Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-05 / 208. szám

1964. szeptember 5. TOLNA MEGYEI NÜPflJSÁG 3 Pénteken hcszaindult a német mezőgazdász tanárok és diákok csoportfa A Német Demokratikus Köztár­saság-beli oranienburgi és beelit- zi mezőgazdasági szakiskola har­mincnégy hallgatója és tanára, akik cserelátogatásként tíz napot töltöttek el Magyarországion a Szekszárd-Palánki Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum vendégei­ként. pénteken visszaindultak ha­zájukba. A német mezőgazdász tanárok és diákok gazdag és kellemes be­nyomásokkal távoztak: látták a gemenci erdőt, az országos mező- gazdasági kiállítást, a mezőgazda- sági múzeumot és Budapestet, jár­tak a Szekszárdi Állami Gazda­ságban, a kocsolai Vörös Csillag Tsz-ben, a bajai kertészeti techni­kumban és Pécsett, Bibliográfiák, tájjellegű ajánlások a könyvtárak A megye könyvtárai a népmű­velési évaddal egyidőben, ezek­ben a napokban kezdik az új terjesztési esztendőt. Ezzel kap­csolatban rendezték meg az 1964—65-ös évad megnyitó érte­kezletét a megyei könyvtárban. Somi Benjáminná, a megyei könyvtár vezetője értékelte az elmúlt könyvtári évet. Megállapí­totta, hogy sok probléma ellené­re a megye könyvtárai jelentősen előreléptek. Az évvégi adatok sze­rint a megyei átlagot tekintve 1000 főre több mint 1400 kötet jut. A községekben azonban még nem mindenütt érték el ezt a magas átlagot. Falvainkban álta­lában 1100 könyv jut 1000 la­kosra. Igen nagy helyet kapott az értékelésben a könyvtárak rendszere. Pozitívumként állapí­tották meg azt, hogy igen sok községben szép sikerrel alkal­mazzák a szabadpolcos kölcsön­zést. Ami azonban még ennél is jobb: a könyvtárak a készletek k< alakításánál és az ajánlásoknál kapcsolódnak az ismeretterjesz­idei terveiben téshez, és a népművelés egyéb ágaihoz. Az új évad terveivel, feladatai­val kapcsolatban nyújtott elem­zés rámutatott: nagyobb gondot kell fordítani a könyvtárosok be­állítására, mert az a tény, hogy a dombóvári járásban a könyvtá­rosok fele cserélődött, a bonyhá­di járásban pedig 14 új könyv­tárost kellett évközben alkalmaz­ni, megnehezítette a falusi könyv­tárak tevékenységét. Állandó és gyakorlott könyvtárosok közre­működésével lehet megvalósíta­ni maradéktalanul az idei felada­tokat — állapította meg az ér­tékelés. A feladatok elsősorban arra irányulnak, hogy még ha­tékonyabb segítségét nyújtsanak a könyvtárak a népműveléshez. Ezért az idén több ajánló bib­liográfiát adnak ki. Érdekesnek Ígérkezik az új módszerű szak- könyvajánlás. Ebben főleg a táj­jelleghez igazodva állattenyész­tésről, baromfinevelésről, a sző­lészet-borászat témából, valamint a gyümölcstermesztés szakkérdé­seiről adnak ki bibliográfiát a megyei könyvtár, illetve a járási könyvtárak. A vetőmagcsávázáshoz nincs elég gép Fácánkerfen A Megyei Növényvédő Állomás végzi a megye termelőszövetkeze­teinek vetőmagcsávázását, kevés kivételtől eltekintve. Mindössze 20 termelőszövetkezet akarja ma­ga csávázni a gabonavetőmagot. Természetesen ezekben a közös gazdaságokban is ellenőrizni fog­ja a Megyei Növényvédő Állomás a munkát, a megyei tanács szak­embereivel közösen. Eddig 100 vagon vetőmag csá­vázásit végezte el a fácánkerti ál­lomás. Az igény 1100 vagon csá­vázása, és ezt a jelenlegi kapaci­tással. hét géppel nem tudják megvalósítani. Wéber József üzemgazdász tájékoztatása szerint a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálata azt ígérte, illetve jelezte, hogy Szom­bathelyről új gépeiket kap Tolna megye. A gépek azonban eddig nem érkeztek meg. A jelenlegi kapacitással az 1100 vagon gabo­nából csak 730 vagon csávázását, fertőtlenítését lehet elvégezni. es a mereg azoknak megfelelő jelentőséget tulajdonítani. Arról mindegyik falu tanácselnöke tud valamit mondani, hogy miként állanak az éppen időszerű munkákkal. De a.rról legtöbbször semmit, vagy keveset tud, hogy mi megy végbe a falu lelkében. Ennek hiányá­ban nehéz felmérni, mi az ag­gasztó, és mi az örvendeztető. Ilyen szemmel nézve hamisan egyszerű, jellegtelen és szürke a falu. Ebből az alapállásból az el­nök elvtársat érthető, hogy rém nyugtalanítja a kocsma 40 ezres havi átlagforgalma. Ez a tény számára abban egyszerűsödik le, hogy nőtt az életszínvonal. Pe­dig az életszínvonal kétségtelen növekedését jobb lenne más dol­gokon, például a szellemi sivár­ság feloldódásán mérni. Egy ilyen természetű áttekintés nyomban figyelmeztetne, nyomban biriz­gálná a lelkiismeretet, s azonnal cselekvésre késztetne, például arra, hogy ismeretterjesztő elő­adásokat kérjenek, sőt követel­jenek a TIT-nél, a járásnál és a megyénél, és ahol csak lehet, mert Mőcsány mérgezi magát. A kocsmáros szerint nagy a községben az átmenő forgalom. Ezt a tanácselnök is alátámaszt­ja. Tények szólnak amellett, hogy valóban igazuk van. Éppen ezért az italbolt forgalmának egyhar- madát indokolt az átmenő for­galom „javára” írni. Mondják, amikor megáll — s elég gyakran teszi — a. bányászjárat, akkor hordószámra fogj' a sör. Vasárna­ponként itt adnak találkát egy­másnak a környező községekből is a fiatalok. Pihenőnapokon, délutánonként baráti társaságok poharazgatnak. — S kulturáltan teszik. Ezek mind hozzátartoz­nak az igazsághoz, de hozzátarto­zik az is, amit a boltvezető el­mond. Megmutatta az üzletet. — Kimondottan szép. — Sajnos, valamelyik napon is megmaradt a kenyér. — Miért? — Kevés a forint. — Ezt nehéz elhinni. A boltosnő nem tudja, hogy ismerem az italbolt havi forgal­mát, a beszélgetés szándékát és célját sem ismeri, nem lehet ér­deke tehát sem túlozni, sem szé­píteni a dolgokat. Ig>- felel: — Bizony nálunk nehezen él­nek. Eev csehszlovák rokonunk meglepődött, hogjr az asszonyok az MMG-ben i Mechani­kai Műszer- gyár pártszervezete. Az új gyár legfrissebb hajtása mindössze egy­hónapos múlttal. Az irodaház nagytermében 19 párttag tanácskozott az alakuló üzem mindennapi gondjairól, a pártszervezet előtt álló feladatok­ról. Az elnöklő Soczó Józsefné nyitotta meg a műszergyári párt- szervezet első taggyűlését. Javas­latára egyperces néma felállással adóztak a nemrég elhunyt Pal- miro Togliatti emlékének. Utána Gál István , vegyészmérnök, a pártszervezet titkára tartott be­számolót. — Valamennyien örülünk an­nak, hogy ha részlegesen is, de már megkezdődött a műszergyár­ban a termelőmunka. Kialakuló- bah van a leendő nagy kapaci­tással dolgozó gyár törzsgárdája. A jelenlegi üzemeltetés fokozott felelősségvállalást követel minden dolgozótól.' Nehéz körülmények között dolgozunk, nincsenek biz­tosítva a megfelelő munkafelté­telek. A párttagok legyenek szó­szólói annak, hogy a nehézségek, átmenetiek, idő kérdése és meg­oldódnak. A jelenlegi időszak tu­lajdonképpen a gépek bejáratásá­nak, ■ az egymás megismerésének időszaka. A pártszervezet munká­jában ezt igj’ekszünk kifejezésre juttatni, olyanképpen, hogy a kez­deti időszakban többször is ösz- szehívjuk a párttagságot, egy-eey fontosabb tennivaló megbeszélé­Kis létszámú sére. Sürgetően merül fel egy má­sik kérdés is, amely dolgozóinkat élénken foglalkoztatja. Ez pedig a téli üzemeltetés. Ismert vala­mennyiünk előtt, hogy a kazán még nem érkezett meg. Amennyi­ben ,nem lesz üzemképes a fűtő- berendezés, összébb fogunk hú­zódni, de a munka a mostohább körülmények között sem állhat meg teljesen. Hasznosítanunk kell az eddig leszállított üzemképes gépeket, másrészt foglalkoztat­nunk kell a szakmában jó ered­ménnyel tanuló és nemrég fel­szabadult fiatalokat Magyari László, a gyár igazga­tója volt az első taggyűlés, első felszólalója. A gazdasági felada­tokhoz kapcsolódva elmondta, hogy bár a termelés részleges, a gyár megkapta a termelési ter­vet. Ezt a tervet — folytatta — jórészt azokkal a dolgozókkal va­lósítjuk meg, akik tulajdonkép­pen most ismerkednek a géppel, a műszeriparral, s ez bonyolult feladatot jelent a gazdaságveze­tés számára. Amikor e posztra ál­lítottak bennünket, vállaltuk, hogy végrehajtjuk e nehéz fel­adatot. Az igazgató ezután az új in­tézkedésről beszélt: — A gépek gazdaságos kihasz­nálása miatt a hétfői nappal át­tértünk a kétműszakos üzemelte­tésre. Vidékről bejáró fiataljaink már szóvá is tették, hogy ez ne­hézséget jelent számukra. Az ilyen intézkedéseket az előre ter­vezett program szerint hajtjuk végre. Később — blzonj’os idő múltán — ahogy a gépek megér­keznek, áttérünk a háromműsza­kos üzemeltetésre. Bár valameny- nyiönk előtt ismert a közlekedés nehézsége, nem tehetünk olyan engedményeket, amelyek a ké­sőbbiek során károsan éreztetnék hatásukat. Arra kérjük a pártta­gokat, amikor a munkafegyelem megsértésével, vagy más problé­mával találkoznak, bátran mond­ják meg véleményüket. A gyár igazgatója után Kulcsár Gyula segédmunkás kért szót. Be­szédében, a beszámolóban is érin­tett társadalmi tulajdon védel­mével foglalkozott. Utána Benkó Mihály, a pártmegbizatásokról, s ezek nevelő hatásáról beszélt. A taggyűlésen megvitatták még a párt- szervezet munkatervét. Foglalkoz­tak a KISZ és a szakszervezet munkájával. Ezután a második napirendi pont megtárgyalására, új tagfelvételre került sor. A fia­tal pártszervezet alig egyhóna­pos működése után, új párttágot vett fel. Bakonyi Jánost, a tech­nológiai osztály vezetőjét, aki a kezdet kezdetétől vesz részt az előkészítő munkában. A taggj'űlés egyhangúan szavazott Bakonyi elvtárs tagfelvétele mellett. Pozsonyi Ignácné Személyes tapasztalatok a „meggyorsult” építkezésen AUGUSZTUS 39-1 cikkünkben azt írtuk, hogy meggyorsult Szek- szárdon a családiház-építés. A Szekszárdi Építőipari Ktsz elnö­ke, Telek István .információja nem a valóságos helyzetről adott képet, könnyen félreérthető. Sőt, mint a cikkben szereplő KISZ- családiházak építőközösségének el­nöke Daróczy László írja, súlj'os lemaradások vannak. A sokszori panasz csak ígéreteket eredmé­nyezett, nem a munka meggyor­sítását. Tegnap házátadásra hívtak ben­nünket az építőközösség vezetői, győződjünk meg a munkák állá­súról. Baka István építtető házát 15 deka rizsát, 10 deka kristály- cukrot, és 10 rielra szalonnát kér­nek. — Miért? — Az itíal, a kocsma. — Általános? — Nem, de gyakori. Előfor­dul, hogy a szalonna 12 deka, és két dekát le kell vágni belőle, mert nincs több pénz az asszony­nál. — Könyveket is árul? — Igen. — Augusztusban hány forintért vásároltak ebben a boltban köny­vet? — Három hónap alatt: június­ban, júliusban és augusztusban 535 forintért. A tanácselnök a kocsmárossal együtt azt mondja, hogy olyan ember nincs a faluban, aki mér­téktelenül fogyaszt. A forgalom ugyan rácáfol erre, de méginkább a boltvezetőnő. A kocsmáros min­denesetre elégedett és kedélyes emBer: neki jól megy a bolt. Vi­szont van asszony, aki két de­kával több szalonnát már nem tud megvásárolni. De hol vannak azok az emberek, akiknek fáj, hogy Mőcsény szívós kitartással mérgezi saját magát. Keresni, és találni kell ilyen embereket. Az ismeretterjesztők, a népművelők seregétől, a szociális ügyek inté­zőitől ez a legkevesebb, amit el lehet várni. Szekulity Péter vette bonckés alá a szigorú át­vevőbizottság. a házát átvették, rögzítették a hiányosságokat, por- munkára jegyezték elő ezeket. Ezután a ktsz építésvezetője Csap- tár József, Fehér, József házához hívta a bizottságot, hogy azt ‘ is átadják, de e házat nem vette át a bizottság. Lényegében ez történt tegnap- az átadási aktuson kívül, arról folytattunk beszélgetést, hogyan lehetne meggyorsítani az épí­tést? A vélemények eltérők, de egyben, megegyezők: dolgozni kell a KISZ-lakótelepen, ccak úgy ha­ladhat előre a munka. Semmi sem indokolja, hogy kéthónapos várakozás# után, ma kezdik csak meg a betongeren­dák felrakását — kölcsön daru­val, társadalmi munka segítségé­vel. Mert úgy határozott az épí­tőközösség vezetősége, hogy moz­gósítják tagjaikat, és szombaton, de ha kell vasárnap is kijönnek a betongerendákat felrakái, hogy munkaterülete legyen az iparo­soknak. Sajnos azonban tégla sincs az építkezésen, így a gerendák fel­rakása után még áll majd a mun­ka, mert a beton koszorút nem tudják elkészíteni. Ezután újabb probléma lesz, mert a tetőgeren­dákból is jelentős mennyiség hiányzik... És a legnagyobb hiány itt is a munkaerő. Tegnap mindössze ti­zenöt munkás dolgozott az elő- hegyi KÍSZ-lakótelepen. Tizenöt ember nem sokat tud tenni. Kü­lönösen akkor, ha semmilyen gép nem áll rendelkezésükre. Furcsa, hogy az építkezésen egyetlen épí­tőipari gép sincs. Ha volna gép, és anyag, akkor még mindig nagy gondot jelen­tene a munkáshiány. S ha mun­kás is volna, akkor meg a mun­kafegyelem, a munkamorál szo­rulna változtatásra. Nyolcezer fo­rintos termelési értéket kell egy átlag munkásnak teljesíteni ha­vonta. Ez nevetségesen kevés, hisz állami vállalatnál 10—11 ezer fo­rint körül mo-zog ez a szám... És ezen az építkezésen. Csapiár Jó­zsef véleménye szerint alig több mint háromezer forint a tényle­ges teljesítés.- Csodálkozunk ak­kor, hogy az építkezés lassan megy? MEHETNE GYORSABBAN is a munka. «Í£az az építtetők átlago­san mintegy húszezer forinttal több munkát Végeztetnek, mint az. épületek eredeti tervezett, költ­sége ezért is kér szerződésmó- ucsiíást a ktsz — hat hónappal azután, hogy a munkák nagy ré­szét már elvégezték. Két hónap múlva lejár a határidő. A kész­nek kell a pénz, mert már most is a sorbaállás fenyegető árnyéka van felette. Az építtetőknek kel­lene a lakás, mert mégiscsak azért építtetik nem éppen potom pénzért házaikat — mert nincs hol lakniok. Az OTP sürget, fe­li j-eget. Tollát mindenkinek ér­deke, hogy a munka meggyorsul­jon... Múlt vasárnap azt írtuk, — a ktsz elnökének tájékoztatója alapján — hogy meggyorsult a lakásépítés. Most azt mondjuk, hogy csak akkor gyorsulhat meg a munka ha mindenki összefog. !)'”n’f?erő, any.--*, gép kell -a csa­ládi házak mielőbbi felépítéséhez. Az építtet;k vállalják a segéd­munkát, vállalnak egész sor más jellegű munkát — tehát a mun­kaerő-probléma megoldódik. Az anyaghiányt-is meg lehet szüntet­ni. Az építkezéshez a csatári tég­lagyárból kellene a téglát szállí­tani, de ott nincs. A palánki gyár­ban több mint százezer -tégtn vár elszállításra, majd... Nem lehetne a diszpozíciót megváltoztatni? NÍI4C3 GÉP. Nem az építtető gondja, hogy kölcsön, vagy bér­be kérjen a megyében működő vállalatoktól, ktsz-ektől néhány napra gépeket... De akkor, ha már minden együtt lesz, az épít­kezésen is módosítani kell, az ütemezést kell megváltoztatni. Szalagrendszerűvé kell tenni a munkát. Csak így tudják kihasz­nálni a gépeket, csak így válik termelékennyé és gyorssá a mun­ka, és csak így. rövidülhet meg ez építési idő;.. M—t f""-lekből családi házat nem lehet építeni! — pálkovács -5

Next

/
Thumbnails
Contents