Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-12 / 188. szám
1951. augusztus 12. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Megnövekedett igények a marxizmus- leninismus tanulása iránt A marxizmus—leninizmus tu- dományának megismerése, elsajátítása iránti igény növekszik megyénkben. Ezt kifejezésre -juttatja az esti egyetemi oktatáson résztvevők számának növekedése. Az elmúlt évben — bár elég magasak voltak a követelmények — 441-en tettek eleget év végi vizsgakötelezettségüknek. A magasabb szintű politikai oktatás, párttagokat, pártonkívü- lieket és különböző foglalkoztatási ágban dolgozókat nyert meg. Párt- és tömegszervezeti funkcionáriusok, tanácsi dolgozók és gazdasági vezetők, pedagógusok, orvosok, jogászok és agronómu- sok, könyvelők, műszaki vezetők, fizikai dolgozók és egyéb foglalkozásúak igénylik az esti egyetemi oktatást. A szakmai felkészültség mellett meg akarják szerezni a legfontosabb világnézeti aiapismereteket, hogy megfelelően tájékozódni /tudjanak korunk legfontosabb kérdéseiben és a tanultakat saját munkaterületükön a gyakorlatban is hasznosíthassák. Általános tapasztalat, hogy a hallgatók a tanultak alapján helyesen ítélik meg községük, üzemük, termelőszövetkezetük problémáit, a munkahelyükön végzendő feladatokat, támogatják pártunk szövetségi politikáját, és dialektikusán szemlélik a dolgok összefüggését. A hallgatók az esti egyetemen tanultakról úgy vélekednek, hogy sokat ad, és mindennapi munkájuk végzése közben is jól tudják hasznosítani. Amikor a pári erdészet párttitkárát, Hegedűs János erdőmémököt megkérdezték, miért jelentkezett az esti egyetemre, így válaszolt: — „Azért jelentkeztem, mert azt mondták, be kell iratkoznom, de amit tanultam, megérttette velem, hogy a marxista—leninista tudományos ismeretek nélkül fél ember az ember. Most, hogy e felismerésig eljutottam, azt mondom, ha nem küldenének is, tanulnék.” A példa azt bizonyítja, hogy helyes volt a megyei párt-vb álláspontja, amikor úgy döntött, hogy elsősorban azok tanuljanak, illetve nyerjenek felvételt az esti egyetemre, akik a pártmunka, a gazdasági vezetés és a művelődésügy fontosabb területein dolgoznak. A z 1961—65-ös tanévre, a felvételi eredményektől függően, az esti egyetemi tanács 296 hallgatót vett fel. Az idei tanévben Szekszárdon és a járási székhelyek esti egyetemi tagozatain összesen 917-en tanulnak. A felvételi bizottságok mérlegelés alá vették a jelentkezők Kérés a hirdi cementüzem munkásaihoz: Sürgősen szállítsák Szekszárdra a műkölapokat A szekszárdi kórház építése sok gondot okoz a kivitelező ' Komlói Állami Építőipari Vállalatnak. Az építkezés alatt nem egy alkalommal kellett sürgős átszervezéseket végrehajtani, mert egyes építőanyagok, szerelvények nem érkeztek meg időben. Több hétre tehető már az a hátrány, ami „összejött” az építkezés eddigi idején, s ez még növekszik, hisz a szerelés csak most kezdődik meg igazán, most lesz szükség a sokféle anyagra — miután az építőmesteri munka nagyrészét elvégezték. Csempézik a kórházat, és most megakadtak a munkával. Hiányzik ötszáz darab műkő hajlatlap. Ha nem kapnak sürgősen a Hirdi Cementüzemből műkőlakartotékokat vesz elő, szakavatott mozdulatokkal segít az ampullák megtöltésénél. Minden más ez, csak nem megszokott parasztasz- szonyi munka. — Mióta csinálja? — Nem régen. Csak amióta a férjemmem ért rá a doktor úrnak segédkezni, akkor álltam be helyette. Közben a tehénhez lép, és férfinak is beillő keménységgel segít az inszeminátor látványnak nem éppen épületes, de nagyon fontos munkájában. Megmagyarázza, hogy miért: — Ez most olyan bikától nevel majd utódot, amelyiknek négyezer literes évi tejhozamú ivadékai voltak már. A külső semmit nem változott, az asszony öltözködése, külleme, hanghordozása is a régi, hagyományosnak ismert falusi. Változott azonban a tartalom. A kapáláshoz szokott kezek finom üvegcséket rendeznek, és tulajdonosuk pontosan tudja, ismeri munkájának hasznát, rendeltetését. Mi lesz belőlük, hová lesznek ilyen és hasonló — külsőleg változatlannak tűnő — emberek gyermekei? Petruska Mihály bácsit, a termelőszövetkezet gyánti kovács- mesterét faggatjuk. 1912-ben állt inasnak, kovács volt már az uradalom idején is. 1929 óta él Gyóntam i pokat a kórház burkolómunkásai, abba kell hagyni ezt a munkát, ami azt is jelenti, hogy más szakmák munkásai későn vehetik birtokba a helyiségeket szerelés céljára. Már le kellett volna szállíttani Szekszárdra a műkőlapokat. Határidő után vannak a hirdi üzem munkásai is, „szerencséjük”, hogy más vállalatok is elmaradtak, s így a sok vállalat elmaradása végeredményben „összehozta” az építkezést, s most, ha későn is, de terv szerint halad a munka. Segítsék a hirdi munkások, hogy mielőbb üzembe állítsák a szekszárdi kórházat. Rájuk csak félezer műkőlap Szekszárdra szállítása vár... — Kiszolgáltam én a Gérey Richárd nagyságos urat, a Bankot, aztán, hogy a hercegség visz- szavette a bérletből a birtokot, Esterházy Pál herceget is. Nyolc gyermeket nevelt egy munkásélet alatt. — Hová lettek? — Hat lányom van. Az egyik a tsz-ben dolgozik, a másik MÁV- munkáshoz ment feleségül, a harmadik férje a ktsz-ben van, a negyediké traktoros, az ötödiké Pesten gyári munkás, a hatodiké meg ugyanott gépkocsivezető. Mind megélnek emberül. A nagyobbik fiam szintén Pesten, marós-esztergályos szakmában van, a kisebbik még szerszámköszörűs. Gondolkodik egy csöppet: — Az unokák pedig mind magasabb iskolába kerülnek majd. A Petruska-család életében két nemzedékre szóló lépés volt az, amit a kegyelmes herceg cseléd- lakásaiból a „magasabb iskolákig” tettek. Gyánt és Pincehely lassan elmarad mögöttünk az országúton. A rekkenő meleg elől hűvösebb, erdei ösvényre térünk, esv kis csermely medrét követjük. Egyre inkább lassul a lépés, meredek a görbői hegy. (Folytatjuk) ORDAS IVÁN SZEKULITY PÉTER felkészültségét. Néhány jelentkezőt — idős korra való tekintettel, függetlenül munkakörüktől — mentesítettek a tanulás alól. Megbeszélték velük, hogy bár nagyra becsülik eddigi munkájukat, és gazdag élettapasztalatukra a jövőben is számítanak, a párt már nem kívánja tőlük, hogy nyugdíjazásukig hátralévő időt a tanulással járó lekötöttségben éljék le. Munkájukra, tanácsukra továbbra is számít a párt, sőt mindig szívesen látják őket egy-egy előadáson, vagy az adott anyag megvitatásán. Az esti egyetem hallgatóinak előképzettsége, politikai tájékozottsága, megfelelő alapot nyújt arra, hogy az esti egyetem elvégzése után mint propagandisták hasznosíthassák a tanultakat. Az elmúlt oktatási évre kitűzött program végrehajtása közben különös gonddal foglalkoztak a nemzetközi munkásmozgalom és a politikai élet más területein jelentkező kérdések tisztázásával. Az 1964—65-ös tanévben az esti egyetemen az egyes anyagok feldolgozásánál az eddiginél fokozottabban Veszik figyelembe: a megyénkben felmerülő helytelen nézetek tisztázását, az esetenként felszínre kerülő nacionalizmust, s a politikai gazdaságtan tanulmányozása közben a KGST és egyéb problémák tisztázására helyeznek nagy súlyt. A tudományos szocializmus témakörén belül elmélyültebben foglalkoznak a párt szövetségi politikájából adódó országos és megyei feladatokkal, valamint a témával kapcsolatos párthatározatok ismertetésével. Megyénkben évről évre örvendetesen emelkedik az esti egyetemen tanulók száma. A szakmai felkészültség mellett mind többen szerzik meg a magasabb szintű politikai végzettséget, hogy a tanultakat eredményesen alkalmazzák a gyakorlati életben, mindennapi munkájukban. Időben elkészülni a munkákkal A szakadáti iskola előtt kőművesek dolgoznak; a kerítés koala-pját készítik. — Tavaly megvásároltuk hozzá az anyagot. és az idén készíti el házi brigádunk. Az anyag és a munka értéke így együttesen eléri a százezer forintot — mondja Censzler Péter vb-litkár. — Községfejlesztés? — Nem. Költség- vetés. A kerítésen kívül felújítás, tatarozás is szerepel — az óvodával együtt 75 300 forinttal. Az iskolában még dol- gozn k az asztalosok, a többi munka már befejeződött. — A felújításokat is házilag végezték? — Nem ezek a munkák már a gyön- ki ktsz-é. Tavaly volt velük vitánk, sőt. döntőb zottság elé is kerültünk. Hasonló munkák miatt. A tűzoltószertárra kaptunk például 40 000 forintot. A ktsz a felújítást december 16-i befejezéssel vállalta. de befejezni nem tudta. A negyvenezer forint, az év végén természetesen elveszejt. — A döntöb zottsági tárgyalás — mert kiderült. hogy mi is mulasztottunk —, arrj mindenesetre jó volt, hogy az idén megállapodjunk; időben megkötjük a szerződéseket. így a munkák is időben elkészülhetnek. így aztán minden olyan munkával, amely a községi tanács hatásköre alatt szerepel — akár költségvetés, akár községfejlesztés — a harmadik negyedévben elkészülünk. De úgy. hogy októberre legfeljebb útjavítás, vagy hasonló társadalmi munka marad. Községfejlesztési tervünkben sem lesz elmaradás már kész a Kossuth és a Petőfi utcákban a tervezett járda. Erre az eredetinél többet költöttünk. 45 ezer forint helyett hatvankétezret. A járda mentén mintegy 80—90 méter hős zan az árkot is ki kelleti köveztetnünk. — És mennyi társadalmi munkát végeztek eddig? — 49 500 forint ér- tékűt. - Ebből 7000 a legelőfelúj{.ás, a többi jórészt az utcák, a vízlevezető árkok tisztítása, karbantartása. Az idén is volt már néhány kiadós zápor — ha nem is akkorák. mint az emlékezetes tavalyi —, amelyek rendre kimosták az utcákat. be'.szapoVák az árkokat. A lakosság rendre helyrehozza a kisebb károkat. De sajnos. azt a három hidat, amelyet a tavalyi árvíz elmosott, a mi erőnkből nem leh't helyreállítani. És hiába a járási tanács erőfe zítése is. ha a Hídépítő Vállalat nem csinálja a munkákat. Már tavaly el kelle t volna, hogy készítsék, most tavasszal arról volt szó. hogy július 20- ra készen lesznek az új hidak. És még nincs semmi... Ezek szerint van olyan munka is Sza,- kadáton. amely nem készült el időben, vagy talán nincs is az az idő. amelyre elkészül? Igaz. a tanács nem tehet róla. BI. Magyar hetek Londonban, Brüsszelben és Casablancában A londoni Selfridges áruház Oxford Sreet-i épületében szeptember 14 és 26 között 600 négyzetméternyi területet bocsát a magyar kiállítás rendelkezésére. A belga Bon Marche cég novenv bér 5-től 17-ig Brüsszelben és még további négy más belga városban lévő áruházában mutatja 'be a magyar könnyűioar termékeit. Afrika első magyar heteinek színhelye ez év októberében a casablancai Grand Magazin áruház lesz. ahol szintén bőséges áruválaszték képviseli iparunkat és magyar népviseletben szolgálják fel a pincérek a paprikás- csirkét. Szakmunkás a műszerfalnál — Mit mutat a refraktométer, Tibi? — Egy pillanat, mindjárt megnézem. A szőke hajú, nyúlánk fiatalember megnyitja a próbacsapot, pár cseppet enged egy vászon- darabra a sűrítményből, az átszűrt paradicsomiét egy látcsőszerű műszerre csepegteti. Az ablak felé fordítja, majd szeméhez emeli. — Huszonkilenc-hat. öt perc múlva lehet leengedni. — Pritz Gyula vákuumos „nyugtázza” a választ, majd egyet fordít az egyik szelepen. — Erre még szükség van ebben az üzemben? — teszem fel a kérdést Terényi Tibornak, a Paksi Konzervgyár fiatal szakmunkásának. — Inkább csak a biztonság miatt használjuk a régi refraktométert. Itt, az oszlopon van a , „nagybátyja”, amely állandóan mutatja, hogy a végsíirítőben pillanyatnyilag hány százalékos a sűrítmény szárazanyag-tartalma, látja, ennek a mutatója is huszonnyolc-harminc között áll, de azért biztos, ami biztos. Miközben beszélgetünk, többször odapillant a műszerfalra. Nem mintha valami hibát jeleznének a műszerek, ilyesmi ma már ritkán fordul elő, dehát ő azért van itt, hogy figyelemmel kísérje a műszerek skáláit, a műszerfal lám- pácskáit és azonnal beavatkozzon, ha szükséges. A műszerfal, mintha a sűrítőüzem vázlatos rajza lenne. A vonalak, a csővezetékek, az üstszerű edények a vákuumsűrítők, a vonalak keresztezésénél a számokkal jelölt lámpák a motorok, szivattyúk. Csak hátat kell fordítani a műszerfalnak és mindez látható, életnagyságban”. A berendezés kezelője, a fiatal szakmunkás azonban többet lát, mert a műszerek azt is mutatják, mi van a csöveken, edényeken belül, milyen magas a folyadékszint az egyes sűrítők- ben, állnak-e, vagy forognak-e a szivattyúk, motorok, mekkora a hőfok, stb. — Ezen a csövön — mutat a műszerfal bal oldalára — jön a lé a szomszédból, ahol — ugyancsak teljesen gépesítve és automatizálva — mossák, előfőzik, paszírozzák a paradicsomot. Ez itt az egyes sűrítő, ebben nyolc-tíz százalékosra sűrítjük az 5—6 százalékos paradicsomlét. Innét a kettesbe kerül, ahonnét már tizenhat-húsz százalékos lé kerül a hármasba, a végsűrítőbe. Onnét pedig — ha elérte a harminc százalékos szárazanyag-tartalmat, dobozokba engedjük és lezárjuk. A nyers paradicsomot, amit a berendezés legelején öntenek fel, már csak itt, a végén, dobozokban látjuk viszont. Mindent automatika szabályoz, automatikus berendezés indítja, vagy állítja le a motorokat, szabályozza a folyadék- szintet, továbbítja az anyagot. — Akkor mi dolga van itt? — A legtökéletesebb berendezésnél is előfordulhat üzemzavar. Azt kell észrevenni és elhárítani. Persze, komoly baj akkor sem lehet, mert ha mondjuk, ez a kilences lámpa élalszik, ez azt jelenti, hogy a végsűrítőnek a keverője leállt. Az automatika ekkor kikapcsolja a többit is, de meg kell nézni, mi az oka az üzemzavarnak. Aztán, ha áramkimaradás van és emiatt egy órát állunk, fokozatosan kell feltölteni a berendezést. Ez már nem megy automatikusan. — Hol tanulta a szakmát? — Nagykőrösön. De ott nem dolgoztam pa- radicsomsűrítőnél és ezt, amit itt csinálok, semmiképp sem tanulhattam volna meg, mert akkor még nem volt ilyen berendezés. Ezt a para- dicsomsűrítő-vonalat a Láng Gépgyár gyártja, exportra is. Ez, az itteni egyike a legelsőknek. Tavaly kaptuk. Persze, az első évben még sok baj volt vele, meg kellett tanulni a kezelését. De az idén már alig fordul elő hiba. — Nem túl bonyolult feladat ez egy szakmunkásnak? — Úgy érzem, jól el tudom látni ezt a munkát. De a technika fejlődése nem áll meg. Úgy érzem, nekem sem lesz sokáig elég, amit eddig tanultam. Egyelőre nem kezdhetek semmibe, az ősszel katonának megyek. De utána gimnáziumba iratkozom, majd talán nekivágok a felsőfokú technikumnak is. (J.) )
