Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-11 / 213. szám

1964. szeptember 11. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Gabonavita A dombóváriak két nagy gondja Elevátorhajó a Dunán Legutóbb Paks- nál láttam. Akkor kezdett munká­hoz. Amikor há­rom nap múlva ismét arra jártam, már nem volt ott, csak a „névjegyét” hagyta a parton, egy hatalmas só­derhegyet. Most itt, Domborinál kötött ki, de itt sem időz sokat, pár nap alatt ki­rakja a tizenötezer köbmétert. He­tekbe, hónapokba telik, mire a te­herautók, dömpe­rek elhordják az építkezésekhez a rengeteg kavicsot. Akkor majd újra eljön. De most itt az alkalom, hogy kicsit közelebbről megnézzük a Fo­lyamszabályzó és Kavicskotró Vál­lalat FK 208-as elevátorhaj ój át. Hogy hova men­nek innét, azt még nem tudja Bozsó Imre gépüzem­vezető. Terhes Fe­renc diszpécser épp most ment be a faluba, tele­fonálni, újabb utasítást kérni. Pestről, a központból mondják majd meg, hol lesz a legközeleb­bi — ugyancsak pár napos — ál­lomáshely. Bozsó elvtárs készség­gel mutatja be a hajót. — Mi magunk között, csak fü­redi elevátorhajónak nevezzük — mondja. A Balatonfüredi Hajó­gyárban készült, két évvel ezelőtt kaptuk. Közép Európa legnagyobb ilyen hajója. Vállalatunk mérnö­kei, szakemberei tervezték és az utolsó szögig, hazai gyártmányú alkatrészekből áll. És azt hiszem, nem mondok nagyot, ha azt mondom, hogy kiváló konstruk­ció. Ha ma még csak mi ismer­Skenyó Márton elevátormester jük, ez annak következménye, hogy nem gyártják üzemszerűen, nem exportálják. Különben leg­alább olyan sikere lenne, mint azoknak az úszódaruknak, ame­lyekből — mint nemrég olvas­tam róla — még Kubába is el jutott egy. A hajó „idegközpontjában” va­gyunk, a vezérlőfülkében. Alat­tunk, a mélyben a „szív” dobog, a kétszáztíz lóerős, hathengeres Láng Diesel-motor. Itt műszerek, fogantyúk, kapcsolók sorakoznak. Az ablakon át látható a mozgó serlegsor, az éppen ideállt sóde- rosuszály. Skrenyó Márton elevá­tormester az uszályt figyeli köz­ben — egy-két másodpercenként Az egyik uszály kiürült, de már itt van a következő. — fordít egy kicsit az egyik ke­réken. — Ezzel szabályzóm az uszály haladását. Ahogy fogy a kavics, állandóan lejjebb kell huzatni. Persze ezt is be lehet állítani, hogy önműködően húzza az uszályt a gépi szerkezet, de így pontosabb a munka és termelé­kenyebb. — Ezek szerint mindent gép végez a hajón? — Hát nem egészen — mondja a gépüzemvezető. Például időn- kint a drótkötelet át kell helyez­ni. Ezt végzik ott lent, az uszá­lyon az emberek. De ez körül­belül annyi, mint amikor a kubi­kos a talicska gurtniját a nyaká­ba teszi. És hogy a talicskánál maradjunk, annak felemelése és tolása már a gép feladata itt. A lenti motor egy generátort hajt, az termeli az áramot, ami aztán meghajtja a kisebb-nagyobb vil­lanymotorokat. Aztán mi végezzük a javítást, karbantartást is. Mert itt minden­ki, amellett, hogy megvan a be­osztása a hajón, lakatos, meg sze­relő is. — Mennyit raknak ki egy nap alatt? — Ha minden jól megy, hu­szonnégy óra alatt ötezer-ötszáz— hatezer köbmétert. — Tehát, percenként egy va­gon? — Körülbelül. Gyors számolás és ha egy ku­bikos napi teljesítményét tíz köb­méternek vesszük, a tizennyolc ember által kezelt elevátor egy nap alatt száz kubikos egyheti munkáját végzi el. És annál sok­kal jobban, hiszen kézierővel le­hetetlenség volna ilyen magasra felrakni a sódert. A tíz-tizenöt- ezer köbméter, ha talicskával hordanák ki és prizmába raknák, kilométernyire elhúzódna. Közben kiürült a 483-as számú uszály, eloldják a köteleket, a víz sodra lassan lefelé viszi. De itt is már a 486-os. Miközben az üres lefelé úszik, a másikat ide kormányozzák. Megfeszülnek a kötelek, szinte észrevétlenül si­mul az elevátorhajó testéhez az ötven vagon sóderral megrakott uszály, hogy pár perc múlva „be­leharapjon” rakományába az ele­vátor serlegsora. Bozsó elvtárs a hajó belsejé­be invitál. A gépházban forog a motor. Ott áll mellette a tarta­lék is, egy Csepel autóbuszmotor. Ha a másiknál üzemzavar kelet­kezik, ez „ugrik be”. Emitt a la­kórész, kabinok sorakoznak, kony­ha, ebédlő, társalgó. — Meddig maradnak? — Azt hiszem, holnapra vég­zünk. Utána, valószínűleg Pestre kell menni, vagy feljebb. Ásvány­rárónál kezdtük két hónapja is, onnét még Csehszlovákiába és Romániába is küldtünk sódert. Aztán ereszkedtünk lefelé, Ercsi, Adony, Dunaföldvár, Harta. Ger- jen és Dombori. Ezek voltak a néhánynapos „állomások”. Persze, nemcsak mi megyünk, hanem a szovjet gyártmányú automata kotróhajó és a kilenc uszály is. (J.) Hartwég Antal, a dombóvári Alkotmány Tsz főagronómusa azt1 mondja, óriási gondjuk a pocok- fertőzés, meg az, hogy kevés mű­trágyát kaptak. ! — Műtrágya nélkül nem érde­mes intenzív búzát termeszteni. A nagyhozamú fajtáknak az a leg­fontosabb, hogy sok műtrágyát kapjanak. Szövetkezetünknek a második félévre kiutaltak 600 mázsa pétnsót és kellene 3500 má­zsa. A mezei pocok borzalmas ká- i rókát okoz, megesz mindent. Nem I tudom, mi lesz, mert tartok attól, hogy már a földbe kerülő vető­mag egy részét is kieszá. Majdnem 11300 hold tarlót Dieldrineztünk, és jóformán semmi eredmény. Ki- ! dobtunk 225 ezer forintot. De | most mégis megpróbáljuk újra I Dieldrinnel irtani az egereket. Kí­sérletet végzünk: Dieldrin és Ra- dozan keverékével csávázunk ve- tőmagvakat, és megetetjük az egerekkel. Ha megdöglenek, nagy- i ban is alkalmazni fogjuk a mód­szert. Először azt vizsgáltuk meg, I hogy a csírázási képességet nem befolyásolja-e a vegyszer. Nem | észleltünk elváltozást. Tehát az a [célunk, hogy legalább pusztulja- 1 nak el a kártevők, ha már meg- I eszik a kivetett mag egy részét. A i próbaetetés még nem történt meg, i ma hozzák az összefogott pocko- | kát. A két vegyszert a következő- I képpen keverjük: 200 liter vízbe egy kiló Dieldrint és három kiló Radozant teszünk. | A vetési időt módosítjuk a ta- i valyihoz képest. Tavaly túlságo- ; san korán kezdtük a búzát vetni, I szeptember 19-én. Majdnem szár- l ha szökkent ősszel a gabona. Na- I gyón siettünk, eleget téve a fel­hívásnak, és másodikak voltunk a j megyében a munka befejezésével, | de ezt nem csináljuk többször. (Most szeptember 25-én kezdünk | hozzá a vetéshez, tehát egy hét­tel később. így is a számítás sze­rint. október közepére már vég­zünk. ha az időjárás nem szól közbe. A vetési tervet kiadtam táblánként. Búza után búzát csak 40 holdon vetünk, viszont kukori­caföldbe 457 holdat, de ez nem okoz gondot. Még pihentetni is tudjuk a talajt. Nálunk tavaly is 700—800 ember szedte a kukori­cát, tehát hamar végeztünk vele. Korai fajtát, Mv—40-est vetettünk azokba a táblákba, ahova kenyér- gabonát akarunk tenni, és szep­tember 15-én megkezdődik az ál­talános kukoricaszedés. Október 1-re már a szántásnak is be kell fejeződni ezen a területen, és ok­tóber 10-ig pihen a talaj, aztán megkezdjük a vetést, és 15-ére be­fejezzük. A vetőágy mindig érle­lődik nálunk, s üliepedett lesz. Két fajtát vetünk, Bezosztáját és Fertődit. Bezosztája 1-est a te­rület kétharmadán, F—293-as faj­tát pedig az egyharmad részen, a vetőmag csíraiképessége csak 70 százalékos, ezért cserére van szük­ségünk. Visszatérve még egyszer a veté­si időre; azt hiszem, sokat számít a terméshozamban az ideális idő­pont megválasztása. A tavaly ok­tóber 7-én elvetett búzánk fizetett legjobban. 16,80 mázsával holdan­ként, 100 holdon. Egyébként ez volt a legkésőbbi vetésünk, és cu­korrépa után. Hangsúlyozom, mi nem vagyunk ellene a korai ve­tésnek, de szeptember 25-e előtt nem vetunlk. A munkákat úgy kell megszervezni, hogy azért ne késsen meg a gazdaság, és feltét­lenül október 20-a előtt földbe tegye az összes kenyérgabona-ve­tőmagot, és nem akármilyen vető­ágyba. A gyors munkához az is hozzá­tartozik. hogy a kukoricaszárat silókombájnnal és Orkánokkal ta­karítjuk be. Mivel egy kicsi elszó- ródiik belőle, holdanként egy má­zsa nitrogént adunk a talajnak, hogy pentozám-hatás ne lépjen fel.' Egymillió forintos kert Persze, ezt nem úgy kell ér­teni. hogy a kert került ennyibe, ellenkezőleg: a kccsolai Vörös Csillag Termelőszövetkezet 71 holdas kertészeiének évi jövedel­mét tervezték ennyire. A legnagyobb területen, össze­sen 25 holdon paprikát termeltek, j A szedés még javában tart, a [szállítások sem fejeződ ek be. de .már eddig kétszázezer fo intőt I „keresett rajta" a termelőszövet- | kezet. A fökertész úgy tervezi, hogy amíg az első dér le nem száll, nem hagyják abba a sze­dést. A 25 holdról összesen 22 vagonnal szeretnének „leszüre­telni” az idény végéig. Ha az időjárás nem szól közbe, ez nen lesz nehéz, mert már több mint a fele — majdnem 14 vagon — készen van. Ezért is szeretnék a lehető legjobban kihasználni a paprikatermést, hegy e zel is pó­tolják azt az összeget, amit a pa­radicsommal elvesztettek. A 11 holdas paradicsomtábla nagy ré­szén ugyanis száraz varasodás lépett fel. ami nagyon csökken­tette az átvé.eli árat. Ennek elle­nére kilenc vagonnal már elszál- lí.oítak. sőt száz mázsa, jó minő­ségű paradicsomot exportra is tudtak küldeni a MÉK-en keresz­tül. Jól sikerült az idén a zöldbab a kocsolai kertészetben. A kilenc holdas területről 231 mázsát szü­reteltek le. Néhány olyan növé­nyük is van, amelyik csak ez­után kerül értékesítésre, illetve szállításra. Ilyen a ké:ei kúpos ta, kései karalábé, a céklarépa és a zöldségfélék. A következő évben a termelő- szövetkezet csökkenti a kenészeti területét. Kevesebb holdon kor­szerűbb módizerekkel termelnek. Novemberre elkészül az öntöző- berendezés is. már csak néhány cső lefektetésére van szükség. A MÉK ígéretet tett egy új üvegház építésére, jövőre talán abból is lesz valami. Ha mégsem, akkor a termelőszöve kezet a régi üveg­házat korszerűsíti, hogy kora ta­vasszal több primőráruval jelent­kezhessenek a p ácon. K. J. Ipari tanulók építik az új szekszárdi üdítőital-üzemet Másfél millió forintos beruhá- , zéssal új üzemet kép a Sz:k- Iszárdi Szesz- és Üdítőit .lipar; Vállalat. Az építkezéshez s üksé- ges teljes tervdokumentáció már elkészült a kivitele é re a Tóin? ! megyei Tanácsi Építő pari Válla­lat kapóit megbízást, j A vállalat vezetősége úgy ha­tározott, hogy ’p. ritanuló-éoítké- zéssé teszik ezt az építkezést, te­hát az alapozástól a különféle szakipari munkákig, a vállalat ipari tanulóit foglalkoztatják majd ezen a beruházáson. A munkákat már megkezdték, és úgy tervezik hogy 1965. iúnius 30-ig fejezik be. Tehát a követ­kező idényben már itt állítják elő. korszerű, nagyteljesítményű génekkel, berendezésekkel a kü­lönféle üdítő italokat.

Next

/
Thumbnails
Contents