Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-16 / 243. szám

1964. október 16. ÍÖLNA MEGYEI NEPÜJSAG 5 Mégiscsak történt valami I — Mi történt a brigáddal !-------------------------- 1962. óta? A paprikaföldön dolgozó asszo­nyokat a kérdés váratlanul érte. Néztek egymásra, s gondolkodtak, mit is válaszoljanak. — Még mindig nem nyerték el a szocialista brigád címet? A kisegítő kérdés után az asz- szonyok egymás szavába vágva beszéltek. — Nem sok változás történt azóta, hogy elindítottuk a szocia­lista brigádmozgalmat. Akkor a Népújság írt rólunk; a brigád megalakulásáról, a vállalásokról. Amit vállaltunk, teljesítettük. Megtermeltük holdanként a 15 mázsa kukoricát, májusi morzsolt- ra átszámítva. A kertészet a fo­rinttervét túlteljesítette. Nagyjá­ból ezek voltak a termelési válla­lások — mondta, Schmidt Dezső- né. — Az egyéb vállalások között, ha jól emlékszem, szó volt az önképzésről, az olvasómozgalom­ról, a közös filmnézésről, és egy­más segítéséről is. Ezeknek a vál­lalásoknak is eleget tettek? — Erre nem adhatunk egyér­telműen igenlő választ, de azért, mégis többet vártunk, mint amit kaptunk. — Mit vártak és mit kaptak? — Vártuk, hogy a zárszámadási közgyűlésen az anyagi juttatások­kal együtt megkapjuk az erköl­csi elismerést is, a szocialista bri­gád címet, de sajnos ez elmaradt — mondja a párttitkár, Radó Lászlóné. — Es tava1" dolom, a csalódás után nem sok kedvük volt újra kezdeni. — Tényleg elkedvetlenedtünk. A kertészeti brigád ugyan együtt maradt, de nem volt külön vál­lalása. Az idén a megyei pártbi­zottság március 27-én megjelent határozata nyomán újra kezdtük — mondja Radoné. Annak idején a sárszentlőrinci Petőfi Tsz pártszervezete taggyű­lésen vitatta meg a megyei párt- bizottság mezőgazdaság helyzeté­ről és fejlesztésének további fel­adatairól szóló határozatát. A ker­tészeti brigád tagjai, amelynek_ vezetője a párttitkár, újból hozzá-" fogtak a szocialista brigádmozga­lom szervezéséhez, és vállalást tettek. Utána egy békegyűlés al­kalmával a járási nőtanácstól, 1962-ben végzett jó munkájukért, dicsérő lapot kaptak. A dicsérő lap előkelő helyre került, beke­retezve, az elnök szobájának fa­lára. Ha nem is sikerült elnyerni a szocialista brigád címet, az er­kölcsi elismerésnek ez a meg­nyilvánulása is jólesett az asszo­nyoknak. Ennyi történt 1962. óta. A paprikaszedő asszonyokon kedvetlenség látszott. Nyoma sem volt annak a lelkesedésnek, amellyel két évvel ezelőtt talál­koztunk. Az elmondottak alapján ezen nem is lehet csodálkozni. Amikor rászolgáltak az elismerés­re, bár megkapták az anyagiakat, az erkölcsi elismerés elmaradt. Egy év „kiesése’' után újra kezd­ték.. Vállalást tettek a kertészetre tervezett 294 800 forint bevétel hatszázalékos túlteljesítésére. Bus József tsz-könyv°1A szerint a bri­gádnak nincs különösebb oka a kedvetlenségre. A főkönyvelő nemrég a területen látogatta meg az asszonyokat. Beszámolt a bri­gád teljesítményéről. A tervezett pénzt „hozzák”. Ha az idő ked­vez, és a még kintlévő fűszerpap­rika beérhet, néhány százalékos túlteljesítésük lesz — tájékoztatta az asszonyokat. I A brigádtaqok mégis 1 3 kedvet­A vállalásoknak együtt tesznek eleget az asszonyok. Együtt vet­tek részt a munkavédelmi oktatá­son, közösen néznek meg egy-egy filmet, és kollektiven mentek el a Mezőgazdasági Kiállításra. A télen pártoktatáson vesznek részt. Közösen, együtt ismétlődött meg a beszélgetés során. És mégis azt mondták a beszélgetés kezdetén: Nem történt változás, pedig nem így van. | Nagyon is nagy lenek. Kedvetlenségük oka a fél­siker, nevezetesen az, hogy a ter­vezett pénzbevétel ugyan meg­lesz, de áruféleségenként nem tudják teljesíteni a tervet. A szocialista brigádokra jellem­ző összefogás most már kialakult közöttük. Politikai sikernek köny­velhető el, hogy az idősebb asszo­nyok rászoktak az olvasásra. Töb­ben napilapot járatnak, és tagjai a könyvtárnak, Az olvasók közül néhányan most már politikai és szakmai oktatásokon is részt vesz­nek. A brigádtagók segítik ggjr- mást a mindennapos gondok meg­oldásában. Fokozódott felelősség- érzetük a gyermeknevelésben. A brigádtagok gyerekei igazolatla­nul nem hiányoznak az iskolá­ból, és az órákra felkészülnek. lehet elkönyvelni, hogy a 15 sár­szentlőrinci asszony elindított egy mozgalmat, amely falun teljesen új volt. Akkor kezdték, amikor maguk a tsz-vezetők sem látták a mozgalom helyét, jelen­tőségét. Az asszonyok kezdemé­nyezésének hallatára úgy véle­kedtek: „Mások a feltételek az ipari üzemben, és mások a me­zőgazdaságban. Nem bánjuk, csi­nálják, ha akarják. A többit majd meglátjuk...” Ezek után a brigádtagok is bizonytalanok vol­tak; vállalást tettek a többter­melésre, a nagyobb eredmények elérésére, az önképzésre, s ma­guk is azt mondták, a többit majd kialakítja a gyakorlat. Ki is alakult az együvé-tarto- zás, de nem hozott olyan ered­ményt, mint amit szerettek volna. 1962-ben jó termelési eredmé­nyeket értek el, viszont a nevelé­si célkitűzések még nem valósul­hattak meg. Egy év kiesése után elölről kezdték. Az idei évben teljesítették a nevelési, kultúráló- dási vállalásokat, viszont a ter­melési vállalásokkal adósok ma­radtak. Mégis sok változást ho­zott a szocialista brigádmozgalom. Sok változást hozott, mert Sár- szentlorincen 15 asszony kezde­ményezett egy olyan új dolgot, amellyel a paraszti munkában dolgozók azelőtt nem foglalk jz- tak, a szocialista brigádmozgal­mat. Pozsonyi Ignácné Felújítják a sorfejtet Óránként hatezer söröspalackot megtöltő, önműködő gépi berem dezóst kap a Magyar Országos Söripari Vállalat szekszárdi fejtő­kirendeltsége. Az automata gép­sor kimossa, sörrel megtölti, du- gaszolja, címkézi és ládákba ra­kásra továbbítja majd az üvege­ket. A szekszárdi vágóhíd helyére nemrégiben átköltözött sörfejtő­kirendeltség épületeit kétmillió forint költséggel felújítják belül­ről rövidesen megkezdik 36 ezer liter sör tárolására alkamas — egyenként hatezer literes —. hat óriási alumíniumtartály beszere­lését. a legkorszerűbb ammóniá- kos hűtőberendezéssel látják el az üzemet, azonkívül munkás­étkezőt, zuhanyozós fürdőt és öl­tözőket építenek. Amint azt Braun János, a szekszárdi kirendeltség vezetője közölte, egyedül az épí­tési. felújítási munkák kerülnek kétmillió forintba, s elkészültével ez lesz. ha nem is a legszebb, de az egyik legkorszerűbben beren­dezett vidéki sörfejtő. A felújí­tási munkákat remélhetőleg még eben a hónapban megkezdi a me­gyei építőipari vállalat, A szekszárdi kirendeltség a ké­sőbbiekben az egész megyét látja el palackos és hordós sörrel, több mint százezer hektoliter sör lesz az évi terve két-három éven be­lül. A szekszárdi kirendeltség ta­valy második volt országosan a kirendeltségek tervteljesítési ver­senyében. Az idén. október 1-ig 3400 hektoliterrel több sör fogyott el, mint tervezték, s ha az októ­beri előirányzatukat 200 hektóval túlhaladják, akkor teljesítik az egész évi tervüket, jóval a határ­idő előtt. Ezek szerint kedvelt ital a sör borvidékünkön. Ennek az a ma­gyarázata Braun elvtárs szerint, hogy a „testes”, nehéz szekszárdi borok után „csúszik” a sör, azon­kívül sokat rendelnek belőle la*- kodalmakra és összejövetelekre. — bs — Tu listaszálló Szekszárdon Kereken egy fél évvel ezelőtt adtunk először hírt a Tolna me­gyei Tanács Idegenforgalmi Hi­vatalának megalakulásáról, mun­kájáról pedig azóta többször is. Az Idegenforgalmi Hivatal a kö­zelmúltban új, modernül és szé­pen berendezett helyiségbe költö­zött Szekszárd egyik legforgal­masabb útvonalán, a Széchenyi Utcában. Tervei azonban már tá­volabbra nyúlnak. November el­sejére készíti el á tanácsi tervező iroda*-« ’szekszárdi türistáház ki­viteli terveit. A turistaház a Kál­vária-hegy oldalában, gyönyörű kilátást nyújtó ponton létesül a volt Korbonits tanyában, mely a városi tanács épületétől — itt lesz a gépkocsik parkírozó helye — öt percnyire van.. A hetvenegy férő­helyes turistaszálló átépítési költ­ségeire 1,3 millió forintot, Leren­dezésére 370 ezret fordít a me­gyei tanács. A vendégeket álta­lában 8—10 ágyas és néhány 2—3 ágyas szobában helyezik el. Az építkezést ’ januárban kezdik és mivel zárt épületről van szó, azt a jövő év egész első felében foly­tatják. Nyár közepére már fogad­hatja a turistákat és ezzel — az addigra már megnyíló szállodával együtt — nagy mértékben eny­híti majd Szekszárd idegenforgal­mi elhelyezési gondjait. A távo­labbi tervek között szerepel még a Fadd-Dombori camping tábor létesítése. Ennek terveit ugyan­csak a tanácsi tervező iroda ké­szíti, azokkal december 31-re ké­szül el. A félezres befogadóképes­ségű tábor 1965-ben kezd majd működni. CIKKÜNKRE VÁLASZOLNAK Szekszárd? — Ki tudja! cím­mel glossza jelent meg lapunk október 13-i számában. Az írás­ban észrevételeztünk egy téve­dést. A Déldunántúli Papír- és Irodaszerértékesítő Vállalat szek­szárdi larakata válaszolt a bírá­latra. amelyet az alábbiakban közlünk: „A Tolna megyei Népújság ok­tóber 13-i számában megjelent, „Szekszárd? — Ki tudja...” című cikkre vonatkozóan tájékoztatásul közöljük, hogy a színes városkép valóban nem Szekszárdot ábrá­zolja, hanem Pásztói, és a Képző- művészeti Alap tévedésből nyo­matta rá a „Szekszárdi látkép” feliratot. Ezt lerakatunk idejében észrevette, és a lapokat azonnal visszaküldte a gyártó vállalatnak, kivéve azt a néhány darabot, melyet posta időközben forgalom­ba hozott. Végezetül közöljük hogy rövi­desen elkészülnek az új. színes városképek, ezúttal valódi szek­szárdiak. Reméljük, hogy az ál­talunk forgalomba kerülő szek­szárdi lapokat a közönség tetszés­sel és szeretettel fogadja majd!”. A bonyhádi építők új telepe Serény munka folyik a volt bonyhádi téglagyárban. A kemen­cében és egyik-másik szárítószín­ben különböző részlegek működ­nek, mozaiklapot, sírkövet és még vagy tucatnyi féle betonárut állí­tanak elő, készülnek az ajtók, ablakok, de dolgoznak a kőműve­sek is. Átalakítják az épületeket, fészereket. Az utcára néző eme­letes házon ablakokat cserélnek, válaszfalakat húznak, vagy ép­pen törnek át. Itt alakítják ki a megye legnagyobb, legkorszerűbb — legalábbis egyelőre az lesz — építőszövetkezeti telepét — Nagyon szűkös volt a he­lyünk ott, a község központjában, — mondja Máté Rudolf, a Bony­hádi Járási Építőipari Szövetkezet műszaki vezetője. — Lényegében egy parasztházba, egy parasztud­varba zsúfolódott a több mint há­romszáz dolgozót foglalkoztató szövetkezet. Igen megörültünk, amikor megtudtuk, hogy pályáz­hatunk a leállított téglagyárra. Gyorsan sikerült előteremteni a szükséges pénzt, megvásároltuk és kaptunk hitelt is az átalakítási munkákra, összesen két és fél­millió forintos beruházással ala­kítjuk ki a telepet. — És mi történik a volt köz­ponttal? — Leadtuk, illetve lakásokká alakítottuk át. Ez a két lakó, akik itt voltak, kapták meg. Így ezt az emeletes épületet alakít­hatjuk át irodákká. — Milyen lesz az új telep? Máté elvtárs a tervrajzokat sze­A esővázas szárítószín elején lesz a KISZ-helyiség. Az ipari ta­nulók társadalmi munkában húzzák fel a falakat. di elő, ahol pontosan megvan ha­tározva, milyen átalakítások szük­ségesek a kemencén, milyen rész­legek költöznek ide, hogyan épí­tik be a szárítószíneket, milyen részlegeket visznek ezekbe. Egyébként nem most kezdődnek az átalakítási munkák, több he­lyen már folyik a termelőmunka, így például a kemencében is. — Lehet használni azt valamire a téglaégetésen kívül? '— Hőgyne. Ideális hely a mű­köveseknek és a betonelőregyár­tóknak. Nyáron hűvös, a vastag falak nem melegszenek ót, télen pedig egy kályha bemelegíti a fél kemencét. Az egyik felét a mű­kövesek, sírkőkészítők kapták meg. Korábban egymaga dolgozott Ereth Gyuri bácsi, egy eperfa alatt, a szabadban volt a „mű­hely”. Ma három szakmunkása, egy ipari tanulója van a részleg­nek és természetesen segédmun­kások is dolgoznak itt. A másik oldalon most cementlapot gyár­tunk — vásároltunk ide egy csi­szológépet —, kerítésoszlopokat és piaci padokat készítünk. A ke­mence padlása pedig raktár; — És a kémény? — Az az egyedüli építmény, amit nem tudunk használni. Gyárkéményre nincs szükségünk. De meg is van rongálódva, le kell bontani. Folyamatban van a bon­tási engedély kérése, valószínű­leg hamarosan megkapjuk. Okosan használják fel a szá­rítószíneket is — mint a beszél­getésből kiderül. Az egyik csak­nem teljes egészében az asztalos­részlegé lesz. A technológiai sor­rendnek megfelelően rendezik be gépekkel — leszabó — gépmű­hely — enyvező — összeállító­műhely sorakozik majd egymás mellett, az egyik végén megy be a nyersanyag, a másik oldalon vi­szik a raktárba a kész ajtókat, ablakokat. Tágas helyet kapnak azok a részlegek is, amelyek a lakossági javításokat végzik. Le­hetőség nyílik kép keretező mű­hely berendezésére is. Egy má­sik szárítószínben a TMK-műhely kap helyet, a gépkocsik garázst, a villanyszerelők, vízvezetéksze­relők műhelyt kapnak itt. Tágas műhelyük, raktáruk lesz az ácsok­nak is. A nagy, vasvázas színnél éppen falaznak. a tanulók, ennek az eleje KISZ-helyiség lesz, ezt követi a többi .kulturális, szociá­lis létesítmény. A későbbi prog­ramba tartozik egy sportpálya építése, amihez szintén van hely bőségesen ’ a közel nyolc holdnyi területen. Természetesen jelentős mennyiségű társadalmi munkára is számítanak — mint ahogy ed­dig is sokat végeztek a szövetke­zet dolgozói —: főleg a kulturális­szociális létesítmények építésénél. (J)

Next

/
Thumbnails
Contents