Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-04 / 207. szám

u 19CSÍ. szeplemlter 4. TOLNA MEGYEI VEPCJSAG Látogatás a TUka-furtUtedtv&iMU&d&att Június elején beszámoltunk ar­ról hogy Csongrád és Szekszárd tesvérvárossá fogadták egymást. A tavasz végén az alföldi város vezetői Szekszárdra látogattak, ahol jól érezték magukat. A köl­csönös vélemény az volt: igen hasznosak az ilyen tapasztalat- cserék, tekintve, hogy a mond­hatni hasonló nagyságú két város­nak hasonlóak a fejlesztési, iparo­sítási távlatai és problémái, föld­rajzi fekvésük különbözőségei el­lenére is. A csongrádiak meghívására most a szekszárdi megyei, járási és városi párt, tanácsi és Hazafias Népfront-bizottsági vezetők vi­szonozták a látogatást a Tisza- parti testvérvárosban. Ennek je­lentőségét az is emelte, hogy a csongrádi tapasztalatcserén részt vett Szabópál Antal elvtárs, a Tolna megyei Tanács vb-elnöke, sőt az első napon ott volt Török László elvtárs, a Csongrád me­gyei Tanács vb-elnöke is. A szek­szárdi küldöttség tagjai hazatértük után nyilatkoztak a sajtónak. El­mondták, hogy dr. Varga József, a Csongrádi városi Tanács vb- elnöke és a helyi párt, tanácsi és népfrontvezetők: Góg Mihály, a városi pártbizottság titkára, Kel­ler János másodtitkár, Zsiga Pál vb-elnökhelyettes, Sztankovics István, a városi tanács vb-titká- ra, Lovass István, a Hazafias Népfrontbizottság elnöke, dr. Tarr Zoltán, a népfront titkára, dr. Aranyi Sándor népfrontelnök­helyettes és Mester János, a me­gyei népfrontbizottság tagja igen szívélyes fogadtatásban részesítet­ték őket. — Dr. Varga József tanácsel­nök részletesen tájékoztatott ben­nünket Csongrád városfejlesztésé­nek eredményeiről, s azok okai­ról — közölték a szekszárdi ve­zetők, majd így folytatták: — Arról győződtünk meg, hogy a csongrádi szép eredmények a párt irányításával és a Hazafias Nép­frontbizottság széles körű támoga­tásával születtek meg. A népfront segítsége főleg a társadalmi mun­ka szervezésében mutatkozott meg. Elénk tárult az. hogy milyen szói os a tanács és a népfrontbi­zottsági tagok együttműködése, s amit tapasztaltunk, messzemenő­en aláhúzta a városi tanács elnö­kének tájékoztatóját. — így például Csongrádon az idei társadalmi munka évi terve 560 ezer forint értékű, ezt már eddig elérték, s lényegében jóval túlteljesítik az év végéig. Többek között a parkosításban sokat se­gített a lakosság. A csongrádiak összefogása városukért — Nagyon tetszettek Csongrád fásitott és virágágyás, széles ut­cái, terei. Még a mellékutcák is kellemes benyomást tesznek az idegenre, mindenfelé sok a virág, a zöldelő pázsit. A főtérnek külö­nös varázst ad nemcsak nagy mérete, hanem az épületek har­móniája is: a tanácsháza, a gim­názium, az új bérházak, és az > egyszerű, de finom vonalú szovjet hősi emlékmű. — A társadalmi összefogás szép példája a városi sportpálya, amely az ország egyik legszebb sporttelepe; fedett lelátót építet­tek a Tisza töltésébe, csak az anyagokat vásárolták ötvenezer forintért, s az egészet társadalmi munkában építették, gyönyörű nyárfasorral ültették körül. A festői, de korábban elhanyagolt Tisza-parton pompás fürdőt és uszodát is létrehoztak, ugyancsak jelentős társadalmi erőfeszítéssel.1 — Hogyan vált ez lehetővé, a Szekszárdnál alig nagyobb Csong­rádon ? — A siker titka: a párt a Ha­zafias Népfront segítségével meg­mozgatta a dolgozók minden ré­tegét, köztük az értelmiséget is. így például az orvosok is példá­san tevékenykednek a közéletben a Hazafias Népfrontbizottságban, mint dr. Aranyi Sándor, a szü­lőotthon vezetője, és dr. Mester János, aki végigkísérte küldöttsé­günket is tanulmányútján. Bútorgyár a fátlan Alföldön — Mint említettük, a csongrá­diaknak is kb. ugyanazok a város- fejlesztési gondjai, mint nekünk, a lakosság erősen igényeli az ipa­rosítást. — Miként próbálják eet megol­dani? — Ebbe pillantottunk be láto­gatásunk első napján a Tisza Bú­torgyárban. hazánk harmadik leg­nagyobb bútoripari vállalatánál. Ez a már európai hírű üzem cso­dálatos életerővel fejlődik, amint azt láthattuk Dómján Gyulának, a gyár igazgatójának lelkes be­mutatásában. — Bútorgyár az Alföldön, ahol kevés a fa? — csodálkoztunk. De megtaláltuk a magyarázatát: va­súti vagonokból éppen előttünk rakták ki serény munkások a Mo­hácsi Farostlemezgyárból érkezett lemezeket. Megtudtuk hogy az exportra készülő konyhabútorok­nál még használnak búrkolásra osztrák műanyaglemezt, de Mo­hácson már ezt is megkezdték gyártani, s pótolják az import­anyagot. — Figyelemre méltó, hogy itt is mennyi mindent építettek saját erőből és társadalmi munkával. Kívülről ugyan egyszerűnek lát­szik az üzemi épület, mert régi téglagyárat alakítottak át szerelő- csarnoknak. Dal és füttyszó a munkapadnál — Belül azonban egészen más kép fogad: neonfényes világítás, a szemet nyugtató színű falak, s daloló munkások. Jártunk fütty­szótól hangos teremben is. A kel­lemes környezetben nem csoda, hogy jókedvűen dolgoznak a mun­kások. köztük sok nő. Megkapó látvány volt, hogy milyen szapo­rán, gyorsan készítették az álom­szép export-konyhabútorokat a de­rűs arcú munkások. Örömmel szemléltük azokat a darabokat is, amelyeket a szekszárdi bútorüz­letben is árusítanak. — Itt lesz az új műhelycsarnok! — mutatta az igazgató. — A har­madik ötéves tervben egy mo­dern új gyárat építünk — közöl­te büszkén. Bontják az ócska épü­leteket, amelyek anyagát felhasz­nálják majd. — Jelenleg 370 embernek nyújt megélhetést a bútorgyár. Sok konyhabútort készítenek kivitelre is. legutóbb harmincezret rendel­tek tőlük. Harminckilencmillió forint az évi exporttervük. Na­gyon szép bútorokat remekelnek, mágnes-zárás modern konyhabú­tort is gyártanak már. Nyugati képesmagazinokban gyakran lát­ni megcsodált berendezésű kony­hákat, amelyek bútorairól kiderül, hogy a csongrádiak készítették. — A gyár dolgozói közül két­százötvenen továbbtanulnak kü­lönböző fokon. A munkásból lett igazgató elöljár ebben, most egye­temen tanulja szakmáját, tudo­mányos szinten. Neki mindene a gyár, amelyben azonban legfőbb értéknek az embert tartja. Érthe­tő, hogy a munkásoknak nagyon jó a hangulata, bárkit megszó­lítottunk. szívesen beszélt munká­járól. életéről. — Á jókedvű, szorgalmas mun­kások gyárában, ebben a vidító légkörben eszünkbe jutottak a szekszárdi üzemek, a Bőrdíszmű és a most beinduló Mérőmyszer- gyár ugyanilyen szívesen dolgozó munkásai. Arra gondoltunk, hogy milyen helyes a pártnak és a kormánynak az a politikája, hogy vidékre telepít és oda épít gyárakat. A vidéki munkaerő szí­vesen áramlik a terjeszkedő gyá­rakba. Magával viszi munkaszere­tetét, lendületét, ha megtalálja számítását és emberi megbecsü­lését. Örömmel láttuk mindkét városban a nagy munkakedvet. —‘ Délután megfürödtünk a Tisza kitűnő, homokos strandján. Közben megnéztük azokat a tet­szetős hétvégi pihenőházakat ame­lyeket a Fűtőberendezések Gyárá­nak dolgozói társadalmi erővel építettek. Ennek hatására gomba módra szaporodik a színes víkend- házak sora a valamikor csak dud- vát termő parton. Ballabás László Á kiállításon láttuk A mezőgazdasági kilállításon az állattenyésztési bemutatók mel­lett legtöbb látogatója a gépeknek akad. Néznivalóban nincs hiány: Magyarország 248 mezőgazdasági géppel vesz részt a kiállításon, de szerepelnek a bemutatón Bulgária, Csehszlovákia. Lengyelország. NDK, Románia és a Szovjetunió legjobban bevált mezőgazdasági erő- és munkagépei összesen 438 különféle géppel ismerkedhetnék meg a vásár látogatói. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár többek kősóit ff* új, nagyteljesítményű csávázógép pel seerepel a kiáMtásou. A gép tbc óra alatt száz Uxma Mm esáwáeását Wipes idptgfi A szocialista országok sok új, nálunk is kasonáibaió gépet mutat­tak be a vásáron. Képünkön a KHZ—3 elnevezésű, nagyteljesít­ményű lengyel kombájnt mutatjuk be. A gép méretei kisebbek, mint az eddigi arató-csépi« gépeké. — kájé — „Köyvkölcsönzés csak délután lesz. de lessék csak nyugodtan bemenni a könyvtárszobába, a könyvtárosunk minden reggel kilenc órakor már bent van" — kaptam az útbaigazítást a decsi községi tanács folyosó­ján. A könyvtárost. Erdei Já­nost valóban bent találtam. Előtte kijegyzetelt könyvek, fü­zetek feküdtek, ezek fölé ha­jolt figyelő arccal. Az egyik könyv címlapján ez állt: Lé­lektan. — Vizsgára készülök — áll fel a könyvek mögül. — Ha­marosan Szombathelyre kell utaznom, ott végzem ugyanis levelezőként a népművelési fő­iskolát. Erdei János fiatal ember, alig múlt húszéves. Nem sok­kal az érettségi után került ide, a decsi községi könyvtár élére és ugyancsak nem sokkal utána jelentkezett a főiskolára. Napi munkája mellett készül egy magasabb végzettség meg­szerzésére. Az egyetlen szobát, ami a község könyvtárát jelenti, a három fal mellett magasan könyvespolcok futják körül. Az asztalon is különböző kötetek, fo'yóira ok hívják fel magukra a figyelmet. A kiteregetett sta­tisztikákból gyorsan megálló- pí ható. hogy Decsen 591. tehál csaknem haiszáz rendszeres ol­vasója van a könyviárnak és az cA „kinőtt” könyotári%an... Kölcsönzés és lélektan — Félezer olvasó, plusz kültelek olvasóknak pontosan 5137 kö­tet áll rendelkezésükre. A falon a község térképe lóg. Gr;-fit sa- tírozások jelzik azokat a háza­kat, ahol már van olvasója a könyvtárnak, és világosan mu­tatják azokat a pontokat is, ahonnan még be kell vonni az embereket a könyvtár olvasói közé. Ezen a térképen nincs rajta az a négy kültelki terület, ahová szintén eljutnak a köny­vek. Erdei János és a fürgén mozgó művelődési autó segít­ségével. Bogra-puszta, Alföld­szállás. Gyöngyösoldal, Decs- Szölőhegy ugyancsak innen kapja az olvasnivalót, és ami a legörvendetesebb. napról napra több olvasnivalót, az egyre nagyobb érdek'ödés alap­ján. Bepillantunk a „kívánság- könyvbe” is. azaz az előjegy­zési füzetbe. Itt azok a könyv­címek és szerzők sorakoz'ieik amelyeket leginkább sz-ren- nek elolvasni a decsiek. Né­hány előjegyzési füzet tartal­mát ismerve azt vártam, hogy Jókai regényei lesznek a leg­keresettebbek. amely meglehe­tősen általános a kisebb könyv­tárakban. Az előjegyzés azon­ban a kortársi irodalom és fő­képp a magyar szerzők irá­nyába billentette a mérlegel. Legtöbben Szilvást Lajos: És mégis őrize’lenül. vala mint Berkest András: Játék a tisz­tességgel című regényét kere­sik. Darvas József Részeg eső­je épp úgy ott szerepel a kí­vánságlistán. mint Jevtusenko: Rakéták és szekerek című ver­seskötete, vagy mint Irving Shaw nagysikerű háborús re­génye. az Oroszlánkölykök. Ne­héz lenne általános képet adni a decsi olvasók érdeklődéséről, hiszen a felsoroltak mellett Móricz Zsigmondi. Mikszáth Kálmán, Szabó Magda és Szabó Pál. Roger Martin du Gard neve es könyveinek címe is ott található. A bejegyzők pe­riig a legkülönbözőbb emberek. i n'alkozá szeri:, t épp úgy m ni az érdeklődés teksniete- beh. Erdei János még kiegészíti ezt a képet — ebből kiderül' hogy Jókait is szívesen olvas­sák a decsiek — és büszkélked­ve mutatja új szerzeményeiig. A szerzemények az igen kefe* sett és ugyanakkor féltve fél­tett reprodukc ó-gyűjtemér.yek. Jóleső érzés felsorolni, csupán­csak a címeket is, hogy eze­kért itt fokozott érdeklődés nyilvánul meg: Drezda. Louvre, Ermitázs, Tretyakov képtárak kincseit közvetítik ezeket a. vaskos repró-gyűjtemények. A polcok zsúfoltak, néhány könyvet már úgy kell beprésel, ni a szorosan sorakozó kötetek, fölé. pedig a könyvek jelentős része most is kint van az otr vasóknál. A decsi könyvtár ki­nőtte a régi helységet. Terv van arra. hogy tagasabb hely­re költözik innen a községi ta­nács sarokszobájából a párt- ház szomszédságába. A fejlő­désnek hogu a közs-g érkftrért még több olvasót jelző satírő- zott folt legyen, ez bizony az egyik feltétele, Y. M. tv íi I

Next

/
Thumbnails
Contents