-híd tehát nemcsak egy régi, fájó háborús maradvány eltávolítása, nemcsak fővárosunk új dísze, egy modern és impozáns műszaki akotás, de olyan létesítmény is, amely közvetlenül megkönnyíti mindennapi életünket és emellett egész népgazdaságunk számára is kézzelfogható, jelentős haszonnal jár. Beszéde végén a miniszter köszönetét mondott mindazoknak az építőipari, ipari és közlekedési dolgozóknak, szakembereknek, vállalatoknak és hatóságoknak, akik illetőleg amelyek a hídépítés nagy munkában részt vettek, azt támogatták, segítették. — Hirdesse ez a legújabb, nagyszerű műszaki létesítményünk is a békés munka diadalát, szocializmust építő népünknek az egyre szebb jövőben való törhetetlen hitét és alkotó akaratát! — mondotta befejezésül. Ezután dr. Sarlós József a fővárosi tanács elnöke lépett a mikrofonhoz, átvette az új létesítményt Budapest, az ország lakói nevében. Megköszönte az építők, tervezők munkáját. Majd felkérte Kádár János elvtársat a híd felavatására. Kádár elvtárs elvágta a nemzeti színű szalagot, ezzel az új hidat átadta a forgalomnak. A párt és kormány vezetői, a hídépítők és a meghívottak kíséretében Pestről Budára átsétáltak az új hídon. Azután a több ezer érdeklődő vette birtokába fővárosunk új büszkeségét. Dobi István üdvözlő távirata a Libanoni Köztársaság elnökéhez ' Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Charles Helounak, a Libanoni Köztársaság elnökének, az ország nemzeti ünnepe alkal- ' mából. Egy hét alatt kilencezer holdon Tetettek búzát a termelőszövetkezetek A megyei tanács mezőgazdasági osztályának szombati jelentése szerint az őszi kenyérgabonavetésben a hét közepére 96.2 százalékig jutottak átlagosan a megye termelőszövetkezetei. Egy hét alaft 9460. holdon került földbe a vetőmag, és így csupán 3322 hold vetnivaló maradt a következő napokra. A közbejött eső ismét megzavarta a munkát, töBb helyen lehetetlenné tette néhány napra. A paksi járás után a dombóvári járás is végzett a búzavetéssel az elmúlt héten. Közvetlenül a befejezés előtt áll | 97 százalékkal a tamási járás szövetkezeteiben is. A jelentés alap- , ján a legtöbb vetnivaló arány- j lag Szekszárd város szövetkezeteiben van még: itt 80,8 százalékos az eredmény. A cukorrépaszedés tulajdonképpen befejeződött a megyében, mindössze 5 hold sze- detlen a bonyhádi járásban, és 2 hold Szekszárd város határában. ' Napraforgóból viszont, még sok ; bétakarítatlan a bonyhádi járás- ; ban, 126 hold, és 38 Bold a ta- j mási járásban. A kukoricatörés- | ben 79.6 százalékig jutottak át- j ; lagosan a megye szövetkezetei.! ! Szekszárd városban történt meg j eddig a legnagyobb területen a í kukorica betakarítása, 86.7 százalékon. E tekintetben nagy eltérés nincs a járások között. Őszi mélyszántást a tervezett területnek 60.5 százaléka kapott eddig a szövetkezetekben. Legtöbbet a paksi járás közös gazdaságai szántottak, 69 százalékig jutottak ezzel a munkával. A megyei tanács jelentése ismerteti, hogy melyik szövetkezetben maradt még sok vetnivaló a hét végére: regölyi Népakarat Tsz 424 hold, bátai November 7 Tsz 296 hold, aparhanti Búzavirág Tsz 200, pincehelyi Vörösmarty Tsz 212, szekszárdi Garay János Tsz 240, majosi Aranykalász Tsz 120, váraljai Alkotmány Tsz 110, sióagárdi Siógyöngye Tsz 128, medinai Béke Tsz 190, szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz 115, ozorai Egyetértés Tsz 100, magyar- keszi Petőfi Tsz 123, lengyeli Búzakalász Tsz 100, szekszárdi Jóreménység Tsz 87, őcsényi Kossuth Tsz 80 hold. A legújabb tájékozódás szerint a bátai November 7 Tsz-ben óriási erőfeszítéssel dolgoznak a vetés befejezésén, és szombat délig 200 holdra csökkent a 296 hold vetnivaló. Nyolc gépet állítottak a vetésbe és 19 erőgéppel szántanak. Pénteken délelőtt egyes táblákon még lehetetlen volt a gépi munka, elsüllyedt három traktor a Harisadi dűlőben, nagy nehezen húzták ki őket. A KGST mezőgazdasági állandó bizottságának ülésszaka Szófia (MTI): A KGST mező- gazdasági állandó bizottsága november 17-től 20-ig Szófiában megtartotta ülésszakát. A mezőgazdasági állandó bizottság megvitatta a KGST-tagálla- mok előzetes elgondolásait az öntözés, a talajjavítás, és a földek vízzel való ellátásának fejlesztéséről az 1970-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Megvizsgálta továbbá a minőségi vetőmagfajták termesztésének növelését célzó javaslatokat, e vetőmagok kölcsönös szállításának kérdését, az 1961-től 1963-ig terjedő időszakban végzett nemzetközi fajtaminősítések eredményeit és a fajtaminősítések jövő évi tervét.' A tanácskozás részvevői foglalkoztak a mező- és erdőgazdaság gépesítésének egyes problémáival, a KGST-országoknak az állategészségügy terén kifejtett együttműködésével, végül pedig jóvá’ hagyták a mező- és erdőgazdaságban az 1966—1970. időszakban végzendő tudományos és műszaki kutatások legfontosabb irányait. A bizottság valamennyi megvitatott kérdésben megfelelő ajánlásokat fogadott el. A tanácskozás jóváhagyta az állandó bizottság jövő évi munkatervéi, amely a KGST-országok együttműködésének további bővítését irányozta elő a mező- és í erdőgazdaság területén. A hídépítők kitüntetése Az Erzsébet-híd avatása napjának délelőttién a Parbme^l ku- , polacsa mókában kitüntették a legkiválóbb hídépítőket, tervezőket. Az ünnepségen megjelent Fock Jenő, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter. Sarlós István, a Fővárosi Tanács vb-elnöke. • Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke mondott beszédet, az ünnepi beszéd után Kisházi Ödön. az Elnöki Tanács helyettes elnöke az Erzsébet-híd tervezésénél és építésénél kifejtett kiváló munkájuk elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntefést nyújtotta ót műszaki és fizikai dolgozóknak, tervezőknek. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést- húsz, a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést a hídépítésben részt vevő negyvenkilenc dolcozó. tervező kapta meg. Az ünnepség után az Elnöki Tanács fogadást adott a kitüntetetteknek, amelyen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának elsi titkára, a forradalmi munkás-naraszt kormány elnöke, aki baráti beszélgetést folytatott az Erzsébet-híd tervezőivel, kivitelezőivel.
