Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-09 / 186. szám
8 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1964. augusztus 9. •• Üzemrészek közötti versenyek, pályafelújítások Simontornyán A nagymúltú Simontomyai BTC elnökével, Deli Györgygyel folytatott munkatársunk beszélgetést a sportkör helyzetéről, a fiatalság foglalkoztatásáról, és1 a tervekről. *— A Simontomyai BTC hány szakosztályt működtet, és hány dolgozónak biztosítanak rendszeres sportolást? — Négy szakosztályban közel kétszázötvenen sportolnak. Legnépszerűbb a kézilabda, ahol a taglétszám megközelíti az ötve- net. A labdarúgó-szakosztály harmincöt fiatalt foglalkoztat, míg kajakosaink táborába harmincán tartoznak. Létszámra a természetjárók viszik el a pálmát, ahol a szakosztálylétszám 125. Valamennyi szakosztályt a nagy aktivitás jellemez, azonban a kajakosoknál az eredménytelenséget a hajóhiány okozza. A szakosztálynak régi, elavult hajói vannak, így a versenyre a felkészítés nehéz. Több esetben kénytelenek vagyunk versenyhajót adni edzés céljára. Nem árulok el titkot, két-három versenyzőtől országos szinten is jó eredményt várunk. — A sportlétesítmények épí-' tésében lépést tudnak-e tartani a létszámfejlődéssel? — Létesítményeink egy része építés alatt van. A labdarúgó- pálya felújítása megtörtént, a fűmag a napokban kerül a földbe. Jövő őszre már ezen a pályán lesznek a mérkőzések. Természetesen a felújított pálya elkészülte után is — kímélés céljából — az edzések a salakpályán lesznek. A kézilabdapályákat is fel- f újítottuk, alkalmassá tettük esti mérkőzések játszására is, 16 fénycső világítja meg. A kézilabdá- sok részére is készítettünk edzőpályát, ezzel kíméljük a felújír tott pályát. Az atlétikai pályánk elég rossz, de ezt csak a labdarúgópálya füvesítése után tudjuk jó állapotba hozni. A futópálya mellett dobó- és ugrópályát is készítünk. — Minek az atlétikai pálya« ha nincs szákosztály? — Serdülő korúakból álló atlétikai szakosztályunk most van szervezés alatt, mire a létesítmény teljesen készen lesz, már felnőtt versenyzők is lesznek a szakosztályban. A létszám 30—35 körül lesz, ahol Csapó János a kiváló atléta — aki gerelyhajításban országos ifjúsági bajnok volt — vezeti majd az edzéseket. — Tömegsport terén mit tett a vezetőség a feladatok végrehajtására? — Elnökségünk az elmúlt hónapban tárgyalta azokat a feladatokat, melyet , a tömegsport területén végre kell hajtani. Elhatároztuk; üzemrészek közötti bajnokságot szervezünk. Eddig hat labdarúgó- és 12 kézilabdacsapat nevezett az üzemrészek közötti bajnokságra. A sportkörünk elnöksége a Kilián-mozga- lomra külön összeget biztosított. Sportkörünknek 250 Kilián jelentkezője van, többsége az idén kapcsolódott a mozgalomba. Az említett labdarúgó- és kézilabdabajnokság mellett hétközi pontszerző versenyeket is rendezünk különböző sportágakban. — Végül szeretnénk halkul a sportkör távlati terveibő néhányat? — Terveink között elsősorban a kézilabdások 5TB II-be jutása szerepel. A labdarúgóknál a csapat színvonalának emelése a cél hogy a megyebajnökságban az első öt között végezzenek. Fejlesztési tervünk programjában szerepel a 660-as taglétszám 800- ra emelése. Már az idén 150 ú. belépővel gyarapodtunk, ebbő 80 fiatal. Programunk végrehajtásához az anyagi feltétel az alap. A tervezett 24 ezer forint tagdíj- bevételt is szeretnénk túlszárnyalni. A tavasszal a tekeszakosztályt is életre hívjuk. Az ikerpálya alapját még az idén elkészítjük így sportkörünkben a fiatalság megtalálja a sportolást, felüdülés — fejezte be nyilatkozatát Del György, a Simontomyai BTC elnöke. Mai labdarúgó-műsor Megyebajnokság Tolna—Bátaszék 16.30 óra, vezeti: Bihari (Varga, Kimle), Dombóvár—Cikó 16.30, V: Németh (Köő, Dudás), Sz. Gépjavító—Gerjen 16.30, V: Zsigmond (Paulai, Streer). Mőgyész—Tamási 16.30, V: Berta (Németh, Paár), Kisdorog—Fadd 16.30 V: Nagy (Pech, Magyar), Bonyhád—Paks 16.30, V: Vindics (Pethő, Váradi), Dunaszentgyörgy—Dunaföldvár 16.30, V: Csordás (Bencze, Majoros), Simontornya—Sz. Honvéd 16.30, V: Sipos, (Völgyesi Horváth). Járási bajnokság Varsád—Magyarkeszi 16.30 óra Vezeti: Burányi, Fürgéd—Száraz« 16.30. V: Havasi, Belecska—Pincehely 16.30, V: Fodor, Nagy- szokoly—Nagykónyi 16.30, V Teierling, Ujireg—Miszla 16.30 V: Hopp. Koppányszántó—Diós- berény 16.30, V: Eretnek. — Mit szól a bonyhádi labdarúgók sikeréhez? — Váratlan volt! Persze, lelkes játék alapján győzelmük megérdemelt. A Vasas játékosai megmutatták, hogyan kell a pályán szívvel, lélekkel küzdeni. — Lelkesedésből jelesre vizsgáztak. — De nemcsak a játékosok, hanem a szurkolók is. A mérkőzés végén Gipszet a vállukon vitték le, de a többi játékosnak is kijutott az ünneplésből. — Ki az a Gipsz? — Szabó II. De ezen a néven nem ismerik. G csak Gipsz a bonyhádi szurkolóknak. A játéka? Olyan veszélyes kapura, mint a csatároktól el lehet várni. — Persze, a dunaújvárosiak már nem voltak ilyen jókedvűtek a mérkőzés után. Különösen Tállási szomorkodott a pálya szélén, több mint három hónapja megsérült, és még mindig nem teljes értékű játékos. Pedig nagyon szeretett volna Bonyhád ellen játszani. Valamikor — amikor még a dombóvári színekben rúgta a labdát, — sokat játszott a bonyhádi fiúk ellen. —■ De mi van Szegedivel, hogy nem ő volt a balszélső? — Szegedi csapatot cserélt. Amint meglesz a hat hónap kivárás, már Máza-Szászvár mezét húzza magára, — Miért ment Mázára? — Ezt tőle próbálja megtudni. — A jó múltkor a Népsportban olvastam, hogy Dunaföldváron az atléták nem kapnak elegendő pénzt. — Ez már régi dolog. A cikk megjelenése előtt jóval, voltak már ilyen problémák. Annyit elárulhatok, hogy az atlétikai szakosztályt IS főre tervezték, és az éves költségvetés 11 200 forint, Ezzel szemben lami támogatást a labdarúgók viszik el? — Nehéz ügy ez. De mit törjem én a fejem, miért fájjon ez nekem? — De úgy hallottam, hogy a játékvezetőnek eléggé fáj az orra. — Aki a faddi mérkőzést vezette, arra gondol? — Igen, Szép kis cirkusz volt. Először esernyővel kólintották fejbe a játékvezetőt, majd utána Schuszter biztatására az egyik néző gyakorolta a jobb- és balmindössze 2500 forintot költöttek a szakosztályra fél év alatt. Azt talán mondanom sem kell, hogy nem 18, hanem ennél sokkal kevesebb atlétát utaztattak, versenyeztettek. Végül kijelentették, nincs pénz, menjenek úgy, ahogy tudnak. — Na, de kapnak állami támogatást 17 000 forintot. Az mire megy él? — Az illetékesek szerint azért nincs pénze Dunaföldvámdk, mert gyengén szerepel a labdarúgó-csapat, így a szakosztály nem tudja bevételi tervét teljesíteni. — Ezek szerint az álegyenes ütéseket. Tegyük hozzá: sikerrel. A játékvezető orrcsontja eltörött, ballonkabátját és ruháját vihette a tisztítóba, mert tarka lett a' a vértől. — A tolnaiak is reklamáltak a játékvezető„ miatt: az ifjúsági mérkőzésen a játékvezető kiállított egy játékost, és a mérkőzés befejezésével visszaadta igazolását. Mit tud értől? — A tolnaiak ezt állítják, de nem így volt. A játékvezető csatolta a játékos igazolását a jelentéshez. Éppen úgy. mint a felnőtt mérkőzés játékvezetője, azét a tolnai játékosét, aki után- rúgásért lett kiállítva. — Mit csinálnak az NB IlI-as csapataink? — Készülnek a rajtra. Jövő vasárnap már ők is pályára lépnek, és szórakoztatják a közönséget. — Vagy bosszantják. — A tamásiakra is panaszkodnak a játékvezetők. — Mi a bajuk szegény tamásiakkal? — Csak annyi, hogy az idén még nem takarították a bíró-öltözőt, határtalan a piszok és a rendetlenség a helyiségben. Nem beszélve arról, hogy az öltözőt ösz- szetévesztették a raktárral, és mindenféle limlomot ott tárolnak. — Lenne egy javaslatom. — Tessék.-r A tamási sportkörnek a labdarúgó-szövetség vegyen egy söprűt és lapátot, hogy az öltözőt rendbe tudják tenni. A siófoki labdarúgó játékvezető-továbbképzésre pedig hívják meg Le- posa edzőt Szekszárdról, vagy Sándor edzőt Bony- hádról, és a tantárgyba vegyék fel az ökölvívást is. így talán nem lesz egyoldalú az ökölvívás, mint legutóbb Faddon volt. — Maga tévedj barátom. Az a küzdelem még nem ért véget. — Miért? — Mert a támadóval és a felbújtóval a játékvezető még találkozik. — Hol? — A bíróságom. éeQEEPSSQO A művi vetélések Kérdés: „A terhesség művi megszakításának milyenek az egészségügyi kihatásai?" A művi vetélések káros következményeit sajnos kevesen ismerik. Bizonyos, hogy ha az asszonyok a terhesség megszakításának szövődményeit jobban ismernék, úgy e beavatkozások száma lényegesen csökkenne. A művi vetélésekről a nők rendszerint úgy beszélnek egymás között, hogy e kis műtét annyira nem bír jelentőséggel, hogy egyik-másik asszony nyolcszor, tízszer is elvégeztette minden baj nélkül. A beavatkozást oly veszélytelennek minősítik, hogy szinte dicsekszenek azzal, hogy a megszakítás után saját lábukon mennek haza, s másnap már rendes munkájukat végzik. Mivel a rosszul végződött esetekről rendszerint nemcsak hallgat-; nak, hanem egyenesen titkolják is, ezért a művi megszakítások veszedelmét és káros következményeit csak azok ismerik, akik „csekély és ártatlan” műtétekre ráfizettek. Más volna a felfogás, ha meghallgatnák azokat a petefészek-gyulladásban szenvedő betegeket, és gyermek után vágyó asz- szonyokat, akik a nőgyógyászati rendelők beteganyagának hagy részét kiteszik, pedig ezek a könnyebb, esetleg még gyógyítható szövődmények. A súlyosabb betegek hónapokig fekszenek, teljesen munkaképtelenek, és hosszú időn át nem házastársaik férjüknek. Legkevésbé ismeretesek az életet veszélyeztető következmények, mert a halálos szövődményben elpusztult asszonyok örökre elhallgattak. A legtöbb asszony, hogy elmaradt havibaja megjöjjön, forró fürdőkkel egyidejűleg 1-2 gramm kinint vesz be. A kininnek is meglehetnek a maga súlyos következményei. Gyermekelhajtó gyógyszer nincsen! Nagyon sok gyógyszer azonban megindítja a méhvérzést, ha abból mérgező adagot vesznek be. Éz sokszor a terhes nő halálát okozza! A méh üregébe be-* fecskendezett gyógyszerek,' (jód, for* malin... stb.) igen nagy szerepet visznek a későbbi méhen kívüli terhességek létrejöttében. A műszeres beavatkozások kapcsán szóba jövő szövődmények között legnagyobb szerepet a méh üregébe bevitt eszközök játsz- szák, mert ezek bármelyike átfúrhatja ,a méh falát, s ezzel súlyos fertőzést; halálos hashártyagyulladást okozhat-; nak. Sokszor falusi asszonyok, esetleg bábái segédlettel, orsót, kötőtűt, kemény tollat, drótot vezetnek be mé- hűkbe. Ez a művelet, ha későn kerül orvosi kezelésre a beteg, rendszerint halállal végződik. Fenti veszedelmek ismertetése - után kihangsúlyozottan tanácsoljuk, hogy a terhesség megszakítását, ha az teljes mértékben indokolt, törvényes keretek között, intézetben, szakorvossal végeztessük el. Az üzemi vízellátásról y,Kedves Négyszemközt!" Legyen szíves, ismertesse az üzemek vízellátását, továbbá a hastífusz és a paratifusz keletkezését.’* Az ipari üzemekben a vízszükséglet mennyiségét a személyi fogyasztáshoz és az üzemi termeléshez szükséges vízmennyiség határozza meg. Az ivóvíznek minden esetben kémiailag és bakteriológiailag kifogástalannak kell lennie. Az üzemi vizet, az ivóvíztől külön kell választani, és az üzemi vizet szolgáltató csapokat szembetűnően „Nem ivóvíz”, az ivóvizet szolgáltató csapokat pedig ; .Ivóvíz” felírással kell ellátni. Követelmény, hogy a munkahely közelében, minden 25, egyidőben munkát végző dolgozó számára egy-egy ivóvíz-csapot, vagy ivóvíz-kutat szereljünk fel. Közös ivópohár használata tilos! Higiénés szempontból a legmegfelelőbb megoldás az ivóvizet szolgáltató szökőkút. Bányákban minden dolgozót külön ivókulaccsal kell ellátni. Fürdés, zuhanyozás és mosdás céljára csakis ivóvíz tisztaságú vizet szabad használni. A hastífuszról és a paratífuszról rovatunkban már sokat írtunk. Olvasónk kérésének eleget akarunk tenni, s röviden közöljük, hogy a két betegség - lefolyását illetően - azonosnak tekinthető, legfeljebb annyi a különbség közöttük; hogy a paratifusz enyhébb lefolyású szokott lenni. Az ember szervezetébe a kórokozó minden esetben a szájon át kerül. Ha a gyomorban a sósav-viszonyok normálisak, s ha a kiürülés nen\ gyors, úgy a kórokozók elpusztulnak. Ha a bélbe jutnak, úgy kifejlődik a betegség, amely halálos kimenetelű bélvérzést; vagy bélátfúródást is okozhat. A betegség terjedése lehet közvetlen (piszkos kéz), amikor a beteggel foglalkozó annak ürülékével fertőződik. A fertőzés közvetett módja nagyon sokféleképpen jöhet létre. Itt a legkülönbözőbb tárgyaknak, élelmiszereknek, de főleg a házi légynek jut nagy szerep. Védekezés: Tisztaság, zárt árnyékszék; legyek irtása, és a védőoltás, I A napsugárzás hatása A napsugarak ibolyántúli sugarakat is tartalmaznak, amelyeknek hőhatásuk nincs, mégis nélkülözhetetlenek az ember számára. Ezek a sugarak serkentik a vérképződést; és a vérkeringést; a bőrben helyi vérteltsé- get idéznek elő; fokozzák a bőrfes^ tékképződést is; amely a bőr tartós bámulásához vezet. Azonkívül baktériumölő hatásuk is van. Az említett élettani hatások miatt fontos, hogy minden lakóhelyiségbe közvetlenül behatoljon a napsugárzás. Az ablaküveg az ibolyántúli sugarakat visszatartja. Az anyagcserét és a vérkeringést a fénysugarak is serkentik, a bőr bámulását is előidézik. Tartós hiányukra vezethető vissza a pincelakások gyermekeinek sápadtsága* A hisztéria A Kíváncsiak Társasága kérésének teszünk -eleget, amikor mai számunkban közöljük a hisztériáról szóló ismertetésünk befejező vészét* A különböző foglalkozásokat illetően különösen ott találunk hisztériás tüneteket, ahol az élet nehéz feladatok elé állítja a primitíven fejlett embert. Munkások, földművelők között általában kevesebb a hisztériás. A faluban is kevesebb, mint a városban. Ez a tény látszólag ellene szól annak a feltevésnek, hogy a hisztéria alapja a lelki élet fejletlensége volna, hiszen éppen a falusi nép gondolkodásában találjuk meg még ma is a nyomát a primitívebb gondolkodásnak. De a faluban kevesebb az élmény, kevesebb az alkalom a hisztériás tünetek kirobbanásához. A városban élőknek pedig éppen azoknál gyakoriak a hisztériás reakciók, akik a faluból vándoroltak be, s akidnek a városi ember által megszokott izgalmak igen intenzív élményeket jelentenek. Legnagyobb részük a bevándorolt láncok közül kerül ki. A hisztériások kedélyéletének gyengesége az érzelmi behatásokkal szemben való túlérzékenységből ered. A hisztériás az érzelmileg hangsúlyozott ingereknek nagyon könnyen hozzáférhető, és azok benne rendesen túl erős érzelmi reakciót keltenek. Köny- nyebb esetekben csak az erősebb ingerekre válaszol a beteg túl élénken, míg súlyosabb esetekben a mindennapi élményi behatásokat is érzelmileg túlértékéli. A változó érzelmi ingereknek megfelelően egyszer rajongó, boldog, örömében táncol, hogy néhány másodperc múlva valamely újabb jelentéktelen inger hatására kétségbeesve remegjen, vagy vad haragban robbanjon ki, és szenvedélyesen gyűlölje azt, akinek még megelőzően hízelkedett. A legmelegebb barátságot, az egyik percről a másikra az elkeseredett gyűlölet válthatja fel, hogy azután rövid idő múlva újból a szeretet érzelme kerekedjék felül. A hisztériás eredetű lehangoltságban az öngyilkosság ritkaság, sokkal gyakoribb, hogy a betegek környezetük ijesztésére. a figyelemnek saját személyükre terelése céljából az öngyilkosságot színlelik, illetve ■ szándékukat mindenkinek tudtára adják, hogy a kellő pillanatban megakadályozhassák tervük keresztülvitelében, i Mint mindenütt, ahol az érzelmi élet túl élénk, a hisztériásoknál is nagyon előtérben áll a saját személy, az ‘„én”. Ez az alapja a hisztériások önzésének. A hisztériásoknak nem valamely különös sajátsága az egoizmus, mert hiszen az önzés az emberi léleknek egyik alapvető tulajdonsága, de nyers; durva megnyilvánulása jellemzi a hisztériát,
