Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-06 / 209. szám

% r • o VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOLJFTEM TOLNA MEGYEI amagyar szocialista munkáspárt TOLNA MEGYEI bizottsága és a megyei tanács lapja XIV. évfolyam, 209. szám. ARA: 70 FILLER Vasárnap, 1964. szeptember 6. Csökkent a mezei munkák üteme ' (2. o.) Kulturális melléklet (5—6. o.) Meglestük az első napon (Képes riport a 7. oldalon ) Hurokra került a „Patkány“ (10. o.) Bányásznap Ma, negyvenöt éve csendőrsor- tűz dördült Tatabányán. A joga­ikat, munkát, kenyeret követelő bányászokat akarta elnémítani a hatalomra került ellenforradalmi rendszer. Halottak, és sebesültek maradtak a szétvert tüntetés he­lyén. A tatabányai sortűz emléké­re* köszönti az ország a bányászo­kat szeptember 6-án, a bányász­napon. A bányászok emelték fel or­szágszerte elsőként tiltakozó sza­vukat az ellenforradalmi terrorral szemben. 1919 augusztusában- szeptemberében sztrájkba léptek a tatabányai, a felsőgallai. a nagy- mányoki, a szászvári és a komlói bányászok. Katonasággal, csend­őrséggel nyomták el a sztrájko­kat. De a Horthy-fasizmus ne­gyedszázados uralma alatt szám­talanszor mutatták meg a bányák dolgozói, hogy ' nem nyugszanak bele a súlyos kizsákmányolásba, jogt'osztottságba. Mert ebben az időben a mun­kásosztály legjobban kizsákmá­nyolt, elnyomott rétege a bá- nyászság volt. Állandó létbizony­talanság, munkanélküliség volt a sorsa a bányásznak, amit még sú­lyosbított a munka veszélyessége, a legelemibb biztonsági berende­zések hiánya. A felszabadulás hozta meg a bányászoknak is a felemelkedést. Hatalmas fejlődésen ment keresz­tül bányászatunk az elmúlt, kö­zel két évtized alatt. Ma három­szor annyi szenet termelünk, mint 1938-ban, a felszabadulás előtti legutolsó békeévben, kőolajterme­lésünk csaknem ötvenszerese az akkorinak. És hol vannak már a régi munkakörülmények? — Bá­nyáinkat a nagyfokú gépesítés jel­lemzi, körszerú, nagyteljesítmé­nyű gépek mentesítik a bányá­szokat a nehéz fizikai munkától, különféle berendezések védik a bányász egészségét, testi épségét. Ma csupán a szénbányászat fej­lesztésére évenként kétmilliárd forintot ruházunk be, a kőolaj­bányászatot évente négy—ötszáz- millió forintnyi beruházással fej­lesztjük. A mázai aknánál a fel- szabadulás előtt még a fővágatok is olyan szúkek voltak, hogy meg kellett faragni az oldaltámokat, különben nem fért volna el köz­tük a csille. Ma megfaragott tá- mot még a fejtéseknél sem flehet találni, öt évvel ezelőtt, az '1959- es bányásznapon hozták fel a má­zai bányából az utolsó talicskákat — és égették el ünnepélyesen az üzem udvarán — azóta nincs ta­licskázás a bányában. Hőskölteménybe illő az, amit a bányászok tettek a felszabadulás óta. Uj fogalom-mai gyarapodott a szótár: Ez a „széncsata”, amiből nem egyet vívtak meg győzelme­sen. Legutóbb — a múlt évben — egymillió tonna szenet kért tő­lük terven felül az ország. Meg­adták. Méltán éri a megbecsülés a bá­nyák dolgozóit. Kifejezésre jut ez sok mindenben. Abban is, hogy az 1956 utáni években húszezer bányászlakás épült, de abban is hogy ma a munkásosztály legjob­ban fizetett rétege a bányászság. Annak ellenére, hogy sokat fej­lődtek a bányák a felszabadulás óta, a bányászok munkája ma is nehéz és veszélyes. De ők kemé­nyen helytállnak, hogy megkapja az ország az ipar termeléséhez, a lakások, kórházak, iskolák fűtésé­hez a tüzelőt, az érceket, a kő­olajat. Őket köszöntjük ma, a bá­nyásznapon a régi bányászkor szöntéssel: „Jószerencsét!” Hruscsov elutazott Prágából Négy megye tájértekezlete Szekszárdon Szeptember 4-én tájértekezlet Prága (MTI). A szovjet párt- és kormányküldöttség, amely N. Sz. Hruscsovnak, az SZKP KB. első titkárának, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének vezetésével tíznapos látogatást tett Cseh­szlovákiában, szombaton reggel elutazott Prágából. A prágai utcákon, s a repülő­térhez vezető útvonalon ezrek so-, rakoztak fel a kedves vendégek búcsúztatására. Hruscsov először elbúcsúzott a csehszlovák vezető személyisé­gektől. majd a himnuszok el­hangzása után a prágai diplomá­ciai testület tagjaitól, a csehszlo­vák főváros lakosaitól. Ezután Antonin .Novotny lépett a mikro­fonhoz és mondott rövid beszé­det. Hangsúlyozta, hogy a cseh­szlovák nép mindenkor megőrzi a szovjet néphez fűződő őszinte barátságát. Ez feltétele további szocialista fejlődésünknek, a kom­munizmusba való átmenetnek. Jelentős és termékeny tárgyaláso­kat folytattunk, amelyek kétség­kívül tovább erősítik együttműkö­désünket a politikai, gazdasági és kulturális élet minden területén, s elmélyítik pártjaink marxista- leninista egységét, ami a békééit, a szocializmusért és a kommu­nizmusért folytatott harc fő fel­tétele — mondotta. Novotny után Hruscsov lépett a mikrofonhoz. Hangsúlyozta, hogy a találkozásokról és a tár­gyalások eredményeiről a közös nyilatkozat ad számot. Teljes egyetértés, a nézetek teljes azo­nossága mutatkozott meg minden megvitatott kérdésben, nézeteink, pártjaink, kormányaink kapcso­latai a kölcsönös bizalmon, a testvéri barátságon és a sok­Joszip Broz Tito és felesége Magyarországra látogat Dobi Istvánnak, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa el­nökének, és Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárá­nak, a Magyar Népköztársaság kormánya elnökének meghívásá­ra a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Jo­szip Broz Tito elvtárs, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság elnöke, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének főtitkára és felesége. (MTI.) Közvetlen veszély fenyegeti Ciprus függetlenségét London (MTI). Szombaton reg- lan” odaérkezésének. A lap sze­gei az angol lapok feltűnő tála- rint a görög kormány, Grivasz lásban tudósítanak Athén és Ni- tábornok bevonásával most „sors- cosia „meghasonlásáról”. Hírt ad- döntő” tárgyalásokat folytat, mi- nak a nicosiai török negyedben után „szakadás*támadt Athén és „kirobbanáshoz közeledő feszült- Nicosia között Makariosz elnök ségről”, kiemelik, hogy Inönü tö- politikája miatt”. rök miniszterelnök és Dean Ache---------------------------------------------------­oldalú együttműködésen alapsza­nak. önökkel együtt büszkék va­gyunk azokra az eredményekre, amelyeket a csehszlovák nép új életének építésében elért — mondotta. — Legyenek meggyő­ződve arról, hogy a Szovjetunió mindig önökkel együtt lesz. A nagy Lenin zászlaja alatt szilár­dan haladunk együtt, tovább kö­zös célunk, a szocializmus és a kommunizmus építésében — hang­súlyozta végül Hruscsov. ^ volt Szekszárdon, amelyen részt vett Cseterki Lajos, az MSZMP KB titkára, Hont János, a föld­művelésügyi miniszter helyettese, valamint Baranya, Somogy, Fe­jér, Tolna megye párt- és állami vezetői. Az értekezleten megbe­szélték az őszi munkákkal kap­csolatos tennivalókat, majd meg­tekintették a Szekszárdi Állami Gazdaságot és a szőlészetet. Magyar kormányküldöttség utazott a brnoi vásárra A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormányának meghívá- ' sára — dr. Csanádi György közlo- ; kedés- és postaügyi miniszter ve­zetésével •— kormányküldöttség vesz részt a brnól vásáron. A magyar kormánydelegáció: dr. Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter, Mulató | János külkereskedelmi miniszter- helyettes és Kiss János kohó- és I gépipari miniszterhelyettes szom- I baton reggel elutazott Budapest- I ről. A delegációval együtt utazott Frantisek Hála, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa. A küldöttséghez csat­lakozik majd Cséby Lajos, hazánk prágai nagyköveté. A kormánydelegáció búcsúzta­tására a Nyugati pályaudvaron megjelentek a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vezetői, a Kohó- és Gépipari Mlnis/.lé^ rium, valamint a Külügyminiszté­rium vezető munkatársai. Ott Volt Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete és a nagykövetség több munkatársa. Bányásznapi ünnepség a Nehézipari Minisztériumban A 14. bányásznap alkalmából szombaton délután ünnepséget , tartottak a Nehézipari Miniszté­riumban. amelyen részt vettek a bányászat vezetői és kitün etett dolgozói. Az ünnepi beszédet dr. Lévárdi Ferenc, nehézipari mi­niszter mondotta, és kitüntetése- : két nyújtott át a bányászat leg- í jobb eredményt elért dolgozói­nak. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát tizenketten. a bronz fokozatot ötvenen kapták msg ti­zennégyen a 15 éves bányász­szolgálati érdemérmet, kitten a Bányászat kiváló dolgozója, ti­zennyolcán a Nehézipar kiváló dolgozója kitünte;ést kapíák. hu­szonkilencen egyéb jutalomban ! részesültek. (MTI) son amerikai különmegbízott egy­aránt hangsúlyozottan figyelmez­tetett egy görög—török háborús konfliktus „közvetlen veszélyére”. Figyelemreméltó, hogy a baljósla­tú hírek hirtelen megszaporodá­sára közvetlenül a Genfben foly­tatott . amerikai—angol—görög— török tárgyalások kudarca, majd Butler brit külügyminiszter és Dean Acheson amerikai külön- megbízott „szigorúan bizalmas” londoni eszmecseréje után kérült sor.. Butler és Acheson tárgyalá­saival kapcsolatban jól tájékozott londoni megfigyelők sejtetni en­gedték. hogy a két angolszász ha­talom képviselője összehangolta a Makariosz-kormány megtörésére irányuló diplomáciai és katonai nyomás további fokozását szolgá­ló lépéseket. Szombati angol lapjelentések egyébként rámutatnak, hogy gö­rög katonatisztek fokozatosan el­lenőrzésük alá vonják a ciprusi kormány által életrehívott nem­zetvédelmi erőket, ami megköny- nyítheti, hogy Athén „szükség «setén” akár a Makariosz-kor­mány akarata ellenére is, egyol­dalúan bejelentse „a sziget egye­sülését az anyaországgal”. A Daily Telegraph athéni tudó­sításában nagy jelentőséget tulaj- i donit Grivasz tábornok ' „várat­íntézkedések és tervek a magyar— szovjet alumíniumegyezmény végrehajtásának meggyorsítására Mint ismeretes, a tavalyelőtt megkötött szovjet—magyar tim­föld—alumínium egyezmény alap­ján hazánk 1967-től kezdődően 1980-ig fokozatosan évi 330 000 tonnára növekvő mennyiségű tim­földet szállít a Szovjetunióba ko- hósítás céljából és az ebből elő­állított alumíniumot a szovjet ipar teljes egészében visszaszállítja Magyarországra. Az egyezmény megkötése óta el­telt majdnem két esztendő alatt a magyar timföldipar és a szovjet alumíniumkohászat helyzete olyan kedvezően alakult, hogy a két fél szakemberei lehetőséget látnak a timföld—alumínium megállapodás gyorsított ütemű végrehajtására. Ennek megfelelően a Magyar Alu­míniumipari Tröszt a Mineral- impex, valamint a Metallimpex külkereskedelmi vállalat közre- jöttével, a magyar—szovjet egyez­mény irányelvei szerint éves ke­reskedelmi szerződést kötött a szovjet alumíniumiparral, hogy Magyarország az idén mintegy 30 000 tonna timföldet küld ki a szovjet kohóknak, amelyek az ab­ból gyártott alumínium 60 száza­lékát már 1964-ben, fennmaradó részét pedig 1965-ben visszaszál­lítják Magyarországra. A terv az, hogy hasonló szerződést a követ­kező években is kötnek az egyez­mény 1967. évi életbeléptetéséig, így tulajdonképpen az egyezmény végrehajtását előbbrehozzák. Az 1950 óta tartó rendszeres kutatások megfelelő alapot nyúj­tanak a bauxittermelés fejleszté­sére. A szakemberek szerint a bauxitkészletek a magyar—szovjet egyezmény figyelembevételével tervezett szükségletet mintegy 40 —50 évig. fedezik. A bauxitbányá­szat tehát a kapacitások jobb ki­használása, az új bányák gyor­sabb megnyitása révén képes rá, hogy á bővülő timföldgyártást el­lássa nyersanyaggal, még a gyor­sított ütemű fejlesztés esetén is. Ez adta az ösztönzést az iparág vezetőinek, hogy a timföldgyártás tervezett fejlesztését meggyorsít­sák, ezzel lényegesen siettessék a szovjet—magyar egyezmény vég­rehajtását is. A fejlesztés gyorsí­tását a tervezett új ajkai timföld- gyár beruházásának előbbrehozá- sával akarják elérni. Az eredeti beruházási terv az új timföldgyár első egységének üzembelépését 1972. első negyedére tűzi ki. Az eddigi vizsgálatok alapján úgy látják, hogy megfelelő előfeltéte­lek megteremtésével a gyár építé­se már 1967-ben megkezdődhet. A kivitelezés gyorsításával pedig el­érhető. hogy az első egységet — 1972 helyett — már 1971-ben ter­melésbe állítsák. A Magyar Alu­míniumipari Tröszt ilyen értelmű javaslatot készül a felsőbb szer­vek elé terjeszteni.

Next

/
Thumbnails
Contents