Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-11 / 239. szám

1984. október 11, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Iregszemcsén vagyunk. A kí­sértei intézet gyönyörű udvará­ban sétálunk. Mindenfelé virá­gok, dísznövények, és élettől duz­zadó koronájú fák. Egy magas* fehérköpenyes nő fennhangon kérdezősködik mindenkitől: — Nem látta az izotóposokat? A gyakran tagadó válaszra Par- ragh Judit, az intézet munkatár­sa kissé lemondóan búsít ben­nünket. — Dolog lesz őket megtalálni. Tolnay Laci reggel diktálni indult, Horváth Laci pedig ki tudja, merre jár. Később egyikük előkerül: Tol- nay László fizikus. Az ő kulcsá­val tárul fel az a hófehér ajtó, amelyikre négyágú piros ventil­látort festettek és egy feliratot: ..Sugárveszély! Idegeneknek be­lépni tilos!" Úgy vigyáz ránk, mint gyere­kekre szoktak olyan helyen, ahol sok a törékeny tárgy, szinte terel maga mellett az irodába. Itt meglepetés ér bennünket: A sok virágból és dísznövényből ide egyetlen egy sem jutott... — Nem szabad, tilos, pedig én is nagyon szeretem a virágot. De képzeljék csak el... Nos. elképzeltük azt, amire Tolnai László fiatal fizikus cél­zott. Ebben a négy-öt helyiségből álló laboratóriumban rádióaktív anyagokkal dolgoznak. S hiába a legnagyobb elővigyázatosság, vé­letlenül is előfordulhat a fertő­zés, aztán kerülhet az a virág véletlenül máshova is. Körülbelül itt tartottunk a be­szélgetésben, amikor megérkezett Horváth László vegyész, a la­boratórium vezetője. Alighogy leült, mindjárt próbált bennün­ket lebeszélni: — A téma nagyon érdekes, de nem látványos — mondta, ami­kor jövetelünk okát említettük. Riporter veszett el benne, mert a lebeszélő szándék ellenére, a következő öt percben rilár ar­ról beszélt, mit is csinálnak. dióaktív hatás. Átalakul az élet­működése. Az utód intenzíveb­ben növekedhet, nagyobb lesz a zöld tömeg. Ám, egy határ után bizony már ki sem kel. Amit elmondott, mindjárt be is mutatta három azonos fajtájú pa-. radicsomtövön. A fényképezőgép pedig kattant, s akit a bővebb magyarázat érdekel, első olda­lunkon lévő képünk alatt azt is megtalálja. A laboratóriumtól távolabb, a földbe süllyesztve törpeerődhöz hasonló építmény látszik. Ennek ajtaján is ott a piros ventillátor, és a felirat. — Ez az izotópkútunk — mu­tatja be fizikus ismerősünk. — Külseje megtévesztő, de számára ilyen ruhát írnak elő a biztonsági rendszabályok. S nem is vélet­lenül. A ruhától egymagában nem ijedne meg az ember. Erős. szi­lárd beton. Annál inkább ijedt­séget vált azonban ki az az ar- tikulátlan hang, amit a többszö­rös biztosítással működő ajtó zár­ja hallat. Mintha egy sebzett oroszlán ordítana, és egy öreg hím elefánt trombitálna egyszer­re. — Most nem lehet bemenni. A bemutató kedvéért felhúztuk a kútból az izotóp-pogácsát. Újabb mozdulat egy periszkóp­szerű szerkezeten az ajtó mellett. Kialszik a piros fényű lámpa, felvillan a zöld, a pogácsa vissza­süllyed a betonkőt mélyére. Be­léphetnénk a körülbelül 2 négy­zetméter területű sugárkamrába. Ám, kinek van ehhez kedve? Gyorsan búcsút intettünk az izotópkútnak. Pogácsa még nem volt benne, de így sem tartottuk bizalomgerjesztőnek. Horváth László vegyész, a la- — Azt kutatjuk, hogy a nö- boratórium vezetője. Köpenyén a vénybe adagolt aktív anyag mi- sugárzásmérővel óva intett min- lyen hatást vált ki. Tapasztala­dén kit: nehogy hozzányúljon va- taink szerint a növényben gene­lamihez... tikai változásokat idéz elő a rá­ütünk következő állomása az üvegház. A parancsnok szerepét itt Parragh Judit, első kalauzunk töltötte be. Az izotóposok labo­ratóriumában folyó izgalmasan érdekes és veszélyes munkára vonatkozóan ő adta az utolsó fel­világosítást. Mutatott egy ágyást, amelyikben furcsa paradicsomfé­lék hívták feá magukra a figyel­met. — Harmadik éves tenyésztés. Paradicsom voltára inkább csak sárga virága utal. Az ős aktív anyagot kapott, s ez a füves nö­vény így alakul ki. Mi vele a végső elképzelés? Olyanná akar­juk átalakítani a magas törzsű iregi paradicsomot, amelyiket nagyüzemeinkben karázás nélkül lehet termelni. ítt már nincs sugárveszély, nyugodtan kielégíthető az embe­ri és újságírói kíváncsiság. E közben került szóba a piroska- bab> — Annak az értékét meglehető­sen lerontotta, hogy a köldökén színes foltot viselt. Fehéren hasznosabb lett volna. A fiúk — mutat Parragh Judit a vegyész- le és a fizikusra — sugárzó anyaggal fertőzték meg. Ennek az eredménye, hogy meet már van tiszta fehér piroskababunk. A további termesztés során aztán majd kiderül az új fajta állan­dósága. Ezzel utunk végére is értünk Feleletet kaptunk arra, miéi dolgoznak a laboratórium murik:: társai. A válasz: azért, hogy mun Icájuk nyomán nagyobb termést Felvételünk kevés magyarázatot kíván. A tábla figyelmeztet: a növény gyökerei sugárzásveszélyes folyadékot szívnak fel közönsé­ges víz helyett, hozó és kedvezőbben termeszt­hető növényfajták alakuljanak ki. Sz. L Megérkezett az aktív folyadék. Eredeti állapotában csak rom­bolna. Hogy kísérletezni lehessen vele, a manipulátor segítségével megfelelő töménységűre elegyítik. Milyen mértékű az aktivitás? Erre kiváncsi Ida néni, dr. Korláth Ödönné. A baloldalon lévő ólomtartályban helyezték el az aktív anyagot, s a műszerről, mint könyvből olvasható az aktivitás. Sugárhatásnak tették lei azt a paradicsomtövet, amelyik a mos­taninak az elődje volt. Parragh Judit, a kísérleti intézet munka­társa azt mutatja é nm, hogy H ' n felfedezhetők rajta már a korábbi piuvuiesuiuriv \ .ul jdonságok.

Next

/
Thumbnails
Contents