Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-11 / 239. szám

október 11. TOLNA ÜTEGYE! NEPŰJSAG 9 „Kollégiumban van a gyerek” A GIMNAZISTÁK, szakiskolá­sok zöme a tanév idején távol az apai háztól, kollégiumokban él. A szülők aggodalmas szívvel gon­dolnak a válásra, a gyermeknek sem könnyű a másfajta életfor­ma. A kis családot nagy család­dal; nagy közösséggel cseréli fel. Mert hát a kollégista közösségben él. Szorosabb, szigorúbb közös­ségben, mint a bejáró iskolás. „Rokona” minden kollégista, szű- kebb „családja” a szobatársak, ahol a „családfő” szerepét a szo­bafelelős képviseli. A kollégium vezetője és a felügyelő nevelők csak ellenőrzik a házirend betar­tását, a szobafelelős feladata a házirend keretét melegséggel, ba­rátsággal betölteni. Tőle függ, hogyan alakul a gondjaira bízot­tak rendszeretete, pontossága, baj- társiassága. Kollektív megmozdu­lásról, szórakozásról a KlSZ-veze- tőség gondoskodik, s a renitens- kedők büntetését a KISZ-isták „bírósága” szabja meg. Az alma egyik legértékesebb gyü­mölcsünk; vitaminokban gazdag, ezért jó előre gondoskodjunk arról, hogy családunk tagjai naponta fogyasszák. Elkészítési módja igen változatos, most néhány kevéssé ismert recept­jét közöljük: ALMATORTA: 6 tojás, 12 dkg por­cukor, 12 dkg vaj, 12 dkg dió, 14 dkg sült alma, 3 dkg zsemlyemorzsa. A vajat jól kikeverjük, állandó keverés közben hozzáadjuk a cukrot és a to­jássárgáját. Ezután hozzákeverjük a darált diót, az áttört sült almát, és a megszitált zsemlyemorzsát. A tojás- fehérjéből habot verünk és óvatosan összekeverjük. Zsírozott, lisztezett tor­taformában süssük és tejszín- vagy gyümölcshabbal díszítsük. ALMASALÁTA: 50 dkg édes alma, 10 dkg zeller, durván reszelve. 1 kanál méz, 2 kanál kókuszreszelék, 1/4 litei joghurt. Az egészet jól összekeverve azonnal tálaljuk. ALMA BUNDÁBAN: 1 tojásból, 1/4 liter tejből, 10 dkg lisztből, 1 kanál cukorral csipetnyi sóval palacsinta­A kollégiumok belső rendje he- lyenkint eltér egymástól, de nagy vonalakban azonos szabá­lyokon alapszik. Az elsős „új fiú” is hamar beleszokik. Csak a szü­lők egy része nem tanulja meg, hogy az ő gyereke immár nem egyetlenke, aki szinte korlátlanul kényeztethető, s bizony gyakran agyontömi, személyes szeretet he­lyett csomaggal, pénzzel. A HAZULRÓL kiszakadt gye­reknek természetesen szüksége van az otthonról érkező szeretet- megnyilvánulásokra: levél, cso­mag, zsebpénz nélkül elhagyatott­nak, kitaszítottnak érzi magát. De ezeknek a megnyilvánulásoknak módjával kell történniük, mert ha a kollégista annyiszor és olyan nagy csomagot kap, amit képtelen elfogyasztani, nyakára romlik a fölösleges élelem. Ezen­kívül válogatóssá, kényesltedővé válik: nem ízlik a kollégiumi tésztát készítünk, s jól felverjük. Sü­téséhez 20 dkg zsírt használjunk fel. Fél kiló almát karikára vágunk, mag­házától megtisztítva a tésztába márt­juk és a forró zsírban kisütjük. Gye­rekeknek és felnőtteknek finom cse­mege. ALMAKRÉM: 12 dkg alma, 10 dkg cukor, 1/4 liter tejszínhab és 20 dkg babapiskóta. Az almát sütőben sütjük és áttörjük, félretesszük hülni. A cu­kor és a tejszín egy részét összeke­verjük az áttört almával, s a tálba rakott piskótaszeletekre halmozzuk. Tetejét a maradék tejszínnel tetszés szerint díszítjük. ALMAGOLYÖK: 15 dkg cukrot egy kevés vízzel szálhúzásig főzünk. Fél kiló meghámozott, apróra vagdalt al­mát főzünk meg a szirupban és ad­junk hozzá két evőkanál durvára vagdalt mogyorót, vagy diót. A masz- szát, ha langyosra hűlt, apró golyók­ká formáljuk, durva kristálycukorba forgatjuk meg, esetleg csokoládémáz­zal öntjük le. Karácsony Vilma koszt, inkább a hazait eszi. Ezzel mind az intézetet, mind társait sérti. Arisztokratikusan elvonul vagy pöffeszkedővé válik, le- kicsinyli társait. „Gazdagsága” folytán kiválasztottnak, különb­nek képzeli magát. Hízelgőket szoktat maga köré. Szóval egész­ségtelen szellemet teremt. A kollégiumok általában meg­szabják a bentlakó gyerekek zseb­pénzének alsó és felső határát is. Annyira fontos, hogy a diák ön­állóan rendelkezzék némi pénz felett, hogy az árváknak és nincs­teleneknek az állam ad zsebpénzt. Ám ami a felső határt illeti, a szülők általában nem elég követ­kezetesek. Nincs meg a kellő el­lenőrzés. A túlzottan sok zseb­pénznek ugyanolyan a hatása, mint a túl sok „hazainak”; a gye­rek elkülönül társaitól, többnek, különbnek képzeli magát náluk. A kollégium falai között pedig egyenlőségnek kell lennie, a gyer­mek tanulja meg, hogy csak ké­pességeivel, szorgalmával válhat különbbé társainál. Minden józan gondolkodású em­ber tudja — lélektan tanulása nélkül is —, mennyire fontos té­nyezők ezek az anyagi dolgok a jellemformálásban, s a tanulás­ban. Ha a szülők — igaz, ma már kis százaléka — nem képes felfogni, hogy a kevesebbel ebben az esetben többet nyújt gyerme­kének, következetesebb szigorral kell betartani ezt a kollégiumi nevelőknek. Mert nemcsak a túl- kényeztett diákok sínylik meg szüleik túlkapásait, hanerti a zan ésszerűséggel ellátott vagy nincstelen gyerekeket is mérge­zik: irigységet, oktalan kisebb­rendűségi érzetet, hízelkedést vagy még alantasabb indulatokat is felébresztenek bennük. JÓL SZÍVLELJE hát meg min­den szülő, aki kollégiumba küldi gyermekét, az intézet szabályait, ne vétsen a kollektív szellem el­len. A saját és mások gyermekei­nek árt minden túlzással. Fóti Margit Mi készülhet az almából? Vidéki otthonokban fel-fel tűn. nek a modern lakberendezés egyes darabjai. Ágy helyett szé­les heverő, vagy rekamié a fek­hely. Hálószoba helyett kombi nált szobabútor. Ezekre már nem illenek az agyondíszített, fodros, tüllcsipkés gobelin kézimunkás párnák, sem a kibolyhozott, gyap­júfonallal hímzett macskás, ku­tyás „párnaköltemények”. Sok vidéki lakásban láthatók a leg­újabban „modern divatnak” ne­vezett műanyag díszpárnák, ami színes pvc-lapból készül, felfúj­ható és színes, vagy arany fes­tékkel festett minta „ékesíti” Ilyen párnákért kár kidobni a pénzt, mert a felsorolt díszpár­nák nem díszítői, hanem elcsú- fítói a lakásnak. Nem arról aka­runk lebeszélni bárkit, hogy a modern anyagok közül a pvc-t, a laticelt, a műanyagot ne hasz­nálja fel, hanem az ízléstelen­ség és a giccs ellen szeretnénk selyem, narancssárgával össze- a díszpárna legyen az alátét mást, szebbet, ízlésesebbet és va- dolgozva. A párnát keretező se- anyagából és fehér, vagy krém­lóban újszerűt, korszerűt javasol- lyemrolni lehet sárga, vagy zöld, színű legyen a horgolt betét is. ni. de használhatunk hozzá készen Ha pedig más anyaga van az Rajzainkon rekamiéra és ágy- vásárolható kárpitzsinórt is. ágyterítőnek, esetleg mintás, egy-. ra illő díszpárnákat mutatunk. Az ágyközépre horgolásbetéttel színű anyagból varrjuk a pár­Az első csikós és egyszínű se készült párnát tehetünk. Ennek hát, és horgolhatunk színes hon­lyem kombinációja. A színössze- is modernebb formát adjunk. A leányból recebetétet. állítás olyan legyen, hogy har- huzat anyaga és színe attól függ, A rece-csipkeminta felhasznál- monizáljon a rekamié huzatának milyen az ágyterítő. Ha-az.ágyat ható természetesen más kézimun- színével. Például zöld huzatú re- krém, vagy fehér csipke takarja, kához is. kamiéra illik a fekete-fehércsikos színes selyem alátéttel, akkor a Maglód! Magda A fogápolásról Minden étkezés és fogvájóval történt szájkezelés után szüksé­ges a száj kimosása fogkefével és fogporral. Fogpornak egyszerű szódabikarbóna-por is alkalmas. A fogkefére — előzetes megned- [ vesítés nélkül — kevés fogport 1 ráviszünk, aztán elöl, hátul és \ belül is végigkeféljük az egész i fogazatot. A keféléssel nem kell | túl kíméletesen eljárni. Puhább, i de sűrű fogkefét használjunk. Magát az inyet túlságosan ne i dörzsöljük, mert ezzel ártunk a fog nyakának. Fontos a víz ide- oda mozgása, átpréselése a fogak között a szájüregben. Használnak egyesek a íogközök tisztítására fecskendőt is. A szájüreg kiöblí­tésére meleg víz sokkal alkalma- sebb, mint a hideg. Végül erős gargarizálással történjék a torok kiöblítése. Fogvízre általában [ nincsen szükség. Sőt, azt mcmd- 1 hatni, hogy a szájvíz állandó , használata — mint idegen kémiái anyag —, a foghúsra hosszabb idő után csak káros lehet. A foghús­nak pedig igen fontos feladaté a fog táplálása. Savtartalmú fog­víz különösen káros nemcsak a foghúsra, hanem magukra a fo­gakra is. A sav ugyanis a fog zo­máncát oldja. Szájvizet ezért leg­feljebb csak orvosi rendeletre használjunk. A fogápolás legala­posabban történjék este, lefekvés előtt, mert a fogakat legjobban rontja, ha egész éjjelen át a fo­gak közt lévő ételmaradékok bentmaradnak. Bomlásukkal ilyen­kor, savképződés miatt, még- inkább hoznak létre szuvasodást, mert nincsen közben étkezés, amely a rágással a fogak bizo­nyos öntisztulását jelenti. A száj­mosást sokan csak reggel, föl­kelés után végzik. Egyesek álta­lában étkezés előtt is, hogy a rossz szájízt megszüntessék. Ez a rossz szájíz azonban többnyire éppen a helytelen fogápolással függhet össze, a szájban vissza­maradt, bomló ételmaradékok miatt. A legfontosabb tehát, hogy a száj kimosása minden étkezés után, de legalább lefekvés előtt történjék. A gyermek Kedves Kíváncsiak! Szíves elnézésüket kérjük, hogy az egészséges gyermekneveléssel kapcsolatos kérdésükre, hely­szűke miatt, csak most tud­juk az ismertetést közölni. A gyermek érzékszerveinek szakorvosi vizsgálatát igen fon­tosnak tartjuk, mert az érzékszer­vek hiánytalan működése, tapasz­talás és érzékelés által a lelki fejlődésre is kihat. Ha a gyer- .mek nem hall jól, az íráshoz kö­zel hajol, orvosnak kell meg­mutatni. Ülés és fekvés alkalmá­val a gyermeket egyenes testtar­tásra kell szoktatni. A táplálko­zás és az egészséges élet tekin­tetében a szabályok még foko­zottabban érvényesek a gyermek­re. Szabályos időközökben étke­zés, könnyű, füszermentes ételek fogyasztása, szesz, dohány abszo­lút tilalma..., stb. Nem szabad engedni, hogy sokat szobában üljön,, túl sokat tanuljon, ami nemcsak a szükséges mozgás és a kellő anyagcsere hiányát okozza, hanem a nyugodt éjjeli alvás kárára is van. Ez azonban nem azt jelenti, hogy semmi szellemi / munkát ne végezzen a gyermek, mert ez viszont lelki' fejlődését veszélyezteti. Tanulás tekintetében fontos, hogy ránéz­ve érthetetlen dolgokat ne tanít­tassunk, mert ez a fogalmak fej­lődését gátolja, azok iránt érzék- telenné teszi, szajkózáshoz szok­tat, a zavaros gondolkozást ala­pozza meg. (Ne halljon általában sok olyan beszédet, amit nem ért megl). A gyermek lelki neve­lése tekintetében legfontosabb a példaadás. A példa az, ami leg­jobban hat a gyermekre. A be­szédet, olvasmányokat is ilyen alapon kell megválasztani, a ké­sőbbi gyermekkorban is. Ha a szülőknél jót lát, akkor jót is ta­nul. A szülők ne tegyenek mást, mint amit mondanak a gyerm k- nek. Ne veszekedjenek, ne vitat­kozzanak egymás között a gyer­mek előtt! Rendkívül rossz ha­tású a gyermekre később is a szülők rossz családi élete. A rossz házasság, az elválások elsősorban a gyermekben bosszúi ják meg magukat. E tekintetben a szülő­ket, a gyermek lelki megrontása miatt, roppant felelősség terheli. A gyermeket komolyan kell venni. Nevelés szempontjából fontos, hogy a kisgyermek kérdéseire megfelelően válaszoljunk, ne ve­zessük félre. A kérdések éppen érdeklődést és intelligenciát mu­tatnak és a gyermek ezáltal ta­nul. Nem szabad a gyermeket társaságban sokak előtt figyel­meztetni, megverni, megszégye­níteni. A gyermeknek igen erős az önérzete. Testi fenyítés is többnyire bántja a gyermek ön­érzetét. Ha valami jellembe vágó dolgot cselekedett, akkor is sze­retetteljes rábeszéléssel, példák­kal kell ennek a helytelenségére rávezetni. Bizonyos büntetés, de nem testi fenyítés igénybe ve­hető, de mindig igazsággal és nem haraggal. A parancsolgatás makrancossá teszi a gyermeket. Érezze a gyermek mindig, nem annyira a tekintélyt, mint a sze- retetet. Ne legyen a gyermek so­kat felnőttek társaságában, sok­kal inkább vele egykorúakkal tartózkodjék együtt. A munkásszállások közegészségügyi ellátása A munkásszállásokon kellő szá­mú és jól tisztítható árnyékszék- fiilkét is kell létesíteni. Női szállá­son tíz főre számítanak egy fül­két, férfiszálláson tíz-tizenöt főre egy fülkét és egy vizeldét. Amennyiben az árnyékszék a munkásszállás épületében van, előtért is kell létesíteni. Felvonu­lási területen, mezőgazdasági idénymunkás-szállásoknál a külső ürgödrös árnyékszék a munkás- szállás ablakaitól 15—20 méterre épüljön. Igen fontos a munkás- szállások rendszeres takarítása. Általában nyolcvan lakó után szá­mítanak egy takarító személyt. Naponta kell szellőztetni, padlót seperni, a mellékhelyiségek kő­padozatát felmosni. Megfe elő idő­közökben el kell végezni a desz­kapadló, bútorzat lemosását, a pókhálózást és az ablaktisztítást. Gondoskodni kell a falak újra­meszeléséről is. Nem engedhető i meg a szemét felhalmozódása a 1 szállás közelében. A munkás- szállás tisztántartását a házirend­ben is biztosítani kell. A lakók tartózkodjanak a bútorok és ágyneműk szennyezésétől. Dob ák a hulladékot a szemétgyűjtőbe. A főzést, mosást, mosdást csak e célra kijelölt helyiségben végez­zék. A házirendhez tartozik az éjszakai csend biztosítása is. A munkásszállások járványügyi vé­delmét szolgálják a felvétel e'őíti kötelező orvosi vizsgálatok és az ágyneműváltásnál alkalmazott -o- ) rozás rovarirtó szerekkel. Azokon l a településeken, ahol higiénikus ! orvos működik, az havonta egy- I szer ellenőrzi a munkásszálló ok , állapotát, ahol higiénikus orv is 1 nincsen, ott a körzeti or- os kő- j teles az ellenőrzéseket végezni i negyedévenként.

Next

/
Thumbnails
Contents