Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-07 / 235. szám
196-1, október 7. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSiG /*Nyolcmillió forint — műszaki intézkedésekre Bővíti exporttermelését a Tolnai Pamutszövőgyár A gyárban évek óta szinte szakadatlanul építkeznek. Műhely- bővítés — raktárépítés —, új gépeknek alapbetonozás, egyidőben, vagy egymás után. A változások csak annak tűnnek íel, aki ritkán jár a Pamuttextilművek tolnai gyárában. Keresi az írezőt a régi helyén és szövőgépeket talál. Keresi a tmk-műhelyt és a helyén éppen falakat bontanak... Miből, és mit végeznek, ez érdekel, amikor az idei műszaki intézkedések tervét lapozgatom Paszler Antallal, a gyár tmk- művezetőjével. — Hogy miből? — Erre nem lehet egy mondattal válaszolni — mondja Paszler elvtárs. — Beruházásra kevés pénzt kapunk, jóval kevesebbet, mint amire szükségünk lenne. Az idén is jóformán csak azt az egymillió forintot kaptuk, amiből két NDK gyártmányú szalagfelvetőt vásároltunk, mégis, nyolcmilliót fordítunk műszaki intézkedésekre. A tavalyi összegnek kétszeresét. Nem érdektelen tehát, milyen forrásokból fedezi a gyár a műszaki intézkedések költségeit. Nézzük éppen ezért először az idei műszintterv forrásoldalát. A legjelentősebb tétel az a több mint hárommillió forint, amit a külkereskedelem, mint exportfejlesztési alapot bocsát a gyár rendelkezésére. Több éve bevezetett gyakorlat, hogy a külkereskedelmi vállalat, amely — ismerve a külföldi piacokat kívánatosnak tartja egy-egy árufajta exportra való gyártásának fejlesztését, elősegíti ezt anyagilag is. A tolnaiak éltek ezzel a lehetőséggel, igénybe vették az exportfejlesztési alapot, A hárommillióból többek között beszereztek negyven korszerű Verdol nyüstösgépet és az év végéig valamennyit felszerelik olyan szövőgépekre. amelyekkel eddig nem tudtak exportárut készíteni. Vásároltak egy automata vetülék- csévélő gépet is és további negyven szövőgépet alakítanak át exportáru szövésére. A gyár jelenleg össztermelésének mintegy felét adja exportra. Ausztráliába, Afrikába a keleti országokba — és természetesen az az európai országokba is — jutnak el az itt szőtt abroszok, törlőruhák. Jövőre már hetven százalékra emelkedik az exportáruk aránya. „Rangsorban” a következő az egymillió nyolcszázezer forintos önköltségcsökkentési hitel. Ez a forrás is rendelkezésre áll az üzemnek, ha igazolni tudják, hogy a beruházás által elérhető önköltségcsökkentésből néhány év alatt vissza tudják fizetni a bankhitelt. Vannak vállalatok, ahol félnek az „ÖCSI”-től. az önA legjobbak: Bonyhádi Cipőgyár, Cikó, Keszőhidegkút és a tamási járás Értékelték a fiatalok társadalmi munkáját — A KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottságának munkatársai a közelmúltban fejezték^ be a megye fiataljai által a nyáron és az ősz elején végzett társadalmi munkák értékelését. Eszerint az aratásban 5062 fiatal dolgozott, s főként a termelőszövetkezetek gabonatábláin 32 ezer 522 társadalmi munkaórával 6820 hold gabona betakarításához nyújtottak segítséget. Az aratás mellett egyéb nyári munkákat is végeztek. Ezek során a járásokban 3688 fiatal 24 676 társadalmi munkaórát teljesített, Az őszi betakarítás és vetés nagy tennivalói közül szeptember 25-ig a megyében 1850-en kértek részt, s a már említett időpontig több mint 10 ezer óra társadalmi munkát végeztek az úttörők és a KISZ-alapszervezetek tagjai. • Amint az értékelés során kiderült legjobb eredményeket a tamási és a bonyhádi járásban értek el. Az elsőben 1530 fiatal 8000 munkaórát teljesített, a másodikban pedig 1462 kiszes és úttörő 8050 órát dolgozott a földeken a nyári betakarítás során. Az egyéb nyári tennivalók végzésében a tamási járás fiataljai kimagasló eredményeket értek el. Közülük több mint 2300-an 16 570 óra társadalmi munkát teljesítettek. Az alapszervezetek között a Bonyhádi Cipőgyár, Cikó, Keszőhidegkút, Szakóly, Regöly, öcsény, Báta és Bogyiszló kisze- sei érték el a legjobb eredményeket. • Hét klub egy községben A decsi művelődési ház igen szép terveket dolgozott ki az idei népművelési évadot megelőzően, s abban megtiszelő helyet kapott a klubélet, a klubmunka szervezése. A tervek szerint nem kevesebb, mint hét klub működik majd a művelődési házban, s ezek hasznos elfoglaltságot nyújtanak a falubeli fiataloknak. Uj formaként jelentkezik a gyermekklub, ahova az általános iskola alsótagozatos tanulói járnak elsősorban, s az ő részükre rendeznek játékokat, mesedélutánokat. A következő, a 14 évesek klubja már egyéves múltra tekin* vissza. Itt már a filmvetítések mellett az érdeklődési körnek megfelelő ismeretterjesztő előadások is szerepelnek a programban. Előd nélküli a kollégisták számára szervezett klub. Itt azok a tanyasi gyermekek találják meg szórakozásukat, elfoglaltságukat, akik az idei évtől már a községben 1-Hűsített hatnapos kollégium lakói. Az ifiúsági klub az elsők közé tartozott a megyében. A fiatalok a foglalkozások keretében ismereteik bővítésére és közös szórakozásokra találnak lehetőséget, A filmklub a szekszárdinál nagyobb sikereket és eredményeket könyvelhet el magának. Két év alatt megszokottá és keresetté vált. Kéthetenként rendeznek vetítéseket a klubtagok részére, s időközben alkalom adódik a látót! filmek megvitatására is. Az irodalombarátok számára is alapítottak egv klubot a decsi művelődési házban. Itt elsősorban azok találkoznak, akik kedvet éreznek az irodalmi színpadi szerepléshez, a színjátszáshoz. S végül a régészklub. Ebben olyanok dolgoznak és szórakoznak majd, akik kedvet éreznek a hagyományokban és emlékekben gazdag község népművészeti érdekességeinek összegyűjtésére, rendszerezésére. költségcsökkentési hiteltől, hátha nem hozza meg a kívánt eredményt és akkor a nyereségrészesedést is csökkenti a visszafizetés. A Pamuttextilművek szakemberei azonban bátrabbak. Tudják jól, hogy ha célszerűen használják fel ezt a pénzt, a beruházás bőségesen megtérül. A korszerűsített gépekkel értékesebb gyártmányokat lehet előállítani. Az irelő áthelyezése oda, ahol termelékenyebben tud működni, a műhely átépítése, az árutisztító bővítése és a többi intézkedések kihatnak az önköltség alakulására is. Célszerűen használják fel a felújítási keretet is. részben a szövőgépek program szerinti felújítására, részben új, korszerű gépek beszerzésére. Miközben az idei fejlesztési program magvalósításán dolgoznak. már együtt van a „nyersanyag” a jövő évi műszaki fejlesztési tervhez. Minden részlegnél — az adminisztrációtól a karbantartókig —. termelési tanácskozáson vitatták meg a dolgozók. hogy mi kerüljön a jövő évi programba. Egy vaskos dosz- sziét tölt meg a sok javaslat, amelyek mindegyike a munka javítását, gazdaságosabbá tételét szolgálja. „Az R 105-ös gyorsítod gépeken a műanyag-fogaskerekek gyakran törnek. Javasoljuk, hogy alakítsák át őket ékszíjas meghajtásra. amivel már két éve fut a 173-as gép" — indítványozzák az „A"-műszak szövői. „Állítsanak be egy motorikus velülékcsiszolót. amilyet a Goldbergarben láttunk hogy ne kelljen kézzel csiszolni” — így szól egy másik javaslat. — Most ül majd össze egy szőkébb körű bizottság felülviz gálja a sok javaslatot és abból állítják össze a jövő évi programot — mondja Paszler elvtárs. Majdcsak sikerül az anyagi fedezetet is előteremteni. Milliós elősziiret •• az Öreghegyen A dolog ott kezdődött, hogy a dunaszentgyörgyi termelőszövetkezet a múlt év végével felmondta a biztosítási szerződést, helyette néhány közös gazdasággal külön próbáltak valami meg- segítési egyezményt kötni. Nem volt valami szerencsés elképzelés, nem is lett belőle semmi, hanem végül győzött a józanabbik ész: az Állami Biztosítóhoz fordultak ismét. — Közrejátszott — emlékszik vissza László Lajos, a tsz elnöke, — hogy itt Dunaszentgyörgyön szinte minden tagnak van háztáji biztosítása és valahogyan' úgy éreztük, hogy bűnt követnénk el a közösséggel szemben, ha értékeinket nem biztosítanánk veszély esetére. Végül -biztosítást kötöttek az Öreghegy termésére is 12 mázsa holdankénti szőlőtermést véve alapul. Virágzás után látták, hogy a termés ennél jóval több lesz, ezért nem ártana azt is biztosítani. Igaz, az Öreghegy nem jégveréses terület, emberemléke-j is, mert a vezetők, tagok ma És megtörtént, ami már nagyon régen fordult elő: az egyik nyári este majd fél órán keresztül zuhogott a "jég az Öreghegyre. A lejtő úgy nézett ki, mintha óriási fehér lepellel takarták volna be. A tőkéken pedig maradt is levél és fürt, meg nem is. — De azért szerencsére nem maradt el az idei szüret — mondja az elnök. — Az előszüret már meg is volt, méghozzá nem is akármilyen. Az Állami Biztosító közel 1 millió forint kártérítést fizetett szövetkezetünknek az öreghegyi jégverés után. Ha erre nem kerül sor, körülbelül hét forinttal fizettek volna kevesebbet év végén munkaegységenként, mint amennyit most tudnak majd fizetni. Vagyis a bőnek ígérkező termés a jégverés ellenére sem semmisült meg a szövetkezet részére. Most aztán már arról folyik a tanácskozás a szövetkezetben, hogy biztosítást kötnek a kalászosok kifagyása, kipállása ellen zet óta alig esett ezen a részen jég, de mégis kell gondolni minden eshetőségre. így aztán végül a kilátásban lévő nagyobb termést is bebiztosították. már egyaránt látják, hogy a közöse : r vagyonát nem lehet, felelőtlenül veszélynek kitenni. B. Befejeződött a szarvasbőgés — Kétszer annyi aranyérmes trófea mint tavaly Október első hetében ország- I nek. Az utóbbi hét cv alatt a bíszerte befejeződött a szarvasbe-1 gésf idényben kilőtt bikák száma gés, már csak ritkán, itt-ott hal-1 260-ről 360-ra, az érmes agan- latják hangjukat erdeink híres „ko csőké 59-ről 110-re, ezen belül az ronás vadjai”, a gímszarvasba j aranyérmeseké 12-iől 21-re emei- kák. Az évadnyitó szarvasvadá-1 kedett. Tavaly ősszel mindössze szat eredményei a várakozásnak megfeleltek: a terítékre került trófeák minősége' nemcsak az ország kitűnő természeti adottságairól tanúskodik, hanem vadgazdálkodásunk erőteljes fejlődéséről. Bakkay László főmérnök, az Országos Erdészeti Főigazgatóság nagyvadas-osztályának vezetője elmondotta, hogy az október 1-ig elejtett, kereken 360 szarvasbika trófeájából 110 érte el a díjazási tíz agancs kapott aranyérmet. A vadászati év következő nagyobb eseménye a dámvad-bareo- gás lesz. A hazánkban több év* század óta honos értékes nagyvad nászidőszaka október közepén kezdődik, és előreláthatólag november elejéig tart. Legjobb dámvadas területeink Tolna megyében vannak, Gyulaj és Tamási környékén, de szép állományt tartanak számon Pest, Békés és pontszámot: 21 agancs kapott aranyérmet, 39-et ezüst, 50-et ■ Bács-Kiskun megye egyes erdős bronzéremre tartottak érdemes- tájain is. WWWWWMVWWMWVWl 1WIVHÍI Hi t ! fit J W/ /VAIMW m 'ArtlVWVVVVlWWl'VJWJ Az Nagykónyiban, a Haladás Termelőszövetkezet irodáján, az elnököt keresem. Azt mondják, kinn van a majorban, majd az agronómus szól neki, hogy jöjjön be egy kicsit. Magas, szemüveges, még fiatal ember. Már az ajtóban elszólítják, ahogy jön befelé az irodába. A főkönyvelő akar vele megbeszélni valamit. Tanácsát kéri, mert a kőművesek és az ácsok munkabére körül van még megbeszélnivaló. Hosszasan, részletesen tárgyalják a dolgot, közösen keresnek megoldást, lehetőség szerint a legjobbat. Az elnök közoen az óráját nézi. Tizenegy óra, és a féltizenkettessel Tamásiba szeretne utazni. Esti egyetemre jár, és már ilyenkor el kell indulni, hogy időben odaérjen. Telefonhoz hívják. Ac ügyész keresi, valami elszámolási ügyet beszélnek meg. Magyarázza türelmesen, részletesen. Leteszi a kagylót, papírokat tesz elé az adminisztrátor: ezeket alá kell írni. Átfutja, aláír, és már o raktárostól érdeklődik, hogy milyen növényvédőszerre van szükség... Apró napi teendők, gondok, őszi csúcsforgalom van most a mezőgazdaságban és ez a munka teljes embert kíván. — A szállítással van a legnagyobb problémám. ötszáz vagon terményt kell mozgatnom, 3—5 kilométer távolságban. Nyolc vontató, húsz fogat dolgozik, és mégis kevésnek bizonyul. Ezek idegesítik az embert, de csak azért, mert meg lehetne oldani. Szerintem az átvevő vállalatok is segíthetnének ilyenkor a termelőszövetkezetnek a munkacsúcsok idején. Például a burgonyát Pincehelyre szállíttatja a MÉK, sok időt vesz igénybe a nagy távolság. Pedig itt helyben is lehetne tárolni, erre akad megfelelő hely is. A gépállomásnak két teljesen üres gépszínje van. amit fel lehetne használni erre a célra — mondja. Magyarázza, fejtegeti a lehetőségeket, és ahogy elmondja, látszik, hogy sokat gondolkozott rajta, kereste a legjobb megoldást. Kicsit indulatosan beszél, olyan ember hangvételével, aki bosszankodik azon, hogy így csinálnak valamit, ami jobban is mehetne. —_ A vetés befejezése a betakarítástól és a szállítástól függ. A betakarítással nincs hiba. Az asszonyokat szabályosan vissza kell tartam a munkától. Komolyan mondom. Asszonyaink sokszor még tíz—tizenegyig is dolgoznak. Az embereinkkel sincs baj, de most elsősorban az asszonyoké a dicsőség. Az őszi munkákról beszélgetünk, a szántásról, vetésről. Hatszáz holdat kell még elvetni a termelőszövetkezetnek, a többivel készen vannak. A tsz jórészt saját gépekkel dolgozik, a gépállomás átadta a gépparkot. _ — Sokkal szervezettebb azóta a gépmunka, mióta nálunk vannak a gépek. Ez így jó, csak a nehéz univerzális gépekkel vagyunk bajban. Itt, a mi környékünkön lenne 4000 hold szántani való, és van hozzá egy rossz „déténk”. Ahová pedig átcsoportosították a nehéz univerzálisakat, ott aránytalanul jobb a helyzet. Az iregi gépállomás ugyan ki van jelölve, hogy segítsen, de az csak akkor jön. amikor náluk nincs szükség a gépre. Természetesen, ezt megértem, hiszen a saját terület az első. Szóval így vagyunk a gépekkel. A másik: Vásárolni szerettünk volna egy gépkocsit a szállításokhoz. Nem engedélyezték. :Azzal érveltek, hogy nekünk itt van az állomás. Arra viszont nem gondolt senki, hogy a termény javarészét Tamásiba kell szállítani. Talán negyven százalék az, amit az állomásra viszünk. Garat Miklós, a nagykónyi Haladás Termelőszövetkezet elnöke gondolkozik, töpreng, és a napi gondok mellett olyan is foglalkoztatja, amit úgy is fel lehetne fogni, hogy tőle független. Magáénak érzi a gondokat, és segíteni akar. (kánya)
