Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-05 / 208. szám
IsSSi mmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 208. szám. ARA: 50 FILLÉR Szombat, 1964. szeptember 5. Aláírták a szovjet— csehszlovák tárgyalásokról szóló közös közleményt Hruscsov pénteken Brnoba látogatott Prága (MTI). Csehszlovákiai látogatásának kilencedik napján, pénteken délelőtt az N. Sz. Hruscsov vezette szovjet párt- és kormányküldöttség Antonin Novotr nynak, a CSKP KB első titkárának, a köztársaság elnökének és más csehszlovák vezető személyiségeknek a társaságában Brnoba utazott, ahol megtekintette a kapuit szombatom megnyitó nemzetközi vásárt, ÍV. Sz. Hruscsov: A szovjet delegációt Bmo utcáin hatalmas tömeg köszöntötte. A szovjet vendégek és a kíséretükben lévő személyiségek a vásár megtekintése után visszatértek Prágába, ahol a délutáni órákban ünnepélyes keretek között aláírták a tárgyalásokról készült közös közleményt, este pedig M. V. Zimjanyin, a Szovjetunió prágai nagykövete adott fogadást a Hryscsov vezette küldöttség látogatása alkalmából, ÄZ SZKP-t senki sem térítheti le o helyes útról Prága (TASZSZ): A nyilatkozat aláírásakor mondott beszédében Hruscsov bevezetőül meleg szavakban emlékezett meg arról a rendkívül szívélyes, igazán testvéri fogadtatásról, amelyben a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjait Csehszlovákiában mindenfelől részesítették. Utalt arra, hogy minden kérdésben teljes az egyetértés és a nézetek egysége a két nép között; Elmondotta, hogy a két küldöttség a következő kérdéseket vitatta meg: a két párt és a két ország baráti kapcsolatainak további fejlesztése, a jelenlegi nemzetközi helyzet, a kommunista világmozgalom egységének megszilárdítása. Megelégedéssel állapította meg, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt következetesen harcol a proletárnemzetköziség elveinek győzelméért, nagymértékben hozzájárul a szocialista közösség és az egész kommunista világmozgalom egységének megerősítéséhez, A két ország továbbra is harcolni fog a békéért, a békés együttélés elveinek alkalmazásáért. — Ellenezzük azokat a módszereket, amelyeket a háború és a béke kérdésében a kínai szaka- dárok próbálnak reánk kényszeríteni — folytatta Hruscsov. — Olyan állításokig süllyedtek, hogy a termonukleáris háború nem is veszélyes, s hogy a világháborús romokon az emberek majd egy új civilizációt teremtenek. Ez a kalantjorság útja, amelynek alapja: nem hisznek a nép erőiben, a szocializmus erőiben. A marxistáknak, a leninistáknak harcra kell mozgósítaniuk a népeket az agresszív imperialista erők ellem A béke és a szocializmus erői képesek megvédeni a világbékét, megakadályozni a termonukleáris világháborút. Meggyőződésünk, hogy a szocializmus győzedelmeskedni fog a tőkés renddel folytatott békés, gazdasági versenyben. A szovjet kormányfő ezután rámutatott, hogy az imperialisták minden módon igyekeznek kiaknázni a kínai vezetők szakalódtak Délkelet-Ázsiában, fegyverrel törtek a Vietnami Demokratikus Köztársaságra, beavatkoznak Laosz bel ügyeibe, arra vall, hogy ellenfeleink igyekeznek kiaknázni a kínai sza- kadárok akciói által előidézett nehézségeket. Hruscsov szólt arról, hogy az elmúlt időszak értékeléséhez és az új feladatok kidolgozásához szükség van a marxista-leninista pártok nemzetközi értekezletére. A testvérpártok többsége megérti az értekezlet szükségességét, egyes pártok vezetői azonban eléggé furcsa módon foglalnak állást ebben az ügyben. — A Kínai Kommunista Párt vezetői hosszú ideig úgy tüntették fel önmagukat, mint akik kezdeményezik a kommunista és munkáspártok értekezletének mielőbbi összehívását. Most azonban, amikor a kínai vezetők megérezték, hogy a marxista—leninista pártok felismerték az ő szakadár elgondolásaikat és nagyhatalmi törekvéseiket, 180 fokos fordulatot hajtottak végre. — Egyre világosabbá válik, hogy a pekingi szakadárok szétzilálni igyekeznek a kommunista és munkásmozgalmat, nem csekély segítséget nyújtanak a nemzetközi imperializmusnak. Nem véletlen., hogy a burzsoá propaganda oly tevékenyen támogatja azoknak a rágalmazó irományoknak a terjesztését, amelyeket a szakadárok írnak össze az SZKP és a többi testvérpárt ellen. — Kinek használ ez? — kérdezte Hruscsov, majd rámutatott, hogy mindez csak a legszélsőségesebb amerikai katonai klikknek, a nyugat-németországi militarista, revansvágyó erőknek kedvez. Jellemzőnek nevezte, hogy Nyugat-Németországban be van tiltva a kommunista párt, a kommunistákat üldözik, és bebörtön- zik, a kínai rágalmazó irományokat pedig szívesen sokszorosítják és terjesztik. — Most. amikor már konkrét javaslatok megvitatása folyik az értekezlet összehívásáról, a kínai vezetők azt állítják, hogy a tanácskozás útja szakadékba vezet. — Miért változtattak taktikát? Azért, mert időt akarnak nyerni a kommunista világ,mozgalomban dárcselekményeit. Az, hogy az j végzendő szakadárakcióikra, meg amerikai imgerialisták aktivizá- akarják teremteni támaszpontjai. kát, amelyek felhasználásával aztán dezorganizálhatnék és befolyásuknak rendelhetnék alá a testvérpártokat. Most otthon suba alatt összehozzák a szakadár csoportok tanácskozását, minden erőfeszítésüket arra összpontosítják, hogy megrágalmazzák a Szovjetuniót, a többi szocialista országot, a testvérpártokat. — A testvérpártok egyes vezetői, akiket aggaszt a kínai vezetők által teremtett helyzet, kétségüket nyilvánítják afelől, hogy hasznos lenne-e a mai feltételek között a kommunista és munkáspártok értekezlete — folytatta Hruscsov.— Őszintén szeretnék megakadályozni a szakadást, és megtalálni az egység útját. Látják, hogy a kínai vezetők provokatív szakadár- tevékenységet űznek, de valahogy így gondolkoznak: a javasolt ér tekezlet nem vezet az egységre, mert nézeteltérések jöttek létre a kínai szakadárok, illetve marxista—leninista álláspontot képviselő testvérpártok között. Ezek az elvtársak azt javasolják, hogy egyelőre ne hívjuk össze az értekezletet, hanem végezzünk előzetes munkát, megkísérelve az összes pártok álláspontjának kö- zelebbhozását. — Szép óhajok ezek, de hogyan valósíthatók meg? Az álláspontok közelebbhozásához az keli. hogy találkozzunk, továbbá jóakaratra, a nézeteltérések áthidalásának igényére van szükség. De hiszen ismeretes, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői nem akarnak a nézeteltérések leküzdésének útjára lépni. A KKP és az SZKP kép. viselőinek találkozóin a kínai vezetők mindent megtettek a viszony kiélezésére. Nem akarták becsületes vitában tisztázni, miben állnak a valódi nézeteltérések, hanem durva szitkozódásba kezdtek. Az úgynevezett vita, amelyet a kínai vezetők a testvérpártokra kényszerítettek, egyáltalán nem vita. hanem szi tok-átok az SZKP ellen, a szovjet népek ellen, a többi testvérpárt ellen. Az is látnivaló, hogy a KKP vezetői régen áttették az ideológiai nézeteltéréseket a kínai—szovjet államközi kapcsolatok területére. A dolog odáig fajult, hogy a kínai vezetők már területi igényeket is támasztanak, s kis híján a Szovjetunió területének feldarabolását követelik. — A KKP vezetői valóságai bűvös kört akarnak teremteni, amikor a szakadás fenyegetésével zsarolják a testvérpártokat. Egyfelől mindenképpen szenvedélyeket szítanak, aknamunkát folytatnak a pártokban, szabotálják az értekezlet összehívását. Azt erő- sítgetik. hogy előkészítő munkára az álláspontok közeledésére van szükség mielőtt összeülhetne az értekezlet. Másfelől megtagadják a találkozókat a testvérpártokkal mindent megtesznek a kommunista világmozgalom belső helyzetének kiéleződéséért és a légkör megrontásáért. Ezzel azt akarják elérni, hogy a jövőben se ülhessenek össze a testvérpártok tanácskozásai. — Nyilvánvaló, hogy ilyen feltételek között az egyetlen ésszerű és helyes megoldás: (Folytatás a 2, oldalon^ fc._ Egy hete kezdték a saszla szőlő válogató-szedését a Szekszárdi Állami Gazdaság várdombi üzemegységében. Wild Erzsébet már a sok ezredik szőlőfürtöt vizsgálja, hogy csak ép gyümölcs kerüljön a ládába. Gyorsan telnek a ládák. A százharminc holdnyi területen serényi fürgén hajladozó asszonyokat, lányokat látni. A szedőnők ügyességét a mázsán is le lehet mérni. Néhány nap múlva már az osztrák és csehszlovák vásárlók is találkoznak a yardombi szőlővel. ,_'jk—
