Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-12 / 214. szám
I 1964. «szeptember Tír. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAÖ 3 ECV KISLÁNV A SZÁNTÓfÖLDÖN Exportláda-üzem Tolnán A kislány jelző tulajdonképpen sértés. A kislány nagylány. A nyáron érettségizett és igazán nem ő a felelős azért, hogy kék melegítőjében, szélcsípte arcával koránál fiatalabbnak tűnik, amint itt áll a szántóföld szélén. Kezében nyilvántartási füzet és beosztottai (nem kevesebb, mint harmincegy van) épp az imént tértek vissza az útról a tábla közepébe, ahol a szántóföldi méretekben •termesztett paradicsompaprikát szedik. Kasza Rózsi gyikornok a Biritói Állami Gazdaság kertészetében. Nyár óta, ami gyakorlatilag a fentebb már említett érettségi időszakát jelenti. — Mitől félt a legjobban? Kérdésünkkel a lánynak alighanem szokatlan termelési munkára, mások irányítására, nem egyszer nála idősebbek szorgalmának elbírálására gondolunk. — Az érettségitől — mondja. Ezalatt a palánki technikum képesítője értendő. Kiderül, hogy sokat sírt előtte. Hiszen úgysem sikerül! (Ki nem gondolta ezt hasonló vizsgája előtt?) Sikerült. Ezt egyébként eleve joggal lehetett remélni, hiszen már harmadév után, a termelőszövetkezetben töltött gyakorlatról külön dicsérő levelet írt az iskolának a dunaszentgyör- gyi Ezüstkalász Tsz elnöke. — És most? Hogyan él? Naponta hozza-viszi az állami gazdaság menetrendszerűen közlekedő autóbusza Dunaszent- györgyről. Az üzemi konyha bőséges, ízletes és napi háromszori étkezés csak kilenc forintba kerül. — A fizetés? — Ezerszáz forint. Több a megszokott gyakornoki átlagnál. Értékmérő ez is. — örültünk neki, amikor jött, — mondja a gazdaság munkaügyi vezetője. — Később sem fizettünk rá. Kasza Rózsi nem kertész, a palánki technikum sem azokat képez. — De a növénytermesztés mindig érdekelt — teszi hozzá szinte mentegetőzésül. — Igazság szerint az iskolai vizsgákból soha nem lehet eldönteni, hogy ki hogyan állja meg helyét a gyakorlatban, — mondja a kertészet vezetője, diplomás szakember. — Vizsgázni itt kell, a gyakorlatban. A palánki technikum frissen végzett növendékeiből kettő van Birítón, kettő Dunaszent- györgyön a termelőszövetkezetnél. Közülük csak Kasza Rózsival beszélgettünk hosszasabban Rózsival, aki megállta a helyét, jól vizsgázott. Nemcsak rajta múlott, hanem a gazdaság vezetőin is akik megértéssel, szeretettel fogadták. Azonban elsősorban mégis őrajta. O. L 1 művelődésügyi osztály munkáját értékelte a megyei tanács vb Pénteken ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága a szokásos munkarend szerint, Sza- bópál Antal vb-elnök elnökletével. A vb elfogadta a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról és a vb feladatkörben tett intézkedésekről szóló elnöki jelentést, majd a művelődésügyi osztály munkáját értékelte. E napirendi pont előadója Mándi Gyula művelődésügyi osztályvezető volt. A napirendi pont tárgyalásán jelen volt Unk Károly, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója, István József, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Takács Mihályné, a megyei tanács művelődésügyi állandó bizottságának elnöke. Mándi Gyula, beszámolójában részletesen elemezte az osztály munkáját, majd válaszolt az ülés résztvevőinek feltett kérdéseire. Egyebek közt elmondotta a kérdésekre válaszolva, hogy a művelődésügyi munka átszervezése következtében a járási művelődési osztályok meglehetősen nehéz helyzetbe kerültek, ugyanis egy sor olyan feladatot kaptak, amely- lyel addig a felsőbb szervek foglalkoztak, ugyanakkor nincs lehetőség létszámbeli változtatásokra Egy másik kérdésre válaszolva közölte, hogy a megyében jól beváltak a soltvadkerti tapasztalatok, amelyet a politechnikai oktatás további javítása érdekében vettek át. Felvetődött az egyes iskolákban tapasztalt gazdasági szabálytalanságok ügye. A vita során szót kért Takács Mihályné, a művelődésügyi állandó bizottság elnöke: — A művelődésügyi állandó bizottság — mondotta egyebek közt — megvitatta az osztály munkáját, és az a véleményünk, hogy az utóbbi időben jó irányban változott meg. Az egyik leglényegesebb változás az, hogy többet járnak az iskolákban és így több konkrét gyakorlati segítséget tudnak adni. Dr. Nagy Elemér, a MiniszterTito elnök pohárköszöntője (Folytatás a 2. oldalról) ezek önrendelkezési jogát veszélyeztetik. hanem a nemzetközi kapcsolatok nagy erőfeszítések árán elért eredményeit is. Nekünk is gondot okoz a fegyverkezési verseny, mely még ma is tart. Mindannyiunkra — de különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetére — komoly feladat hárul, hogy a tárgyalások meggyorsításával és újabb nemzetközi egyezményekkel hozzájáruljunk, mindenekelőtt a nukleáris és rakétafegyverek továbbterjedésének megakadályozásához. A Genfben nemrég befejezeti világgazdasági és kereskedelmi konferencia, amelyet az ENSZ rendezett, jelentős sikereket ért el. Az egység, amely a fejlődő országok álláspontját jellemezte, és amely a jövőben is jelentős politikai tényező lesz a nemzetközi életben megmutatta a vizsgált problémák akut jellegét. Úgy véljük. hogy a fejlődés feladatainak megoldásában a mai világban nagy jelentősége van a szocialista országok megértő támogatásának. Abból kiindulva, hogy az ENSZben és azon kívül is állandóan harcolni kell az együttélés elveinek megerősítéséért, a világszervezetnek el kellene fogadni és I törvénybe kellene iktatni ezeket az elveket, mint a nemzetközi kapcsolatok szabályait. Arra számítunk. hogy az Egyesült Nemzetek közgyűlésének legközelebbi ülésszakán a békeszerető népek egységes fellépése, szerepe még- inkább kifejezésre jut mindazon kérdések megoldásában, amelyektől a béke függ. Meggyőződésem, hogy az el nem kötelezett országok vezetőinek értekezlete, amelyet a jövő hónap elején tártanak Kairóban, jelentős mértékben hozzájárul a gyarmatosítás mielőbbi felszámolásához. a neokolonialista irányzatok megfékezéséhez, a jobb nemzetközi megértéshez, a békés és egyénrangú együttműködéshez, a békeharchoz ugyanúgy, mint az előző belgrádi tanácskozás — mondotta Tito. Végül kifejezte meggyőződését, hogy a jelenlegi tárgyalások hasznosan szolgálják országaink kapcsolatainak további fejlődését, valamint a béke megerősítésének nemes ügyét. tanács Tanácsszervek Osztályának munkatársa felszólalásában ráirányította a figyelmet több, a napirendet érintő problémára. Egyebek közt hangsúlyozta: — Figyelni keli, hogy az alsóbb szintű végrehajtó bizottságok hogyan foglalkoznak területükön a művelődésügyi kérdésekkel. Ügyelni kell arra, hogy ez sehol ne kerüljön háttérbe. A gazdasági szabálytalanságokkal kapcsolatban javasolta, hogy az ilyen jellegű ellenőrzéseket tegyék kollektív üggyé, mert ha csak a pénzügyi szakemberekre számítanak, akkor nem lehet elérni a kívánt eredményt. Szükséges, hogy a tanulmányi felügyelők kiszállásuk során erre is szenteljenek bizonyos időt. Dr. Berta József, a megyei főügyész helyettese a politechnikai oktatással kapcsolatban vetett fel több gondolat. Hangsúlyozta az e téren mutatkozó fejlődést, majd így folytatta: — Szorgalmazni kell azokat a módszereket, amelyekkel segíteni lehet az olyan típusú ifjúság nevelését, amely ha el is kerül szülőfalujából, városából, nem szakad el onnan, hanem annak gondjaival továbbra is foglalkozik, segíti fejlődését, és ha úgy hozza a sors, szívesen megy oda vissza dolgozni. Ennek I érdekében jó módszernek mutatkozik ha az iskolákban is behatóan foglalkoznak a községfejlesz- 1 tési programmal, és a gyermeke- ' két be is vonják az egyes feladatok megoldásába. I Unk Károly minisztériumi főelőadó felszólalásában értékelte az osztály munkáját a központi ellenőrzések, vizsgálatok tükrében. Varga Sándor, a megyei rendőrfőkapitány helyettese, a megyei tanács vb-tagja felszólalásában elmondotta, amit a pári művelődésügyi otthonnál tapasztalt. A művelődésügyi otthon megépült a tervnek megfelelően és akkor jelentkezett a MOKÉP, hogy neki egészen más igényei vannak, ami aztán végül is zavarokat okozott. A jövőben megfelelő intézkedésekkel elejét kellene venni az ilyen zavaroknak. A vita tanulságait Szabópál Antal foglalta össze. A vb ezután megvitatta a legközelebbi megyei tanácsülés elé terjesztendő napirendi anyagot. Az előterjesztésre kerülő anyag egyes pontjaival kapcsolatban vita alakult ki. Tolnán, az egykori malomépületben működik a Szekszárdi Faipari Vállalat exportláda-üzeme. Az idén kezdték meg a gyümölcsládák gyártását — tavaly még vállfákat készítettek —. és> ma már naponta ezer-ezerketszáz darab is elkészül a jól gépesített üzemben. Az itt készülő ládák nemcsak a közeli községekbe — Tolnára. Mözsre, Faddra — jutnak el, hanem szállítanak belőlük a távolabbi tsz-eknek, állami gazdaságoknak is. Ez azonban csak az első „állomásuk” ezeknek a ládáknak, mert csak egy-két napot — néha csak pár órát — időznek e gazdaságokban, hogy gyümölcs- csel, zöldséggel megrakm útra keljenek külföldre. Főként asszonyok, lányok dolgoznak a ládaüzemben. Pelczer Jó- zsefné és Szaksz Sebestyénné nagyteljesítményű tűzőgéppel „varr. ja” keretre a ládalapokat. Egy műszakban hatszáz feneket ás ezerkétszáz oldalt készítenek. Ügyesen, szakszerűen végzi a szalagfűrésszel a rönkök hasítását Bogdán Imre, aki nem régóta dolgozik itt, de egyike a legjobbaknak. Naponta ötezer-hatszáz lapot készít. Itt a befejező műveletet végzik, a kész ládák már „útra készek” Folynak a termelési tanácskozások A megye mezőgazdasági nagyüzemeiben napokkal ezelőtt mindenütt műszaki konferenciát tartottak, ez alkalommal szűkebb körben beszélték meg az őszi mezőgazdasági munkákkal, a terveit teljesítésével járó feladatokat. A műszaki konferenciák után valamennyi üzemben termelési tanácskozásra került, vagy kerül sor. A termelési tanácskozásokon szélesebb körben valamennyi dolgozó részvételével beszélik meg a vezetők a tennivalókat, s egyúttal arról is tájékoztatják a dolgozókat, hogy milyen feladatok elvégzése után mennyi cél jutalmat kapnak, i
