Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-11 / 213. szám
Í964. szeptember 11. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 5 Halgazdaság 56 tóval Képek a kiállításról í. „A kívülálló azt hiszi, hogy nagyon egyszerűen megy: Van a tó, meg a hal, a tóba belerakom a halat és a takarmányt, aztán a hal megnő és szépen kihalászom” — mondja Benkő József, a Tolna —Baranya megyei Halgazdaság központi agronómusa. — „Sajnos, téved a kívülálló. Sok minden közrejátszik”. Alapos eszmecserét folytattunk a halakról, ami elsősorban abból állt, hogy kérdeztem bizonyos dolgokat, ő meg elmondott mindent, s közben néhányszor jót nevettünk. Mert bármilyen komoly, fontos és szinte tudományos munka a haltenyésztés és a -hizlalás, mégiscsak halakról van szó, nem pedig szarvasmarhákról. A hal olyan állat, hogy nevének hallatán már evésre gondol az ember, horgászásra és vidám történetekre. Profilindex és egyebek Nos, tehát a nem beavatott egyén téved, melléfog, amikor leegyszerűsíti a dolgokat. Kezdjük például azzal, hogy tavaly két árvizet kapott a gazdaság. Árvizet kaptak a tavak, s elúszott egy csomó hal; a műtárgyakban (gát, zsilip) pedig egymillió forint kár keletkezett. Az is baj, ha sok a víz, meg az is, ha kevés, illetve ha nincs átfolyás. És ehhez mindjárt hozzávehetjük a hőmérsékleti gondokat. A nagy nyári kánikulában ugyanis, amikor meleg a víz, nem eszik a hal, s hogyha nincs átfolyás a tavon, aztán nincs sem eső, sem szél, nem kap elég oxigént és bizony könnyen ledöglik. Ez, hogy ledöglik, any- nyit jelent, mint megdöglik, csak így mondják, bár a döglött hal éppen nem lefelé megy, hanem fö! a víz felszínére. A fogalmakat nem árt tisztázni. Itt van mindjárt a „profil- index”. Ez a szép kifejezés a halak hosszúságának és magasságának arányát jelenti. (Tehát nem hosz- szúság és szélesség, hanem magasság.) Minél magasabb a hal. annál jobb a profilindexe. Ugyanis a fejéhez és a farkához képest annál nagyobb a leginkább használható törzsi része. A tenyésztett halak némelyike már szinte kerek, tányér alakú. A Tolna— Baranya megyei Halgazdaságban is kitenyésztettek egy ilyenféle pontyot, amely a jó profilindexen kívül más kitűnő tulajdonságokkal is bír. A nyugatnémetek, azt lehet mondani „harapnak” erre a halra. De maradjunk csak még az alapfogalmaknál. A központi ag- ronómus „lényegében a főagronó- mus helyettese és az adminisztratív részt viszi”. Mindent tud a gazdaságról, s a halakról és ez felbecsülhetetlen előny az újságíró számára, annál is inkább, mert a közoonti aeronómus mindig megtalálható Dombóváron, a gazdaság központjában, viszont az igazgató meg a főagronómus inkább tóközeiben tartózkodnak. A tavak egyébként nagyon is messze vannak egymástól, annyira, hogy bár a halgazdaság Tolna—Baranya megyei, még Somogy és Bács- Kiskun megyére is kiterjed, ösz- szesen 56 „üzemelő” tó tartozik hozzá, 1647 hold tótükörrel, vízfelülettel. A legkisebb halastó egy hold felületű a tamási járásban, a legnagyobb pedig 304 hold Sumonyban. A gazdaság felső szerve a tröszt, amelyhez nyolc halgazdaság tartozik az országban, illetve a Balatoni Halászati Vállalattal együtt kilenc. Sertések a halgazdaságban Tudni kell, hogy a halgazdasághoz sertések is tartoznak, mégpedig szép számmal. A ser- téshízlalás szükséges kiegészítője a halnevelésnek. Trágyázni kell a tavakat, sertéstrágyával elősegíteni a vízben az algák és mosza- tok életét, szaporodását. Az alga és különböző moszatfélék fontos táplálékai a halnak, belőlük szerzi például a fehérjét. A mesterséges etetéssel jóformán csak keményítőhöz jut: takarmányrozsot, árpát, búzát és kukoricát adnak neki. A búza is takarmánybúza, olyan termény, ami „defektes”, emberi fogyasztásra alkalmatlan. Nagy gond a hal etetése, el kell találni. Egyrészt a gazdaságosság fontos, tehát hogy fölöslegesen ne adjanak abrakot a tavakba, viszont azért legyen elegendő táplálék. Másrészt: a hal nem mindig veszi fel a takarmányt. Magyarán mondva, időnként nem hajlandó enni. Említettük már, hogy a kánikulában nincs étvágya, de ugyanez a helyzet akkor is, ha még nyáron, nyár végén nagyon lehűl a víz. Megkérdeztem Benkő Józseftől, mit csinál a hal, amikor nem eszik. „Semmit. Csak van. Viszont ha fölveszi a takarmányt, lehet neki nyomni”. Az idén a legnagyobb egy napi abrakadag 320 mázsa volt, amit a halaknak adtak. Egyébként darának nevezik a halételt, pedig szemes termény. A* isteni kárász: szeméthal Főleg pontyot nevelnek a gazdaság tavaiban, „ez a sztár”, de compó, harcsa és süllő is található, sőt több „szeméthal” is, amint ez már lenni szokott a vizek világában. Szeméthalnak neveznek minden más halat az említett négy fajtán kívül, ami ná- | luk megtalálható. Ilyenek például: j a keszeg, a kárász, a naphal, a törpeharcsa. A központi agronó- j mus nevetve jegyezte meg, hogy a kárász szeméthallá való minősítése megdöbbentené a halászokat, horgászembereket, ezért nem is kell megírni. „Magam is ked- . velem a kárászt, sőt inkább meg- j eszem, mint a pontyot — mondta. | — Ropogósra sütve isteni”. A halaknak efféle osztályozása a gazr daságosság alapján történik, hogy mit érdemes tartani, s mit nem. A harcsát és a süllőt mint ragadozókat tartják a víz „őrzésére”, I a szeméthalak irtására, de a pontynak sem árt, ha egy kicsit megkergeti a ragadozó, mert különben ellustul. Természetesen! azokban a tavakban, ahol ivadék van, nem tartanak ragadozó ; halakat. Szabó József KETEZER ROKKA Csengés és fekete — Állványos és „kecske” Amikor még ritkaságszámba ment a villany, tíz-tizenkét falusi asszony összegyűlt valamilyen nagyobbacska konyhában, közösen hozta a petróleumot, és pörgött a rokka. A játékszerméretű kis instrumentumok láttán. melyekből három most is ott áll, javítását várva, a műhely sarkában, első kérdésünk a megyeszékhely egyetlen rokkakészítőjétől. hogy — Mennyi ideig pörgött? — Egy va amire való rokka átlagos életkora száz esztendő — válaszolja Hepp József, aki: — Idáig mennyit készített? — Negyven esztendő alatt több mint kétezret! A kétezernyi rokka időbeli eloszlásai épp úgy érdekes, aminthogy a térbeli is az. — A rokkarendelések gyarapodása mindig a háború előszele. Ezt már az apám, sőt már a nagyapám is tapasztalta. Ök is rokkakészítők voltak, ez a Hepp-család kenyere, immár közel száz esztendeje. — Például 1938 tájékán szinte az egész országnak kellett szállítanom. Került rokka Szekszárdról Nagyvárad. Brassó környékére is. Az említett kétezernek a zömét akkor készítettem. Darabonként mindegyiket száznégy alkatrészből. Még a szegek is fából vannak. Egy rokka összeállításának munkaideje tíz-tizen- jteát óra. Jellegzetessége pedig szinte gyártó mesterek szerint változik. Hepp József kevés színnel dolgozik, a mórágyi tarka viaszfestéssel. Hajóson a feketét kedvelik, Györkönyben a pirosat, aranyozva, csengővel is díszítve. Mindezek háromlábú k, úgynevezett kecskerokkák. Eszéken nagy, állványosakat készítenek, olyanból a Dunántúlra csak kevés kerül. — A forma négyszáz esztendeje semmit sem változott. Fájának legalkalmasabb a hárs. Nem akármilyen, legalább öt évig kell szárítani. Nem lehet túlságosan termelékeny munkaeszköznek nevezni. Három napig is pörög a kerék, míg egy kilogramm gyapjút szállá dolgoznak. Nyilvánvaló persze, hogy a rokkakészítés a mesternek már régen nem fő foglalkozása. Az esztergapad melleit borászati csapdugók százai sorakoznak. Készít még dísztárgyakat, kulacsokat. bútorlábakat, borászati cikkeket. a cipészszövetkezet részére különleges sarkokat, a bonyhádi ktsz^nek egyedi öntőmintákat. A dísztárgyak már sokfelé eljutottak innen. A Szovjetunióba, Bulgáriába, Németországba, sőt Kínába is. Óhatatlanul eszünkbe jut. hogy az idegenforgalom fejlesztése terén első lépéseit tevő megyeszékhelyünkből, megyénkből mennyire hiányozpak a táj jellegének megfelelő ajándék-] tárgyak, akár a kis. ízléses, helyi 1 mintákkal ékes kulacsok, aprócska díszhordók is. — Lehetne ilyeneket készíteni? Mosoly: — Természetesen. Rajzok, tervek, vázlatok kerülnek elő. Már megvalósult és a világ minden tájára eljutott darabok papíron őrzött emlékei., A szép, világos műhely azonban őriz más emlékeket is. A falon az apa arcképe, akit a fehérek azért tiltottak ki, huszonnégy óra leforgása alatt Losoncról, mert 1919-ben a rakottyási mezőgazdasági gépgyár bizalmija volt. Egy Lipcsében szerzett kétszáz éves metszet a régi esztergályosszakma munkamódszereit őrzi. Odébb a Szocialista Munkáért Érdemérem, a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetés, mai életünk megbecsülésének jelei. Visszafordítjuk a szót a rokka „háborújelző” szerepére. — Mondotta, hogy 1938 és 1945 táján szinte kétezernyi rokkát készített. Azóta mennyit? — Jó. ha évenként egyet. A megyében már csak Hőgyé- 1 szén és Szekszárdon él rokka- | készítő. Egyre kevesebb helyen pörögnek az orsók, forognak a l kerekek. Maholnap múzeumi mű- < tárgy lesz a rokka, és ipartörténeti emlék maga a mesterség. (ordas) A kiállítás kertészeti pavilonja. A zötöségbemutatón. A tenyészállat-bemutatón felvezetik a szarvasmarhák egy csoportját. (Kölcsényi Zoltán felvételei) * Ot ' 1- '* m
