Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

1964. augusztus 2. Tolna megyei népújság 3 Ahol most hallgatnak a puskák... I Az apadó Duna a szürke---------- homok­z átonyokat és az iszap-sárga parti fövenyit is látni engedi. Kibuk­kantak a víztükör alól a „T”- meg „L”-alakú kövezések is. és csak a hajójárást jelző bólyák ringanak eredeti helyükön. A dunai tájnak az erdő zöld har­sogása ad keretet, a lombok fe­lett szárnypróbálgató fiatal gé­mek húznak ed, rövid távú „ed­zéseket” tartva az őszi nagy uta­zásra. A levegőben fehér sirá­lyok kiáltanak és a vízen egy- egy kotró, vagy uszályvontató hajó dohog az árral szemben. A Sió-torok homokos kiszögellésén fekete testű halászbárkák pihen­nek. feljebb a megszáradt hálók láncolatát emeli le félágú fa­villával egy fütyörésző fiatal­ember. A füttyszó az erdő sűrűjébe már nem hallatszik él. ahol a nyári délutáni csendben busa­fejű, hajlott hátú vaddisznó mo­toz, valami rágcsálnivalót ke­resve az avarban. A nap a lom­bokon is áttűz és úgy érzik, a korhadt fatörzsek is meleget árasztanak. Hűvösség csak a szálfaerdőben fogad, ahol a lom­bok finom építményét tartják magasba a derékvastagságú öreg tölgyfaágak. Az erdei út egy szélesen nyúj­tózkodó irtás mellett vezet el és itt a meleg újból szinte elvisel­hetetlen. Leikívánkozik az izzadó testről még az ing is. azonban a figyelmeztetően döngicsélő szunyograj ezt kétszer is meg- gondolan dóvá %izi. Az en^aier- magasságö.N csípős csalán éis a Karcok» V boáit is a pőreség ellen von. “'Áz izzadságcseppek hát áfc- ne'dvesítik a nytte. ruha hajta­tait, majd foltokban tapad a bandukolók hátára, mellére is. Az őzbakok ilyenkor keresik remegő orrcrmpákikal a suták társaságát és nemrégiben ilyen estéken óvatos léptekkel indul­tak a kötelességüket teljesített bakok keresésére a vadászok ie. A puska azonban most a vállon pihen és a benne lapuló tölté­nyek is legfeljebb a véletlenül útba kerülő rókára számítanak. A távcső azonban annál többet dolgozik. Az út célja csupán a megfigyelés, azoknak a rejté­lyes utaknak a kibogozása, ame­lyet az állatok ősi ösztöne ala­kított ki. szinte menetrendszerű pontossággal. A kék csövű, pácolt tusú fegy­verek most nem egy szenvedély szolgálói, sokkal inkább a szelek­táló. válogatva tenyésztő vad- gazdász szerszámai. Az idén, ha eldördülnek, nem a szépagancsú, kapitális példányokat veszik célba. hanem a „visszarakó” öregbakokat, a „szűkállású” és „dárdás” fej díszeseket. Az idén Gemencben távolról érkező gépkocsikaravánokra sem számítanak, mert ősszel a koro­nás király, a szarvasbőgés ideje alatt is ez lesz a helyzet. A vad­állomány fejlődése szabja meg most hosszú időre, talán évekre is a vadállomány pihentetését. A távolabbi idők nemes vadász­zsákmánya érdekében, hosszú ideig nem szól a puska a ge- menci sűrűben. Csak a selejt- vadak élete van megpecsételve, nehogy rossz tulajdonságaikat át­örökítsék a későbbi nemzedékbe. Az út újból szálfaerdőbe ka­nyarodik és a beszélgetés ideje alatt egyenesen száll a magasba a cigaretták selymes, kék füsje. Az alkony szellőt lebbent és a füst most már iránytű arra, hogy hogyan kell megközelíteni a tisztást úgy. hogy a „kiváltó” vadak ne kapjanak szagot. 1 A cserkészösvényen “jjj1 megroppan egy galy és a söté­tedő erdőben egyre hangosabb­nak tűnik a szúnyogok egymást hívogató döngése. Felhőbe ve­rődve. tanácstalanul gomolyog­nak egy ideig, amikor a magas­les lábánál elvesztik a szagot. Fenn, a durván összerótt magas­laton messze belátni a tisztást. Lent halk neszezések kezdődnek, árnyak válnak ki a bokrok al­jából. vaddisznók, aztán szarvas­tehenek. végül őzék népesítik be a gemesnci tisztást. A rakodó felől az erdei vasút zakatolásának utolsó foszlányát hozza a szél. valahonnan hajó- kürt szól és néhány denevér ci­kázva tűnik el a lombok felett. A csend mozgalmassá válik, az erdő megkezdi az élénkebb éj­szakai életet. A távcső szál­keresztjében fiatal szarvasbika sokat ígérő fej díszének képe resz­ket. Ha az eredményes vadásza­tokról sokáig nem is lehet hírt adni. örvendeztető az is. hogy ennek a bikának lesz ideje meg­érlelni legszebb agancskoszorú­ját.­VÉGH MIKLÓS iregi halálos baleset? ki. és a traktoros húzta ladikba. — A biztonsági berendezések a tónál vannak? Például mentőla­dik, mentőöv, csáklya, stb.? — Ladik, meg öv nincs. Csák­lya. meg kötél, az van. — Mi a véleménye erről a bal­esetről? — Kérem, én azt mondottam az embereknek, miután ők kérték, hogy elvégezték a munkát, öt óra előtt abbahagyhatják. Én azt mondtam: „Elmehetnek, de kös­sék ki a ladikot, hozzák be a szerszámot." A ladikot kikötötték, a szerszámot nem hozták fél, ha­nem fürödni kezdtek. Tehetek én arról, hogy füröditek? Tiltjuk, han­gosbeszélőn, mindenhogyan, de a nép csak fürdik a tóban. — Feljelentett már valakit ezért? — Nem. Senkit sem. Még a rendőrség sem. — Kioktatta a dolgozókat mun­kakezdés után, hogy a hínárka­szálás veszélyes munka? Elmon­dotta, hogy mire vigyázzanak? —• Igen, de csak a magam ta- pasztalai^ alapján. Nincs neke*® ilyen óvórendszabályt tartalmazó oktató könyvem. Hisz biztonság­technikai vizsgát én sem tettem. Cseh József műhelyvezető, biz­tonsági megbízott: — Sem az idén, sem a múlt évben nem volt a halastónál el­lenőrzés. Biztansáigtechnikai vizs­gám nincs. Lehota Mihály főmérnök: — A vizsgálatba csak július 3- án kapcsolódtam — június 27-én volt a baleset. — Nincs bizton­ságtechnikai vizsgám. — i És az egyetemi tananyagra emlékezik? — Igen, de az olyan felületes oktatás, rossz tematika, hogy itt nem lehet alkalmazni, itt mások a körülmények. Szekér Kálmán főagronómus: — A halastavi munkák közvet­len a főállattenyésztőhöz tartoz­nak. ott volt a baleset, én 27- én a vizsgálatot az igazgató utasí­tására elvégeztem. Fulladásos ha­lál volt, munkaidő után, tehát nem üzemi balesetnek számít. Boffnár József főállattenyésztő: — Nem kaptam felszólítást a Erősödnek a gyenge tsz-ek a bonyhádi járásban „Megyei, járási szinten a gyen­ge tsz-eket mind gazdasági, mind politikai vonatkozásban kezeljék kiemelten.” Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága márciusi hatá­rozatából emeltük ki az idézetet, amelyet a megye mezőgazdaságá­nak helyzetéről és fejlesztésének további feladatairól hozott. A határozat végrehajtásáról a gyen­ge termelőszövetkezetek politi­kai, gazdasági, szervezeti meg­szilárdításának eddigi eredmé­nyeiről beszélgettünk, Perei Dá­niel elvtárssal, a Bonyhádi járási Pártbizottság mezőgazdasági osz­tályának vezetőjével. — Hogyan értékeli a párt- bizottság mezőgazdasági osztá­lyának vezetője a gyenge tsz-ek helyzetét a bonyhádi járásban? — Az elmúlt évi zárszámadá­sok után járásunk 33 közös gaz­daságából 6 mint mérleghiányos, gyenge termelőszövetkezet szere­péit nyilvántartásunkban. A hat tsz — a mórágyi, hőgyészi, ka- kasdi, teveli, bonyhádvarasdi és murgai termelőszövetkezet, — az elmúlt évet több mint 3 mil­lió forint mérleghiánnyal zárta. — Milyen intézkedéseket ho­zott a járási pártbizottság a mérleghiány megszűntetésére és a gyenge tsz-ek gazdasági, politikai és szervezeti megerő­sítésére? — Az MSZMP Bonyhádi járási Végrehajtó Bizottsága az idén Simontornyai építők Miszlán A Simontornyai Vegyesipari Ktsz egyik hattagú építőbrigádja már jó ideje tevékenykedik Misz­lán. Átadták a strand-gépházat, öltözőket, járdát építettek és ki­javították a 25x10 méteres me­dence bedőlt falát. Elvégezték a termelőszövetkezet főkönyvelői és mzőgazdászi lakásának belső ta­tarozását. Most a kéttantermes általános iskola külső festésén dolgoznak. Az iskola átépítése már korábban megkezdődött, amikor új ablak- és ajtótokokat helyeztek el. A községben még legalább tíz magánháznál várják kisebb, vagy nagyobb tataro­zásokra, átépítésekre a kőműve­seket, akiknek ilyesformán kará­csonyig bőséges munkájuk lesz Miszlán. biztonságtechnikai vizsgák letéte­lére, nyilatkozatot erről nem ír­tam alá... A halászmester brigád­vezetői jogkörrel tevékenykedik. A biztonságtechnikai vizsgával nem rendelkezem, az eddigi gya­korlataim alapján tudtam csak az embereket kioktatni. Ismertessünk még több nyilat­kozatot? Felesleges. Az eddigiek­ből is következtetni lehet arra, hogy a gazdaságban nem sok be­csülete van a munkavédelemnek. Kormányrendeletek, sőt törvé­nyek jelentek meg a dolgozók vé­delmének problémáiról. Itt Ireg- ben nem, vagy csak álig, tudnak róla. Nyilvánvaló, Miskeinek senki nem mondta, hogy fürödjon _ a vízben munkaidő alatt, vagy után,, de az tény, hogy megszegte a fe­gyelmet. És sorozatosan szegik meg nap mint nap, óráról órára. Miért nem vonnak ezért senkit felelősségre? Még nem büntettek meg senkit azért. — ha már a jó szóval nem próbálkoznak —, mert az óvórendszabályt nem tartotta be... Úgy néz ki, hogy itt mindenki jófiú akar lenni. Nem akar sen­kinek „kellemetlenséget” okozni fegyelmivel. — vagy uram bo- csáT — pénzbüntetéssel... (pálkovács) már többször tárgyalta a tsz-ek helyzetét és a gyengeség okát. Alapos elemző munka után ha­tároztuk meg a tennivalókat. A határozatban első helyen szere­pelt a személyi feltétel biztosítá­sa. A mórágyi Rákóczi Tsz-ben Gog Lajos személyében politi­kailag és szakmailag képzett el­nök került a közös gazdaság élé­re. A hőgyészi Uj Barázda Tsz- ben Sári Józsefet választották meg. Az új tsz-elnöknek sike­rült szót értenie a tagsággal. Ja­vult a munkafegyelem. A tsz- ben rendszeresen elvégezték áz időszerű munkát, sőt az aratást a járásban az elsők között fejez­ték be a hőgyészi tsz-tagok. Ka- kasdon az Egyetértés Tsz-ben új vezetőséget választottak. A veze­tőség jól dolgozik. A bonyhád- varásdi tsz-ben szintén új elnök­kel és agronómussal erősödött a tsz. A teveli Kossuth Tsz-ben helyszíni végrehajtó bizottsági ülést tartott a járási pártbizott­ság. Erre azért volt szükség, mert az előző években jó közepes ered­ménnyel működő termelőszövet­kezet 1963-ban a gyengék közé esett vissza. Maga az élet gya­korlata igazolta, hogy helyes volt napirendre tűzni a tsz helyzeté­nek megtárgyalását. A vb-ülésen hozott határozatok, intézkedések a tsz-ben máris kedvezően érez­tetik hatásukat. A murgai tsz- nél is van javulás. A terméski­látások annyira biztatóak, hogy úgy látjuk, a termelőszövetkezet az idén kiíábol évek óta vajúdó nehézségeiből. A személyi feltételek megte­remtése mellett az állami támo­gatás mértéke is nagyobb, ez ki­fejeződik a gépvásárlásra, talaj- javításra és á gazdasági építke­zésekre folyósított állami támo­gatásban. A járási tanács mező- gazdasági osztálya és a járási operatív bizottság szintén nagy figyelmet fordít a gyenge tsz-ek- re. Gyakori az ellenőrzés, s ez egybe kapcsolódik a helyszínen adott szakmai segítséggel. — Hogyan javult a gyenge tsz-ek pártszervezetének poli­tikai munkája? kozik a termelés pártellenőrzé­sével. A kampánymunkák előtt összehívják a kommunisták ta­nácskozását. Az időközönként be­számoló gazdasági vezetők tájé­koztatása őszinte és nyílt. Kerte­lés nélkül tárják fel a nehézsé­geket és kérik a párttagok segít­ségét. Egyik-másik termelőszö­vetkezetben a pártszervezet ered­ményesen foglalkozik a tagjelölt felvétellel is. A hőgyészi Uj Ba­rázda Tsz-ben és a banyhád- varasdi Aranykalász Tsz-ben jól dolgozó tsz-tagokat. vettek fel tagjelöltnek. — Mit mutat a gyenge tsz-ek- ben a félév gazdálkodásának mérlege? — A gyenge tsz-ek- fejlődését kedvezően értékeli a járási párt- bizottság. Az intézkedések, ha­tározatok, amelyeket a szövetke­zetek helyzetének megjavítására hoztunk, helyesnek bizonyultak. A tavaly mérleghiányos termelő- szövetkezetek csak alkalmanként tudtak valamennyi munkaegység előleget fizetni a tagoknak. Az idén a munkaegységelőleg-fize- tés havonta biztosítva van. Bár összegszerűen nem nagy forint, de rendszeres. A kakasdi Egyet­értés Tsz-nek a féléves tervhez viszonyítva 262 ezer forint több­letbevétele van. A termésered­mények a szépen megművelt ha­tár képe, további bizakodó'han­gulatot teremt, a tsz-ekben. Az a tapasztalatunk, hogy állandóan javul a tagság munkafegyelme, s nő a bizalom a vezetők iránt. A továbbiakban legfőbb felada­tunknak tartjuk a gyenge ter­melőszövetkezetek erősítését, tá­mogatását. E munka közben azonban állandóan rajta tartjuk a figyelmünket a közepesen mű­ködő termelőszövetkezeteken is. Erre int bennünket a tévéit terme­lőszövetkezet példája, amely a jó közepesek közül tavaly a gyen­gék sorába került. Munkánkban szem,előtt tartjuk, a Központi Bizottság, valamint a megyei pártbizottság határozatát. Kollek­tív összefogással el szeretnénk érni azt, hogy a bonyhádi járás­ban az idei év a gyenge terme­— A pártszervezetek politikai munkája általában fellendült. A javuló gazdasági eredmények nö­velik a tsz-tagok aktivitását. A pártszervezet bátrabban foglal­» « lőszövetkezetek megerősítésének éve legyen — mondotta befeje­zésül Perei elvtárs. P. M. DFIéODh".léFMFkir F Építménynek: gépeket, termeket, hatalmas berendezésekét ma­gában foglaló épületnek sem lenne kicsi. Pedig egy berendezés „csak”, egy hatalmas üzem egyetlen műveletre alkalmas része. Csőgyári körkemence. Csepelen, a Fémművek Egyedi Gépgyárában készült, szovjet megrendelésre. Ebben hevítik fel a csőgyártáshoz szükséges öntecseket 1250—1300 fokra. Közép-Európa legnagyobb méretű ilyen kemencéje: átmérője 32 méter, súlya 480 tonna. Teljesítménye is szinte egyedülálló: teljesen automatikusan működik, s percenként két öntecset bo­csát ki. S még egy adat — rekordról beszél ez is —: a vállalt ha­táridő előtt 3 hónappal elkészült! Átadása rövidesen megtörténik.-* (MTI Foto, Mező Sándor felvétele) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents