Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-22 / 222. szám

1964. szeptember 22. tOLNÄ SIEGVEÍ KEPÜJSÄG 5 ^Oárszeq áimíitkhaii Nem hiszek a fülemnek, meg­kérdezem még egyszer: — Két vaságy az egész beren­dezés? — Igen. — Évek óta? — Igen, évek óta. Nincs tehát semmi félreértés, de vallani róla mégis nagyon nehéz. Hiába, meg kell tenni, még akkor is, ha lesznek, akik majd csámcsognak, és igazolva látják a kizsákmányolok egyik tételét, ami szerint a szegény­ségnek, a könnyelműség, a fe­lelőtlenség és az élni nem tu­dás az oka. E tétel hamis, mert ezek az emberek, akikről itt szó lesz, a testet és lelket meg­nyomorító cselédsors keresztjét cipelik még mindig. Könnyel­műek, mert nemzedékeken ke­resztül megszokták a máról hol­napra élést, nem tanulhatták meg a beosztást, mert soha nem volt mit beosztani, s most, amikor már lenne, nem tudják miképp csinálják. A kultúráló- dásra, a művelődésre még igé­nyük nem lehetett, a pusztákon éltek, ott élnek ma is. Társadal­milag már rég nem, de szelle­mileg közülük sokan még min­dig cselédek. Vékonyka réteg, néhány család csupán, számu­kat pontosan felmérni sem le­het, de akárhányan is vannak, beszélni kell róluk, foglalkozni kell velük. Életkörülményeik rosszak. A családtervezést és egyáltalán az ehhez tartozó fogalmakat nem ismerik. Elmaradottságuk a lelki és a szellemi tunyaság az álla­mi gazdaságokban sok kárt okoz. Családvédelmi szempont­ból helyzetük lehangoló, a ter­melésben teljes értékűnek nem nevezhetők, erkölcsi világképük torz és így tovább. S ha talán túl sötétnek látszik a kép, ak­kor ez attól van, hogy jobban ráirányuljon a figyelem egy olyan életterületre, amely elég ismeretlen, és amely több jó­szándékú, hasznos beavatkozást érdemel minden létező tömeg- és társadalmi szervezet részéről. Ez az írás tehát nem cseme­ge akan lenni, még kevésbé tu­dálékos felfedezés, vagy pesszi­mista vészharangkongatás, csu­pán olyan tényközlés, amely a mi ügyünk, a mi dolgunk és rajta változtatni a mi felada­tunk. A Gerjeni Állami Gazda­ság ilyen természetű helyzetét vettük szemügyre, s nyomban ide kívánkozik, az ottani veze­tőket, elsősorban az igazgatót foglalkoztatja legjobban a szel­lemi cselédsorban élők helyze­te. Jól és pontosan látják a ba­jokat, amennyire elfoglaltságuk engedi, foglalkoznak is ezzel. Jelenleg azonban még a mun­ka frontján a kötelességtudásra, a társadalmi tulajdon megbe­csülésére való nevelés leggya­Képesített könyvelőt legalább 5 éves gyakorlattal belső ellenőri munkakörbe azonnali belépéssel felvesz a Szabó Ktsz, Szekszárd, Arany János utca 23. sz. (141) koribb eszköze a fegyelmi. Az irodaépület folyosóján három fegyelmi határozat szövege ol­vasható a faliújság-táblán. Dör­gedelmes fenyegetések, szank­ciók vannak a szövegben kilá­tásba helyezve, ha a fegyelmi vétség megismétlődik. Ki tudja használ-e ez a hang? Ám, ezt a fenyegető hangot talán abból a meggondolásból alkalmazzák, hogy hátha hatásosabb, mint a szép szó, amely, eddig még keveset használt. Érdesebbek, kérgesebbek a lelkek. Kimon­dottan kirívó esetek: a gazdaság hajógépésze erkölcsileg teljesen érzéketlen ember. Amikor eszé­be jut valami, napokig tájára se megy a munkának. Amikor be­iszik, kötekedő. Legutóbb a Duna másik partján volt neki valami verekedése egy idős em­berrel. Emiatt jelenleg is folyik vele szemben az eljárás, önkén­tes rendőr volt, de onnét eltá­volították, éppen a viselkedése és a magatartása miatt. Sok ilyen munkás verődött a Gerje­ni Állami Gazdaságba. Korábbi munkahelyeikről kirúgták őket és a gazdaságban találtak me­nedéket. Rengeteg velük a ve- sződség. Van közöttük, aki eb­ben az évben már háromszor kártyázta el az egész havi fi­zetését az utolsó fillérig. Utána nem csoda, ha rákényszerül a lopásra. Egy másik eset: Az egyik takarmányos ellopott öt zsák cementet. Amikor elbocsá­tották, még ő méltatlankodott. Nem tetetésből, őszintén, mert erkölcsi alapállása olyan, hogy képtelen megítélni cselekedetét. Elsősorban tehát a lump ele­mekkel szemben kell igen kí­méletlenül fellépni a gazdaság vezetőinek, mert ezek az elma­radott volt cselédek között va­lósággal bacilusgazdái a felelőt­lenségnek és a züllöttségnek. A gazdaság igazgatója egy al­kalommal Várszegen, az egyik majorban összehívta a férfiakat és az asszonyokat. Várszeg ugyanis a legkritikusabb pont, ott a legtöbb könnyelmű, sem­mivel nem törődő, iszákos em­ber. Az igazgató a családdal szembeni kötelező felelősségről, a pénzpocsékolás káros voltá­ról beszélt. Szavait elszomorító értetlenséggel úgy forgatták ki, hogy többen felszólaltak és úgy beszéltek, mintha az igazgató sajnálná tőlük az egy korsó sört. „Nekünk is jólesik talán. Nem itt kell kereskedni, többet kell fizetni” — ilyeneket mond­tak. Lehangoló a sötétség és a csökönyös mellébeszélés. Ilyen helyzetben hajlamos rá az em­ber, hogy legyintsen, és kije­lentse: csináljatok amit akar­tok, mert nem lehet, nem sza­bad, sokszori próbálkozásra a jégnek egyszer csak meg kell törnie. Ez a véleménye az igaz­gatónak is, aki óva intett min­den túlzástól. Sok a gyerek. Mégis néme­lyik ember a legnagyobb lelki­nyugalommal képes esténként száz forintokat ereszteni le a torkán. A szellemi cselédsors szánalmas, maradványa az ala­mizsnakérés. Megtörtént, hogy egy ember könyörgő hangú le­velet írt a MEDOSZ megyetit­kárának a sok gyerekre való hi­vatkozással, anyagi támogatást kunyerált. Ez az ember tavaly 19 ezer forintot keresett. Nem lenne szüksége alamizsnára, de fizetése nagy részét megissza, és annyira szolgaiélek még min­A csőszerelő dig, hogy az embernek össze­szorul a torka. Más szellemi szinten talán furcsán hangzana a gazdaság vezetőinek a javas­lata, hogy a mértéktelen^ italo­zás leküzdésére Várszegen csuk ­ják be a kocsmát, de ez az első és a legkézenfekvőbb megoldás addig, míg nem alakul ki egy megfelelő, általános szellemi szint. Tehát ez lenne a második tennivaló, a megfelelő szellemi szint megteremtése. És ezt na­gyon lent, az ábc-nél kellene kezdeni, mert a volt cselédek egy része a -gazdaság vagyonát ma is úgy kezeli, mint vala­mikor az uraság javait, a mun­kát elkerülendő és kényszerű rossznak tartják, a tanulást fá­rasztó és kegyetlen büntetésnek. E témákról kellene és lehetne előadásokat tartani nekik, az is­kolán kívüli népművelés ke­retében. De ehhez először az kell, hogy létezésüket az arra hivatott szervek tudomásul ve­gyék. A gazdaság közigazgatásilag több községhez tartozik, de ilyen szempontból nem tartozik jóformán sehova, ötszázhar­minc dolgozója van. Hangsú­lyoznám persze, hogy nem a többségről, egy vékony rétegről van szó. Sok és számottevő ott a kiváló, szorgalmas ember. A gazdaság igazgatója nagyszerű munkasikerekről is be tud szá­molni. Néhány nap múlva ép­pen a silózóbrigád tagjait ju­talmazzák, mert páratlanul szép munkát végeztek. Az is a tel­jességhez tartozik, hogy a je­lenlegit megelőző gazdaságve­zetés miatt Gtrjen eléggé szél­sőséges eset. Az is a tények közé tartozik, hogy a szellemi cselédsorban élő emberek több­sége változni akar. Volt rá pél­da, hogy odaadták a fizetést az igazgatónak, azzal a kéréssel, hogy vigyázzon a forintokra. Most a kukoricatörés idején több asszony bejelentette, megy és dolgozik. Ez már nagy szó, és a változni akarás ösztönös igényét mutatja. De mindez még kevés az „üdvösséghez”. Főleg, ha azzal találkozik az ember nap mint nap, mint ami vei a gazdaság vezetői talál­koznak. R. I. lopott, becsukták, otthon maradt négy gyerek, és a szülés előtt álló asszony. Nehéz szavakat találni a család erkölcsi, anyagi és morális hely­zetére. De nem ez az egyedüli család. Hogy az ilyen helyzet ne sokasodjék, hanem megszűnjék, ahhoz megint csak a megfelelő szellemi szint szükséges. Egy sok-sok nemzedéken át testileg is, szellemileg is meg­nyomorított réteg nevében ez az írás nem jajgatás, de kiáltás szeretne lenni. Szekulity Péter Jutalomüdülés a legjobb téglagyári brigádoknak A téglagyártó iparban a dolgo­zók nem nyáron, a fő szezonban veszik ki szabadságukat, hanem az őszi hónapokban. Évtizedes hagyomány már, hogy ilyenkor, ősz elején, a téglagyártási sze­zon befejeztével csoportosan mennek üdülni a gyárak mun­kásai Az idén először, a legjobb tég­lagyári munkabrigádokat juta­lomüdülésre küldik, a szakszer­vezet költségén. A Tolna megyé­ben működő kilenc téglaipari üzem munkásai között egész éven át folyt a verseny, melyik brigád nyeri majd el a beutalót... A szakszervezet megyei bizottsá­gán már előkészítették a sopro- ni Löverekbe szóló hat. és a gá­lya tetői, 12 fő részére szóló be­utalót. A lerakó- és nyerstéglagyártó brigádok között most még nem lehet eldönteni, hogy ki kapja a jutalomüdülést. Kiváló termelési eredménnyel pályázik a beutaló­ra a paksi téglagyár tizenkét ta­gú nyersgyártó brigádja. Nagy a vetélkedés a lerakók között is. A hattagú brigádok versenyében egyforma esélye van pillanatnyi­lag a kölesdi és a palánki tégla­gyár brigádjának a kéthetes üdü­lésre. Négyéves munkáját értékelte a dunaföldvári kendergyár KISZ-szervezete Baranya megyei Építőipari Vállalat felvételre keres pécsi munkahelyre kőműveseket, férfi és női segédmunkásokat kubikosokat és vizsgázott kazánfűtőket. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán Pécs, Rákóczi út 56. (161) A kendergyár KlSZ-alapszerve- zete 1957-től íródó története so­rán újabb nagy eseményhez ér­kezett. Az elmúlt héten tartotta meg ünnepélyes keretek között a vezetőség- és 'küldöttválasztó tag­gyűlését. A teremben gyülekező kiszesek hangulatán érződött, hogy ez amolyan „zárszámadó közgyű­lés” lesz. ahol terítékre kerül a KISZ I. ^kongresszusa óta az alapszervezetben végzett munka. Ilyen, vagy olyan formában min­őin KISZ-tag érdekelt volt tehát. Ez is magyarázza, hogy a szokott­nál nagyobb létszámban jöttek össze a fiatalok, a tagság kilenc­ven százaléka jelen volt a tag­gyűlésen. Bővült a jelenlévők száma a járási KISZ-bizottság munkatársával, a gyár és a köz­ség vezetőivel. A KISZ-titkár beszámolója ala­pos. elemző, bíráló és előre­mutató volt. Az ISZM tükrében értékelte az elért eredményeket. Kiemelte, hogy az elért eredmé­nyek mellett kívánni valót hagy maga után a szocialista brigádok szervezése és működése. A taka­rékossági mozgalomban kiváló eredmények születtek, különösen a rostüzem fiataljai között, akik gondos, szakszerű munkával, a technológia betartásával jelentő­sen emelték az össz-rosthozamot. A tanulásban a még meglévő hiá­nyosságok mellett is igyekezett a KISZ-szervezet valóra váltani a KISZ I. kongresszusának azon felhívását, hogy a második öt­éves terv ideje alatt minden fia­tal szerezzen magának eggyel magasabb fokú képesítést. Jelen­leg négyen tanulnak főiskolán. 7 fiatal középfokú iskolán, hárman az általános iskola VIII. osztályát végzik. Kultúr- és s-poritevékeny­ség területén a kezdeti szép ered­mények után hanyatlott a tagság aktivitása. A vezetőség beszámo­lójában ennek okát abban látta, hogy ezt a munkát kampány­szerűen végezték, ami aztán nem hozta meg a kívánt eredményt. A beszámolót élénk vita követ­te. majd határozati javaslatot ter­jesztett elő a vezetőség a munka további megjavítására, majd meg­választották az új vezetőséget. A taggyűlés után uzsonnán látta vendégül a vezetőség a fiatalo­kat. Tóth Imre tudósító

Next

/
Thumbnails
Contents