Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-22 / 248. szám

A VAR ES A VAROS KORUL VOLT FOGVA TOROKKEL ES FÖLDET RAZO DORDULESSEL MEGKEZDŐDÖTT AZ OSTROM. AZ EGYIK AGYÚ MELLETT SZÓ KE NÉMET PATTANTYÚS- ■' , VESZEKEDETT:^-" EZ SEMMI! M/ND A patakba esett/ A EORD/TVA, ( FAYRICH Qt V majszter! MOST HT JÖVÜNK. TÜZ/f TpM ES EGYSZERRE ( EMELKEDETT A 12 AGYÚ HOZ A KANÓC... TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1964. október 22. Földön kívüli ■ ■ I ■ r • / I civilizációk A szovjet tudósok szerint nap­jainkban reális lehetőségek nyíl­nak arra, hogy elektromágneses hullámok révén megpróbáljunk kapcsolatot teremteni más vilá­gokkal. A szovjet tudósok a napokban a híres bjurakani (Jereván) ob­szervatóriumban megtartották a földön kívüli civilizációkkal való kapcsolatfelvétel lehetőségének problémájával foglalkozó első ér­tekezletüket. „Nincsenek bizonyítékaink ar­ra, hogy konkrét égitesteken lé­teznek civilizációk, de az antropo- centrizmust határozottan tagad­juk” — így fogalmazták meg az értekezleten e lebilincselő prob­léma , iránt elfoglalt álláspontju­kat a vezető szovjet asztro- és rádiófizikusok: Viktor Arnbar­cumjan, Vlagyimir Kotyelnyi- kov. Jakov Zeldovics akadémi­kusok és Joszip Sklovszkij pro­fesszor. A szovjet szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az összeköttetés maximális távolsá­gának és információbiztonságá­nak érdekében a centiméteres és a deciméteres hullámsávok fel­használása lesz a legelőnyösebb. A mai rádiótechnikai eszkö­zökkel már regisztrálhatók csil­lagközi messzeségekből küldött jeladások. Másfelől a szovjet tudósok hangsúlyozzák, hogy a kiberne­tika gyors fejlődése lehetővé teszi a csillagközi információ vételével és adásával kapcsolatos Értesítjük a megye lakossá­gát, hogy a-szekszárdi'fürdő" „ tisztasági részlege, (kád, zu­hany) megkezdte az iizeielés?. Nyitva: hétköznap 9—20-ig, vasárnap 8—12-ig. (139) törvényszerűségek tamúmányo­zását. A szovjet szakemberek sze­rint a Földön kívüli civilizáció felkutatásával kapcsolatos kísér­leti munkálatokat manapság két irányban kell folytatni. Az első irányt azon objektu­mokról származó mesterséges jel­adások tervszerű és rendszeres kutatása jelenti, amelyek meg­közelítőleg 1000 fényévnyi sugár­ban fekszenek. Ehhez az irány­hoz tartozik továbbá a jeladások küldése a valószínű partnerek­nek. A munka másik iránya a mi­énknél lényegesen fejlettebb, igen távoli civilizációktól érkező jel­zések keresése. Részletesen ku­tatni kell a kozmikus rá dió kisu­gárzás feltehetőleg mesterséges eredetű forrásait. E két irányban folyó munká­latokhoz a szovjet tudósok sze­rint a legközelebbi jövőben létre kell hozni a centiméteres hul­lámsávban működő rádióinterfe- rométereket. Ezenkívül a szovjet asztro- és rádiófizikusok véleménye szerint itt az Ideje kidolgozni a mester­séges jelzés kritériumait, a mes­terséges jelzés felderítésének mód­szertanát és e módszertan fel- használását a feltehetőleg mes­terséges források kutatásában. A legidőszerűbb kérdések egyi­keként a szovjet tudósok az ál­talános nyelvelmélet és a rejt­jelfejtés elmélete alapján az űr­nyelvészet megalkotását jelölik meg. Számos vezető szovjet tudomá­nyos intézménynél, feltehetőleg tudósokból álló csoportok alakul­nak, ..majd a Földön kívüli civi­lizációkkal való kapcsolat egyes feladatainak kidolgozására. Egy különleges bizottságot már­is megbíztak azzal a feladattal, hogy 1964—1965. folyamán dol­gozza ki a csillagközi összekötte­tés problémájával foglalkozó ku-1 tatások anyagi, műszaki biztosí­tásának tervezetét, amely előirá-, nyozza a rádióteleszkópok, továb- ’ bá vevő- és analizáló berendezé­Ssüts István: • • •• a mos am& — Dokumentumregény — XIV. sek építését. FfiDI CSILLAGOK • Feldolgozta : Már húsz László Rajzolta: Zórád Ernő Stinesse intézkedett, a mélység fölött himbálódzó szállítókocsit odarendelték. Hamarosan vissza­érkeztek a főépülethez. Hugen- berg kifújta magát, aztán a párt­hoz való hűségről tartott rövid előadást Stinessének. „Vannak rendkívüli helyzetek, amikor a gazdasági életben nem elég a szokványos lendület, a kezde­ményezőkészség, a régi értelem­ben vett üzletkötés. A politikát is figyelembe kell venni és vala­mennyien katonák vagyunk a magunk területén” — mondotta, majd a kíséret másik tagjára né­zett. — Krumholz. az iratokat! Hugenberg átvette a mappát és kinyitotta. A legfelső lapot, ame­lyen Balás Jenő fényképe dísz­lett, és alatta sűrűn gépelt szö­veg volt olvasható, Stinesse felé tolta. — Ez a felfedező. Szegény, er­délyi ember. Mérnök. Kutató. Feleségétől elvált, két fiúgyerme­kével az asszony Romániába ment vissza. Utána gazdag nőt vett el, de ennek a pénzét is elkutatta. Rengeteg adóssága van. Szívós, kemény, nyakas ember. Ám, a pénz nagy úr... Pénzt fogunk neki ajánlani. Nyolc helyen tárt fel újabb bauxitot. ön feladata lesz, Stinesse. Ha nem sikerül, majd... szóval... Elmondom most magá-^ nak a társaságokat is. Egyelőre egy van, a Bauxit Tröszt. Ezek Gánton bányászkodnak, kezdet­ben Grechternek szállítottak, de aljas zsidó banda, akik eladják Svájcnak a bauxitot. Meg kell ijeszteni őket. Ijesztés. pénz. Ma­ga itt közel van Magyarország­hoz. Segítse mindenben a mi em­bereinket. Hugenberg kihúzta magát, kö­vér arcán megfeszült a bőr. — Berlinben nagyon jó néven vennék, ha maga kérné mellé a magyar bauxlt nyersanyagát is. í Akkor lenne teljes a mű. Érti ugye, Stinesse?... RAJNISS ÜR ELŐLÉP Az Országház kupolaterme meg­ítélt érdeklődőkkel. A karzaton is ^fürtökben lógtak az emberek. Vi- ihar előtti csend volt. és ideges |remegés a levegőben. — Meg kell itt fulladni — só- F hajtott Széchenyi Pál gróf és ^szomszédjára nézett. Hét végén én is elutazom i Baden-Baden be — válaszolt her- 'ceg Festetich. — A kaszinóban L roulette, trente-quarente, bacca­rat... És nemzetközi lóverseny is lesz. — Pszt, kezdődik — intett a gróf. A teremben lassan elült a mo­raj. Az elnök a szent korona pla­kettje alatt jelt adott, a jegyző felállt. Éles hangon jelentette be a következő interpellálót: Rajniss Ferenc képviselőt. Majd mielőtt visszaült volna, az első sorok­ban Imréd! Bélára és Jaross An­nyelt egyet, aztán hangosabban folytatta: — Bizonyára finom, patinás, előkelő magánbank a Zürichi Blanchart Bankház. Hűvös ter­mek, svájci jóléttől gömbölyödő szolgák fogadják a bauxitrész- vényekkel érkező ügyfeleket. A pénztárnok úr aranykeretes pá­paszem mögül olvassa le a zizegő bankókat. De kinek?... Ezt kér­dezhetik a magyarok! Mint Önök dórra nézett. Rajniss lassan kelt fel a székéből. A nagyobb hatás kedvéért egy ideig csak iratait rendezgette, aztán körbejártatta a szemét a termen. Tíz éve várta a véleménye szerint, tehetségé­hez képest szürke életet élő kép­viselő, a Magyar Futár későbbi főszerkesztője ezt a pillanatot. — Uraim! A legnagyobb ma­gyar kincs, a bauxit ügyében for­dulok a nemzethez, kérve, ítélje el azt a rablógazdálkodást, ami az alumínium alapanyagával fo­lyik. Képviselő urak! Olyan visz- szaélésről rántom le most Önök előtt a leplet, amilyen aligha volt hazánkban. A szombati lapok rö­vid, de fontos jelentést közöltek, mégpedig azt, hogy a Zürichi Bauxit Tröszt AG. rendes köz­gyűlése jóváhagyta Müller József doktor vezérigazgató által előter­jesztett jelentést, mérleget és nye­reségrészesedési javaslatot. A mérleg egymillió 589 ezer frank tiszta nyereség. Svájcban, a Blan­chart Bankház minden részvény után kifizeti a boldog tulajdono­soknak a hat svájci frankot. Ugyanakkor Magyarországon a részvényesek szintén hat pengő 94 fillért kapnak. Valójában fur­csa egy átszámítás. Hol van a pengő a frank értékéhez? Ám, ez még hagyján, uraim! A szélsőjobboldali képviselő tudják, a Bauxit Tröszt Svájc­ban állomásozik, de Svájcban — nincs bauxit. A zürichi részvény- társaság munkahelyének elegendő volna egy kisebb méretű fürdő­szoba. megmutatni a kiváncsi részvényeseknek, hogy milyen a bauxit eredeti „franktalan” álla­potban. A termelés szempontjá­ból a Bauxit Tröszt persze ma­gyarországi vállalat. A zürichi hol­ding alapja, eltartója és alapítója a magyar nép. A svájci vállalat milliós jövedelmének legalább 80 százaléka Magyarországról származik, a magyar föld kincsé­ből, a magyar bányászok verej­tékéből. — Disznóság! Le velük! Neve­ket kérünk! — kiabált a képvi­selők egy része. Rajniss elégedetten nézett kö­rül. — Mindjárt szolgálok nevekkel is. 1937-ig Magyarországról 60 millió svájci frank érték kerüli külföldre. Már 1928-ban a svájci holding másfél milliós nyereséget mutatott ki. A részvényeknek csu­pán 24 százaléka maradt itthon, a többi a dőzsölő svájci tőkések zsebébe csúszott. A bauxittröszt mesekönyvbe való jelentése sze­rint a bauxittermelés önköltsége rendkívül hátrányosan alakult a szociális terhek és a munkabérek növekedése miatt. (Folytatjuk) X N/KOREN Q MONDOM BOR, N* AKKOR KOZNI NEKEM PUSKAPOROS ZACSKÓ, M/KOR \ MONDOM POR, ) AKKOR ADNI NEKEM JÓ y ’ INNIVALÓT. ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents