Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-20 / 272. szám

i TOLNA MEGYEI NEPÜJStö 1864. november 20. Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1, oldalról) A törvényjavaslatot elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Ezután az elnöklő Pólyák János szünetet rendelt el. Az ebédszünet után Vass Ist­vánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. Gergely Lajos, Baranya megyei képviselő bevezetőben hangsú­lyozta, hogy az építési törvényja­vaslat átfogja az építésügy és az építőipar egész területét, megte­remti az egységes állami irányí­tás és a konkrét feladatok terv­szerű megoldásának feltételeit. A következő felszólaló Szepesik Rezső Borsod megyei képviselő a törvényjavaslat egyes fejezeteit elemezve megállapította, hogy a területrendezés szabályozása, a regionális tervek kidolgozása sok előnnyel jár. Egyebek között biz­tosítja a területek célszerű fel­Á vízügyről : használását, az épületek megfe­lelő elrendezését és a regionális illetve népgazdasági tervek össz­hangját. Az építésügyről szóló törvény- javaslat vitájában végül Walter Imre, Somogy megyei képviselő szólalt fel. Megelégedéssel nyug­tázta, hogy a törvénytervezet részletesen szabályozza azokat az építésügyi feladatokat, amelyek a központi szervek, illetve a taná­csi szakigazgatási szervek hatás­körébe tartoznak. Mint mondta, társadalmi, gazdasági fejlődésünk szükségessé, időszerűvé tette e fon­tos törvény megalkotását. Öröm­mel állapította meg azt is, hogy a jogszabálytervezet az eddiginél nagyobb hatáskört biztosít az al­sóbb tanácsi szerveknek. A képviselő ezután kiemelte, hogy a törvényjavaslat előírásai­nak és szellemének megfelelően diginél jobban kell támaszkod niuk az építésügyi állandó bizott­ságok, illetőleg albizottságok te­vékenységére, véleményére. A törvényjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek elfogadás­ra ajánlotta. Ezután Trautmann Rezső épí tésügyi miniszter válaszolt a fel­szólalásokra. Megjegyezte, hogy egyetért Kovács Pál Békés me­gyei képviselő véleményével, aki a törvényjavaslat 30. paragrafu­sának módosítását indítványozta. Trautmann Rezső kérte az or­szággyűlést, hogy e módosítással fogadja el a törvénytervezetet. Az országgyűlés az építésügyről szóló törvényjavaslatot a Kovács Pál képviselő által indítványozott módosítással egyhangúlag elfo­gadta. Ezután az elnöklő Vass Istvánné szünetet rendelt el. A szünet után Pólyák János el­az illetékes hatóságoknak az ed-! nökletével folytatódott az ülés. törvényjavaslat tárgyalása A törvényjavaslatot Losonczi Pál földművelésügyi miniszter terjesztette elő — Tisztelt országgyűlés! Ked­ves képviselőtársak! — Gazdasági életünk fejlődése, a lakosság anyagi és kulturális helyzetének javulása jelentősen megnövelte és állandóan fokozza a vízfogyasztást. Meglevő vízkin­csünk és hasznosítható vízkész­letünk azonban nem növekszik az igények arányában. — Hazánk vízkészlete korláto­zott, csapadékviszonyaink eléggé szélsőségesek. A Duna völgyének egész térségében országunk és fő­ként a Tisza völgye a helyben keletkező vizekkel legkedvezőtle­nebbül ellátott terület. Növeli ne­hézségeinket, hogy felszíni víz­készletünknek 96 százaléka a szomszédos országok területéről többnyire szennyezetten érkezik hozzánk. A folyókból és kevés állóvízből származó vízkészletünk időszaki alakulása nincs össz­hangban az egyes időpontokban felmerülő igényekkel. Ezt bizo­nyítja az a tény, hogy felszíni vízkészletünk júliusban és augusztusban a legkisebb, éppen akkor, amikor a mezőgazdaság öntözővíz- és az ipar hűtővízigé­nye, valamint a lakosság vízfo­gyasztása a legnagyobb. Vízellá­tási helyzetünket nem enyhíti az sem, hogy a felszín alatti kis vízkészlet helyenként kielégíti a helyi szükségletet. •— Vízkészletünk korlátozottsá­ga, az igények növekedése céltu­datos, tervszerű vízgazdálkodási: munkát követel, a tervszerű víz- gazdálkodás kettős, de összehan­goltan megoldandó feladatot je­lent. Ennek megfelelően: a hasz­nosítható vízkészletet, figyelembe véve az igényeket, tervszerűen és gazdaságosan kell felhasználni. — A mezőgazdaságot érintő másik fontos vízgazdálkodási te­vékenység a belvízrendezés és árvízvédelem. — Ugrásszerűen nőtt a szocia­lista ipar vízhasználata is — ál­lapította meg a miniszter. — Az utóbbi tíz évben félmilliárd köb­méterről másfél milliárd köbmé­terre. Az ipari vízhasználat ilyen mértékű növekedése új felada­tokat jelent az ipari üzemek munkájában, s fokozza a vízgaz­dálkodás ügyeivel foglalkozó irá­nyító. ellenőrző szervek munkáját is. — Tisztelt országgyűlés! A dolgozók szociális és kultu­rális helyzetének állandó javu­lása jelentősen megnövelte a la­kosság vízigényét. Ez természet- szerű, hiszen a városokban, de a falvakban is mind nagyobb számban épülnek közművesített lakások, több a közműves fürdő­szoba. és nőtt a közös vízfogyasz­tó létesítmények (fürdők, stb.) száma is. Mindennek következté­ben az utóbbi tíz évben a lakos­ság vízfogyasztása megkétszerező­dött. — A törvényjavaslatban fontos helyet foglal el vízkincsünk minő­ségének védelme — mondotta az előadó. Sajnos, ennek jelentősé­gét és elhanyagolásának veszélyét egyes üzemi vezetők még mindig nem ismerték fel. Vízvagyonunk tervszerű felhasználása és vé­delme mellett fontos feladatunk a hasznosítható vízkészletek nö­velése és gyűjtése. Ennek fő mód­szere a víztárolók építésének to­vábbi, fokozatos kiterjesztése. A törvényjavaslat elfogadásával lehetővé válik igen sok különféle jogszabály — köztük az 1885 évi 23. törvény egyes, még hatályban lévő rendelkezésein.k — talanítása és fontosságának meg­felelően a vízügy törvényerejű szabályozása. — Tisztelt országgyűlés! — A törvényjavaslat a kor­szerű tudományos elveké széles körű tapasztalatokon felépülő vízgazdálkodás gyakorlati meg­valósításához ad jogi keretet, irányt mutató módon támasztja alá a szocialista viszonyok között a vízgazdálkodás további eredmé­nyes fejlődését, ezért kérem az országgyűlést hogy a vízügyről szóló törvényjavaslatot fogadja el Á törvényjavaslat előadójának indoklása A miniszter beszéde után dr. Molnár Frigyes Bács-Kiskun me­gyei képviselő, a törvényjavaslat előadója szólalt fel. Beszámolt arról, hogy az országgyűlés jogi. valamint ipari és mezőgazdasági bizottságai megtárgyalták a víz­ügyi törvényjavaslatot, azt idő­szerűnek. alaposan kidolgozott­nak és iránymutatónak, jónak tartották. A bizottságok beható vita alapján néhány — a törvén* alapvető céljait nem érintő — módosító javaslatot terjesztenek az országgyűlés elé. Az egyik ilyen módosító indítvány a víz­tisztaság megőrzésére vonatkozik. Molnár Frigyes ezután tolmá­csolta a bizottságok véleményét: fontos feladat a szennyvíztisztító­berendezések kiépítésének gyorsí­tása és sürgető követelmény a szennyvíztisztítás technológiájá­nak tökéletesítése, megfelelő in­tézkedések tétele a vizek káros szennyezése ellen. A bizottságok indítványozták, hogy a törvény emelje ki a ta­nácsok szerepét a helyi vízügyi feladatok megoldásában. Tisztelt országgyűlés! Az or­szággyűlés említett három bizott­sága elvégezte törvényelőkészítő munkáját. Együttes javaslatainak előterjesztése után kérem az or­szággyűlést, hogy a vízügyről szóló törvényjavaslatot — a mó­dosítási indítványok figyelembe­vételével — általánosságban és részleteiben fogadja el. 'Taps.) A vízügyi törvény tárgyalásá­nak első felszólalója dr. Törő Im­re budapesti képviselő volt. Egészségügyi szempontból szólt a törvényjavaslathoz. Rámutatott: a gyors iparosodás és a vele járó urbanizációs folyamat világszerte ráterelte a figyelmet az elégtelen városi vízellátásra. — Fokoznunk kell technológiai felkészültségünket — mondotta a képviselő befejezésül — vizünk védelmére, a mérgező tartalmú ipari szennyvizek ártalmatlanná tételére, mert ezek folyóink víz­készletét alkalmatlanná teszik a felszíni vízkivételre. Péti János felszólalása Péti János Tolna megyei kép­viselő a vízügyi törvényjavaslat nagy jelentőségének többirányú megvilágítása után a vízfelhasz­nálás és a vízvédelem mezőgaz­dasági vonatkozású kérdéseivel foglalkozott. Elsőként azt emelte ki, hogy a mezőgazdasági települések és nagyüzemek létesítésekor minden esetben számolni kell azzal: va­jon biztosítani tudjuk-e a meg­felelő vízellátottságot? Például új majorok kizárólag csak akkor létesíthetők, ha a környéken lakó emberek és az állatok számára egyaránt van kellő mennyiségű és minőségű ivóvíz. Igen fontos része a törvényja­vaslatnak — hangsúlyozta a kép­viselő —, amelyben a vizek ká­rosító hatásának megelőzésével foglalkozik: ahol nincs elegendő természetes víz, oda mesterséges úton kell eljuttatni az igényelt mennyiséget; ahol viszont víz­többlet van, a felesleges vizet el kell vezetni, mert különben el­mossa a talajt, vaev pedig — pangó vízként — eliszapolja a területet, eltörni a csatornákat, a levezető árkokat. Ezután Tolna megye Duna- parti községeinek árvízvédelmé­ről szólt. Végül a szekszárdi borvidék vízvédelmével kapcsolatos kérdé­sekről beszélt. A vízügyi törvényjavaslatot Péti János elfogadta A következő felszólaló dr. Ba­bies Antal budapes.i képviselő volt. A képviselő hangsúlyozta, hogy mind több gondot kell fordíta­nunk a hazai ivóvíz-tincs védel­mére. Ez a probléma ma már közegészségügyi kérdés is. A növekvő vízigény kielégítésére először a felszíni vizek védelmét kell biztosítani, aminek egyik fontos tényezője a szennyvizek ártalmatlanná tétele Dr. Babies Antal a továbbiak­ban a csatornázás helyzetét is­mertette. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatgyűjtése sze­rint 1958. végén a szennyvízcsa­tornával kiszolgált területen 2 141 000-en laktak. Gyimóti Dénes, Veszprém me­gyei képviselő szólalt fel ezután, majd Németh Imre Borsod me­gyei képviselő helyeselte a tör­vényjavaslatot. Egyebek között f azt fejtegette, hogy a vízügyi igazgatás feladatai már felölelik)' szinte népgazdaságunk valameny- nyi területét. Közvetlen kapcso­latban állnak az iparral, a köz­lekedéssel és az energiagazdálko­dással. — E vízgazdálkodási feladatok jól felkészült, egységes irányítást igényelnek. Erről gondoskodik a törvényjavaslat azza', hogy a víz­ügyi állami igazgatási tevékeny­séget a Miniszterlanács közvetlen felügyeletével továbbra is az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóságra bízza — hangsúlyozta többek kö­zött a képviselő. Az országgyűlés csütörtöki ta­nácskozásának utolsó felszólalója Csabai Mihály Heves megyei képviselő hangsúlyozta: a tör» vényjavaslat jól előkészített, szer­kezetileg és tartalmilag jól át­gondolt munka, amely méltó he­lyet foglal majd el í. szocialista jogalkotásban. Külön érdeme a tervezetnek, hogy a vízgazdálko- f dás előtt álló sokrétű feladatokat* összefüggésükben vizsgálja. A képviselő a továbbiakban Heves megye mezőgazdasági víz- gazdálkodásának helyiével fog- ^ lalkozott. Elmondotta, hogy az egyébként is szegényes felszíni vízkészleteket már csaknem tel­jes egészükben hasznosítják, q még szabad felszín alatti vízkész­letek pedig a nagyüzemek szük­séglete szempontjából jelentékte­lenek. Csabai Mihály befejezésül az{ ipari és városi szennyvizek me­zőgazdasági hasznosításának fon­tosságáról szólt. Elmondotta, hogy Heves megyében az elmúlt he­tekben tettek kezdeményező lé­péseket a hatvani- és a Selypi Cu­korgyár szennyvízének mezőgaz­dasági elhelyezésére. A megvaló­sítást azonban 'komolyan akadá­lyozza a különböző intézmények, üzemek ezirányú együttműködé­sét biztosító részletes szabályren­delet hiánya is. Ezt a hiányt az új végrehajtási rendelettervezet­ben kellene pótolni, a képviselő a törvényjavaslatot elfogadta. Csabai Mihály felszólalása után az elnöklő Pólyák János az or­szággyűlés csütörtöki ülését be­zárta. Az országgyűlés pénteken dél­előtt 10 órakor folytatja mun­káját Apró Antal Moszkvába utazott Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese gazdasági kérdé­sek megtárgyaláséra c sütörtökön Moszkvába utazott. A Keleti pályaudvarin búcsúz­tatására megjelent Pap János, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ajtai Miklós, az Országos Tervhi­vatal elnöke és Bíró József kül­kereskedelmi miniszter. Ott volt N. R. Seleh, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének követ-ta­nácsosa. Köszöntjük a küldötteket Négy évenként kerül sor ilyen alkalomra. Tulajdonkép­pen máskor alig találkozunk, mert a megyebeli KlSZ-szer- vezetek képviselői a falvakban, az üzemekben, az iskolákban vannak. Munka, és tanulás köz­ben akad csupán néhány sza­bad perc a vélemények kicse­rélésére. Ma azonban a szek­szárdi művelődési otthon nagy­termében azt vizsgálják meg megyénk ifjúságának küldöt­tei, hogyan dolgoztak négy esz­tendő alatt, teljesítették-e a KISZ V. kongresszusának ha­tározatait, az abban megfogal­mazott hat főfeladatot. Mindenki tele szívvel érke­zett. Az alapszervezeti taggyű­lések és járási küldöttértekezle­tek üdvözletével együtt hozták magukkal mindazt, amit me­gyénk ifjúsága a két kongresz- szus között végzett. Szavak, mondatok formálódnak majd ezekből, üzenetek a VI. kong­resszusnak. Belőlük világos kép alakul ki megyénk ifjúságának őszinte szándékairól, s arról a tettvágyról, amit társadalmunk építése során számtalanszor ta­núsítottak. A KISZ megyei küldöttérte­kezlete jellemzi majd a négy év alatt végbement jelentős változásokat, beszámolhat közös gazdaságaink erősödéséről. De arról is szó esik majd, milyen problémák nehezítik még a munkát, s milyen természetűek a gondok, amelyeknek megol­dása ifjúságunknak éppúgy ügye, mint mindenki másnak. Az is elhangzik majd bizonyo­san, hogy a szocializmus teljes felépítése még a jelenleginél is alaposabb, jobb munkát, na­gyobb hozzáértést kíván. Nehéz ősz áll Tolna megye mögött. A szélsőséges időjárás gyakran állította szinte meg­oldhatatlannak látszó problé­mák elé a megye lakosságát. S hogy a tennivalókat sorra, rendre mégis elvégeztük, ab­ban tetemes részük van a kül­dötteknek, s még nagyobb azok­nak a fiataloknak, akik megvá­lasztották őket. Derekasan helyt­álltak, s ezzel nagymértékben növelték, erősítették az ifjú­sági szövetség becsületét. A fia­talság mindig számottevő erő volt. Különösen az azonban most, amikor növekvő felada­taink megoldása még a koráb­biaknál is több következetes­séget és tenniakarást kíván. A megyei küldöttértekezlet figyelemre méltó jelszót válász- tott. így hangzik: „Jobb mun­kával, tanulással a szocializ­mus teljes felépítéséért”. Úgy hangzik ez, mint egy fogada­lom. S talán nem is túlzunk, ha ifjúságunk fogadalmának minő­sítjük. Az eltelt négy munkás­esztendő arról tanúskodik, hogy a küldöttek és akiket képvisel­nek a tanácskozáson, nem szok­tak a levegőbe beszélni. A ki­mondott szó értékének becsü­lése fiataljaink döntő többsé­génél életfelfogásként jelentke­zik. Jó egy kissé előre nézni a holnapra. Ezt a holnapot, az ifjúsági szervezetek elkövetkező dolgos napjait körvonalazza, a megyei bizottság négyéves mun­káját összegező és értékelő be­számolója és a határozati ja­vaslat. Sok tennivaló vár me­gyénk ifjúságára. Ezek elvég­zésének módozatairól tanács­koznak és döntenek ma a kül­döttek, akiket szeretettel kö­szöntünk városunkban és mun­kájukhoz sok sikert kívánunk. WV^V%^WWWVW*<|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents