Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-09 / 211. szám
19j>4. szeptember 9. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Szeptember 20: A hagyományos őcsényi honvédelmi nap A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség évek óta szeptember közepén rendezi meg a hagyományos honvédelmi napot, amely érdekességével, látványosságával ezreket vonz az őcsényi repülőtérre a megye minden tájáról. Az idén szeptember 20-ra esik ez a hagyományos nap, amelynek előkészítésére kedden délelőtt hívta össze az MHS megyei elnöksége az érdekelt szervek képviselőit; A rendezésben mindegyik szervre nagy feladat hárul. Biztosítani kell egyrészt, hogy a tízezernél több ember — gyalogosan és járművel — fennakadás nélkül a színhelyre jusson, másrészt megfelelő biztosítással elejét kell venni esetleges baleseteknek, harmadsorban pedig gondoskodni kell a hatalmas embertömeg étellel, itallal való ellátásáról egész napon keresztül. Ezen a megbeszélésen nagy vonalakban megállapodtak a tennivalókban. Az idei honvédelmi nap egyik érdekessége lesz, hogy ezen rendezik meg az összetett honvédelmi verseny országos döntőjét, amelyen részt vesznek a megyék és a Budapest-bajnokság első helyezett csapatai. A már hagyományos műrepülőbemutatón a jelenlegi, spanyol- országi világbajnokságon szereplő műrepülőcsapat ad ízelítőt tudásából. Az ejtőernyős-bemutató az eddigieknél több látványosságot ígér. A katonai harcászati bemutató néphadseregünk felkészültségéről ad tájékoztatót, de a kulturális bemutatók, a lovas-, és motorversenyek is sok érdekes, izgalmas látnivalót ígérnek. Restaurálják a simontornyai várat A méltóságosan magasodó lakótorony oldalán tábla hirdeti: „Műemlék, épült a XIII—XV. században.” Ezen túl azonban csak a helyiek, meg a járatosabb vidékiek tudják a simontornyai várról, hogy környékünk egyik legrégibb, nagy időket megérő építményét Simon országbíró építtette a XIII. század második felében. Sok gazda kezén megfordult. Volt a Laczfiaké és másoké is. Jelentős szerepet játszott a szabadságmozgalmakban. Patinás hírét ugyan nem, de állapotát annál inkább kikezdte az idő. A hírek szerint 1955-ben restaurálták, de ennek csak igen kevés nyoma látható ma. Inkább pillanatnyi állagmegóvásnak lehet minősíteni azt, amit akkor végeztek rajta. Az utóbbi évtizedben szükséglakásként is igénybe vették, toldottak az oldalfalához, s az, hogy lakók laktak Simon országbíró hajdani várában meglehetősen akadályozta a komolyabb munkát. A több, indokolt felszólalás nem maradt feleslegesen elmondott szó. A községi tanács, a szűkös lakáskörülmények ellenére is megoldotta a várban lakó családok elhelyezését, s az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség pedig hozzákezdhetett a vár I restaurálásához. A hosszabb időszakot igénylő munkához a napokban láttak hozzá. Megkezdődött a feltárás. A helyszínen találkoztunk Lócsy Erzsébet régészszel, a feltárás vezetőjével, aki a következő felvilágosítást adta: — Az idén, a lehetőségekhez mérten feltárjuk a palota környékét, s megpróbáljuk tisztázni az erődrendszer elhelyezkedését, építményeinek alapvonalát. A télen pedig elkészülnek a restaurálás tervei, hogy jövőre megkezdhessék a helyreállítást. Arra nézve, milyen leletekre lehet számítani a simontornyai vár környékén, egyelőre semmit sem lehet jósolni. Eddig, két Mátyás korabeli ércpénz került elő csupán, de még csak a külső területekről takarítják el a több méteres hordalékföldet, meg a vár udvarán bontják az ugyancsak vastag takaróréteget. S aztán majd minden kiderül. Remélhető, hogy megyénk g fontos műemlékének restaurálása elé nem gördül most már váratlan akadály. A régész nagy kedvvel látott munkához, s a községi tanács bizonyára úgy támogatja majd, amilyen dicséretesen járt el a várban lakó családok elhelyezésénél. I Sz. I. magyar—történelem szakos tanár, Bernschütz Sándor is megkapia. A szaköri foglalkozásokon például szőlészetből már egészen fiatalon alapos tudásra tesznek szert a fiúk. lányok. A „Tudományok, művészetek baráti köre” az általános műveltség bővítését szolgálja. Tavaly zongorát és televíziót vett az iskola abból a pénzből, amit kukoricaszedésért kaptak a növendékek. Maradt még 17 ezer forintjuk, ezt a tavaszra. nyár elejére kiegészítik úgy. hogy tudjanak venni egy teljes camping-felszerelést. négy motorcsónakkal. A végzett növendékek is hasznát lá.ják ennek egy-egy alkalommal, hiszen itt hagyomány, hogy hazalátogatnak a már kikerült diákok, például az utánuk következő osztály ballagására kivétel nélkül valameny- hyien. Parkot terveznek és meg is építik a városban. A városi tanács megbízásából több kis parkot építettek már a „kertészképzősök” (így hívják őket Baján). Persze a tanárok segítenek nekik, mégis övéké az öröm Bernschütz Sándor tanár úgy mondja ezt. hogy siker-élményekben van részük a gyerekeknek, ami nagyon fontos az önállóságra és a ipunkára való nevelésben. Siker-élmény volt. hogy a technikum összes tanulója és tanára előfizette a Magyar Ifjúságot. s ezért a városi KISZ-bizottságtól kaptak egy lemezjátszót. A diákok viszik az első primőrárut a piacra, kis veteményeskertjük melegágyaiból. Maguk építettek sportpályát. Most egy bolgár iskolával akarják felvenni a kapcsolatot. egyik volt diáktársuk közreműködésével, aki Bulgáriában tanul. Többnyire nagy öröm számukra a gyakorlati foglalkozás. Megtanulnak szőlőt metszeni és traktort vezetni a lányok is Tavaly ősszel 17 tanuló 42 vagon tőzeget rakott ki egy nap alatt. Persze szépen kerestek, de legjobban a nagy teljesítmény sikerének örültek. A mzzőgazda- sági fizikai munkát azok is megszokják és megszeretik, akik városon nőttek fel. Ilyen tanuló minden évben több kerül az iskolába. és bár eleinte nehezen boldogulnak, mégis csak megállják a helyüket. Annyira szeretik az iskolát, a kollégiumot, az egész intézeti életet, hogy legyűrik a legnagyobb nehézségeket is. Megtörtént. hogy magatartásbeli vétségért el kellett távolítani egy tanulót. Egy év múlva visszavették. mert kérte. Fegye' mezeit. rokonszenves diákoknak ismerik őket Baján. „Huligánkodás” nincs, viszont a növendékek 25 százaléka jár hangversenyre. 30 tár- sada’mi ösztöndíjas tslá ható kö- 7Ö;tűk őket tsz-ek küldték Csőng- rádhól Tolna és F-jér megy bő . vagy Veszprémből. Somogyból, Mi van az új községfejlesztési rendeletben ? Dr. Gyugyi János, a megyei tanács vb-elnökhelyettesének nyilatkozata Uj községiéjlesztési rendelet jelent meg a közelmúltban. Kevés olyan rendelet van amely közvetlenül, vagy közvetve ilyen sok embert érintene, mint ez. Tolna megyében évente 30—Í0 millió forintot fordítanak a tanácsok a különféle közérdekű feladatok megvalósítására: minden helységben épül valami o yan. ami kö.ös célt szolgál, s amiben benne van a lakosság többségének a munkája. A tanácsok a községfejlesztési terveket a legszélesebb körű népréteg összefogómra. közös erőfe zítésére. áldozatvállalása, a alapozzák. Ebből következik, hogy a rendeletről a n:gy nyilvánosság előtt sem árt beszélni. Éppen ezért felkérés ük dr. Gyugyi Jánost, a megyei tanács vb-elnökhelyettesét, s nyilatkozatot kértünk tőle. — Ml tette szükségessé ennek az új rendeletnek a megalkotását? — Mindenekelőtt az, hogy eddig sok rendelet szabályozta a községfejlesztési tevékenységet, s emiatt eléggé áttekinthetetlen volt a rendeletanyag. Ugyanis évről évre új tapasztalatok kerültek felszínre, s ezek alapján gyakran kellett egy-egy részt módosítani. Vagyis e sok rendelet tulajdonképpen a fejlődés következménye. Most már kialakult, általános gyakorlatról beszélhetünk, s tulajdonképpen ez képezte az alapját annak is, hogy ilyen átfogó, egységes rendelkezés születhetett. A másik ok, ami szükségessé tette e rendelet megalkotását, a községfejlesztési munka továbbfejlesztésének szükségessége volt. — Azt mindenki tudta, éppen a napi gyakorlat alapján, hogy sok még a kihasználatlan lehetőség, s közben érződött az olyan központi rendelkezés szükségessége, ami most meg is jelent. Azt hiszem, nem ártana, ha a rendeletnek egy kicsit elemezgetnénk azt a részét, amely a továbbfejlesztéssel kapcsolatos. — A további munka szempontjából nagyon lényeges, hogy ez a rendelet azt mondja ki, hogy milyen feladatot lehet megoldani a községfejlesztési alap terhére, a régi rendelkezések viszont azt mondták ki, hogy mit nem lehet. A régi rendelkezések értelmében éppen ezért számos félreértésre, helytelen intézkedésre is sor kerülhetett. Sok volt rajta az úgynevezett kiskapu és így aztán Pest megyéből Hevesből. Még Győr-Sopron megyei is található a névsorban, az ország másik széléről való gyermek. A legiöb- ben Bács-Kiskun és Tolna megyeiek. Benkő Péter igazgató örömmel újságolta, hogy íe.keres- te' őket egy szekszárdi tanító, érdeklődött egyik volt tanítványáról. Ez még nem történt meg. és mint szekszárdi kezdeményezést tartják számon. A levelező oktatásban négyszáznál többen vesznek részt. Az idei tanévtől kezdve már Baranya megyei osztályok is lesznek Pécsett és Villányban. Szuchy György, a levelező tagozat vezetője, aki 25 év óta tanít az intézetben. A tantestület legfőbb kívánsága az, hogy bővíteni kellene az iskolát és a kollégiumot. Az utóbbi 25 évben alig fejlődött valamit, s már igen kicsi az igényekhez képest. Az igények azt mutatják, hogy három—négyszer ennyi kertész-technikust is „elkapkodnának” a tsz-ek. gazdaságok, ha lenne. Tolna megyében például 2032 hold közös szőlő, 2393 hold gyümölcsös és 123 hold bogyósgyümölcs van a tsz-ek birtokában; ez mind új telepítés. A szövetkezetek nagyüzemi zöldségese az idén 7748 hold. a jövő évi terv pedig 8500 holdat ír elő. Ennek nagy része öntözött kertészet. És a kertészetek várják a jó szakembereket nálunk elsősorban Bajáról. SZABÓ JÓZSEF nem egyszer olyan célra is tudtak törvényesen pénzt fordítani, ami nem szolgálta a lakosság érdekeit, az általános fejlődést, mert valamilyen más szempont érvényesült. Most ezt kizárja a pontos meghatározás. Egyébként a felsorolásban olyan feladat is szerepel, ami teljesen új. Eddig nem volt lehetőség arra, hogy a községfejlesztési alap terhére bővítsék bárhol is a kereskedelmi hálózatot. A rendelet értelmében most a peremterületeken sor kerülhet ilyen fejlesztésre. A javító szolgáltatás fejlesztésére is fordíthatnak összeget a tanácsok ennek az alapnak a terhére. Persze, nem arról van szó, hogy most minden ilyen feladat a tanácsokra hárul, hanem arról, hogy egyedi esetekben, amikor egyelőre nincs más' megoldás, a tanács erre is fordíthat pénzt, mert a legfontosabb az, hogy a lakosság ne szenvedjen hiányt lehetőleg semmiben. — A rendelet foglalkozik a közös létesítményekkel... — Igen ... Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy a közös létesítmények rendszerét tulajdonképpen már a gyakorlat kialakította. Hogy egyebet ne említsek, így épült meg a pincehelyi autóbuszváró-helyiség, a kórház előtt. Ez elsősorban nem a pincehelyiek érdeke volt, hanem a környékbeli községeké, mert hiszen onnan utaznak a betegek autóbuszon. A módszer bevált és most szabályozza a rendelet. Ez nagyon lényeges része, mert a jövőben a közös létesítményeken lesz az egyik fő hangsúly. A mindennapi élet alakulása egyre több ilyen közös létesítményt tesz szükségessé. Az iskolák körzetesítésével például több helyen, néhol ilyen alapon kell fejleszteni az iskolát (tanterembővítés, diákotthon, pedagóguslakás.) Itt új az a régivel szemben, hogy most a járás, vagy a megye szervezi meg az ilyen közös létesítmény megvalósítását, s a feladat megoldásából a részvállalás kötelező Szőlőtermelők figyelmét felhívjuk a Gazdasági Bizottság határozatára, 1 mely szerint: borszőlőre, mustra pótszerződést szeptember 20-ig, seprős és egyszer fejtett borra I úgy alap-, mint pótértékesítési szerződést október 15-ig, I míg kétszer fejtett borra úgy alap-, mint pótszerződést december 31-ig lehet kötni. Mecsekvidéki Állami Pince- ] gazdaság pincészeteinél és felvásárlóinál. (61) ' lesz minden érdekelt községre. Nem fordulhat elő, mint eddig, hogy egy-egy község vezetője, ha véletlenül megmakacsolta magát, esetleg elmaradt miatta a közös létesítmény. Vagyis a rendelkezés mindenekelőtt a nagyobb közösség érdekeit helyezi előtérbe. — A községfejlesztési bevételeknél van-e valami új? — Igen, ez is több tekintetben módosult. A tanács a jövőben a különféle bevételi többleteinek egy részét a községfejlesztési feladatok megvalósítására fordíthatja. Például, ha a tanács túlteljesíti adóbevételi tervét, az a községfejlesztési alapot gyarapítja. Így minden tanácsnak közvetlenebb lesz az érdekeltsége a bevételi források növelésénél. Megváltozik az állami támogatás rendszere. Eddig az volt a gyakorlat, hogy az áilam 60 fillért adott minden helyileg biztosított forint után. Ez volt a gyakorlat a városokban is. Itt a jövőben egységesen 30 forint lesz lakosonként az állami támogatás. A megyei tanács minden lakosra kap 14 forintot, ami úgy kerül majd elosztásra, hogy mindenekelőtt a népgazdaság részére fontosabb célok megvalósítását szolgálja. — Köztudott dolog, hogy a Uözségfejlesztésl létesítmények dokumentációjánál eddig meglehetősen nagy összevisszaság uralkodott, ami végül gátlókig hatott a kivitelezésre. E tekintetben lesz-e változás? — A mostani rendelet szabályozza a községfejlesztési beruházások menetét. Ezután ezekre is kell — az eddigi gyakorlattól eltérően — beruházási programot készíteni és kötelező a típusterv alkalmazása. Ezzel mindenekelőtt elejét lehet majd venni az olyan megalapozatlan munkának, mint például a nagymányoki fürdő, vagy a belecskai művelődési otthon építésének megkezdése volt annak idején. Vagyis eltűnnek a kiskapuk: csak akkor lehet hozzáfogni egy munkához, ha ahhoz minden anyagi feltétel biztosítva van, s nem lehet kezdeni annak alapján, hogy . majd lesz valahogy. Mindebből az is következik, hogy növekszik a járások felelőssége. Vagyis a rendelet egyebek közt azt is célozza, hogy a tanácsok még felelősségiéi) esebh^r, bánjanak a lakosság pénzével. Boda A Tolna megyei kisipari szövetkezeteknél szeptember 30-ig lehet még iparitanulófelvételre jelentkezni az alábbi szakmákban: Kőműves, ács, hegesztő, vízvezeték-szerelő, villanyszerelő, cipész, gumijavitó 1 és címfestő. Jelentkezni lehet közvetlenül az ezen szakmával rendelkező szövetkezeteknél, valamint a Tolna megyei KISZÖV terv- és munkaügyi osztályán. Szekszárd. Széchenyi u. 53. (65)
