Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-21 / 273. szám

1964. november 21. TOLNA MEGVET NÉPÚJSÁG 5 Programét adó vezetőseg- választó párttaggyűlés a Tolnai Selyemfonóban Ünnepélyes, s ugyanakkor sze­rény keretek között zajlott le a Tolnai Selyemfonógyárban a ve­zetőségválasztó párttaggyűlés. Az ünnepélyességet nemcsak a külső­ség, a fehér abroszokkal leterített asztalok körül lielyet foglaló párt­tagok és a KISZ-egyenruhás fia­talok köszöntése adta. Az ünne­pélyesség, az arcokon türöződött. Ünnepélyesség, komolyság, fele­lősségérzet. Ez a meghatározás il­lenék legjobban, ha a taggyűlést csak egészen röviden akarnék méltatni. A selyemfonógyár veze­tőségválasztó taggyűléséről azon­ban nem lehet ilyen röviden be­szélni, hosszabban kell megemlé­kezni róla, okulásképpen, tanul­ságképpen. Milyen tanulsággal szolgált a párttaggyűlésen ismertetett be­számoló? Bemutatta a gyár fej­lődését, s azt, hogy miben van előrelépés. Mérlegre tette a párt- szervezet munkáját és nagy hoz­záértéssel foglalkozott a gazdasá­gi kérdésekkel. A beszámoló őszinte hangja — a termelés, a termelékenység és az üzem életé­nek ismertetésén túl — érdeke­sen és egészen új módon adott értékelést a párttagok munkájá­ról. DICSÉRT, ELISMERT ÉS LELKESÍTETT a beszámoló, de közvetett módon. Az elismerés, a di­cséret benne volt a végzett mun­ka értékelésében. A beszámoló egy része a gazdasági-termelési feladatokkal foglalkozott. A má­sik felében a pártszervezet ideo­lógiai, szervezeti munkáját, a pái toktatás eredményeit és a párt töm^kapcsolatát tették mér­legre. Áz ifjúság nevelése, a ve­lük való foglalkozás sem maradt ki a beszámolóból, mint ahogy nem maradtak ki a többi tömeg­szervezetek sem. Értékelte a fiata- • .ide munkáját és nem valami­re 3 jóindulatú vállveregetéssel ér- r' :lt, hanem reálisan, a tények al ipján. A gazdaságvezetéssel való kapcsolat, a jó elvtársi kap­csolaton alapul éá hűen tükrözte, hogy a pártszervezet nem a gaz­daságvezetők helyett, hanem a gazdaságvezetőkkel együtt oldja meg a feladatot. A bírálat úgv szerepelt, hogy segítő szándékkal, név szerint, a címzettnek szólt. Ugyanakkor önkritikusan tárta fel azokat a hiányosságokat, ame­lyek a pártszervezet munkájában még tapasztalhatók. A taggyűlési ■»lé határozati javaslatot teriesz- *ett, a vezetőség beszámolóját is­mertető, Bolvári József né párttit­kár. A párttagok vitában tanúsított aktivitása FELSZABADULT LÉGKÖRBEN, nagy hozzáértésről tanúsko­dott. Az elmondott véle­mények azt fejezték ki, ami jó es /nit hogyan lehetne még JODDa tenni. A Tolnai Selyemfonógyár dolgozói ragaszkodnak üzemük­höz, szeretik gyárukat. Szinte je­gyezni is sok volt a felszólaláso­kat. Huszonketten mondták el vé­leményüket, tömören, a dolgok mélyére nézve, és a javítanivalók velejére tapintva. Mondanivaló­jukkal kapcsolódtak a VIII. párt- kongresszus határozataiból adódó feladatokhoz. Utaltak Fock élv­társ, a Népszabadságban nemrég megjelent egyik cikkére. A cikk mondanivalójából kiindulva és a saját üzemükre alkalmazva, a ter­melékenység emelésére az önkölt­ség csökkentéséért és a minőség javításáért szólalt fel Szászi Béla termelési osztályvezető. Hasonló kérdéseket feszegetett Babos Mi- hályné és Schalli Pálné is. A ne­hézségek leküzdésében többen konkrét javaslatot tettek. — Vizs­gálják felül, hogy az önköltség alakulásának szempontjából mennyire gazdaságos az öreg gé­pek átalakítása ■— mondotta Stróbl József. A felszólalások másik központi gondolata, A NEVELŐMUNKA JAVÍTÁSÁRA és a pártvezetőség ilyen irányú tennivalóra utajt. Link Istvánná, szocialista brigád- vezető így mondta: — A szocialista brigád tagjai­nál ez már nem okoz gondot, hogy többet kell termelni. A tár­sadalmi munkabér is kiveszik ré­szüket, Ma még az ad inkább problémát, hogy. az oktatáson és a rendezvényeken megjelenjenek. A vita forrósodó hangulatában kifejezésre jutott a bírálat, a bá­tor szókimondás. Görcs Vidor fiatal tagjelölt, így fejezte ki ma­gát: — Nerh kell restellni a hi­bák felvetését. Ez csak segíti megoldani közös gondjainkat. A bírálat során szóba került, hogy a pártvezetőség többet járjon az üzemben. Foglalkozzanak a sértett emberekkel — mert ilyenek is vannak — foglalkozzanak a dol­gozók problémáival és jobban ve­gyék figyelembe javaslataikat. A felettes pártszerveket is bí­rálták. A járási pártbizottságtól TÖBB SEGÍTSÉGET ÉS ELLENŐRZÉST KÉRTEK, másrészt arról beszéltek, — és a bírálatnak ez a ré­sze a megyei pártbizottság munkatársainak is szólt: — Ha kijönnek az elvtársak az üzem­be, ne csak a párttitkárt, Bolvári elvtársnőt keressék. Előfordult, hogy amikor az elvtársnőt nem találták az üzemben, elmentek anélkül, hogy a pártvezetőség más tagját megkeresték volna. A selyemfonógyár vezetőségvá­lasztó párttaggyűlés elnökségében helyet foglaló Szabópál Antal elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának vb-tag ja, a megyei tanács elnöke felszólalásában töb­bek között ezt mondta: — A taggyűlés beszámolójához és a határozati javaslathoz kap­csolódó vita sokoldalú megálla­pításaival, javaslataival hosszú időre megszabta a pártszervezet feladatát. Nem túlozunk, ha azt mondjuk: gazdag programot adott és sok tanulsággal szolgált. A vita után a taggyűlés úgy ha­■ tározott, hogy az elhangzott sok javaslatot a megválasztásra kerü­■ lő pártvezetőség dolgozza fel, és , készítsen intézkedési tervet. Ezt a ' tervet, jóváhagyás végett terjesz- | sze a következő párttaggyűlés elé. Ezután megválasztották a párt­vezetőséget. A párttagság tizen­két éves párttitkársága után is­mét bizalmat szavazott Bolvári Józsefnének. A selyemgyári párt- szervezetben a hét régi pártveze­tőségi tag mellé négy új vezető­ségi tagot* is beválasztottak!' Pozsonyi Ignácné VILLÁMINTERJÚ: As ötórai csúcsforgalomról Több szekszárdi ol­vasónk panaszolta, hogy a munkaidő után sokat kell várnia az üzletekben. Különö­sen az 50-esben na­gyon körülményes a vásárlás, a kritikus időpontban. Gyakran a kijárati ajtóig ka­nyarog a pénztárnál állók sora. László Béla, az 50- es Népbolt vezetője nyilatkozott a délutá­ni csúcsforgalomról: — öt-hat óra táj­ban jelentősen megnő a boltunk forgalma. Véleményem az, hogy ennek ellenére is tö­rekedni kell arra, minél kevesebbet vá­rakozzanak a vásár­lók. Kiszolgálóink mindent megtesznek ezért. Legnagyobb torlódás a felvágottas pultnál van, ott két eladó dolgozik. Na­gyon szűk a hely, nem tudunk még egyet beállítani. Az üzlet egyébként is nagyon kicsi, képte­lenség lenne akadály- mentesen ellátni azt a forgalmat, ami a délutáni órákban je­lentkezik. Csak szem- léltetőül mondom el: a forgalom havonta eléri ag egymillió százezer forintot. Né­hány évvel ezelőtt általában ennek az összegnek a fele volt a havi bevétel. A for­galom tehát megkét­szereződött, a .helyi­ség viszont nem bő­vült, sőt, ugyanolyan létszámú személyzet­tel végezzük a mun­kát. — Az elmúlt na­pokban valóban több­ször előfordult, hogy még a szokottnál is többen várakoztak a pénztárnál, mivel csak egy pénztáros dolgo­zott. A jövő héten már nem lesz ilyen probléma, mert a má­sik pénztárosunk is munkába áll. Kény­szerhelyzetben va­gyunk. A délutáni nagy forgalom idején sem csökkenthetjük a kiszolgáló személyzet létszámát, mert akkor a pultoknál lesz tor­lódás. — Sokat gondolkoz­tunk a megoldáson, a várakozás, a torló­dás megszüntetésén. Egy ideig 10—15 perc­cel előbb felszeletel­tük a szalámiféléket. Nem értünk vele célt. A vásárlók reklamál­ták, mondván, nekik nem kell olyan szalá­mi, amit nem előttük szeleteltek. Szerintem ahhoz, hogy a vára­kozási idő csökken­jen, a vásárlóknak is segíteni kellene. Miért nem adnak Gx/ulajaak Cpokát? A gyulaji termelőszövetkezet­nek egyetlen esztendőben sem sikerült elérnie valamirevaló ter­mést burgonyából, viszont az idén egészen kivételes nagy ter­mést adott a szövetkezet földjén az Epoka burgonyafa ta: holdan­ként 160 mázsánál többet. Természetesen kért is vető­gumót a -szövetkezeti de nem ka­pott. Olyan vélemények hangzot­tak el Gyulajon, hogy ha nem kapnak Epokát. nem vetnek krumplit jövőre. Teljesen érthető ez a szilárd elhatározás, illetve vélemény, hiszen miért ne terem­jen Gyulajon 160 mázsa burgonya egy holdon, amikor teremhet, és nem 30—35 mázsa. Meglepő egyébként, miért nem figyelt fel a gyulaji rekordtermésre az il- I letékes vállalat, amely a vető- ' magot, illetve ebben az esetben í a vetőgumót osztja el a gazda­ságok között. vrtwWiWí/ww/«vwwA%\,vi%w'iwifi#<H«H/HMrvwAnjw/ruvnnrtnjvwjvwi.vivASM Egyedülálló iskola az országban a Bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum Sokan nem tudják, gürÄü3T.*5a&! «W kedvezmény .■»£ rr Ossi borsóvetés megyénkben Eléggé kockázatos ősszel borsót vetni, de ha nagy körültekintés­sel és megfelelő időben kerül földbe a mag. tavaszra rendkívül nagy előnyt jelent az őszi vetés. Ha csak egy héttel korábban te­rem a zöldborsó a szövetkezetek­ben. az is sok pénzt hoz a kony­hára. Körülbelül 300 holdon akarnak borsót vetni az idei ősszel me­gyénk néhány termelőszövetke­zetében, összesen. Legtöbbet. 40 holdat a dunaföldvári Alkotmány Tsz vet. Egészen kivételes gond­Cukrászati kiállítás Dombóvárán Cukrászati kiállítás nyílt meg Dombóváron, a községi tanács nagytermében. A dombóvári föld­művesszövetkezet cukrászainak legszebb és legízletesebb termé­keit szombaton és vasárnap mu­tatják be. Aki nemcsak a torták, sütemények kivitejére, ha'nem a minőségére is kíváncsi, az a hely­színen megvásárolhatja a kíván! édességet. dal készítették elő a MÉK szak­emberei a járási tanácsok szak­embereivel közösen ezt a kocká­zatos vetést. Beszerezték a vető­magot, pontos ütemtervet csinál­tak a talajelőkészítésről, felsora­koztatták a vetőgépeket, és fi­gyelték az utóbbi napokban a meteorológiai előrejelzést, hogy vajon mikor lesz alkalmas idő­pont. megfelelő hőmérséklet a vetéshez. Tudniillik, olyan időben kell elvetni a borsót, amikor már nem hajthat ki a föld fölé, leg­feljebb egy picit kicsírázik, ugyanis ha kihajtana, elfagyna. November 20-ig minden tábláról részletes jelentést kapnak a szak­emberek, és szinte riadószerűen adják meg az engedélyt a vetés megkezdéséhez. Szeretnék, ha egy-két nap alatt földbe kerülne a borsómag. és mind a 300 hol­don egyidőben. A következő évtől kezdve vető­magot is termesztenek borsóból a megye szövetkezetei az őszi ve­tésű borsóból. Arra számítanak, hoey néhány év alatt kifejlődik a f^gytűrő képesség a kényes nö­vényben aklimatizálódik, és ak- ’;or kockázat nélkül termeszthető igazi primőrként; őszi elvetéssel. hogv hazánk­ban van vízügyi főiskola, illetve Felsőfokú Vízgazdálkodási Tech­nikum. Két évvel ezelőtt létesí­tették Baján, de akkor még helye sem volt: levelezőként kezdődött S meg az oktatás a legelső évfolya- , mon. Még most is ideiglenesen „lakik” a technikum egy iskola- I épület emeletén, sőt ott sem fér el minden évfolyam. Az egyiket ! elküldték egy évre a Dunántúlra. Az iskola új épülete hamarosan ' elkészül, előreláthatólag március­ban adják át. Rendkívül érdekes megoldással választották ki a he­lyét és építették meg: a hatalmas hosszú, modern vonalú, négyszin- j tes épület fele betonlábakon áll. ! hullámtéren. A Sugovica nevű Duna-ág hullámterére „támaszko- : dik” a fél ház, és főbejárata en- j nek a hullámtérnek a gátjára nyí­lik, tehát ezen vezet ki az út. A megoldás nagyon st.ílszerű, bár j nem valószínű, hogy valaha is el- | önti a víz a hullámteret, másrészt pedig kényszermegoldásból alkal- i mázták ezt az építkezést, mert | a gyorsan épülő városban minden helyet ki akarnak használni. I A felsőfokú technikumban há­rom évig tart a nappali tagoza­ton a tanulmányi idő, a levelező tagozaton pedig bárom és fél évig. ! A nappali hallgatókból még nincs harmadik évfolyam, s máris 120- an vannak, akik naponta hallgat­ják az előadásokat, és eljárnak a gyakorlati foglalkozásokra. A tan­anyag nagyon érdekes és sokrétű Ha csak a tanszékeket soroljuk fel, m£r az is mutatia, mi min­dent tanulnak a felsőfokú vízügyi technikum növendékei: az ideoló­giai tanszék a politikai gazdaság­tannal, filozófiával és a tudomá­nyos szocializmussal ismerteti meg a hallgatókat, az alaptárgyi tanszék egyebek között fizikát, matematikát és geodéziát tanít. A két speciális tanszék a két szak sajátos ismereteit oktatja: a vízellátási és csatornázási tan­szék, valamint az általános és mezőgazdasági vízgazdálkodási tanszék. Az intézet közvet­lenül az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz tartozik, az új iskolaépületet is az építteti, körülbelül 16 millió forint beru­házással. Magyarországon két kö­zépfokú vízügyi technikum léte­sült korábban, Budapesten és Bé­késcsabán, azonban ezek már nem felelnek meg az egyre növekvő igényeknek. A felsőfokú techni­kum létrehozásával az a cél, hogy a vízügyi szakemberképzés egy­séges elvek alapján történjék, és megfelelő színvonalon. Igen sokféle munkakörben he­lyezkedhetnek el a technikumból kikerülő szakemberek. A vízellá­tási és csatornázási szakos hall­gatók felkészülnek a városok, a gyárak és. üzemek ivóvíz- és ipari, víz-ellátásának megoldására, és jártasságot szereznek a szenny­víz elvezetésének műszaki teen­dőiben is. A* másik szak hallgatói elsősorban a mezőgazdasági víz- gazdálkodásból (öntözéses gazdál­kodás, tógazdálkodás) kapnak alapos felkészítést, de megismer­kednek az árvízvédelemmel, s a belvíz elleni védekezéssel is, vala­mint a folyószabályozás és a ha­józási problémák műszaki megol­dásaival. és a vízienergia haszno­sításával. velező tagozatra nemcsak közép­iskolai érettségivel lehet jelent­kezni, hanem szakmunkáskép­zettséggel is, ha ez a szakképesí- t lés ilyen jellegű, továbbá az is előny, hogy korhatár nélkül le­het jelentkezni levelező tagozaton. Az új épületben a diákotthonban 120 személy számára tudnak b!z- tosítani kényelmes szállást és tel­jes ellátást. Korszerű berendezé­sű lesz, beépített bútorokkal, 2—4 fekvőhellyel egy-egy szobában. I Az ország legkülönbözőbb vi­dékeiről való a 120 nappali hall­gató, és a levelezők között is megtalálni szinte az összes megve „képviselőit”. Tolna megyéből 10 növendék tanul a bajai techni­kumban, köztük Varga Béla, aki a szekszárdi Jóreménység Tsz ösztöndíjasa. A nyári e^y-egy hó- I napos gyakorlatot általában vidé- ' ken töltik a növendékek, illetve különböző vállalatoknál. Jellemző a képzés színvonalára, hogy az oktatásban részt vesz a hónapos gyakorlati idő alatt a Vízgazdál­kodási Tudományos Kutató Inté­zet, a Vízügyi Építő Vállalat, a Vízkutató es Fúró Vállalat és az Országos Vízügyi Főigazgatóság egy-egy igazgatója. Jelenleg 15 oktató tartozik a technikumhoz, tanárok és más beosztásúak, Czédli György igazgató irányítása alatt. Amikor a nappali tagozaton három évfolyam rész es a levele­zők száma is megnő, valószínű­leg 22—25 tanár, docens, adjunk­tus, illetve tanársegéd végzi majd az oktatómunkát. ' _ Sz. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents