Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-12 / 188. szám
1964. augiTS7tns Ti. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 5 Tolna megye és a gyógynövény — Ki iszik többféle teát ? — Motorozó mezőgazdász — A páll fai porszívó — Öregebb kortársaink szerint fűben és fában sok orvosság van. S ez még annak ellenére is igaz, hogy mi fiatalabbak gyakran megmosolyogjuk, ha ilyesmit hallunk: köhögés ellen kiválóan alkalmazható természetes gyógyszer az apró bojtorján, vagy éppen a pemetefűből készült főzet. — A hagyományban, amelyik növényeink több egyedét gyógyhatásúnak nyilvánította sok érdekes megfigyelés összegeződik — erősíti az idősebbek állításait Csi- ge István mezőgazdász, a Herbá- ria és a MÉSZÖV megyei gyógynövénygyűjtési és termelési megbízottja. Az öregek igaza mellett szól, ő maga pedig egyáltalán nem tartozik az idősebbek közé. Aki hetenként 500 kilométert képes motorozni termelőtől termelőig, gyűjtőtől gyűjtőig, az még a vén- Ségtől igen messze jár... Amit az utóbbi tíz év hozott — Bő tik éve, hogy a környéken élek. pontosabban, hogy a gyógynövényekkel foglalkozom — mondja Csige István, s úgy érzik a hangjából, hogy az elszállt tíz esztendőt egyáltalán nem sajnálja. Az is lehetséges azonban, hogy közben eszébe sem jutott sajnálni az éveket. Nem ért rá, mert a §yógynövénytermelést a kezdésnél még alig ismerték ezen a környéken. Legalul kellett kezdeni, ott, ahol még azt kell először megmagyarázni, mi is az a gyógynövény, s milyen hasznot hozhat a tei melőnek és a felhasználónak. S ha már itt tartunk lássuk a kérdést: mi is a gyógynövény? — Több fajtáját ismerjük. Megyénkben legnépszerűbb az anyarozs. a majoránna, az édeskömény, a koriánder, az ánizs, bazsalikom és a digitális. Ezen kívül az ország különböző területein megközelítően 400 féle vadon termő gyógynövényt találhatunk, s Tolnában ezek közül 60 fajta fordul elő. A bodzavirágot, a pemetefüvet és sok más egyéb gyógyhatású növényt már korábban is gyűjtögették az emberek. Szervezett, szerződött gyógynövénytermelés azonban még csak évtizedes múltra tekint vissza nálunk. Faddon. Pálfán, Bogyiszlón már több éves a hagyomány, de még mindig csak most kezdenek odaérni a gazdaságok, hogy megerősítsék azt a második helyet, amit a megye a fontos gyógyszeralapanyag, az anyarozs termesztésében megszerzett. Felszedik a földről is Beszélgetésünk közben szinte minden percben visszakanyarodunk az anyarozshoz. Ha fontosságát nézzük ez érthető. Nem érdektelen azonban ennek a terménynek az ára sem. Aki holdanként legalább egy mázsát tud termelni, az a szalmán és a megmaradt egészséges szemek értékén felül még újabb 8900 forint jövedelemhez juthat. A szorzás már a gazdák dolga... A termeltetőre, s így közvetlenül Csige Istvánra az idén a szorzásnál fontosabb feladat várt. Jól fordult az idő, kielégítően sikerült a fertőzés, a fejlődésre se lehetett panaszkodni. Teljes öröm azonban ritkán fordul elő. Most is közbeszólt a viharos, jeges nyár. A kényes termény egy részét kiverte az idő. Hagyják veszendőbe menni? A régiek szerint nem lehetett volna más teendő. Azt még ez a különben drága valami sem éri meg. hogy szemenként szedegessék össze. Csige István és nyolc társa igyekezett segíteni a problémán. Egy nagyon eredeti, pneumatikus szemfelsze- dőt szerkesztettek a pálfai Egyetértés Termelőszövetkezet műhelyében. A gépet, amit a találékony emberek pálfai porszívónak neveztek el több helyen kipróbálták. A héten Zombán, a Parasztbecsület Termelőszövetkezet földjén dolgoznak az ötletes készülékkel, hogy megmentsék a különben kárhozásra szánt értékes gyógynövényt. Svájc a teaivás rekordere Szabadon, vadon termő gyógynövényeink, amelyekhez a népi megfigyelés kapcsolódik, többnyire teaalapanyagok. Külsőre, mivel vadnövények, s flóránk természetes tagjai — igen igénytelenek. A szedés, a szárítás, szállítás azonban már jelentősen befolyásolhatja hatásfokukat. A gyűjtők ezt tudják, különösen azóta, hogy a Herbária és a földművesszövetkezetek olyan szakembereket bíztak meg az irányítással, mint Csige István. Mire azonban az egyes növényfajtákat megismerték, meglehetősen sokat kellett magyarázni. Ma azonban a termés már szépen használható. Nem megy kárba a 3437 mázsa édesmandula, az 1903 mázsa pemetefű és a több mint 1000 mázsa bodzavirág, amit az idén adtak át a megye gyűj- ■ tői a felvásárlóknak. Nem értéktelen gazokról, hanem hasznos vadnövényekről van szó. Többségük szárítva, teaalapanyagként kerül a gyógyszertárakba, a szaküzletekbe. S itt jó eloszlatni egy félreértést. Hosszú ideig divatos volt az a nézet, amelyik szerint az előforduló gyógynövényeket. illetve az abból készült főzeteket inkább az elmaradottabb országokban használják. Ennek I már az is ellentmond, hogy a kü- | lönböző gyógyfüvekből készült j teákból nálunk is sok áll a fo-1 gyasztók rendelkezésére. Jóval! megelőzi azonban hazánkat pél- j dául Svájc, ahol a gyógyszertárak körülbelül hetvenfajta tea- kivonatot kínálnak a vásárlóknak. Amint Csige István elmondta, Tolna megye nem áll rosszul a gyógynövény termesztésében és a j gyűjtésben sem. Erre az is enged következtetni, hogy jövőre már körülbelül 1400 holdon termelnek 30 százalék „Cipők, 30 százalékos engedménnyel”. „Méteráruk, 30 százalék s engedmény- ■nyel". „Készruhák, 30 százalékos engedménnyel”. „Divatáruk, 30 százalékos engedménnyel" — hirdetik az öles plakátok a szekszárdi korzón, hétfő óta. A sétány most egyébként még annál is forgalmasabb. mint amilyen nyári vasárnap estefelé szokott lenni. Rohan mindenki. Az egyik boltból ki, a másikba be. Közben telik a bevásárlókosár. Hétfőn reggel nyitáskor. amikor tulajdonképpen kezdődött a szezon végi kiárusítás, valósággal megrohamozták a boltokat. s a bolti dolgozók egész nap alig győzték a kiszolgálást. A vásárlási tülekedés keddre sem hagyott alább: kedden reggel a cipő- bolt bejáratánál vagy ölvenen sorakoztak nyitás előtt, s fél *inyolckor, amikor a nagy tömeg beözönlött az üzletbe, az emberek aHg tudtak egymástól mozogni. — Hiába, tetszik a népnek a kiárusítás — mondja a bolt vezetője. Wagner Ferenc. Az egyik ilyen cipőt kér. a másik olyat, és ami igen örvendetes, csak néha kell azt mondani, hogy „sajnos, olyan már nincs”. Kedden legalább is még ez volt a helyzet. Pedig hé főn ugyancsak nagy volt a forgalom: vagy 50 000 forint értékű árut adtak el, és ha meggondoljuk. hogy ez 100. 150, 180 forintos tételekből tevődött össze sok ember hagyta el áruval a táskájában az üzletet. A hétfői forgalom a szokásos forgalomnak a két és félszerese volt. — Van-e e'ég árui — kérdeztük. — A mi üzletünkben körülbe'ül 200 000 forint értékű árut érint a kiárusítás. Ennek egy része természetesen elfogyott, de van még a nagykereskedelmi raktáron és rendelünk belőle. Nem kisebb a forgalom a Garay téri ruházati boltban. Zsúfolt az eladótér, a pultok, állványok azonban már annál kevésbé. Itt már gyakrabban kell mondani. hogy nincs. Bálint Sándor alig győzi sorolni, hogy mi fogyott el hirte- lenében és m re lenne nagy szükség — a férfiruha-otztályon. — A megye minden községében van bolt. ahol sor került most ilyen idény végi kiárusításra — tudtuk meg Korsós Istvántól. a megyei tanács kereskedelmi osztály- veze őjétöl. — összesen mintegy 6 millió forint értékű áru kerül ezekben a napokban 30 százalékos árengedménnyel kiárusításra. A korábbi kedvezményes árusításoknál gyakran problémát jelentett, hogy csak egyes nagyobb községek boltjaiban foglalkoztak vele. ide összpontosították más boltokból is a leárazott árut. s ez aztán előnyt jelentett a közvetlen ott- lakóknak a kisebb községek lakóival szemben. Most nagyjából azonos mértékben részesülhetnek a kedvezményből a kis és nagy települések lakói egyaránt. anyarozsot, s Tolna az egyik azok közül, amelyekre a jövőben is számolnak ha szóba kerül a gyógynövények szervezett termelése. ■ SZ. I. Szekszárdi és sárközi zenés műsor a Kossuth rádióban A ,,Muzsikáló képeslapok” sorozatban Üdvözlet Szekszárdról címmel 21 perces műsort sugároz a hét végén a Magyar Rádió. Ebben a műsorban a Soós Sándor Városi Művelődési Ház művészeti együttesei, zenekarai ég szólistái, a Liszt Ferenc Állami Zeneiskola növendékei, az ifjúsági fúvószenekar, a Garay János Gimnázium énekkara, az úttörőkórus, valamint Csorba Géza népi zenekara és Boros Ferenc tánczenekara mutatkozik be az ország rádióhallgatóinak. A szekszárdi muzsikáló képeslapot augusztus 15-én, szombaton 14.09 órai kezdettel sugározza a Kos- suth-adó. Ugyancsak a „Muzsikáló képeslapok” sorozatban sárközi dalos üdvözlet hangzik el augusztus 17-én, hétfőn a Kossuth rádió hullámhosszán. A műsor 18.45 és 19.05 között lesz hallható a rádióban. A sárközi műsorban a decsi népdalosok, a szekszárdi zeneiskola sárközi növendékei, a Szekszárdi Állami Gazdaság Sárpilisi népi együttesének szólistái szereoelnek, továbbá Csorba Gé- t za népi zenekara. Mindkét rádió- j műsor szövegét írta és összeállította Ballabás László, zenei ren-j dezők pedig Halkovits János és < Olsvay Imre lesznek, . . 1 Szelídítik a Tiszát Mi mindent mondtak már a Tiszáról! Hogy szeszélyes, mint egy menyecske, szélsőséges, szelíd, vad, kiszámíthatatlan, tomboló, csendes. Ráragadt a szőke jelző is, meg az, hogy kanyargós. Hanem ezt az utóbbit Mikszáth szebben fogalmazta. „Máslija” van a Tiszának, „kanyarog, mint a kibontott pántlika”. A csónakot, amiről Tokajban lemaradt az utas, — Mikszáth írja — könnyen utoléri gyalogszerrel. még várnia is kell. Mert gyalog egyenes úton mehet de a ladik megjárja a pántlika mind n hajlá^L . Sok bajt okoztak már ezek a „pántlikák”. Különösen a múlt század második feléig. Mert akkorra — sok évtizedes munkával — a „sallangok” jó részét levágták. 1420 kilométerről 977-re rövidült a folyó, erős gátak kísérik kétoldalt. Hanem azért szemmel kell tartani most is. Mert mind igaz, s érvényes mindmáig az a sokféle jelző, amivel illették eleddig. Hisz van még pántlikája, elég, ezért aztán különösen fent Szabolcsban, Szatmárban, ahol nagyobb a sodrása, sok bajt okoz ma is. Szaggatja, rongálja a partokat a kanyarokban, sok száz hold jó föld, kert, gyümölcsös vált a martalékává. De, ha meg tudták zabolázni annak idején, legvadabb korában, akkor most ne tudnának elbánni vele? A sodrását persze nem lehet csendesíteni. Mégis kifognak rajta: kövezik a legveszélyesebb partrészeket, pajzsot emelnek a víz elé. Követ Tokaj ad a nagy munkához, amit a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság végeztet, több millió forintos költséggel. Fent dolgoznak most, Tiszabezdéd határában, kővel rakják ki a „pántlikákat”. Szelídítik a Tiszát, lefogják erejét, hogy kevesebb bajt okozzon ezután. (A. K.j Követ Tokaj ad a munkához. Daru rakja meg a hatalmas uszályt, Itt már kevesebb kárt tehet a víz. MTI Foto. Újlaki Vilmos felvétele. Ürül az uszály, épül az erős partfal.
