Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-13 / 215. szám

1364. szeptember 13, ÍOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A hitványság ismét csatát vesztett A hitvány szót a magyar nyelv az alattomos semmi emberre használja, arra, aki önnön érvényesülése érdekében a legaljasabb eszközöktől sem riad vissza: a legnagyobb lelki­nyugalommal mocskolódik, a leg­képtelenebb valótlanságokat állít­ja, hazudik, rágalmaz, bosszú­ból, irigységből és még többször abból a sötét számításból, hogy ő kerüljön a lehetlenné tett ember helyére. Egy ilyen alak adott magáról életjelt a minap Harc községben. Levelet küldött a Nép­újság szerkesztőségének és azt próbálta bizonygatni, hogy az ot­tani vezetők ellenségei a rend­szernek. Állítólag kihallgatott egy vadászvacsorai beszélgetést és ott a községi tanácselnök és a tanács- titkár jelenlétében a harci Pető­fi Tsz elnöke, valamint az ellen­őrző bizottság elnöke olyan kije­lentéseket tett, — hangsúlyozzuk, a levélíró állítása szerint —, hogy az dicséretére válna bármelyik hétpróbás fasisztának; A névtelen levélíró terjedelmes részletességgel írta le az állító­lagos beszélgetést, és drámai han­gon a szövetkezeti mozgalom megvédésére, az ottani vezetők i,kipellengérezésére” szólította fel a megyei pártbizottság és a me­gyei tanács lapját. Igen, a szö­vetkezeti mozgalmat meg kell vé­deni sok mindentől, de elsősor­ban a hozzá hasonló emberektől. Igazság szerint levelét nyomban bele kell volna vágni a papírko­sárba. Egyébként oda kerül, de előbb összegezzünk néhány érvé­nyes és helyes, a társadalom köz­érzetére jó hatással lévő tételt. Elsősorban azt, hogy volt idő, amikor egy ilyen levél untig ele­gendő volt a jobbsorsra érdemes vezetők „kicsinálásához”. Csak­hogy az utóbbi években sok minden megváltozott és a harci rágalmazó úgy látszik kihagyta a számításból, hogy a minden áron való ellenségkeresés, vala­mint -kreálás időszaka már rég elmúlt. Fejre esettnek nézi a me­gyei pártlapot is, mert azt hiszi elolvassuk a levelét és utána buz­gón az írógéphez rohanunk lelep­lező cikket írni. Igaz, megtennénk szívesen, de nem a község veze­tőiről, hanem róla. Németh An­talnak írja magát, de ilyen nevű ember a községben nem létezik. Éppen a tanulságok összegezé­se kedvéért utána néztünk annak, hogy volt-e akkor vadászvacsora, augusztus 9-én, amikor 6 állítja. Nem volt. De ha lett volna is? A községi tanács vb-elnöke és tit­kára régi mozgalmi ember. Be­csületes helytállásukat már nem egyszer, számtalanszor bebizonyí­tották. Egyszerűen képtelenség feltételezni róluk, hogy jelenlé­tükben bárki is, ha csak szavak­ban is, de bántalmazhatja a né­pidemokráciát. Erre tehát ilyen szempontból még szót sem érde­mes vesztegetni. A hitványság tehát ismét csatát vesztett, s a rágalmazók újból megtanulhatják, hogy kár erőlködni, dús fantáziá­val túlsókra menni nem lehet; Harcon a közös gazdaságban igaz, még sok a tennivaló ahhoz, hogy úgy menjen minden, ahogy azt a nagykönyvben megírták. Q emmiképpen sem nevezhe- ^ tő a pontosság és a mun­kafegyelem mintaszerűnek. En­nek elsősorban a termelőszövet­kezeti vezetésben megmutatkozó liberalizmus az oka. A szorgal­mas, törekvő tsz-tagok gyakran joggal követelik a hanyagok fe­lelősségre vonását. Ilyen tekin­tetben a termelőszövetkezet fő- agronómusa mindenkor a szorgal­mas tagok szószólója. E téren a termelőszövetkezet vezetősége éppen a közösség érdekében vál­toztasson munkamódszerén. Ne legyen elnéző és részrehajló. Fog­lalkoztatja az embereket a kuko­ricakapálás. Vannak, akik ren­desen, kétszer megkapálták a kukoricát, és joggal háborognak, ha azt látják, hogy ugyanannyi munkaegységet kapnak azok is, akik csak egyszer kapálták. Állí­tólag most, ezekben a napokban, sor kerül ennek a problémának az igazságos elrendezésére. Nehezíti a szövetkezet meg­szilárdításét, hogy egyik-másik ember kissé sajátos módon értel­mezi a jogokat és kötelességeket. Előfordult, hogy amikor fekete­fuvar miatt felelősségre vontak valakit, még az illető háborodott fel. Az érem másik oldala, hogy ilyen esetben a vezetők sem ren­delkeznek mindig kellő önfegye­lemmel. A közös gazdaság elnöke és az ellenőrző bizottság elnöke, szám­talanszor és főleg tettekkel bizo­nyította be, hogy hova tartozik és hogy híve. tevékeny részese a szocialista építőmunkának. S egy- egy emberről a munka, a helyt­állás állít ki bizonyítványt, nem pedig a feltételezés, még kevésbé a valótlan állítás. Virág János, az ellenőrző bizottság elnöke fele­ségével ugyanannyi részt vállal a közös munkából, mint bárki más. Szorgalmasan dolgozik és elsősorban ezzel bizonyítja be, KENDERÁZTA TÁS hová tartozik. Péczeli János, a tsz elnöke elvégezte a zsámbéki iskolát. Számtalanszor előfordult, hogy amikor nem volt munkaerő, éjjel ők sem restellt útnak in­dulni. s például a vagonokból a műtrágya kirakását segíteni. Té­nyek sokasága bizonyítja, hogy meglévő tudásával és erejével a termelőszövetkezet megszilárdítá­sán fáradozik. Feltétlenül része van abban, amit a fejlődésről, a számok, bizonyítanak. 1961-ben 13,20 forint volt az egy munka­egység értéke, 1962-ben 25,60 fo­rmt. 1963-ban 28 forint. A tiszta vagyon 1961-ben 1 millió 10 ezer forint, s ma már jóformán a két­szerese. A gazdálkodási eredmény egy redukált szántóra 1961-től 1029 forintról 1963-ig 1899 forint­ra nőtt. Négy évvel ezelőtt egyet­len erőgépük sem volt. Jelenleg 8 traktort üzemeltetnek. Ezek a tények mind. mind “ bizonyítanak. Harcon sej­tik, hogy ki írta álnévvel a rá­galmazó levelet. De lám, kár volt fáradoznia, mert firkálmányáva1 célját elérni nem tudja. A harci vezetők nyugodtak lehetnek — de nemcsak ők — mert manap­ság már megszűnt az a világ, hogy embert, vagy embereket, ki­agyalt váciakkal lehetetlenné te­gyenek. A valódi hibák ellen ha­dakozunk. A népi demokrácia el­lenségeivel szemben törvényes keretek között fellépünk. De ki­talált mondva csinált ellenség el­len nem hadakozunk. S a párt őrködik afelett, hogy a tisztessé­ges. dolgos emberek nyugodtan, háborítatlanul dolgozhassanak. Az olyan levél, mint a harci, papír­kosárba kerül és a‘ki ilyen leve­leket firkál az ismeretlenül is a megvetés szemétdombjára való. Szekulity Péter Foto« Túri Mária 56 tóval ságot hoztak létre a gazdaságban, amely kézben tartja a most már tudományos pontosságú tenyész­tést. Tolna megye termelőszövet­kezeteit is a gazdaság látja el halivadékkai. Hínárevő hal a Szovjetunióból Érdekes munka a gazdaságban a kaszálás. Úgy mondják; ki­kaszálják a tavakat. Csónakra sze­relt „Esox”-kaszával levágják a víz alatt a hínárt és a többi vízi növény egy részét. Nem mind, mert búvóhelyre szüksége van a halnak. A nagy növényzet főleg azért káros a vízben, mert ener­giafogyasztó. például éjszaka oxi­gént vesz fel. De a halászatot is akadályozza. A hínár eltünte­tésének azonban új módja kezdő­dött. s remélhetőleg beválik. Hí­nárevő halat hoztak be a Szov­jetunióból, a neve Fehér Amur. Egyelőre a tröszt, tehát a főható­ság megfigyelése alatt tartják. A Tolna-Baranya megyei Hal­gazdaság vezető szakemberei va­lamennyien egyetemi végzettsé­gűek. és átlagos életkoruk mind­össze 25 év. A négy üzemegység­vezető közül Kelemen László, a Szovjetunióban tanult. Külön te­nyésztő agroiiömus is' dolgozik a halgazdaságban. Minden tóegység­hez (40—100 hold vízterüíét) tar­tozik egy főhalászmester. továbbá vannak halászmesterek és halá­szok. A gépi halászat kezdete A halászathoz idegen munka­erőt is kénytelenek igénybe venni, mivel ez szezonmunka és a belső emberek nem győzik húzni a nagy hálókat. A dombóvári vasutasok közül sokan eljárnak halászni, szabadságuk egy részét akkor ve­szik ki. Majsán tsz-tagok segít- keznek. De újabban rríár a halászat gépesítésével próbálkoznak, kísér­leteznek a gazdaságok. A Tolna- Baranya megvei Halgazdaság is kapott az idén egy halkiemsl ’ gépet. Szabó József Jászol — előregyártva Frei Ferenc művezető az órájára néz. Egy perc múlva fél tizenkettő. Odaszól a brigádveze­tőnek: Meg lehet kezdeni a kiszedést, Schäfer szaki. A brigád munkához lát. Egyikük a gőzölő­kamra ajtaját nyitja ki, a másik a csörlőn iga­zítja a drótkötelet, a többiek is elfoglalják he­lyüket. majd lassan, egymás után kihúzzák a gő­zölgő kocsikat. A futódaru macskáját beakaszt­ják a forma felső részén lévő kampóba, a tíz- mázsányi „csomag” felemelkedik. Alig telt el tíz perc, és máris látható a fura alakú betonelem. Egy lefelé fordított, vaskos J-betűhöz hasonlít. A sablonból óvatosan szabadítják ki, kétoldalt egyszerre ütögetik nagy kalapácsokkal, vasrudat feszítenek alája, nehogy lezuhanjon. ha elereszti a beton. Mint egy óramű, úgy dolgozik, csendben a brigád. Vigyázni kell minden mozdulatra, hi­szen a betonelem alig három órával ezelőtt még a rázóasztalon volt, reggel pedig még a gép ke­verte hozzá a betont. Ha nem ügyelnek, megsé­rülhet, vagy az acélsablon deformálódik. De itt nincs szükség vezényszavakra. Min­denki tudja, mi a dolga. Mintha már évek óta csinálnák. Pedig álig néhány hete, hogy az első jászol­elem elkésSült. ^És- ráóst is csak százötven—Két­száz darab van az előregyártó üzem előtt. De itt már üzemszerűen folyik a termelés. Két műszak, ban, húsz darab jászolelem naponta. A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat istállókat épít a megye termelőszövetkezeteiben. Az istállók jászlait előregyártott elemekből sze­relik össze. Egy budapesti vállalatnál, az ÉM. 25- ös Építőipari Vállalatnál vezették be elsőnek az új technológiát, innét hozták a vállalat műszaki dolgozói az ötletet és — továbbfejlesztették a módszert. — Eddig a hagyományos módszerrel építet­tük a jászlakat az istállóknál — mondja Bíró György főmérnök. Ez azt jelentette, hogy elő­ször kimentek az ácsok, elkészítették a zsalu­zást. Aztán a vasbetonszerelők következtek, majd a betonozok és végül a kőművesek. Talán a kő­művesek kivételével, mert nékik más dolguk is van az istállóépítésnél, az összes szakembereknek külön-külön kellett kiutazni az építkezéshez, hogy az egy-két napos munkát elvégezzék. Igen sok volt az útiköltség, ami megdrágította az építkezést. Emellett olyan szakmunkásoknak, amilyenekből mindig kevés van, órákat, napokat kellett utazgatással eltölteni. Aztán rengeteg fa­anyag ment veszendőbe. Most, az előregyártással mindez megszűnik. Itt, a központi előregyártó üzemben készítjük a jászlakat, teljes egészében betanított munkásokkal, gépesítve, nagy terme­lékenységgel. Fa zsaluanyagra egyáltalán nincs szükség. A kész elmeket teherautóval szállítjuk az építkezéshez, ott mindössze két napra van szükség a felállításhoz, összeszereléshez. — Tehát nemcsak anyagot, költséget takarí­tanak meg, hanem időt is? — Természetesen. A régi módszerrel egy hónapba is beletelt, míg a zsaluzástól eljutottunk a kész jászol betonjának megkötéséig. Most, ha már készen vannak az elemek, az összeállításhoz két nap kell. Tehát hamarabb tudjuk befejezni, átadni az istállókat. — Hol használják fal először az előregyártott jászol-elemeket? — Az első újfajta jászlat a medinai tsz most épülő istállója kapja. Utána jön Alsónyék. Ko- csola, Sárszentlőrinc. Az idén közel két kilomé­ternyi jászlat építünk előregyártott elemekből. November közepéig az ehhez szükséges, több, mint ezerhatszáz elemet itt legyártjuk. Utána pe­dig — a téli hónapokban a jövő évi istállóépít­kezésekhez szükséges jászlak elemeit készítjük el. Két legyet ütünk ezzel egy csapásra, télen tudjuk foglalkoztatni a dolgozókat, kiket külön­ben fagyszabadságra kellene küldeni, nyáron vi­szont nem köt le munkaerőt a jászlak készítése. De nemcsak magunknak készítünk jászoleleme­ket. Már érdeklődtek Bács megyéből is — mi pe­dig készséggel vállaltuk a szállítást. Miközben beszélgetünk, a brigád már mind a négy jászolelemet kiszabadította a sablonból. Megindul a betonkeverőgép, a rázóaszialon már ott az egyik sablon, amelyik friss betonnal meg­tömve, délután kerül a gőzölőkamrába. Az egyik sablon üresen áll a sarokban. — Ezt nem használják? — Most nem. .Átalakításra kerül. Mert nem­csak átvettük a módszert a huszonötösöktől, ha­nem tovább is akarjuk fejleszteni. Néhány nap óta már beépítjük az önitató felerősítéséhez szük­séges csavart a betonba, a további cél pedig, még gyorsabbá tenni a gyártást, még jobbá a minősé­get. Vákuumos eljárással próbálkozunk. Jelenleg nemcsak annyi vizet keverünk a betonba, ameny- nyi a kötéshez kell, hanem jóval többet, külön­ben nem lehetne formázni, tömöríteni a betont. A kísérlet alatt álló új módszer lényege, vákuum­mal azt a felesleges vizet eltávolítani. Ezzel si­mább lesz a beton felülete, és gyorsabban is megy végbe a kötés, megszilárdulás, (J)

Next

/
Thumbnails
Contents