Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-21 / 247. szám

1964. október 21.

fOLNS 1WEOYFÍ NÍEPflJSSS

5

Az autóközlekedés időszerű kérdéseiről Uszályon utazik a búza.

^nyilatkozik Pech József, a ll-es AKOV forgalmi szakosztályának vezetője

Kérdés: Milyen feladatok elé állította az őszi csúcsforgalom a vállalatot, mennyi áru, menynyi utas vár elszállításra, milyen erők állnak ehhez rendelkezésre?

Válasz: Az autóközlekedésnek, mint minden évben, az őszi csúcsforgalom jelenti a legnagyobb feladatot. Ebben az időszakban rendszerint a rendelkezésre álló gépkocsi-kapacitás kevés. A hiány főleg az áruszállítás területén jelentkezik nagyobb mértékben. Vállalatunk jelenleg sem tud minden jelentkező fuvarigényt kielégíteni, de a fuvarvisszautasítások száma a tavalyihoz viszonyítva lényegesen csökkent, annak csak felét teszi ki. Az év hátralévő részében 494 000 tonna árut kell tehergépkocsijainkkal elszállítani. Az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolítása attól függ, hogy a meglévő szállítási kapacitást jól használjuk-e fel, megfelelő szervezéssel biztosítani tudjuk-e a gépkocsik intenzív és extenzív kihasználását. Felkészültünk a vasárnapi szállításokra, megszerveztük és rendszeresen végezzük az éjjel-nappali szállításokat a vasúti fel- és el- fuvarozásnál, valamint a nagy súlymennyiséget kitevő szekszárdi földszállításnál. A vasárnapi szállításokkal elsősorban a tsz-ek igényeit kívánjuk kielégíteni.

Ami a személyszállítási feladatainkat illeti, az idén még 2 623 000 utast kell autóbuszainkkal elszállítani. Az utasszámot ugrásszerűen megnövelte az iskolaév kezdete, mivel sok tanuló autóbusszal jár naponta lakhelyéről a különböző iskolákba. Sajnos, egyes vonalainkon a járatok annyira zsúfoltak, hogy kultúrált közlekedésről ezeken a vonalakon nem beszélhetünk. A nagy zsúfoltság miatt kénytelenek voltunk a kiadásra kerülő bérletek számát korlátozni. A zsúfoltságot többek között az is okozza, hogy az utasok túlnyomórészt azt a járatot kívánják igénybe venni, ami munkakezdésükhöz a legjobban megfelel, ami számukra a legkényelmesebb. Mivel egyidőben a járatok közlekedésének számát növelni nem tudjuk, kénytelenek voltunk a bérletjegyek kiadásakor a bérletjegyeket meghatározott járatokra érvényesíteni, ezzel némileg sikerül a torlódást és a zsúfoltságot enyhíteni. Ezzel az intézkedésünkkel az utazó- közönség sok esetben nem értett egyet, mivel korábban induló járatok igénybevételét írtuk elő. A megye személyszállítási problémáit a jelenleg rendelkezésre álló autóbuszparkkal zökkenő- mentesen megoldani nem tudjuk. A jelenlegi feladatok ellátásához felmérésünk szerint még öt-hat autóbuszra lenne szükségünk.

Kérdés: A feladatok megoldásához kell-e különleges intézkedéseket foganatosítani?

Válasz: Kedvezőtlenül befolyásolja gépkocsi-kapacitásunk i iő- beni kihasználását, hogy az elmúlt évhez viszonyítva több mint két órával csökkent a gépkocsik napi foglalkoztatási ideje. Ez a körülmény napi 700 fuvaróra- kiesést jelent vállalati szinten. Némi ellenállást tapasztaltunk a fuvaroztatók részéről a napi foglalkoztatási idő növelése tekintetében, ezért az utóbbi időben a szállítási bizottság segítségét vettük igénybe, és ezen keresztül elértük, hogy a fuvaroztatók kényszerültek a gépkocsi napi foglalkoztatását növelni. Ugyancsak a megyei szállítási bizottság nyújtott segítséget ahhoz, hogy az egyes fuvaroztatók a vasúton érkezett árut éjjel, valamint munkaszüneti napokon is fogadják. Tárgyalások útján sikerült elérni, hogy a szekszárdi TÜZÉP- telep nyitva tartási idejét meghosszabbította.

Kérdés: Hogyan kapcsolják be a munkába más vállalatok fuvareszközeit?

Válasz: A közületi gépkocsikat elsősorban a közületek által történő felajánlás útján vonjuk be a közhasznú fuvarozások bonyolításába. A közületek felajánlási kötelezettségét rendelet szabályozza. Sajnos az a tapasztalat, hogy e rend rietet kevésbé tartják be. annak ellenére, hogy anyagilag is érdekeltek. Ugyancsak rendelkezés szabályozza a közületi gépkocsik bejelentkezési kötelezettségét, távolsági fuvar esetén, ha akár oda-, akár visszaútban üresen közlekednek. A bejelentkezési kötelezettség alól csak olyan esetben mentesülnek, ha a szállítás sürgőssége az üzem folyamatos munkáját biztosítja, és a szállítás megtörténtével nagyobb vállalati, vagy népgazdasági károk megelőzhetők.

Kérdés: Milyen a téli felkészülés?

Válasz: A téli felkészülés vállalatunknál előírások szerint történik. amelyek a téli üzembiztonságot célozzák. Ilyen; az utazószemélyzet megfelelő védőruhával való ellátása, a reggeli indításhoz szükséges melegvíz biztosítása. a fagyszolgálat megszervezése, a téli üzemhez szükséges, mélydermedésű kenő- és üzemanyagok beszerzése, a gépkocsik terepjáró gumikkal, hólánccal, hólapáttal való ellátása, stb. Előreláthatólag terepjáró gumikkal valamennyi gépkocsit nem tudnak ellátni. Az új forgalmi telep a szekszárdi főnökség téli felkészülését és üzembiztonságát nagymértékben elősegíti. Problémát fog okozni a téli üzemelés, a korszerűtlen vidéki telepeinken és kirendeltségeinken, valamint kihelyezett gépkocsijainknál. A feltételeket ezeken a helyeken sajnos csak minimálisan tudjuk biztosítani. Az elmúlt években ezeket a nehézségeket dolgozóink becsületes és derekas munkával leküzdötték, reméljük, ez idén is így lesz. Szeretnénk feladatainkat, télen is messzemenőkig úgy ellátni, hogy se az utazóközönségnek, se pedig fuvaroztató feleinknek panaszra okuk ne legyen.

Kérdés: A nehézségekről és ezek megoldásának lehetőségeiről hallhatunk valamit?

Válasz: Egész évben gátolta munkánkat a rossz gumi- és alkatrészellátás. Némi javulás a gumiellátásban pillanatnyilag tapasztalható, de végső megoldást a jelenlegi anyaggazdálkodási rendszer nem tud hozni.

Anyag- és alkatrész-problémáink enyhítését esetenként azzal érjük el, hogy járjuk az országot, és ha kell, valamennyien anyagbeszerzéssel foglalkozunk. A végső megoldás mégiscsak az lesz, ha a szükséges alkatrészt gyáraink legyártják és kereskedelmünk időben eljuttatja a fogyasztókhoz. Egy hónapja jelentkező probléma a szekszárdi főnökségen a gépkocsivezető-hiány. Jelenleg is állnak emiatt gépkocsijaink. Újsághirdetés útján, valamint egyéb felhívásokkal igyekszünk a gépkocsivezető-hiányt megszüntetni.

Kérdés: Milyenek a MÄV és az AKÖV együttműködésének tapasztalatai?

Válasz: Szállítmányozási tévé kenységünk kiszélesítése a szekszárdi vasútállomás el- és ; feh fuvarozásának 4 központosítása közös feladatok elé állított bennünket' a vasút dolgozóival. T* Komplex brigádszerződé: kötöttünk a MÁV-val. A komplex brigád MÁV- és AKÖV- dolgozókból áll. E brigádnak gazdasági és társadalmi vállalása közösek. A komplex brigádszerződés elterjesztése véleményem szerint helyes és célravezető, a két közlekedési ág dolgozói így közelebb kerülnek egymáshoz, és a közös feladatok végrehajtását kollektiven, közös erővel, a jövőben biztosítottnak látom.- Pj ■ ■

.

i

Az uszályrakodók úgy élnek az emlékezetünkben, mint akik nehéz zsákokkal a vállukon, vagy éppen pupozásig megrakott talicskákkal egyensúlyoznak át a keskeny deszkapallón a partról a hajó gyomráig. A zsákoló rakodás és a talicskázás egyáltalán nem a könnyű munkák közé tartoztak a gép azonban itt is az ember segítségére sietett. Magyar gyártmányú fúvógép szállítja a gabonát hosszú csőrendszeren keresztül az 579-es számú uszály gyomrába. Dobóczki Vendel MAHART-dolgozónak csak felügyelnie kell a beömlő gabonára. Képünk a paksi kikötőben készült a fúvógépről és

az uszályról.

Ötven vagon gabonát fogad be egy-egy uszály, amivel a szállítás sokkal olcsóbb, mintha kerekeken gurulna fel a budapesti malmokba. Koleszár János azonban úgy vélekedik, hogy ilyen könnyű rakodása még alig volt. A terményforgalmi paksi kirendeltségének gabonaszállítmányát, aránylag könnyedén önti bele a teherautó faráról a fúvógép nyelőjébe. A két gép segítségével Koleszár János és társa több tucatnyi ember munkáját végzi el.

(V. M. — Fischer János felvételei.)

IPAROSODÓ MEGYÉNK

A tamási paplanüzem

Szurkolás a ív melleit

„Saját televízióján nézze a to- mennyi, régebbi tulajdonos, aki kiói olimpiát’’ — számtalan vál- olvasta az e heti Rádióújság ta- tozatban hetek óta ez a hirdeté- nácsadó rovatát, benne az alábbi sek állandóan visszatérő refrén- választ:

je. Szó ami szó, valóban nagysze- „Juranics Gyula Pápa. A fo- rű dolog a televízió, hiszen esté- lyamatos alkatrészellátás ügyéről estére szemtanúi lehetünk a ben nem áll módunkban intéz- Földünk túlsó oldalán folyó nagy kedni. E helyről azonban felhív- versenynek, káprázatos világcsú- juk rá az illetékesek figyelmét, csóknak. Szurkolhattunk Földi hogy a kereskedelemben a régeb- Imrének, Rejtő Ildikónak, együtt bi készülékek keresett csöve, a méltatlankodhattunk Zsivóczky PY 82 nem kapható.”

Gyulával, akitől szinte az utolsó Tehát nézhet az a Munkácsy, pillanatban, egyetlen jól sikerült Kékes, Tisza, és egyéb készülékdobásával hódította el a szovjet tulajdonos, ha történetesen ez a Klim az aranyérmet. cső felmondja a szolgálatot, meg- .

De az már nem valami nagy- hibásodik. szerű dolog, hogy kétszeresen De a szekszárdi villamossági ! kell szurkolnunk. Sőt, egyenesen üzletben nem lehet hozzájutni a kellemetlen. Mert nemcsak a ver- fillérekbe kerülő biztosítékhoz senyzőknek kell szurkolni, hanem sem. Ha kiég, mit csináljon a a televíziónak is, hogy jaj, csak jobb sorsra érdemes tv-tulajdo- fei ne mondja a szolgálatot va- nos? „Megtalpalja” vállalja az ez- lamelyik cső, vagy esetleg a gya- zel járó nagyobb veszélyt? Vagy kori áramingadozások miatt H esetleg vegyen egy új készülé- ne égjen valamelyik biztoúiák két, hogy csakazértis saját tele- Azt hiszem, a televíziónak szól. vízióján nézze a tokiói olimpiát? szurkolásban részes lehet va la- BI. I

A kapu fölött frissen festett cégtábla: „Simontornyai Vegyesipari Vállalat Paplanüzeme”. Alatta éppen teherautó áll. Rakodnak. Még néhány darabot kell feltenni és utána ponyvával takarják le a szállítmányt. Kötéllel megerősítik, és máris felbőg a motor: Irány Budapest.

— A második szállítmányt indítjuk útnak — mondja Kaszás József üzemvezető. A múltkor kétszázötvenet küldtünk, most háromszáz darabot.

— Tehát, már több mint félezer paplan készült el az új tamási üzemben?

— Félezer? — Több mint kétezer. Csak a szállítás megy vontatottan.

A tágas teremben kattognák a gépek. Az ablak mellett ügyeskezű asszonyok varrják össze a különféle mintás karton, selyem, műselyem darabokat paplan-lapokká. A másik sarokban a kiterített lapon a vattát igazítják el, középen pedig már majdnem kész paplanná formálódik az anyag a paplanvarrásra átalakított ipari tűzőgépeken.

Két hónappal ezelőtt kezdődött itt a munka, akkor indult a paplangyártás itt, az egykori művelődési házban. Nem kevés nehézséget kellett leküzdeni, hiszen azelőtt itt még maszek paplankészítő sem volt. Heteken keresztül egy pesti szakember segített a fogásokat megtanulni, de most már teljes egészében „saját lábán áll” az üzem. Az üzemvezető. Kaszás József, akinek egyébként szabó a szakmája, egy pesti üzemben volt tanulmányúton. Az ott szerzett tapasztalatokat alkalmazza és adja át az üzem dolgozóinak.

— Nehézségben most sincs hiány — mondja. — Kevés a helyünk. Raktár kellene, mert az egyik alapanyagot, az ipari vattát nem tudjuk hol tárolni. Nedvszívó anyag a vatta és különösen most, az őszi, párás levegőben nagyon nehéz megóvni.

Hely kéne a készárú raktározásához is, mert ide, a munkaterembe még gépeket várunk, és akkor itt nem lehet tárolni a kész paplanokat. Aztán most már ideje lenne a fűtésről is gondoskodni, még nincsenek kályháink. Dehát majd csak megoldódnak ezek a problémák is, hiszen félévvel ezelőtt talán még azt sem tudta senki sem, hogy itt paplant fogunk gyártani.

Németh István műszerész a gépekkel bíbelődik. Hol ezen, hol amazon van valami igazítani való.

— öreg masinák ezek, de azért mennek. A baj inkább csak az, hogy lassúak, régi típusú, félfordulatosak. Ezernégyszáz percenkénti fordulatnál többre nem képesek. A körforgósak — amiből várunk még néhányat —, kétszer- akkora teljesítményűek.

Szóba kerülnek a tervek is. Ma két paplantűző gép van, várnak még kettőt. Megpróbálják átalakítani ezeket hosszúkarosakká, akkor majd nem kell minden egyes tűzés után felcsavami a paplant, hogy elférjen a gép alatt, gyorsabban mehet a munka. Szükség is van a technikai feltételek megjavítására, most tértek ugyanis át a teljesítménybérezésre. Az idén még maradék textilanyagokból készítik a paplant, de jövőre már exportmunkára is számítanak.

(J)