Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-12 / 188. szám

1951. augusztus 12. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Megnövekedett igények a marxizmus- leninismus tanulása iránt A marxizmus—leninizmus tu- dományának megismerése, elsajátítása iránti igény növek­szik megyénkben. Ezt kifejezésre -juttatja az esti egyetemi oktatá­son résztvevők számának növe­kedése. Az elmúlt évben — bár elég magasak voltak a követel­mények — 441-en tettek eleget év végi vizsgakötelezettségüknek. A magasabb szintű politikai oktatás, párttagokat, pártonkívü- lieket és különböző foglalkozta­tási ágban dolgozókat nyert meg. Párt- és tömegszervezeti funk­cionáriusok, tanácsi dolgozók és gazdasági vezetők, pedagógusok, orvosok, jogászok és agronómu- sok, könyvelők, műszaki vezetők, fizikai dolgozók és egyéb fog­lalkozásúak igénylik az esti egye­temi oktatást. A szakmai felké­szültség mellett meg akarják sze­rezni a legfontosabb világnézeti aiapismereteket, hogy megfelelő­en tájékozódni /tudjanak korunk legfontosabb kérdéseiben és a ta­nultakat saját munkaterületükön a gyakorlatban is hasznosíthas­sák. Általános tapasztalat, hogy a hallgatók a tanultak alapján helyesen ítélik meg községük, üzemük, termelőszövetkezetük problémáit, a munkahelyükön végzendő feladatokat, támogatják pártunk szövetségi politikáját, és dialektikusán szemlélik a dolgok összefüggését. A hallgatók az esti egyete­men tanultakról úgy vélekednek, hogy sokat ad, és mindennapi munkájuk végzése közben is jól tudják hasznosítani. Amikor a pári erdészet párttitkárát, Hege­dűs János erdőmémököt meg­kérdezték, miért jelentkezett az esti egyetemre, így válaszolt: — „Azért jelentkeztem, mert azt mondták, be kell iratkoznom, de amit tanultam, megérttette ve­lem, hogy a marxista—leninista tudományos ismeretek nélkül fél ember az ember. Most, hogy e felismerésig eljutottam, azt mon­dom, ha nem küldenének is, ta­nulnék.” A példa azt bizonyítja, hogy helyes volt a megyei párt-vb ál­láspontja, amikor úgy döntött, hogy elsősorban azok tanulja­nak, illetve nyerjenek felvételt az esti egyetemre, akik a párt­munka, a gazdasági vezetés és a művelődésügy fontosabb terüle­tein dolgoznak. A z 1961—65-ös tanévre, a felvételi eredményektől függően, az esti egyetemi tanács 296 hallgatót vett fel. Az idei tanévben Szekszárdon és a já­rási székhelyek esti egyetemi ta­gozatain összesen 917-en tanul­nak. A felvételi bizottságok mér­legelés alá vették a jelentkezők Kérés a hirdi cementüzem munkásaihoz: Sürgősen szállítsák Szekszárdra a műkölapokat A szekszárdi kórház építése sok gondot okoz a kivitelező ' Komlói Állami Építőipari Vál­lalatnak. Az építkezés alatt nem egy alkalommal kellett sürgős átszervezéseket végrehajtani, mert egyes építőanyagok, szerelvények nem érkeztek meg időben. Több hétre tehető már az a hátrány, ami „összejött” az épít­kezés eddigi idején, s ez még növekszik, hisz a szerelés csak most kezdődik meg igazán, most lesz szükség a sokféle anyagra — miután az építőmesteri mun­ka nagyrészét elvégezték. Csempézik a kórházat, és most megakadtak a munkával. Hiány­zik ötszáz darab műkő hajlat­lap. Ha nem kapnak sürgősen a Hirdi Cementüzemből műkőla­kartotékokat vesz elő, szakavatott mozdulatokkal segít az ampullák megtöltésénél. Minden más ez, csak nem megszokott parasztasz- szonyi munka. — Mióta csinálja? — Nem régen. Csak amióta a férjemmem ért rá a doktor úrnak segédkezni, akkor álltam be he­lyette. Közben a tehénhez lép, és fér­finak is beillő keménységgel segít az inszeminátor látványnak nem éppen épületes, de nagyon fontos munkájában. Megmagyarázza, hogy miért: — Ez most olyan bikától nevel majd utódot, amelyiknek négy­ezer literes évi tejhozamú ivadé­kai voltak már. A külső semmit nem változott, az asszony öltözködése, külleme, hanghordozása is a régi, hagyomá­nyosnak ismert falusi. Változott azonban a tartalom. A kapálás­hoz szokott kezek finom üvegcsé­ket rendeznek, és tulajdonosuk pontosan tudja, ismeri munkájá­nak hasznát, rendeltetését. Mi lesz belőlük, hová lesznek ilyen és hasonló — külsőleg változatlan­nak tűnő — emberek gyermekei? Petruska Mihály bácsit, a ter­melőszövetkezet gyánti kovács- mesterét faggatjuk. 1912-ben állt inasnak, kovács volt már az ura­dalom idején is. 1929 óta él Gyón­tam i pokat a kórház burkolómunká­sai, abba kell hagyni ezt a mun­kát, ami azt is jelenti, hogy más szakmák munkásai későn vehetik birtokba a helyiségeket szerelés céljára. Már le kellett volna szállíttani Szekszárdra a műkőlapokat. Ha­táridő után vannak a hirdi üzem munkásai is, „szerencséjük”, hogy más vállalatok is elmaradtak, s így a sok vállalat elmaradása végeredményben „összehozta” az építkezést, s most, ha későn is, de terv szerint halad a munka. Segítsék a hirdi munkások, hogy mielőbb üzembe állítsák a szek­szárdi kórházat. Rájuk csak fél­ezer műkőlap Szekszárdra szál­lítása vár... — Kiszolgáltam én a Gérey Richárd nagyságos urat, a Ban­kot, aztán, hogy a hercegség visz- szavette a bérletből a birtokot, Esterházy Pál herceget is. Nyolc gyermeket nevelt egy munkásélet alatt. — Hová lettek? — Hat lányom van. Az egyik a tsz-ben dolgozik, a másik MÁV- munkáshoz ment feleségül, a har­madik férje a ktsz-ben van, a ne­gyediké traktoros, az ötödiké Pes­ten gyári munkás, a hatodiké meg ugyanott gépkocsivezető. Mind megélnek emberül. A nagyobbik fiam szintén Pesten, marós-esz­tergályos szakmában van, a ki­sebbik még szerszámköszörűs. Gondolkodik egy csöppet: — Az unokák pedig mind ma­gasabb iskolába kerülnek majd. A Petruska-család életében két nemzedékre szóló lépés volt az, amit a kegyelmes herceg cseléd- lakásaiból a „magasabb iskolákig” tettek. Gyánt és Pincehely lassan el­marad mögöttünk az országúton. A rekkenő meleg elől hűvösebb, erdei ösvényre térünk, esv kis csermely medrét követjük. Egyre inkább lassul a lépés, meredek a görbői hegy. (Folytatjuk) ORDAS IVÁN SZEKULITY PÉTER felkészültségét. Néhány jelentke­zőt — idős korra való tekintet­tel, függetlenül munkakörüktől — mentesítettek a tanulás alól. Megbeszélték velük, hogy bár nagyra becsülik eddigi munká­jukat, és gazdag élettapasztala­tukra a jövőben is számítanak, a párt már nem kívánja tőlük, hogy nyugdíjazásukig hátralévő időt a tanulással járó lekötött­ségben éljék le. Munkájukra, ta­nácsukra továbbra is számít a párt, sőt mindig szívesen lát­ják őket egy-egy előadáson, vagy az adott anyag megvitatásán. Az esti egyetem hallgatóinak előképzettsége, politikai tájéko­zottsága, megfelelő alapot nyújt arra, hogy az esti egyetem elvég­zése után mint propagandisták hasznosíthassák a tanultakat. Az elmúlt oktatási évre kitűzött program végrehajtása közben kü­lönös gonddal foglalkoztak a nem­zetközi munkásmozgalom és a politikai élet más területein je­lentkező kérdések tisztázásával. Az 1964—65-ös tanévben az esti egyetemen az egyes anyagok fel­dolgozásánál az eddiginél foko­zottabban Veszik figyelembe: a megyénkben felmerülő helytelen nézetek tisztázását, az esetenként felszínre kerülő nacionalizmust, s a politikai gazdaságtan tanul­mányozása közben a KGST és egyéb problémák tisztázására he­lyeznek nagy súlyt. A tudományos szocializmus témakörén belül elmélyül­tebben foglalkoznak a párt szö­vetségi politikájából adódó or­szágos és megyei feladatokkal, valamint a témával kapcsolatos párthatározatok ismertetésével. Megyénkben évről évre örvende­tesen emelkedik az esti egyete­men tanulók száma. A szakmai felkészültség mellett mind töb­ben szerzik meg a magasabb szintű politikai végzettséget, hogy a tanultakat eredményesen al­kalmazzák a gyakorlati életben, mindennapi munkájukban. Időben elkészülni a munkákkal A szakadáti iskola előtt kőművesek dol­goznak; a kerítés koala-pját készítik. — Tavaly megvásá­roltuk hozzá az anya­got. és az idén ké­szíti el házi brigá­dunk. Az anyag és a munka értéke így együttesen eléri a százezer forintot — mondja Censzler Pé­ter vb-litkár. — Községfejlesztés? — Nem. Költség- vetés. A kerítésen kívül felújítás, tata­rozás is szerepel — az óvodával együtt 75 300 forinttal. Az iskolában még dol- gozn k az asztalosok, a többi munka már befejeződött. — A felújításokat is házilag végezték? — Nem ezek a munkák már a gyön- ki ktsz-é. Tavaly volt velük vitánk, sőt. döntőb zottság elé is kerültünk. Hasonló munkák miatt. A tűzoltószertárra kap­tunk például 40 000 forintot. A ktsz a felújítást december 16-i befejezéssel vál­lalta. de befejezni nem tudta. A negy­venezer forint, az év végén természetesen elveszejt. — A döntöb zottsági tárgyalás — mert ki­derült. hogy mi is mulasztottunk —, arrj mindenesetre jó volt, hogy az idén meg­állapodjunk; időben megkötjük a szerző­déseket. így a mun­kák is időben el­készülhetnek. így az­tán minden olyan munkával, amely a községi tanács hatás­köre alatt szerepel — akár költségvetés, akár községfejlesztés — a harmadik ne­gyedévben elkészü­lünk. De úgy. hogy októberre legfeljebb útjavítás, vagy ha­sonló társadalmi mun­ka marad. Község­fejlesztési tervünkben sem lesz elmaradás már kész a Kossuth és a Petőfi utcákban a tervezett járda. Erre az eredetinél többet költöttünk. 45 ezer forint helyett hatvankétezret. A jár­da mentén mintegy 80—90 méter hős zan az árkot is ki kelleti köveztetnünk. — És mennyi tár­sadalmi munkát vé­geztek eddig? — 49 500 forint ér- tékűt. - Ebből 7000 a legelőfelúj{.ás, a többi jórészt az utcák, a vízlevezető árkok tisz­títása, karbantartása. Az idén is volt már néhány kiadós zápor — ha nem is akko­rák. mint az emlé­kezetes tavalyi —, amelyek rendre ki­mosták az utcákat. be'.szapoVák az árko­kat. A lakosság rend­re helyrehozza a ki­sebb károkat. De saj­nos. azt a három hi­dat, amelyet a ta­valyi árvíz elmosott, a mi erőnkből nem leh't helyreállítani. És hiába a járási tanács erőfe zítése is. ha a Hídépítő Válla­lat nem csinálja a munkákat. Már ta­valy el kelle t volna, hogy készítsék, most tavasszal arról volt szó. hogy július 20- ra készen lesznek az új hidak. És még nincs semmi... Ezek szerint van olyan munka is Sza,- kadáton. amely nem készült el időben, vagy talán nincs is az az idő. amelyre elkészül? Igaz. a tanács nem tehet róla. BI. Magyar hetek Londonban, Brüsszelben és Casablancában A londoni Selfridges áruház Oxford Sreet-i épületében szep­tember 14 és 26 között 600 négy­zetméternyi területet bocsát a magyar kiállítás rendelkezésére. A belga Bon Marche cég novenv bér 5-től 17-ig Brüsszelben és még további négy más belga vá­rosban lévő áruházában mutatja 'be a magyar könnyűioar termé­keit. Afrika első magyar heteinek színhelye ez év októberében a casablancai Grand Magazin áru­ház lesz. ahol szintén bőséges áruválaszték képviseli iparunkat és magyar népviseletben szolgál­ják fel a pincérek a paprikás- csirkét. Szakmunkás a műszerfalnál — Mit mutat a refraktométer, Tibi? — Egy pillanat, mindjárt megnézem. A szőke hajú, nyúlánk fiatalember megnyit­ja a próbacsapot, pár cseppet enged egy vászon- darabra a sűrítményből, az átszűrt paradicsom­iét egy látcsőszerű műszerre csepegteti. Az ablak felé fordítja, majd szeméhez emeli. — Huszonkilenc-hat. öt perc múlva lehet leengedni. — Pritz Gyula vákuumos „nyugtázza” a vá­laszt, majd egyet fordít az egyik szelepen. — Erre még szükség van ebben az üzemben? — teszem fel a kérdést Terényi Tibornak, a Pak­si Konzervgyár fiatal szakmunkásának. — Inkább csak a biztonság miatt használ­juk a régi refraktométert. Itt, az oszlopon van a , „nagybátyja”, amely állandóan mutatja, hogy a végsíirítőben pillanyatnyilag hány százalékos a sűrítmény szárazanyag-tartalma, látja, ennek a mutatója is huszonnyolc-harminc között áll, de azért biztos, ami biztos. Miközben beszélgetünk, többször odapillant a műszerfalra. Nem mintha valami hibát je­leznének a műszerek, ilyesmi ma már ritkán fordul elő, dehát ő azért van itt, hogy figyelem­mel kísérje a műszerek skáláit, a műszerfal lám- pácskáit és azonnal beavatkozzon, ha szükséges. A műszerfal, mintha a sűrítőüzem vázla­tos rajza lenne. A vonalak, a csővezetékek, az üstszerű edények a vákuumsűrítők, a vonalak keresztezésénél a számokkal jelölt lámpák a mo­torok, szivattyúk. Csak hátat kell fordítani a műszerfalnak és mindez látható, életnagyság­ban”. A berendezés kezelője, a fiatal szakmun­kás azonban többet lát, mert a műszerek azt is mutatják, mi van a csöveken, edényeken belül, milyen magas a folyadékszint az egyes sűrítők- ben, állnak-e, vagy forognak-e a szivattyúk, mo­torok, mekkora a hőfok, stb. — Ezen a csövön — mutat a műszerfal bal oldalára — jön a lé a szomszédból, ahol — ugyancsak teljesen gépesítve és automatizálva — mossák, előfőzik, paszírozzák a paradicsomot. Ez itt az egyes sűrítő, ebben nyolc-tíz százalékosra sűrítjük az 5—6 százalékos paradicsomlét. Innét a kettesbe kerül, ahonnét már tizenhat-húsz szá­zalékos lé kerül a hármasba, a végsűrítőbe. On­nét pedig — ha elérte a harminc százalékos szá­razanyag-tartalmat, dobozokba engedjük és le­zárjuk. A nyers paradicsomot, amit a berende­zés legelején öntenek fel, már csak itt, a végén, dobozokban látjuk viszont. Mindent automatika szabályoz, automatikus berendezés indítja, vagy állítja le a motorokat, szabályozza a folyadék- szintet, továbbítja az anyagot. — Akkor mi dolga van itt? — A legtökéletesebb berendezésnél is előfor­dulhat üzemzavar. Azt kell észrevenni és elhá­rítani. Persze, komoly baj akkor sem lehet, mert ha mondjuk, ez a kilences lámpa élalszik, ez azt jelenti, hogy a végsűrítőnek a keverője leállt. Az automatika ekkor kikapcsolja a többit is, de meg kell nézni, mi az oka az üzemzavarnak. Aztán, ha áramkimaradás van és emiatt egy órát állunk, fokozatosan kell feltölteni a berende­zést. Ez már nem megy automatikusan. — Hol tanulta a szakmát? — Nagykőrösön. De ott nem dolgoztam pa- radicsomsűrítőnél és ezt, amit itt csinálok, sem­miképp sem tanulhattam volna meg, mert ak­kor még nem volt ilyen berendezés. Ezt a para- dicsomsűrítő-vonalat a Láng Gépgyár gyártja, exportra is. Ez, az itteni egyike a legelsőknek. Tavaly kaptuk. Persze, az első évben még sok baj volt vele, meg kellett tanulni a kezelését. De az idén már alig fordul elő hiba. — Nem túl bonyolult feladat ez egy szak­munkásnak? — Úgy érzem, jól el tudom látni ezt a mun­kát. De a technika fejlődése nem áll meg. Úgy érzem, nekem sem lesz sokáig elég, amit eddig tanultam. Egyelőre nem kezdhetek semmibe, az ősszel katonának megyek. De utána gimnázium­ba iratkozom, majd talán nekivágok a felsőfokú technikumnak is. (J.) )

Next

/
Thumbnails
Contents