Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-14 / 241. szám

1964. október 14, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG <8> Ü sA tárnáéi tudóé November 23-án kezdődik a szakszervezeti funkcionáriusok Könyvet ír. Most ötvenöt éves korában kezdi, a két év­tizedes munka összegzését, a tapasztalatok közreadását. Öt­venöt éves. Tagja az országos talajvédelmi bizottságnak, az országos hidrológiai bizottság­nak és íróasztalában vagyont őriz. Ezt a vagyont páratlan szorgalommal húsz évig gyűj­tötte. Úgy véli, itt az ideje, hogy a temérdek kincs köz­kincs legyen. Várja Palánkról a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum igazgatóját és az igazgatóhelyettesét, akiktől se­gítséget kap a gazdag anyag rendszerezéséhez. Ilyen szem­pontból mindenképpen támoga­tásra van szüksége, hiszen Ko­vács József, a Koppány völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédel­mi Társulás elnöke, autodidak­ta tudós. Könyvet ír tehát. És rengeteg mást is csinál. Évekkel ezelőtt végezte az első összehasonlító kísérleteket. A munka eredményéről fénykép tanúskodik. 384 mázsás átlag­termést ért el szőj ás silóval egy holdon. Hatalmas mennyi­ség. Egy fényképet vesz elő, három ember tartja a silóku­korica-szárat. Itt nincs mellé­beszélés, mindenről bizonyíték van. Csupa fantázia ez az em­ber. Kidolgozta a megye talaj- védelmi intézkedési tervét. Húsz esztendővel nézett előre. Ez a terv oldalakra rúgó tanul­mány. Munka, nagy munka. Hozzáértés, szellemi kincs még akkor is, ha esetleg túl merész, vagy itt, ott módosításra szorul. — Még egy jó szót sem kap­tam érte. — mondja bölcs be­lenyugvással, indulat és harag nélkül. Akkor miért csinálja? — Óh, sokkal többet tudnék énnél tenni.­Ezt is szerényen, dicsekvés nélkül mondja. Ha nem félnék a nagy szavaktól, akkor a du­nántúli erózióvédelem aposto­lának nevezném. Egyébként úgy is az. De mit jelent az erózió? A sáskajárás, újabban a mezeipocolc-invázió vesze­delmét értjük, ismerjük. A pusztító jégverések, a mindent felégető aszályok fogalmát ért­jük, ismerjük. A talajerózió mindegyiknél rosszabb, mert a termőföld pusztulását jelenti. A talajtan megkülönbözteti az A., a B. és C. szintet. A C. szint az alapkőzet, ez a kopárság, a terméketlenség szintje. Az eró­zió képes teljesen eltüntetni a termékeny A szintet, sőt még a B-t is, és marad ú kopárság, a terméketlenség. E pusztítást a víz okozza. A szél pusztítását deflációnak nevezi a tudomány. A védekezés fő módszere a ré­tegvonalas művelés. De ez mér túllépi az ilyen rövid írás ter­jedelmét. Egy a lényeg. A tamási tudós az erózió elleni küzdelemnek szentelte az életét. Az erózió ezer, tízezer holdakon pusztít. Magyarországon százezer hol­dakról beszélnek, Tolna megyé­Tolna megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat azonnali belé­péssel felvesz kőműveseket, festőket, ácsokat, műköveseket, kubikosokat, segédmunkásokat, vízvezetékszerelőket. Jelentkezni lehet Szekszérd, Keselyüsi u. 6. sz. Munka­ügyi Osztály és Vidéki Épí­tésvezetőségein. (93) ben a bonyhádi és a tamási járás a főgóc. Budapesten a sziklás Sashegy környékén va­lamikor Mátyás király legérté­kesebb szőlői voltak. Ott mos­tanság nincs már más, mint szikla. Ez az erózió. A Kapos völgyében is ez a folyamat megy végbe. Kovács József fényképfelvé­teleket mutat. Szeret minden szót, minden állítást bizonyíta­ni. A fényképfelvételek a ma- magyarkeszi legelőn készültek. Az első 1959-ben, az utolsó 1964-ben. Az elsőn a talajkopás nyomai még alig vehetők észre. Az utolsó felvételen már nincs sehol legelő. Elvitte a víz, a termőréteggel együtt. — Hihetetlen. — 'Felismerhetetlen. Pedig a hat felvételt egy pontról készí­tettem. Jól látni, hat év alatt mi történt — mondja Kovács József. Fényképfelvételek, térképek, tervek, összehasonlító termés- eredményekről szóló jegyző­könyvek, — ezek a kincsei. S a rengeteg gyakorlati tapaszta­lat, amit húsz év alatt szerzett. Sehol a világon nincs együtt annyi feldolgozásra váró anyag a löszjavításról, mint itt nála. A szikesek, a homoktalajok ja­vításával világszerte foglalkoz­nak, bőséges szakirodalom áll az érdeklődők rendelkezésére és a szikes talajok javításának úttörője magyar ember: Tesse- dik Sámuel, aki a világon elő­ször Szarvason végzett szíkjaví- tást. Kovács József a Kapos völgyében először foglalkozik löszjavítással. Tessedik mun­kássága egyedülálló volt. A Koppány-völgyi löszjavítás is egyedülálló a maga nemében. Tessedik úttörő volt, és csak az utókor értékelte. Kovács Jó­zsef nem juthat erre a sorsra. A megyén túl jobban ismer­nek, mint itt — jegyzi meg ke­sernyésen, de hozzáteszi, hogy ne részletezzük ezt. Szíveseb­ben beszél másról. Tervek, ki­mutatások, térképek kerülnek ismét az asztalra, s az őszhajú mester föléjük hajol. Cigarettával kínáljuk. Elhá­rítja. — Köszönöm, nekem a fele­ségem szerint is csak csupán egy káros szenvedélyem van. Ez! — és mosolyogva a térkép­re. a tanulmányokra, a fény­képre mutat. Ennek az egy „káros” szen­vedélynek az eredménye, hegy a Kapos völgyében természet- átalakító munka folyik, most már a hatodik esztendeje. Eb­ben az évben a társulás 1279 5 holdon végez talajvédelmi és talajjavítási munkát. Ehhez egyebek között 3838 vagon szer­ves lápí földre van szükség. A lápi föld tulajdonképpen elmú­lott tőzeg, amely 16—60 száza­lék szerves anyagot tartalmaz, s ezért alkalmas talajjavításra. A lápi földet bedolgozzák a ja­vítandó talajba, ezzel a talaj szervesanyag-iartalmát növelik. Persze a talajvédelem és taáj- javítás nemcsak ennyiből áll. De hogy még miből áll, azt leg­feljebb szakdolgozatban lehetne részletezni. Mindenesetre vizs­gálatok, genetikus üzemi térké­pek a segédeszközök. Jól szervezett kis hadsereg a közreműködő. — A rengeteg lápi földet honnét szerzik? — A bányáinkból — mondja Keresünk garázs céljára al­kalmas, átalakítható PAJTÁT. ISTÁLLÓT. FÉSZERT, 3 gépkocsi részére. Ajánlatot a Tolna megyei Tejipari Vállalat műszaki csoportjához kérjük. (81) Kovács elvtárs. — A bányáikból? — Igen. a társulás bányáiból, ahol húsz bányamunkás, és Éberhardt László személyében egy bányászati technikus dolgo­saik. — A talajvédelmi munkák tartozéka a vízrendezés is. — Hogyne. Ezt Gombos Jó­zsef mélyépítési technikus irá­nyítja, harmadmagával, egy fi- guránssal és egy műszaki raj­zolóval. Ebben az évben 50 ezer köbméter a tevünk. de idáig 67 ezer köbméter a tényleges teljesítésünk... Nehéz őt félbeszakítani. Neki ez a mindene, jelene, jövője, mindene. Úgy mondják, ha értekezleteken felszólal. kis­előadásokat rögtönöz. Minden lehetőséget és alkalmat fel­használ arra. hogy híveket to­borozzon az erózió elleni véde­lemnek. Vannak, akik meg­mosolyogják, mert soha másról nem. mindig a talajvédelemről beszél. Egyetlen lobogás ez a szerény külsejű ember, és tisz­teletet parancsoló lobogás. Tu­dás és alkotó egy Személyben. — Érdemes? Erre a kérdésre szigorú és száraz tőmondatokban válaszol. A bizonyítékaiból. — A tamási Uj Élet Tsz Diósi-táblája 63 hold. Ebből 50 hold javított talaj 13 nem. Ez év nyarán az 50 hold 10 mázsás átlag búzatermést adott Bezosz- tájából. A fajtamegjelölés is fontos. A nem javílott 13 hold holdanként! átlagtermése 4 mé­termázsa. A pári Béke Tsz 1962-ben úgy tudom, 25 vagon kukoricával tartozott az állam­nak. A jószágállományt jórészt kölcsöntakarmónyból tartották el. Ebben a tsz-ben a takar­mánymérleg egyensúlyba jött. Egy 70 holdas javított táblán a javítás előtt 13—14 mázsás csö­ves kukoricát termeltek. Tavaly ezen a területen a holdankénti átlagtermés 30 métermázsa volt, az idén 32 métermázsa — és sorolja az imponáló, összeha­sonlító számokat. Ereje teljében van ez a Ka­pos völgyében élő autodidakta tudós, aki most könyvet ír. s talán nevét nemsokára világ­szerte együtt emlegetik a talaj­erózió elleni küzdelemmel. Neki is nagy része van abban, hogy a Koppány-völgyben a felszabadulás óta eltelt 20 év legjelentősebb létesítménye a vízgazdálkodási és talajvédelmi társulás. Szeku Uty Péter oktatása A több éves hagyományokhoz híven, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa idén is megszervezte az alapszervezeti funkcionáriusok oktatását. A korábbi években a bentlakásos szakszervezeti isko­lákon több száz szb-taggal is­mertették megl a legfontosabb teendőket. Az idén már tovább­képzés jellegűek az oktatások. Így hosszabb ideig tart egy-egy tanfolyam, mint a múlt évek­ben. A szakszervezeti reszortosok tanfolyamát a munkásvédelmi felelősök négyhetes tanfolyama nyitja meg. Ezen 18 Tolna megyei szakszervezeti funkcionárius vesz részt, ugyanis a szakszervezeti oktatást idén is Balatonbogláron tartják, ahol Somogy és Zala me­gye szakszervezeti vezetői a tél folyamán továbbképzésen vesz­nek részt. A szakszervezeti to­vábbképző utolsó csoportja az szb-titkárok hathetes tanfolyama lesz. Ez jövő év március 1-től április 10-ig tart majd. Ezen a tanfolyamon már az új szb-til- károk vesznek részt, Tolna me­gyéből 23-an. A három megye bentlakásos szakszervezeti isko­láján összesen 86 Tolna megyei szakszervezeti funkcionárius vesz részt. Az egész falu irtja a mezei peeks! Pincehelyen Pincehely határában is nagy károkat okozott a mezei pocok. Két hét óta védekezik ellene a Vörösmarty Termelőszövetkezet. Először a kikelt őszi árpát vegy- szerezte egy-egy sávon a táblák szélén, Dieldrlnnel. A szövetkezet elnöke azt mondja, eredményes­nek mutatkozik ez a módszer, mert a tábla széléről nem jutnak tovább a kártevők. Arra is ügyel­tek, hogy az erős méreg közelébe ne kerüljön ember, sem mezei vad. Eddig nem történt baj és vadkár sem. Őrséget tartanak a Dieldrinezett helyeken és fi­gyelmeztető táblákat helyeztek el. A Vörösmarty Tsz őszi árpája szépen fejlett, szeptember 20-a előtt vetették. A lucernásokban hétfőn kezd­ték meg a pocok irtását, ugyancsak Dieldrinnel, sávo­san, de az eső miatt ez egye­lőre abbamaradt. A legnagyobb arányú védeke­zést a község lakói fogják elvé­gezni, Arvalinnal. A községi ta­nács vb. és a termelőszövetkezet vezetősége közös ülésen tárgyalt a poeokirtásról. és a határozatot jóváhagyta a szövetkezeti köz­gyűlés.. Eszerint a község minden lakójának, aki a mezőgazdaság­ban dolgozik, kötelessége két na­pon keresztül Arvalinozni. Az Arvalint, ezt a sokkal veszélyte­lenebb vegyszert zacskóban kap­ják meg az emberek és kanállal rakják majd a pocoklyukakba. Sok pénzt költött a Vörösmarty Tsz vegyszerekre, például Diel- drinre. tavaly 160 ezer forintot, és most vett egy Rapidtox perme­tezőt. Már csak azért is szeret­né, ha eredményes lenne a kárte­vők irtása. ötszáznegyven hold őszi ár­pát vetett és lesz 1586 hold kenyérgabona-vetése, amit meg kell menteni. Természetesen ha most az esős időben betegség üt ki a pockok között, nem Dieldrinezik a pince­helyiek az összes gabonát, még sávosan sem, mert 1000—2000 holdon nem tudják biztosítani a mezei vadak elriasztását, és ha betegség pusztítja a pockokat, lényegében szükségtelenné válik a mérgezésük. Palackozzák a dunaszentgyörgyi olaszrizlinget A dunaszentgyörgyí szőlőter­mesztő szövetkezeti gazdák régi kívánsága teljesült. A közös gaz­daság vezetői és tagjai, évek óta azon fáradoznak, hogy a határ kincsét, az ott termett szőlőből készített rizlinget ismerjék el és fémjelezzék az illetékesek. Ez a kívánság teljesült; A dunaszení- györgyi Ezüstkalász Tsz ez év­ben 700 hektoliter olaszrizling palackozására kötött szerződést. Nem sok idő múlva az. üzletek­ben megjelenik a Dunaszentgyör- gyi Rizlinig címkével ellátott új, palackozott bor. ■ nmiiililii n 11 ■■■ »■ 9 T tthti » 11111 ■ m i 111 nvnwwww A tolnai selyemfonódában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents