Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-18 / 219. szám

fzáza, c. %náp VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I MEGYEI XXXX» 5SSS5SW, BÍZÓT rSÁGA És ■ \ ■■■'«yfc *• V - . ■ 7 — w” ” “ - ■» JiAA/wwvvnonooao A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TQLn4mEGYÉ1 XIV. évfolyam, 219. szám. ÄRA: 60 FILLER. Péntek, 1964. szeptember 18. í Lengyel katonai küldöttség érkezett hazánkba 12. o.) A gazdag falu (3. o.) Átmeneti nehézségek a gázellátásnál (7. o.) A szovjet kormány nyilatkozata az amerikai átomflotta japán támaszpontjairól Káros végletek Tavaly senki nem. mondta, hogy a termelőszövetkezetekben túl korán kezdjék el és fejezzék be a vetést. Jó szakmai meggon­dolásból a rendelkezésre álló erők és az elvégzendő tennivalók figye­lembevételével a megyei vezetés kizárólag az optimális időt hang­súlyozta. Mégis akadt járás, amely túllicitált, s a vetési ha­táridőt 3—4 nappal előbbre hozta. Voltak term előszó vetkezetek, amie­lvek még a járást is túlszárnyal­ták. hogy elsők között jelenthes­sék a nagy munka befejezését — hangsúlyozzuk, a jó szándékot senki nem vonja kétségbe —■ a határidőt még lerövidítették. Most viszont éppen a tavalyi túlbuz­gók esnek bele a másik végletbe: Várakoznak. Erre mutat egyebek között a,z is hogy az ősziárpa-vetés nem megy olyan ütemben, ahogyan kellene. Ha kívülről nézi az em­ber a dolgokat, akaratlanul arra gondol: Nálunk a tsz-ek vagy késnek, vagy sietnek. Feltétlenül szóvá kell ezt tenni, mert a túl kései vetés ugyanúgy rossz, ugyanúgy veszélyezteti a megfe­lelő termésátlagok elérését, mint a túl korai. Mindent a maga ide­jében. Augusztus végén még koc­kázatos az árpát elvetni, de koc­kázatos október végén is, és né­hány jel arra mutat, hogy lesz olyan közös gazdaság, amelyik majd csak október végén fejezi be ezt a munkát A várakozó álláspont számta­lan kifejezője közül első helyen a magágykészítést kell megemlíteni. Szeptember közepén körülbelül 10 ezer holddal kevesebb a magágy, mint volt tavaly ebben az idő­szakban. Pedig a vetés végső ha­tárideje ez évben sem változott. Egyes területeken éppen a mun­katorlódások elkerülése miatt a búzavetést is kezdeni lehetne. Nincs ugyan olyan hajtás, mint tavaly volt, de hát ne ez. az ag­rotechnikai követelmények be­tartása szorítsa rá a tennivalókra a szakembereket. A veiőmaglel- ügyelőség a tsz-ek számára a magvizsgálatot elvégzi. Arra le­hetne gondolni hetek óta ostro­molják a tsz-ek a magmintákkal a felügyelőséget. Nem teszik. Ez is a várakozó álláspont kifejezője. Általában a szakemberek eiőtt ismert, hogy a vetőmagvak csí­rázóképessége az idén valamivel gyengébb. Ez a körülmény a földbe kerülő magmennyiség ará­nyos növelését hozza magával, s ilyen tekintetben már a t-sz-tagok felelősségét hangsúlyoznánk. Bíz­zák a szakemberekre, hogy egy hold földbe hány kilogramm búzamag kerüljön, semmiképpen ne forduljon elő, hogy a mag­mennyiséget szavazással állapítják meg. mint ahogyan erre tavaly még volt példa. Ám. a betaKa- rítást és főként a magágykészí­tés meggyorsítását a megye ter­melőszövetkezeteiben nem árt, ha a tagok is sürgetik. 1963-ban a novemberi vetést sikerült ki­iktatni. kár lenne e múltnak szá­mító rossz módszert 1964-ben újra feleleveníteni. Moszkva (TASZSZ). A szovjet külügyminisztérium csütörtökön közzétette azt . a szovjet kormány­nyilatkozatot. amelyet szeptember 11-én Vlagyimir Vinogradov nagy­követ nyújtott át Siina japán külügyminiszternek. A nyilatkozatban a szovjet kor­mány megállapítja: a japán kor­mány a japán—amerikai katonai szerződésre hivatkozva elhatároz­ta, megengedi, hogy amerikai atomtengeralatt járók állomásoz­zanak japán kikötőkben. Ezzel a japán kormány olyan lépést tett, amely nemcsak Japán érdekeit érinti, hanem azokét a szomszé­dos országokét is, amelyek ellen a területén létesített külföldi ka­tonai támaszpontok irányulnak. Belgrád (MTI): A csütörtöki jugoszláv lapok első oldalán egyetlen témakör szerepel: Tito magyarországi látogatása, illet­ve a látogatás befejezése. Az új­ságok első oldalán Tito elnök képe látható, amint a belgrádi pályaudvarra érkezik magyaror­szági látogatásáról; Valamennyi lap hangoztatja, hogy Tito elnök elégedetten ér­kezett vissza Budapestről. „Az elnök vidáman, mosolyogva lé­pett ki a vasúti kocsiból, mintha nem töltötte volna ki látogatása minden napját aktív program, hosszú tárgyalások, s a szomszé­dos ország fejlődésével és ered­ményeivel való ismerkedés. Már az első pillantásra is látható volt, hogy Tito elnök igen elégedett Magyarországon tett látogatásá­val” — írja a Magyar Szó. A lapok megállapítják, hogy a budapesti búcsúztatás igen szívé­lyes volt. Tito elnök búcsúztatása — mutat rá a Borba — rendkí­vül baráti, ünnepélyes és szívé­lyes volt. A vendégszerető budapestiek s politikai vezetőik kifejezésre jut­tatták, hogy a szomszédos Ju­goszláviából érkezett vendégek lá­togatása hasznos és örömteli ese­mény. Tito elnök és felesége a meleg és szívélyes vendéglátás kellemes emlékével, s a jól vég­zett, hasznos munka megnyugtató élményével búcsúzott a zászló­díszbe öltözött Keleti pályaudva­ron a magyar főváros lelkes la­kosaitól, s a búcsúztatására meg­jelent közéleti személyiségektől. A lapok első és második olda­lon ismertetik a jugoszláv—ma­gyar közös közleményt. A csütörtökön megjelenő Ko- muniszt kommentárban foglalko­zik a látogatással. A Budapesten tanácskozó jugoszláv és magyar vezetők — írja — megelégedés­sel állapíthatták, meg, hogy lét­rejöttek a további együttműködés elmélyítésének feltételei. Tito magyarországi látogatása kétségtelenül jelentős esemény Jugoszlávia és Magyarország kap­csolatainak fejlődésében. Ez a látogatás más, szélesebb értelem­ben is igen fontos, hiszen • a szocialista országok együttmű- I ködése példaként kell, hogy szol­A nyilatkozat emlékeztet rá, hogy a kérdéssel foglalkozó feb­ruár 6-i felhívásában a szovjet kormány már rámutatott, hogy a japán—amerikai katonai’ együtt­működés kiterjesztése, a japán szigetek átengedése a legpusztí­tóbb erejű modern fegyverek fel­állításának céljaira, semmi jót nem ígér Japánnak. A japán kormány azonban a figyelmeztetés ellenére tovább fokozza az együttműködést az Egyesült Államokkal és valójában a távol kel éti agresszív atom­stratégia ugródeszkájává változr tatja Japánt. Eközben egyesek szemmel láthatóan megfeledkezr nek arról, hogy ha japán terüle­teket külföldi fegyveres erők a gáljon a népek között fejlődő új, demokratikus és az egyenjogúsá­gon alapuló kapcsolatokra. Az ilyen kapcsolatok kialakítása pe­dig a béke és a szocializmus ügyét szolgálja. * Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy a közeljövőben meg­kezdik Dombóváron egy ÁFOR bázistelep építését. Most felke­restük a vállalat budapesti köz­pontját, ahol Kallós László hál- lózati osztályvezetőtől kértünk felvilágosítást a dombóvári ter­vekkel kapcsolatban. — Köztudomású, hogy gyors ütemben növekszik a kőolajter­mékek fogyasztása — mondja az osztályvezető. — Talán elég csak a forgalomban lévő autók, mo­torkerékpárok számának gyos gyarapodására utalni, és a mező- gazdaság gépesítésére. Míg 1957- ben 12 700 személyautó volt az országban, tavaly már 65 ezer, és az idén minden bizonnyal meg­haladja az autók száma a 70 ez­ret. Tehát hét év alatt hatszoros a növekedés. Gyorsan nő a me­zőgazdaságban is a gépek szá­ma. De nemcsak emiatt kell egy­re nagyobb mennyiségű benzint, gázolajat, kenőolajat, és egyéb kőolajterméket forgalomba hozni, elosztani. Világjelenség, hogy a tüzelőanyagok közt egyre nagyobb szerephez jutnak — fokozatosan visszaszorítva a szenet és a tűzi­fát —■_ a szénhidrogének, tehát a folyékony és gáznemű tüzelő­anyagok. Ezek ugyanis nagyobb fűtőértékűek, és emellett nagyobb hatásfokkal tüzelhetők el, ol­csóbban tárolhatók, szállíthatók stb. Népgazdaságunk energia- mérlegében is évről évre nagyobb lesz a szénhidrogének aránya. Mindezek forgalombahozatalához egy elavult, szétforgácsolt, és ma békeszerető országok elleni táma­dásra használnak fel, ez válasz­csapás esetén célponttá változ­tatja Japánt. A nyilatkozat ezután a japán kormány képviselőinek azokkal a próbálkozásaival foglalkozik, amelyek célja úgy tüntetni fel a tényeket, mintha az amerikai atomtengeralattjárók legénysége csak pihenés céljából állomásoz­nék Japán kikötőiben. Az ilyen fogásokkal azonban nem lehet leplezni a fő tényt, éspedig azt, hogy az új amerikai—japán meg­egyezés értelmében az Egyesült Államok akadálytalanul elhelyez­heti Japánban az atomfegyverek célbajuttatására szolgáló eszközö­ket és fokozott mértékben hasz­nálhatja fel Japánt a távolkoleti es délkelet-ázsiai agresszív poli­tika céljaira. A szovjet kormány elvárja, hogy a japán kormány teljes fi­gyelemmel vizsgálja meg a nyi­latkozatban kifejtett érveket és tartózkodni fog az olyan lépések­től, amelyek elmérgesíthstik a helyzetet, tovább izzíthatják a légkört a Távol-Keletgp -j. álla­pítja meg végül a szovjet kor­mány nyilatkozata. már egyre túlterheltebb elosztó- hálózat áll rendelkezésünkre. Ezért kezdtük meg már évekkel ezelőtt a hálózat korszerűsítését, lényegében egy új elosztóhálózat kiépítését. — Milyen lesz ez az új há­lózat? — Bázistelepeket hozunk létre az ország különböző részein. Ezek­nél több-tízezer köbméteres tá­rolókapacitású tartályrendszert létesítünk. A bázistelepekre a finomítókból a két főterméket, a benzint és a gázolajat csővezeté­keken juttatjuk el. A távlati ter­vekben szerepel az is, hogy a bázistelepek köré elosztótelepe­ket létesítünk, és ezek is csőve­zetéken kapják a benzint és a gázolajat. Voltak korábban is kőolajvezetékek az országban, ilyen a zalai olaj mezőket az észak-dunántúli kőolajfinomítók­kal összekötő vezeték, és a nem­rég üzembe helyezett Barátság olajvezeték, azonban ezek nyers­olajat szállítanak. Készterméket vezetéken a legutóbbi időkig nem szállítottunk. Márpedig a kőolaj­nak és a kőolajterméknek a leg­gazdaságosabb szállítási módja a csővezetéken való továbbítás. Ez olcsóbb, mint a vasúti szál­lítás, kevesebb veszteséggel jár, biztonságosabb, többek között nincs kitéve az 1962—63-as téli­hez hasonló forgalomkorlátozások­nak. Emellet lehetővé válik az amúgy is túlzsúfolt vasút teher­mentesítése. Az elosztótelepek­ről közúton, tartályautókkal vé­gezzük a szállítást a felhaszná­Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Tolna megyei Bi­zottsága szeptember 17-én, csü­törtökön délelőtt kibővített ülést tartott. Az ülést Soczó József elvtárs, a megyei pártbizottság első titká­ra nyitotta meg. Az első napi­rendi pontot a Tolna megyei párt vb., a pártalapszervezetek veze­tőségeinek újjáválasztásával kap­csolatos tervet, a feladatokat és a tennivalókat Kerekes Miklós elvtárs, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályá­nak vezetője ismertette. Ezzel kapcsolatban tárgyalták meg a párt végrehajtó bizottságának azt a javaslatát is, amely a megyei párt vb., illetve a járási párt vb., apparátusának felépítését, mun­kamódszerét és munkarendjét szabta meg a Politikai Bizottság 1964. május 13-i határozata alap­ján. Az ülés második napirendi pontja — amelyet Horváth József elvtárs a pártbizottság mezőgaz­dasági osztályvezetője ismertetett — a mezőgazdasági munkák hely­zetéről, és a feladatokról tájékoz­tatta a pártbizöttsági ülés részt­vevőit. lókhoz. Az első ilyen bázistelepet Szajolnál hoztuk létre, ez már üzemel. A második lesz a dombóvári, amely az egész Dél-Bunán- túlnak kőolajtermékekkel va­ló ellátását biztosítja majd. — Milyen stádiumban van je­lenleg a dombóvári beruházás? — Az OLAJTERV-nél dolgoz­nak a beruházási programon, ami 1965. első negyedében lesz kész. Ügy számítjuk, hogy a kivitele­zést 1966. elején kezdhetjük meg és 1967 végére, tehát három év múlva már üzembe is he­lyezhetjük a dombóvári bá­zistelepet. és természetesen a Százhalombat­tát Dombóvárral összekötő kész­termék-vezetéket is. Meg kell említeni, hogy az ottani tanács- szervek készséggel segítik a be­ruházás mielőbbi indulását. Mar megvan a területfelhasználási en­gedély is. Egyelőre nehézséget okoz, hogy a KPM-mel és a MÁV-val nem sikerült megegyez­ni. Olyan terhet akarnak ránk hárítani — egy vasúti felüljáró építését —, amire a dombóvári állomás rekonstrukciójánál kü­lönben is sor kerül. Mindenesetre ez a nagy beruházás műszakilag kivitelezhető két év alatt. Per­sze, bizonyára sok akadályt kell még addig leküzdeni a befejezé­sig, üzembe helyezésig, de remél­jük, 1967. végére üzembe helyez­hetjük az ország második bázis­telepét. (J) A jugoszláv sajtó Tito látogatásáról Három ér múlva már üzemel a dombóvári A FOR bázistelep Jelenleg a beruházási programon dolgoznak

Next

/
Thumbnails
Contents