Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-04 / 207. szám

1864. szeptember 4. TOLNA MFGYEI NÉPÚJSÁG 1 Megváltozik a térkép Mocsárból termőtalaj Hollandia területének legna­gyobb részét a tengertől ragad­ták el. Gátakat építettek, és a mélyebb fekvésű földeket foko­zatosan feltöltötték. Innen az ország másik neve is: Németal­föld. Azt viszont kevesen tud­ják, hogy Európában a vizektől elhódított területek szempontjá­ból hazánk közvetlenül Hollandia után következik. Az országunk­ban 4 millió holdnyi terület fek­szik mélyebben, mint a folyók árvízi szintje. Ezt a hatalmas te­rületet négyezer kilométer hosz- szúságú gátrendszer óvja az ár­vizektől. Az egyik ilyen jelleg­zetes, vizektől visszahódított tá­junk a dunántúli Sárköz. Valamikor a sík vidéken ka­nyargó Duna számtalan ágra sza­kadozva, szeszélyesen kacskarin­gózva vezetett végig az őserdők­kel, mocsarakkal teli síkságon. Az erdős, mocsaras, vidék biz­tos megélhetést nyújtott az ott lakó halászoknak, vadászoknak, pákászoknak. De a kanyargó folyó nemcsak védelmet nyújtott! A szétágazó, lapos mederben könnyen meg­akadtak a tavaszi olvadáskor meginduló jégtáblák, s az így keletkezett jégdugók fölött ri­asztó gyorsasággal emelkedett a víz, s csakhamar kitört a fal­vakra, földekre. Megyeszékhely a túlsó parton A reformkor nagy magyar vi­szi mérnökei előtt nyilvánvalóvá vált, hogy csak a Duna szabá­lyozásával, szeszélyes kanyarula­tainak átvágásával lehet az ára­dásoknak elejét venni. Beszédes József, a dunántúli vízrendezé­sek kiváló mérnökének vezeté­sével 1820—25 között végezték el a Duna Fadd és Baja közti szakaszának rendezését. A ka­nyarulatok legközelebbi pontjai kpzött „vezérárokkal” vágták át a szárazföldet. A kis árokban zú­duló víz aztán maga mosta ki széles medrét. A folyam addig 21 ezer ölnyi kanyargósát szün­tették meg úgy, hogy helyettük 3350 ölnyi mesterséges, új med­ret ástak. Ugyanakkor a parto­kon gátakat is emeltek, így 120 ezer holdnyi, „leginkább jobbágyi” földet mentesítettek a víztől. A kanyarokból mellékágak let­tek, medrük fokozatos feltöltése után pedig kiágazásaikat, torko­lataikat el is gátolták, így lett belőlük lassan-lassan egészen fel­töltődő holt-ág. Soknak helyét ma már csak a dúsabb, „vizes” növényzet — fűzek, nyárfák, sá­sok — árulja el, másokról meg csupán a dűlőnevek tanúskod­nak. Az erdőkből több maradt meg, így például a híres vadas rengeteg: Gemenc is. A folyószabályozás nagyot vál­toztatott a vidék életén. Egyes partmenti átkelőhelyek egyszeri­be mérföldekkel távolabb kerül­tek a Dunától, elvesztették fon­tosságukat. így járt például Fadd is. Más esetekben az átvágással addig a túlparthoz tartozó föl­dek kerültek át az innensőre, mert *áz új meder elválasztotta őket régi szárazföldjüktől. Ilyen például a Bogyiszló vidéke, vagy Várszegé is. Persze, a régi birto­kosok nem hagyták magukat, ra­gaszkodtak jogaikhoz. Szegény ottlakóknak nemegyszer nagy ke­rülővel kellett átkelni télvíz ide­jén a zajló Dunán, ha ügyes-ba­jos dolgaikat intézni akarták, — mert a járás', a megye székhe­lye az átvágással a másik part­ra került. A Duna után sor került a Sióra is. Először, — ugyancsak Beszé­des tervei szerint — 1826-ban el­készült az új Sárvíz-csatorna, majd 1854—55-ben a Sió alsó szakaszát egy átvágással megrö­vidítették. így a Sió és a Sió- agárdnál belefolyó Sárvíz 33 kilométerrel rövidebb úton, Szek- szárdtól egyenesen kelet felé foly­va juthatott a Dunába. Addig déli irányban, Öcsény, Decs, Sárpi­lis, Alsónyék, Bátaszék mellett kanyarogva és a földeket állan­dóan áradásokkal fenyegetve, Baja alatt ömlött a folyamba. A szabályozás térképátalakító munkája természetesen még nem ért véget. Terelik, kőgátak közé szorítják a vén folyót, még ma­gasabbra emelik a védgátakat, elrekesztik a felesleges mellék­ágak vizét, mint legutóbb a tol­nai Kutya-tanyánál. Azzal is rö­vidül a védendő töltés. S ez nem kis dolog, mert legutóbb, 1956-ban, azelőtt 1945-ben —igaz, a bajai híd vízbe robbantott roncsai miatt — szakította át a Duna jeges árja a gátakat, s el­öntötte Fadd, Tolna, Bogyiszló jelentős részét. * A következő ötéves tervben új munkába kezdenek a vízépítő mérnökök. A Sió dunai torko­latánál zsilipet emelnek. Ha ma­gas lesz is a Duna vize, a zsi­lip nem engedi vissza az árada­tot a Sióba, az nem fenyegetheti többé Szekszárdot, Tolnát, Bo­gyiszlói öcsényt. Alacsony dunai vízállásnál viszont a Sió vízét duzzasztja magasra a zsilip, az ..árvízkapu”. így — a hajózsi­lipen át — a Balatonról érkező, vagy oda tartó hajók vízállástól függetlenül is közlekedhetnek. Szűcs József Elektronikus agy helyett — pneumatikus agy Az elektromosságnak a legpa­rányibb mennyisége, egyetlen szikra is katasztrófát okozhat pél­dául a szén, a kőolaj, a gáz bon­tásával, lepárlásával, feldolgozá­sával foglalkozó üzemekben. Évek óta foglalkoztatja a szak­közvéleményt a gondolat, hogy ezeket az iparágakat a villamos szikra kikapcsolásával kellene automatizálni. A külföldi szakem­berek is érdeklődéssel fordultak a szovjet tudósok felé, akik egészen új auto'matavezérlési rendszert dolgoztak ki. Az új rendszer alap­ja a sűrített levegő, pneumatika, amelyet egészen a legutóbbi idő­kig világszerte elavult dolognak tartottak. A szovjet tudósok kidolgozták az ipari pneumoautomatika uni­verzális rendszerét, s ennek kere­tében másfél tucat szabványosí­tott részelemet készítettek, gyu- fásdoboztól — gyufaszálnagysá- gúig. ■ Ezek segítségével máris gyorsan épülnek a legbonyolul­tabb automatarendszerek. A pneumatikus automatave­zérlési rendszer látszatra csupán néhány alkotóelemből áll, ezek mindegyike szürkére festett gyu- fásdobozra emlékeztet. Valameny- nyinek olyan a szerkezete, hogy szüntelenül kapja a jelzéseket a helyszínről, például egy hőerőmű kazánjából. A jelzések alapján ez a bizonyos automata elem rögzíti az olyan fontos adatokat, mint az hogy mennyi a víz a kazánban, mennyi a gőz!, milyen a nyomás és a hőmérséklet, a fűtőanyag­felhasználás. Ugyanebbe a „gyufásdobozba” táp Jalták be a feladatot: a szer­kezet keresse ki azt a legkedve­zőbb munkarendet, amely mellett a kazán a legkisebb fűtőanyag­felhasználás mellett a legnagyobb mennyiségű gőzt tudja szolgáltat­ni. Amikor elkészül a szükséges megoldás, a „skatulya” a külön­böző csatornák hálózatán át ki­adja a vezérlési utasítást, de nem elektromos impulzussal, hanem szigorúan meghatározott sűrített levegő adagokkal. Ezek a sűrített levegő lökések hozzák működésbe az utasításokat végrehajtó szerke­zeteket, amelyek gyakran közön­séges reteszek vagy csapóablakok, amelyek pillanatnyi eltávolításá­val szabályozni lehet például azt, hogy mennyi levegő jusson a ka­zán tűzterébe. Nagyjából hasonló elvek alap­ján irányítja a „pneumatikus agy” a vegyi folyamatokat is. Kézen­fekvő, hogy az új módszerrel olyan termelési folyamatokat is automatizálni lehet most már, amelyek gépesítésére korábban szinte nem is gondoltak.' A pneumatikus agy a Szovjet­unióban és külföldön egyre job­ban terjed. Eddig már nyolc nyu­gati tőkés ország elismerte a Szovjetunió elsőbbségét, s olyan műszakilag fejlett országok pe­dig, mint Franciaország és Olasz­ország, a szovjet szervektől kér­tek engedélyt a szabadalmazott módszer hazai alkalmazására. B. Glebov Nemzetközi randevú Nemzetközi rande­vú a gyárban, még­hozzá az ország talán legfiatalabb üzemé­ben, a Szekszárdi Mé­rőműszergyárban. Mindössze néhány hete kezdte meg a termelést, tulajdon­képpen még nincs is teljesen kész, mert egyik-másik üzem­részben még a szere­lőké a szó. Hogy mi ez a nemzetközi ran­devú? Az egyik te­remben cseh eszter­gagép, a másikban nyugatnémet fúrógép fogadja a látogatót. A légkondicionáló be­rendezést NDK-válla- lat szállította, azután szovjet gyártmányú géppel találkozik a látogató, majd oszt­rák következik, de nem hiányzik a len­gyel és a francia sem. ,,Most pedig angol gé­peket várunk" — vi­lágosít fel Gát István vegyészmérnök, üzemvezető — Ang­liából kapjuk a gal­vanizáló üzemrész legfontosa' b tartozé­kait." F.z n, e egeiz Európa népviselten magát jz üzemben, amely nem <‘sak az ország : jai'c legfiata­labb gyurc, hanem az egyik lej.« •■ en ebb is. — Mi, magyarok építettük, illetve épít­jük a gyára'. — teszi hozzá Seln.e •zi Sán­dor főmérnök — mi készítettük a felsze­relés nagy részét és a gépek működéséhez mi adjuk a munkás­kezet, a munkásszí­ve;. Nem árt körülnéz­ni az üzemben, hogy milyen s rz a mun­káskéz és munkás- szív. Mindeneke löt’ fia­tal. A gytrbi a fog­lalkoztatottak átlag- életkora mindössze 25 év, kizárólag a veze­tőgárda tartoziK a kö­zépkorosztályhoz. A szakmunkásokat a gyár épülésével egy- időben képezték ki. s itt kezdik önálló munltás-pályaf utasu­kat. Az új gépek mel­lett ifjú emberek! — Mindenki azzal a tudattal jött ide — bizonygatja Soczó Jó- zsefné, a személyze­tis —, hogy kétszeres felelősség hárul rá. Egyrészt azért, mert rá kell szolgálni a fiataloknak ajjott bi­zalomra, más, észt pe­dig azért, mert nekik kell majd megalapoz- niok a gyár hírnevét. Ahogyan . o gyár megteremtésében egész Európa képvi­selteti magát, ugyan­úgy termékei is eljut­nak majd egész Eu­rópába, sőt, azon túl­ra is, a különféle gé­pek, berendezések al­katrészeként. - Nilícs messze az az idő, amikor ha az ország­ból külföldre kül­dünk egy gépet, ab­ban' feltétlenül lesz olyan alkatrész is. amely a Szekszárdi Mérömiíszergyárban készült. Sőt, a KGST- kooperáció keretében csak szélesedik ez a skála. Közben megkezdő­dött a külföldiek bú­csújárása a gyárban: a minap például bol­gár turisták járták végig munkatermeit, irodáit, szociális he­lyiségeit, és csodálták meg a korszerű léte­sítményt. KeVemes emlékeket vittek in­nen. a gyártmányok pedig majd e nem­zetközi randevú foly­tatását. jelent:i­BODA FERENC ... Apróhirdetések... Az apróhirdetés díja szavanként hétköznap 1.— Ft. vasárnajT s ünnepnap 2.— Ft. Az első és minden további vastagon sze­tt dett szó két szónak számít. Trabant 5COas, pezsgő­színű Limousine, szinkro­nos, keveset futott, új­szerű eladó. Sz.kszárd, B. Balogh 47. (32) Szekszórd, Rózsa 26. alatt szoba, konyha, nyári-: konyhás ház bökő tó - hetően eladó. (33) Rakodó és udvari mun­kásokat azonnali belépés­re felvesz a MÉH szek­szárdi telepe. Keresünk a B. Balogh utcában azon­nali megnyitásra jutalékos felvásárlót és telepet. . Je­lentkezni lehet a MÉH Bogyiszlói úti telepén. (1) A Pincehelyi Vegyes Ktsz azonnali felvétellel keres iá képességű órás szak­embert. (10) Két szobás, konyhás la­kást cserélnék Szekszórd belterületén, költségmegté­rítéssel. Cím: Szekszárdi Hirdetőben. (lő) Gyűjtsünk csipkebogyót jövedelmező! Az egyöntetű, üdepiros színű, keménytapintású, egészsé­ges, nyers csipkebogyót kg-ként 2,— Ft-ért, a csörgő szárazra megszárított, egyöntetű bordószínű fénylő felületű csipkebogyót 5,— Ft-ért vásárolják a földmű­ves jzövetkezelek. Felvilágosítást ad: MÉSZÖV Mezőgazdasági Osztálya, Szekszárd, Wossinszky Mór u. 10. és HERBARIA Budapest! V. Arany János u. 29, (i4j) Az 5. ÉPFU Szekszárdi Ki- rendeltsége érettségizett munkaerőt I keres forgalmi szolgálat el­látására. Jelentkezés: Szek­szárd, Keselyüsi út 6. szám. (20) •• • A pneumatikus agy feltalálói közül ketlen: A. I'al és T, Jefrenova. Mindketten Lenin-díjasok. imumuviifimaiiot HIRDESSEN A TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁGBAN! s Az Ercsi Cukorgyár férfi segéd­munkásokat keres szeptember 4-i belépéssel. Felvétel szeptember 1-től. Munkásszállást biztosítunk. w (U)

Next

/
Thumbnails
Contents