Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-16 / 217. szám

1964. szeptember 1Ö. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 5 A GAZDAG FALU Egy évben három zárszámadás Vallomással kezdem. Őszinte, tiszta vallomással. A döbröközielc nagyon becsületes emberek, bizonyosan megértik, hogy ez nem mentegetőzés. hanem becsületbeli kötelessége az újságírónak. Mindent megírok Döbröközről. Először úgy láttam, takargatni kell majd egyet-mást ebben a riportsorozatban. Mert van rossz is, nemcsak jó, de annyira rossz, hogy keserűséget éreztem a kimondhatatlan nagy öröm mellett, ami eltöltött a két nap alatt. Amikor visszajöttem Szekszárdra, szombat este, megmosa­kodtam, kitártam az ablakot, hűlöttem magam, mint aki lázas. Hajnalig nem tudtam elaludni. Megírok mindent. Másképp nem érdemes, nem is lehet. Megvallom továbbá, nagyon érdekelt, hogy miért olyan gaz­dag község Döbrököz. mégsem azt kutattam elsősorban, mennyi van a takarékban, hanem, hogy mit találni a fejekben, és mit érez a lélek a közös megalakulás után öt esztendővel. ri járás néhány másik szövetke­zetének. a dombóvári, a kurdi, a várongi közös gazdaságnak job­bak az adottságai. A Zöld Mező Tsz évente 15 millió forint érté­kű árut ad el az államnak, húst, gabonát, ipari növényeket. A kö­zös tiszta vagyon 1960 végén 5 189 000 forint, 1963 végén 16 315 000 forint. A munkaegység értéke 45-ről 67 forintra nőtt négy év alatt. A tagok tavalyi ré­szesedése 10 268 000 forint volt. A községet állami gazdaságok, erdé­szetek veszik körül. Ha valame­lyik gazdaság embereket kér a tsz-től, kisegítőbe, ismervén a döbröközi parasztot, aki „Észak- Tolnától Dél-Baranyáig végigka­szál mindent”, az emberek azt L laki így mondta: „Itt kultúrszom­.............. _ , , jas a nép”. D obrokoz Tolna megye leg- , .. . _ „„ • ----------­g azdagabb községe. Az 1963-as .®rdekef ***-*5** mondjfk: egfeJzen meg a gazda' zárszámadáskor a legtöbb tsz- >ad 400 szerzl aJ°v^ ^g %tez-szel, hogy munkaegyseg­taenak takarékbetétkönyvvel fize- delmet kizárólag a tsz-bol. A ben fizessek a járandóságot. Ak- tagnak tak^ekbetetkonyvvel tize- föbbi él családíő vasutas, olaj- kor mennek, tett a szövetkezet, hogy ne kell- ,, . , , ,,, . J „jj: „ jen annyit vesződni a pénz szá- munkas' bányász, alarm gazda- Munkaegységben - az állami mozgatásával. Nem volt ritkaság, sági vagy erdészt, (tolgozo. üszt- gazdasag. hogy 40—50 ezer forintról szóló vise_°-, értelmiségi foglalkozású es a Zöld Mező Tsz sokkal töb­betétkönyvet nyújtott át a pénz- ™aszek; fuvaros Azonban sokan bet fizet, mint a tízegynéhány táros. Az id&i munkaegységen- dolgoznak az o csaladjukból is éves megállapodott gazdaságok, ként 20 forint előleget ad ha- a tez-ben. többnyire úgy. hogy Ülünk a tsz-irodaban es járjuk vonta a Zöld Mező Tsz. és sokan «asszony vagy ef be* a határt. Mindig azt keresem, ho­nem mennek be az irodába a iratkozott tagnak. „Az ember sza- gyan, miért. G. Kovács István tsz- nényért Postán kell nekik el- badsagat tölti a mezőn, meg a elnök, országgyűlési képviselő küldeni az ezer forintokat P^- szabad *aPÍait- vagy akinek ilyen így summázza, miután a szorga­S*Sy“ ”‘r,* -“rrk Wét­Jelenleg több mint 5 milliót tart száz tszrtagbol háromszázán öreg- - Rengeteget változott az em- a falu takarékbetétben. Pedig segl Járadékosok, mégsmcsmunka- bér. Mintha nem is az 1960-as pa- költik a pénzt, öt év alatt, tehát fro-hlany- Ellenkezőleg: sokszor kasztokkal lenne dolgunk A pa- a tsz megalakulása óta 45 úi há- keves a muinka- „verekednek ’ rasztember, a fajtank, minden uj- Lt énüXk szén és naev ház^- ért* az emberek. Egészen kivéte- tói fél, idegenkedik, de hogyha kát és 72-t átépítettek me«- les szorgalom jellemző a döbro- belekóstol es tetszik nein, melle- = korszerűsítettek közi szövetkezeti gazdákra, és ál- all. A dobrokozi ember megtalál­nagyobbitottak, korszerűsítettek. láb falubeliekre Láttam ta helyet a közösben. Egyébként Rengeteg az uj bútor meg a ház- itt három zárszámadást tartanak tartási gép. A posta 81 televíziót évente, úgy mondják: Az első, tart számon, amiből csak négy kö- Varga Imre főagronómus sza- amikor eladják a tagok a hízott zületi: a művelődési otthoné, a vait idézem: „Végtelenül jó em- bikát, a második, amikor a disz- pártházé és kettő a termelőszövet- berek élnek itt. Ravasz, rafinált, nókat adják el. és harmadik a kezeté. Öltözködésre igen sokat de szorgalmas, becsületes nép. szövetkezeti zárszámadás költenek a döbröközi emberek és Hagyománya van a gazdálkodás- _ Megismerték a tagok a szö- nemcsak a lányok, fiatalasszonyok, nak. es az üzletelésnek is, bennük vetkezetben rejlő lehetőségeket — Mindenki szeret öltözni, s az ér- el a kereskedoszellem. Ez volt a mondja a főagronómus — és dol- telmiség jónéhány tagjának véle- kupeckedes ío teszke. Az egesz goznak. A vitákat elintézzük tö­ménye szerint tud is. akár a vá- országot járták, jószágokkal. Dob- |en> nyaro,n nieg mindenki végzi rosi ember: elegánsan, választé- rokozt mindenhol ismerik^Ha• va- a munkáját. De mindig az embe- kosan. Gépkocsit kilencen vettek Mejönne^^^ibotos rek között vagyunk' Csak úgy le" eddig. demotorkerékpárcsaknem ^fe**™*^ ^ 3 minden háznál található a 3800 Döbröközön száll le. Cinkotára ta- tes ágyra járó. lakosú községben. valy lnnen hordták a kukoricát... . »?a v?lakl, 15? akar lepni a tsz­Sokszor hallottam azt a vele- JÓ2an é]etű szorgalmas egyöntetű bo1’ szo nélkül elengedik. Persze, ményt. hogy nagyon igényesek a község, ősi’magyar község Rend- csak rendkívüli esetben történik döbröljöziek. de legjobban Bér- kívül szorgalmas emberek, ezt kiléPés. Például tavaly ketten él­ezel! László, az általános iskola nem győzöm hangoztatni. És nem költöztek Debrecenbe, családi igazgatóhelyettese dicsérte őket, lopnak. Inkább a sajátjából vesz °kok miatk Belépni Sókkal ne­mondván: „Ilyen község talán o3 a lónak, hogy szebb legyen. Kö- hezebb. Már kevésnek tartják a nincs is több az országban. Ami- zös lóistálló még nincs, otthon 4000^ holdat, kevésnek a munkát, kor vége a dolognak, senki meg tartják a kocsisok a fogatot. Fel­nem mondaná, hogy ez vagy az kel az ember éjjel, az asszony tsz-tag. Modern ruha. cipő, tű- mellől a meleg ágyból, hogy ki­sarok. tupírozott haj. Nagy a megy az udvarra. De azért megy flanc. A régi népviseletet min- ki hogy adjon a lovának kukori­. , . , . .. .. _ . cat. A kozosbol nem lop. Igaz, d enki levetette, az öregasszonyok meg js kapja ami jár.” kivételével”. Egyöntetű vélemény Amikor megalakult a s2Övetkfi. szerint a lakosság nemcsak a ru- zet. sokan el akartak szökni a fa- házkodásban és a lakás berende- luból. „Úgy se lesz semmi, csak zésében igényes, de a kosztra is összeterelik a népet.” A tsz-veze- , , , ,... . , . , ,, tok elálltak a dűloutakat, hogyne sokkal többet ad. mmt azelőtt, menjenek el az emberek más Új labdaüxem épül Simontornyán és egyelőre nincs szükségük új ta­gokra. Szállóige lett Döbröközön: „A mennyországba hamarabb, mint a döbröközi tsz-be”. SZABÓ JÓZSEF Eddig csak bőrgyáráról volt hí­res a sióparti község. Egy év óta már az itt készülő bőrlabdákról is. Olyannyira, hogy nemrég egy nyugatnémetországi vendége volt az üzemnek. Nem azért jött, de ha már itt járt Magyarországon, ennek az elintézését is vállalta. Egy fehér, feketepettyes futball- labdát hozott. Otthon bízták meg, hogy kutassa fel, hol készült, és ha lehet, hozzon még néhá­nyat. A labdát tavaly a kint portyázó Ferencváros futballis­táitól kapták. Sokat játszottak vele, de még jó. Azelőtt egy olyan futballmecs- esen, amit a televízió is közve­tített, négy-öt labda is „elfogyott”. Ha esett az eső, még több is. A labdák elnehezültek, deformá­lódtak, a bőr beszívta a vizet, a fehér festék lekopott. Amióta si- montornyai labdával — illetve az itt előállított labdabőrből készült labdával — játsszák a tv-meccse- ket, egy labda több mérkőzést is „kibír”. Lévay József, a vállalat fő­mérnöke és újítótársai kísérletez­ték ki azt az eljárást, amellyel a bőripari melléktermékből, ha­sítékbőrből lehet előállítani ki­tűnő minőségű labdabőrt. ök ve­zették be itt, Simontornyán, a Vegyesipari Vállalatnál ezeknek a bőröknek a kikészítését és a labdavarrást. Több mint száz simontornyai és környékbeli dol­gozót képeztek ki labdavarrásra és ma — a helybeli, távolabbi bedolgozókkal együtt — mintegy kétszáz főt foglalkoztat a labda­üzem. — Hiába növeltük havi ötezer­re a termelést, ez mégis kevés. Kevesli a külkereskedelem — mondja Lévay elvtárs. — A múlt év eleje óta negyvenhét ország­ba szállítottunk simontornyai labdákat, az itt készült kézi-, kosár- és futball-labdák eljutottak a legtöbb európai országba, sőt Amerikába, és az utóbbi hóna­pokban Afrikába is. Legutóbb például Tuniszba, Szíriába, Egyip­tomba és Kuwaitba irányított az ÁRTEX Külkereskedelmi Válla­lat tőlünk labda-szállítmányokat; Jövőre százezret, sőt talán még százötvenezret is el tudnánk ad­ni. Ezért kerül sor az üzem fejlesztésére, illetve egy új lab­daüzem építésére. Előkerülnek a tervek. Az új üzem, amely 2,8 millió forintos népgazdasági beruházásként épül, egy L-alakú, emeletes épület lesz. A földszinten, az L-betű hosz- szabbik „szárában” 450 négyzet­méteren kap helyet a bőrkikészítő üzem, felette pedig az ebédlő és a labdaüzem. A másik szárnyban helyezik el az öltözőket, fürdő­ket. — Nemcsak a termelést tud­juk majd növelni, hanem a ter­melékenységet, sőt a minőség ja­vulását is várjuk a beruházás­tól. Most ugyanis a labdavarrást bedolgozók végzik. így nincs mód a gyártásközbeni minőségi ellen­őrzésre, csak az átvételkor álla­píthatjuk meg, jó-e, vagy hibás az elkészült labda. Pedig — fő­képp az új labdavarróknál — néha szükség lenne munka köz­ben is szakmai segítségre. Emel­lett a munkafegyelem, az üzemi rend is jobban biztosítható egy zárt üzemben. — Mikor kezdődik az építke­zés? — Az anyagszállítást már meg­kezdte a Tanácsi Építőipari Vál­lalat, a hely is ki van már je­lölve. A Beszédes utca végén, az Égett dűlőben kapott helyet az új üzem. Ott, ahova a később megvalósítandó beruházásokat is tervezzük, ahol ki akarjuk alakí­tani a vállalat végleges telephe­lyét. Úgy számítjuk, hogy a jövő év második felében már termel az üzem. Ekkor évente százezer labda előállítására leszünk képe­sek, sőt tudunk majd kikészített labdabőrt adni ezen felül más üzemeknek is. Ismét egy új ipari üzemmel gyarapodik a megye. (J) és nagyon szeret szórakozni. Va­Tolna megyei Mezőgazdasá­gi Gépjavító Vállalat azon­nali belépéssel felvesz 1 fő gépírni tudó számlázót Jelentkezés a vállalat Szek- szárd, Keselyűsi úti telepén. (83) A Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz. faddi részlegéhez vizs­gázott hegesztőt felvesz. Jelentkezés a szövet­kezet tolnai központjában. (48) más munkahelyre; szinte kötéllel fog- dosták őket. A munkával renge­teg baj volt egy ideig, maguk a vezetők zsákoltak, a brigádveze­tők etették a jószágot. Bezárták az irodát, és dolgoztak. Aztán el­érkezett a pillanat, amikor fel­kérték őket a tagok, Ijogy hagyják csak abba a zsákolást, az ő fel­adatuk nem ez. Idegenkedtek a közöstől, már csak azért is, mert az ötvenes években alakult kis tsz, a „Harc a békéért”, cseppet sem vonzó pél­dákat mutatott. Főleg olyan em­berek tartoztak tagjai közé, akiket elkaptak valami üzletelésen, és inkább beálltak a tsz-be, mint hogy üljenek a sitten. Vagy ép­pen a börtönből szabadult valaki, és pillanatnyilag nem látott pers­pektívát az egyéni gazdálkodás­ban. Meg olyan emberek léptek be. akik nem igen tudtak gazdál­kodni. és únták már a végrehajtó molesztálásót. A Zöld Mező Tsz közös szántó­ja 4143 hold. Közepes minőségű­nek vehető a föld átlagosan: 15 aranykorona értékű. A dombóvá­A Szekszárdi Állami Gazdaság új borospincéjének bejárata: terméskővel rakják ki a löszpart fa­lát. Ebben a pincében már nem fahordókban tárolják majd a kadarkát, meg a rizlinget, hanem üveggel bélelt be ton tar táljaikban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents