Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-12 / 188. szám

1964. augiTS7tns Ti. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 5 Tolna megye és a gyógynövény — Ki iszik többféle teát ? — Motorozó mezőgazdász — A páll fai porszívó — Öregebb kortársaink szerint fű­ben és fában sok orvosság van. S ez még annak ellenére is igaz, hogy mi fiatalabbak gyakran meg­mosolyogjuk, ha ilyesmit hallunk: köhögés ellen kiválóan alkal­mazható természetes gyógyszer az apró bojtorján, vagy éppen a pe­metefűből készült főzet. — A hagyományban, amelyik növényeink több egyedét gyógy­hatásúnak nyilvánította sok érde­kes megfigyelés összegeződik — erősíti az idősebbek állításait Csi- ge István mezőgazdász, a Herbá- ria és a MÉSZÖV megyei gyógy­növénygyűjtési és termelési meg­bízottja. Az öregek igaza mellett szól, ő maga pedig egyáltalán nem tartozik az idősebbek közé. Aki hetenként 500 kilométert képes motorozni termelőtől termelőig, gyűjtőtől gyűjtőig, az még a vén- Ségtől igen messze jár... Amit az utóbbi tíz év hozott — Bő tik éve, hogy a környé­ken élek. pontosabban, hogy a gyógynövényekkel foglalkozom — mondja Csige István, s úgy érzik a hangjából, hogy az elszállt tíz esztendőt egyáltalán nem sajnál­ja. Az is lehetséges azonban, hogy közben eszébe sem jutott sajnál­ni az éveket. Nem ért rá, mert a §yógynövénytermelést a kezdés­nél még alig ismerték ezen a kör­nyéken. Legalul kellett kezdeni, ott, ahol még azt kell először meg­magyarázni, mi is az a gyógynö­vény, s milyen hasznot hozhat a tei melőnek és a felhasználónak. S ha már itt tartunk lássuk a kérdést: mi is a gyógynövény? — Több fajtáját ismerjük. Me­gyénkben legnépszerűbb az anya­rozs. a majoránna, az édeskömény, a koriánder, az ánizs, bazsalikom és a digitális. Ezen kívül az or­szág különböző területein megkö­zelítően 400 féle vadon termő gyógynövényt találhatunk, s Tol­nában ezek közül 60 fajta fordul elő. A bodzavirágot, a pemetefüvet és sok más egyéb gyógyhatású növényt már korábban is gyűjtö­gették az emberek. Szervezett, szerződött gyógynövénytermelés azonban még csak évtizedes múlt­ra tekint vissza nálunk. Faddon. Pálfán, Bogyiszlón már több éves a hagyomány, de még min­dig csak most kezdenek odaérni a gazdaságok, hogy megerősítsék azt a második helyet, amit a me­gye a fontos gyógyszeralapanyag, az anyarozs termesztésében meg­szerzett. Felszedik a földről is Beszélgetésünk közben szinte minden percben visszakanyaro­dunk az anyarozshoz. Ha fontos­ságát nézzük ez érthető. Nem ér­dektelen azonban ennek a ter­ménynek az ára sem. Aki holdan­ként legalább egy mázsát tud ter­melni, az a szalmán és a megma­radt egészséges szemek értékén felül még újabb 8900 forint jöve­delemhez juthat. A szorzás már a gazdák dolga... A termeltetőre, s így közvetle­nül Csige Istvánra az idén a szor­zásnál fontosabb feladat várt. Jól fordult az idő, kielégítően sike­rült a fertőzés, a fejlődésre se le­hetett panaszkodni. Teljes öröm azonban ritkán fordul elő. Most is közbeszólt a viharos, jeges nyár. A kényes termény egy ré­szét kiverte az idő. Hagyják ve­szendőbe menni? A régiek szerint nem lehetett volna más teendő. Azt még ez a különben drága va­lami sem éri meg. hogy szemen­ként szedegessék össze. Csige Ist­ván és nyolc társa igyekezett se­gíteni a problémán. Egy nagyon eredeti, pneumatikus szemfelsze- dőt szerkesztettek a pálfai Egyet­értés Termelőszövetkezet műhe­lyében. A gépet, amit a találé­kony emberek pálfai porszívónak neveztek el több helyen kipró­bálták. A héten Zombán, a Pa­rasztbecsület Termelőszövetkezet földjén dolgoznak az ötletes ké­szülékkel, hogy megmentsék a különben kárhozásra szánt érté­kes gyógynövényt. Svájc a teaivás rekordere Szabadon, vadon termő gyógy­növényeink, amelyekhez a népi megfigyelés kapcsolódik, többnyi­re teaalapanyagok. Külsőre, mivel vadnövények, s flóránk természe­tes tagjai — igen igénytelenek. A szedés, a szárítás, szállítás azon­ban már jelentősen befolyásolhat­ja hatásfokukat. A gyűjtők ezt tudják, különösen azóta, hogy a Herbária és a földművesszövetke­zetek olyan szakembereket bíztak meg az irányítással, mint Csige István. Mire azonban az egyes növényfajtákat megismerték, meg­lehetősen sokat kellett magyaráz­ni. Ma azonban a termés már szé­pen használható. Nem megy kár­ba a 3437 mázsa édesmandula, az 1903 mázsa pemetefű és a több mint 1000 mázsa bodzavirág, amit az idén adtak át a megye gyűj- ■ tői a felvásárlóknak. Nem értéktelen gazokról, hanem hasznos vadnövényekről van szó. Többségük szárítva, teaalapanyag­ként kerül a gyógyszertárakba, a szaküzletekbe. S itt jó eloszlatni egy félreértést. Hosszú ideig di­vatos volt az a nézet, amelyik sze­rint az előforduló gyógynövénye­ket. illetve az abból készült fő­zeteket inkább az elmaradottabb országokban használják. Ennek I már az is ellentmond, hogy a kü- | lönböző gyógyfüvekből készült j teákból nálunk is sok áll a fo-1 gyasztók rendelkezésére. Jóval! megelőzi azonban hazánkat pél- j dául Svájc, ahol a gyógyszertá­rak körülbelül hetvenfajta tea- kivonatot kínálnak a vásárlók­nak. Amint Csige István elmondta, Tolna megye nem áll rosszul a gyógynövény termesztésében és a j gyűjtésben sem. Erre az is enged következtetni, hogy jövőre már körülbelül 1400 holdon termelnek 30 százalék „Cipők, 30 százalé­kos engedménnyel”. „Méteráruk, 30 szá­zalék s engedmény- ■nyel". „Készruhák, 30 százalékos enged­ménnyel”. „Divatáruk, 30 százalékos enged­ménnyel" — hirdetik az öles plakátok a szekszárdi korzón, hétfő óta. A sétány most egyébként még annál is forgalma­sabb. mint amilyen nyári vasárnap este­felé szokott lenni. Rohan mindenki. Az egyik boltból ki, a másikba be. Közben telik a bevásárló­kosár. Hétfőn reggel nyi­táskor. amikor tulaj­donképpen kezdődött a szezon végi kiárusí­tás, valósággal meg­rohamozták a bolto­kat. s a bolti dolgo­zók egész nap alig győzték a kiszolgá­lást. A vásárlási tü­lekedés keddre sem hagyott alább: ked­den reggel a cipő- bolt bejáratánál vagy ölvenen sorakoztak nyitás előtt, s fél *inyolckor, amikor a nagy tömeg beözön­lött az üzletbe, az emberek aHg tudtak egymástól mozogni. — Hiába, tetszik a népnek a kiárusítás — mondja a bolt ve­zetője. Wagner Fe­renc. Az egyik ilyen ci­pőt kér. a másik olyat, és ami igen örvendetes, csak néha kell azt mondani, hogy „sajnos, olyan már nincs”. Kedden legalább is még ez volt a helyzet. Pe­dig hé főn ugyancsak nagy volt a forga­lom: vagy 50 000 fo­rint értékű árut ad­tak el, és ha meg­gondoljuk. hogy ez 100. 150, 180 forintos tételekből tevődött össze sok ember hagyta el áruval a táskájában az üzle­tet. A hétfői forga­lom a szokásos for­galomnak a két és félszerese volt. — Van-e e'ég árui — kérdeztük. — A mi üzletünk­ben körülbe'ül 200 000 forint értékű árut érint a kiárusítás. Ennek egy része ter­mészetesen elfogyott, de van még a nagy­kereskedelmi raktá­ron és rendelünk be­lőle. Nem kisebb a for­galom a Garay téri ruházati boltban. Zsú­folt az eladótér, a pultok, állványok azonban már annál kevésbé. Itt már gyakrabban kell mon­dani. hogy nincs. Bálint Sándor alig győzi sorolni, hogy mi fogyott el hirte- lenében és m re lenne nagy szükség — a férfiruha-otztályon. — A megye minden községében van bolt. ahol sor került most ilyen idény végi ki­árusításra — tudtuk meg Korsós István­tól. a megyei tanács kereskedelmi osztály- veze őjétöl. — össze­sen mintegy 6 millió forint értékű áru kerül ezekben a na­pokban 30 százalé­kos árengedménnyel kiárusításra. A korábbi kedvez­ményes árusításoknál gyakran problémát jelentett, hogy csak egyes nagyobb köz­ségek boltjaiban fog­lalkoztak vele. ide összpontosították más boltokból is a le­árazott árut. s ez aztán előnyt jelen­tett a közvetlen ott- lakóknak a kisebb községek lakóival szemben. Most nagy­jából azonos mérték­ben részesülhetnek a kedvezményből a kis és nagy települések lakói egyaránt. anyarozsot, s Tolna az egyik azok közül, amelyekre a jövőben is számolnak ha szóba kerül a gyógynövények szervezett terme­lése. ■ SZ. I. Szekszárdi és sárközi zenés műsor a Kossuth rádióban A ,,Muzsikáló képeslapok” so­rozatban Üdvözlet Szekszárdról címmel 21 perces műsort sugároz a hét végén a Magyar Rádió. Ebben a műsorban a Soós Sán­dor Városi Művelődési Ház mű­vészeti együttesei, zenekarai ég szólistái, a Liszt Ferenc Állami Zeneiskola növendékei, az ifjúsá­gi fúvószenekar, a Garay János Gimnázium énekkara, az úttörő­kórus, valamint Csorba Géza népi zenekara és Boros Ferenc tánczenekara mutatkozik be az ország rádióhallgatóinak. A szek­szárdi muzsikáló képeslapot au­gusztus 15-én, szombaton 14.09 órai kezdettel sugározza a Kos- suth-adó. Ugyancsak a „Muzsikáló képes­lapok” sorozatban sárközi dalos üdvözlet hangzik el augusztus 17-én, hétfőn a Kossuth rádió hullámhosszán. A műsor 18.45 és 19.05 között lesz hallható a rádióban. A sárközi műsorban a decsi népdalosok, a szekszárdi zeneiskola sárközi növendékei, a Szekszárdi Állami Gazdaság Sár­pilisi népi együttesének szólistái szereoelnek, továbbá Csorba Gé- t za népi zenekara. Mindkét rádió- j műsor szövegét írta és összeállí­totta Ballabás László, zenei ren-j dezők pedig Halkovits János és < Olsvay Imre lesznek, . . 1 Szelídítik a Tiszát Mi mindent mondtak már a Tiszáról! Hogy szeszélyes, mint egy menyecske, szélsőséges, szelíd, vad, kiszámíthatatlan, tomboló, csendes. Ráragadt a szőke jelző is, meg az, hogy kanyargós. Hanem ezt az utóbbit Mikszáth szebben fogal­mazta. „Máslija” van a Tiszának, „kanyarog, mint a kibontott pántlika”. A csónakot, amiről Tokajban lemaradt az utas, — Mik­száth írja — könnyen utoléri gyalogszerrel. még várnia is kell. Mert gyalog egyenes úton mehet de a ladik megjárja a pántlika mind n hajlá^L . Sok bajt okoztak már ezek a „pántlikák”. Különösen a múlt század második feléig. Mert akkorra — sok évtizedes munkával — a „sallangok” jó részét levágták. 1420 kilométerről 977-re rövidült a folyó, erős gátak kísérik kétoldalt. Hanem azért szemmel kell tartani most is. Mert mind igaz, s érvényes mindmáig az a sokféle jelző, amivel illették eleddig. Hisz van még pántlikája, elég, ezért aztán különösen fent Szabolcsban, Szatmárban, ahol nagyobb a sod­rása, sok bajt okoz ma is. Szaggatja, rongálja a partokat a kanya­rokban, sok száz hold jó föld, kert, gyümölcsös vált a martalékává. De, ha meg tudták zabolázni annak idején, legvadabb korában, akkor most ne tudnának elbánni vele? A sodrását persze nem lehet csendesíteni. Mégis kifognak rajta: kövezik a legveszélyesebb partrészeket, pajzsot emelnek a víz elé. Követ Tokaj ad a nagy munkához, amit a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság végeztet, több millió forintos költséggel. Fent dolgoz­nak most, Tiszabezdéd határában, kővel rakják ki a „pántlikákat”. Szelídítik a Tiszát, lefogják erejét, hogy kevesebb bajt okozzon ez­után. (A. K.j Követ Tokaj ad a munkához. Daru rakja meg a hatalmas uszályt, Itt már kevesebb kárt tehet a víz. MTI Foto. Újlaki Vilmos felvétele. Ürül az uszály, épül az erős partfal.

Next

/
Thumbnails
Contents