Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-28 / 253. szám

1861. október 28. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAO Nem elég csak Levelező emberek kívánni a — A Dombóvárról közeledő személyvonat tíz percet késik — recsegi a mega fon a tamási vasút­állomáson. Az utasok méltatlan­kodva mordulnak fel. Szombat este van, mindenki igyekszik ha­zafelé. Végül is befut a szerelvény, a türelmetlenül topogó utasok he­lyet foglalnak a fülkékben. Egyik­ben néhányan éppen azt latol­gatják. órájukat nézve, hogy me­netrend szerint indulhat tovább a vonat, amikor kivágódik az ajtó. Két kopottruhás huszonöt— harminc év körüli fiatalember lendül be imbolyogva. Megállnak néhány pillanatig, tekintetükkel üres hely után kutatnak, majd az egyik látható jókedvvel az ar­cán megszólal: — Jóestét kívánok... Kezében a jókedv látható for­rása, egy háromliteres „lám­pás”. Lehuppan mindkettő, és új­fent húznak a demizson tartal­mából. A gyors helyfoglalásban részes volt az éppen induló vo­nat, amely kibillentette egyensú­lyából a két kedélyes utast. Talán félúton lehet a szerel­vény Fornád felé, amikor meg­jelenik a kalauz. — Az új felszállóktól kérem a menetjegyet... Odaér a két szesztestvérhez, ám, az egyiknek nincs jegye. — Pedig megváltottam — az­zal kotorászni kezd a zsebében. Előkerül onnan mindenféle hol­mi, csak éppen a jegy nem. A kalauz egy ideig türelmesen vár, majd megszólal: — Ha nincs jegye, akkor vált másikat, és büntetést fizet. — Hogyhogy fizetek? — for- tyan fel méltatlankodwi. Szó jön szóra, és ráadásul a jegynélküli utasnak áll feljebb. A kalauz még csendesen, de ha­tározottan figyelmezteti: — Ha nem hajlandó jegyet vál­tani. a következő állomáson le­szállítom. — Még csak az kéne... — Akkor váltsa meg a jegyet. — Nincs pénzem. A többi utas érdeklődéssel fi­gyeli a közjátékot, amely For- nádon már izzóvá válik. Az if­jút egyre jobban tüzeli a része­gek makacssága. Társa próbálja bizonygatni, hogy valóban vál­tott jegyet. Győzködi a kalauzt, hogy ne szállítsa le, mert Vár­palotára utaznak a munkahelyük­re. Legfeljebb kifizeti helyette ő a jegy árát. A kalauz hajlik a jobb belátás­ra. Táskájából előveszi a blokk­tömböt, és lámpája gyér fényé­nél kezdi kitölteni. Ekkor feláll a potyautas. — Kell a jegy? Itt van... — és ököllel teljes erőből a feléje forduló kalauz arcába sújt. Is­mét ütésre lendítené a kezét, de felugrik egy nyúlánk honvéd, meg egy zömök civil, és együttes erővel lefogják, visszatuszkolják a helyére. A kalauz most már hajthatat­lan. — Kérem a személyi igazolvá­nyát. Ki fogom zárni az utazás­ból. — Semmi köze a személyi iga­zolványomhoz. Elégedjen meg a vállalatival. Aztán ismét úgy kell lefogni, mert újból nekirontana a kalauz­nak. aki már nem éppen fiatal ember, tán ötven körüli. Aligha volt még ilyen utasa. A vonat már Fürgédhez köze­ledik. a kalauz az izgága, bot­rányt okozó fiatalembert kifelé tuszkolja. A kocsi keskeny folyo­sóján ismét nekitámad. Dulako­dik, megint üt, közben csöröm­pölve törik ki az ajtó vastag üvege. A másik szesztestvér is menne, de néhány utas az útját állja. — Nem engedem, hogy bántsák a barátomat — hajtogatja. — Maga csak maradjon bé­kében — csillapítják néhányan, most már erélyesen. — Nem esik a barátjának semmi bántó- dása. Majd a bíróságon tanús­kodhat mellette. Ott megkapja, amit megérdemel... Amint a vonat a fürgedi állo­máson ismét megáll, a kalauz le- toloncolja a lépcsőn az „erős” fiatalembert. — Jöjjön csak a szolgálati ko­csihoz. De az hirtelen futásnak ered, és a raktár mellett eltűnik a sötétben. Társa hiába kiabál: — Dezső! Dezső! Amaz aligha hallja, azt hiszi, Hogy észi kereskedelmi napok 1964. október 30-tól november 4-ig. 30-án de. 8 órakor a kiállítások megnyitása. 9 ÓRAKOR Műsoros divatbemutató és lottósorsolás a kultúrházban! Vas-műszaki kiállítás a párt helyiségben Ruházati, játék-, kulturcikk-kiállítás a kultúrházban! A kiállítások megnyitása: 10—18 óráig. NAŰV ŐSZI VÁSÁR! OTP-hitelakció a szövetkezet szaküzleteiben! (183) jó estét elfuthat tettének következményei elöl. — Mi lesz most vele? Hogyan jut el a munkahelyre? — so­pánkodik a vonaton maradt tár­sa, — Az az ő dolga. Hatósági kö­zeg elleni erőszakért, botrány­okozásért aligha ússza meQ bör­tön nélkül... — válaszol az egyik utas. — De magának sem most kellene annyira aggódni. Már előbb kellett volna erre gondol­ni. Nem csak kívánni kell a jó estét... Az ülés alatt pedig ott lapul a háromliteres demizson. Mint­ha semmi köze sem lenne az egészhez. BI. Budapesti Kőolajipari Gép­gyár, Bp., XVIII., Gyömrői út 79—83. azonnali belépés­re felvesz: hegesztő, szigetelő, bádogos, szakmunkásokat és segédmunkásokat. Százhalombatta, Szőny külső szerelési munkahelyekre. Bér kollektív szerint. Mun­kásszállás biztosítva. (138) Pécsi munkahelyeinkre felvennénk: útkarbantartó kövező szak­munkásokat, útkarbantartó segédmunkásokat, úttisztító segédmunkásokat ÉJSZAKAI MUNKÁRA. Szükség esetén pécsi mun­kásszállást is biztosítunk. Pécsi Köztisztasági és Útkar­bantartó Vállalat Pécs, Ró­zsa Ferenc u. 17. (187) A szekszárdi fürdő 1964. október hó 27-én min­den részlegével megnyílt és a lakosság szolgálatába áll. A gőzfürdő hétfőn, szerdán, pénteken a nők, kedd, csütörtök, szombat és vasárnap délelőtt pedig a férfiak rendelkezésére áll. Nyitva: délelőtt 9 órától 20 óráig. __________________(177) F URCSA HELYZETEKET pro­dukál időnként az élet. Néhány napja egy olyan levélről hallot­tam, amelyiket a kormány elnö­kének címeztek és küldtek el. Ebben még nem lenne semmi furcsaság: majdnem megszokott az, ha az állampolgárok valame­lyike levelet ír valamilyen fel­sőbb szerv vezetőjének és segítsé­get kér esetleges problémája megoldásához. A levélben is gondról volt szó. Számomra azon­ban a gond méltányolása mel­lett az utolsó bekezdés meghök­kentően érdekes volt. Az állt ben­ne, hogy amennyiben a kormány­elnök nem intézkedik a leírt ügyben, . a levélíró bizony felje­lenti a nagyobb testvéri állam vezetőjénél. Nevetséges tájékozatlanság — mondhatja az olvasó. A dologban azonban egy kicsit több van az egyszerű mosolynál: közéletünk egyik meghonosodott szokása, amelyiket körülbelül így fogal­mazhatnánk meg Ids iróniával: megbántott egy hivatali alkalma­zott, vagy éppen a szomszédom, intézkedjenek a megye, vagy az ország vezetői. Az így gondolko­dó arra nem is figyel, hogy ügyét esetleg jó vágányra lehetne terel­ni akkor is, ha a megoldást helyi fórumoknál keresné. Legelső öt­lete alapján, vagy éppen le sem hűlt felháborodásában tollat ra­gad és ír, végeszakadatlan pa­naszáradatot. Gyakran csak azt szeretné elérni, hogy minél fel­jebb jusson a levél. NEM PANASZKODHAT a művelődésügyi miniszter például. Legutóbb Tolna megye egyik köz­ségéből sajátkezű felbontásra két levelet is kapott. Az első lehe­tett tíz kézzel Írott oldal. A mi­nisztériumban felfigyeltek a prob­lémára. s egy megbízott á köz­ségbe utazott. Azt hihetné bárki, hogy az ügy nyugvópontra került. Nem. A miniszter újabb levelet kapott, ebben azonban a levélíró már nem a helyi, vagy a járási vezetőkre panaszkodott, hanem a minisztérium megbízottjára. És a két levél végén mindössze az de­rült ki, hogy a vitatott ügyet tu-' lajdonképpen a levelek tették bo­nyolulttá, kevés megértéssel, „sa­ját hatáskörben” is el lehetett volna intézni. Závodról ugyancsak levél ment a művelődésügyi miniszternek Tolna megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat azonnali belé­péssel felvesz kőműveseket, festőket, ácsokat, műköveseket, kubikosokat, segédmunkásokat, vízvezeték-szerelőket. Jelentkezni lehet Szekszárd, Keselyüsi u. 6. sz. munka­ügyi osztály és vidéki épí­tésvezetőségein. (93) címezve. Olyan áthelyezésről volt benne szó, amelyet korábban már egyeztető bizottság is tárgyalt, s a kérelmezőnek nem adót;' igazat, Ö azonban nem fogadta el sem a tanács művelődésügyi osztályá­nak, sem pedig a jogviták eldön­tésére hivatott egyeztető bizott­ságnak az álláspontját. Ez azon­ban csak a levelekből derült ki. Eddig olyan levelekről volt szó, amelyeknek keletkezése bizonyos szempontból érthető. Az emberek próbálkoznak. Vagy előnyöket akarnak szerezni, vagy vélt jogai­kat érvényesíteni, egyéni elképze­léseik szerint. De ők legalább amit mondanak, azt vállalják is. Aláírják a nevüket. S ez tévedé­seik súlyát csökkenti. Van azonban a levelező embe­reknek egy másik fajtája, az, aki a névtelenség kényelmes takarója mögé búvik. Ez a fajta okozza a legtöbb gondot. Néha egészen em­bertelen dolgokat is képesek cse­lekedni, csak azért, hogy valakit, vagy valamilyen intézményt be­feketítsenek. Hivatalaink egyre kevesebb névtelen levelet kap­nak, de még mindig elég sokat. Ezekből idézeteket csoportosítani külön ilyen jellegű tanulmányt érdemelne. Olvasásukkal a rá­galmazás lélektanát lehetne nyo­mon követni. Mert ezeknek a névtelen levélíróknak mindenki koiru.pt, részrehajló, aki másnák ad igazat, vagy vezető beosztás­ban dolgozik, s csak kárára van a köznek. HUMORESZKBE KÍVÁNKO­ZIK, de igaz, hogy a névtelen levelezők akkor érzik igazán jól magukat, ha nyugtalanságot, egyenetlenséget kelthetnek. Erről ;i levelek h'árigja minden esetben világosan beszél. Magyarkeszi ta­nácsát például körülbelül egy éve egy névtelen levélíró azzal vádol­ta meg, ho-gy a községfejlesztési pénzeket nem a falu, hanem a saját javukra fordítják. Semmi igazság nem volt az állításban. Sőt, amíg a ma is ismeretlen le­vélíró tüzet kiabált, addig a ta­nács szinte forintonként gyűjtö­gette a pénzt azért, hogy új mű­velődési otthon építéséhez kezd­hessenek. LEVELEKBEN FELVETETT PANASZOK intézésére párthatá­rozat és kormányrendelet van. Ez kötelességévé teszi mindenki­nek, hogy lelkiismeretesen kezelje a levélírók ügyét. Nem végeztünk számításokat, de hihető, hogy ren­geteg idő megy el társadalmi és állami intézményeinknél levelek vizsgálására. Gyakran több hiva­tal mozdul meg egy-egy ügy in­tézésére. Ha történetesen a levél a minisztériumba megy, akkor onnan az ügy súlyától függően megbízottat, vagy megbízottakat küldenek ki. De mozdul a megye is. Mert a levelet ők is megkap­ják. Végül felbolydul a járási ta­nács és a község megszokott mun­karendje, mert valaki ezekről a helyekről is vizsgálódni kezd. Ha aztán kiderül, hogy vaklárma volt az egész, mit lehet tenni? Elment a sok idő, elpocsékol ódott egy csomó, másra esetleg jobban hasz­nosítható energia. KÖZBEN AZONBAN JAJ AN­NAK, akit a levélíró célbavett. ... A p \ Zongora, bécsi eladó, megtekinthető Pincehely, kórház igazgatói lakásban. (168) Bádogos, vízvezetékszere- iőt, lehetőleg kisiparost, szövetkezeti tagnak azon­nali belépésre felvesz a Szekszárdi Fodrász Ktsz. (174) Férfi fizikai dolgozót, 1 főt azonnali felvételre ke- les a Magyar Likőripari Vállalat, Szekszárd, Marx róhirdeté Fűtőt azonnal felveszünk, vizsgával, 8 atmoszférájú, 2 db. gőzkazánhoz. Szek­szárdi Patyolat, mosó, kel­mefestő és vegytisztító vállalat. (180) Összkomfortos, 3 szobás családi ház eladó, azonnal beköltözhető Székszárdon, Pollack M. u. 34. Érdek­lődni: Népboltközpont, Tóth, 5 ára után Rákóczi u. 115. sz. alatt. (173) Boroshordó, 800 literes eladó. Tolna, Fürdőház u. s e k ... Fél ház, 2 szoba, kony­hából álló eladó. Szek­szárd, Bartino u. 16. sz. (185) Fél ház kerttel, beköl­tözhetően eladó. Tolna, Deák Ferenc u. Érdek­lődni ugyanott. (184) Elcserélném azonnal pécsi, belvárosi szoba, konyhás, éléskamrás főbérletemet balatoni hasonlóra. Hor­váth Lajosné Pécs, Sallai Leginkább az ő nyugalmát dúl- ják fel. Kérdezik jobbról, faggat­ják balról, mert törvényeinket senki sem szeretné megsérteni. Amikor a vizsgálat semmit sem tárt fel, ahova a névtelen levél ment, ott megnyugszanak. De va­jon megnyugszik-e az, akit eset­leg megrágalmaztak? Többnyire igen, ám valami félelem és bi­zonytalanság feltétlenül marad benne. Esetleg gyanakvás a. tár­sakra, a környezetre. A névtelen levelezők tehát elérik a céljukat. Sikerül felzavarni a megszokott munkamenetet, megháborgatni intézmények és emberek nyugal- I mát. Van tehát zavaros, lehet ; miben halászni. Károly u. 17. (186) 13. Rottlor. (17») u. 44. (167) | Sz. I.

Next

/
Thumbnails
Contents