Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-09 / 186. szám

8 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1964. augusztus 9. •• Üzemrészek közötti versenyek, pályafelújítások Simontornyán A nagymúltú Simontomyai BTC elnökével, Deli Györgygyel folytatott munkatársunk beszél­getést a sportkör helyzetéről, a fiatalság foglalkoztatásáról, és1 a tervekről. *— A Simontomyai BTC hány szakosztályt működtet, és hány dolgozónak biztosítanak rend­szeres sportolást? — Négy szakosztályban közel kétszázötvenen sportolnak. Leg­népszerűbb a kézilabda, ahol a taglétszám megközelíti az ötve- net. A labdarúgó-szakosztály harmincöt fiatalt foglalkoztat, míg kajakosaink táborába har­mincán tartoznak. Létszámra a természetjárók viszik el a pál­mát, ahol a szakosztálylétszám 125. Valamennyi szakosztályt a nagy aktivitás jellemez, azonban a kajakosoknál az eredményte­lenséget a hajóhiány okozza. A szakosztálynak régi, elavult hajói vannak, így a versenyre a felké­szítés nehéz. Több esetben kény­telenek vagyunk versenyhajót adni edzés céljára. Nem árulok el titkot, két-három versenyzőtől országos szinten is jó eredményt várunk. — A sportlétesítmények épí-' tésében lépést tudnak-e tartani a létszámfejlődéssel? — Létesítményeink egy része építés alatt van. A labdarúgó- pálya felújítása megtörtént, a fűmag a napokban kerül a föld­be. Jövő őszre már ezen a pályán lesznek a mérkőzések. Természe­tesen a felújított pálya elkészül­te után is — kímélés céljából — az edzések a salakpályán lesz­nek. A kézilabdapályákat is fel- f újítottuk, alkalmassá tettük esti mérkőzések játszására is, 16 fény­cső világítja meg. A kézilabdá- sok részére is készítettünk edző­pályát, ezzel kíméljük a felújír tott pályát. Az atlétikai pályánk elég rossz, de ezt csak a labda­rúgópálya füvesítése után tudjuk jó állapotba hozni. A futópálya mellett dobó- és ugrópályát is készítünk. — Minek az atlétikai pálya« ha nincs szákosztály? — Serdülő korúakból álló atlé­tikai szakosztályunk most van szervezés alatt, mire a létesít­mény teljesen készen lesz, már felnőtt versenyzők is lesznek a szakosztályban. A létszám 30—35 körül lesz, ahol Csapó János a kiváló atléta — aki gerelyhajítás­ban országos ifjúsági bajnok volt — vezeti majd az edzéseket. — Tömegsport terén mit tett a vezetőség a feladatok végre­hajtására? — Elnökségünk az elmúlt hó­napban tárgyalta azokat a fel­adatokat, melyet , a tömegsport területén végre kell hajtani. El­határoztuk; üzemrészek közötti bajnokságot szervezünk. Eddig hat labdarúgó- és 12 kézilabda­csapat nevezett az üzemrészek közötti bajnokságra. A sportkö­rünk elnöksége a Kilián-mozga- lomra külön összeget biztosított. Sportkörünknek 250 Kilián je­lentkezője van, többsége az idén kapcsolódott a mozgalomba. Az említett labdarúgó- és kézilabda­bajnokság mellett hétközi pont­szerző versenyeket is rendezünk különböző sportágakban. — Végül szeretnénk halkul a sportkör távlati terveibő néhányat? — Terveink között elsősorban a kézilabdások 5TB II-be jutása szerepel. A labdarúgóknál a csa­pat színvonalának emelése a cél hogy a megyebajnökságban az első öt között végezzenek. Fej­lesztési tervünk programjában szerepel a 660-as taglétszám 800- ra emelése. Már az idén 150 ú. belépővel gyarapodtunk, ebbő 80 fiatal. Programunk végrehaj­tásához az anyagi feltétel az alap. A tervezett 24 ezer forint tagdíj- bevételt is szeretnénk túlszárnyal­ni. A tavasszal a tekeszakosztályt is életre hívjuk. Az ikerpálya alapját még az idén elkészítjük így sportkörünkben a fiatalság megtalálja a sportolást, felüdülés — fejezte be nyilatkozatát Del György, a Simontomyai BTC el­nöke. Mai labdarúgó-műsor Megyebajnokság Tolna—Bátaszék 16.30 óra, ve­zeti: Bihari (Varga, Kimle), Dombóvár—Cikó 16.30, V: Né­meth (Köő, Dudás), Sz. Gépjaví­tó—Gerjen 16.30, V: Zsigmond (Paulai, Streer). Mőgyész—Tamási 16.30, V: Berta (Németh, Paár), Kisdorog—Fadd 16.30 V: Nagy (Pech, Magyar), Bonyhád—Paks 16.30, V: Vindics (Pethő, Váradi), Dunaszentgyörgy—Dunaföldvár 16.30, V: Csordás (Bencze, Majo­ros), Simontornya—Sz. Honvéd 16.30, V: Sipos, (Völgyesi Hor­váth). Járási bajnokság Varsád—Magyarkeszi 16.30 óra Vezeti: Burányi, Fürgéd—Száraz« 16.30. V: Havasi, Belecska—Pin­cehely 16.30, V: Fodor, Nagy- szokoly—Nagykónyi 16.30, V Teierling, Ujireg—Miszla 16.30 V: Hopp. Koppányszántó—Diós- berény 16.30, V: Eretnek. — Mit szól a bonyhádi labdarúgók sikeréhez? — Váratlan volt! Per­sze, lelkes játék alapján győzelmük megérdemelt. A Vasas játékosai meg­mutatták, hogyan kell a pályán szívvel, lélekkel küzdeni. — Lelkesedésből jeles­re vizsgáztak. — De nemcsak a já­tékosok, hanem a szur­kolók is. A mérkőzés vé­gén Gipszet a vállukon vitték le, de a többi já­tékosnak is kijutott az ünneplésből. — Ki az a Gipsz? — Szabó II. De ezen a néven nem ismerik. G csak Gipsz a bonyhádi szurkolóknak. A játéka? Olyan veszélyes kapura, mint a csatároktól el le­het várni. — Persze, a dunaújvá­rosiak már nem voltak ilyen jókedvűtek a mér­kőzés után. Különösen Tállási szomorkodott a pálya szélén, több mint három hónapja megsé­rült, és még mindig nem teljes értékű játékos. Pe­dig nagyon szeretett vol­na Bonyhád ellen ját­szani. Valamikor — ami­kor még a dombóvári színekben rúgta a lab­dát, — sokat játszott a bonyhádi fiúk ellen. —■ De mi van Szegedi­vel, hogy nem ő volt a balszélső? — Szegedi csapatot cserélt. Amint meglesz a hat hónap kivárás, már Máza-Szászvár me­zét húzza magára, — Miért ment Mázá­ra? — Ezt tőle próbálja megtudni. — A jó múltkor a Népsportban olvastam, hogy Dunaföldváron az atléták nem kapnak ele­gendő pénzt. — Ez már régi dolog. A cikk megjelenése előtt jóval, voltak már ilyen problémák. Annyit el­árulhatok, hogy az atlé­tikai szakosztályt IS fő­re tervezték, és az éves költségvetés 11 200 fo­rint, Ezzel szemben lami támogatást a lab­darúgók viszik el? — Nehéz ügy ez. De mit törjem én a fejem, miért fájjon ez nekem? — De úgy hallottam, hogy a játékvezetőnek eléggé fáj az orra. — Aki a faddi mérkő­zést vezette, arra gon­dol? — Igen, Szép kis cir­kusz volt. Először eser­nyővel kólintották fejbe a játékvezetőt, majd utána Schuszter biztatá­sára az egyik néző gya­korolta a jobb- és bal­mindössze 2500 forintot költöttek a szakosztályra fél év alatt. Azt talán mondanom sem kell, hogy nem 18, hanem en­nél sokkal kevesebb at­létát utaztattak, verse­nyeztettek. Végül kije­lentették, nincs pénz, menjenek úgy, ahogy tudnak. — Na, de kapnak ál­lami támogatást 17 000 forintot. Az mire megy él? — Az illetékesek sze­rint azért nincs pénze Dunaföldvámdk, mert gyengén szerepel a lab­darúgó-csapat, így a szakosztály nem tudja bevételi tervét teljesíte­ni. — Ezek szerint az ál­egyenes ütéseket. Te­gyük hozzá: sikerrel. A játékvezető orrcsontja eltörött, ballonkabátját és ruháját vihette a tisz­títóba, mert tarka lett a' a vértől. — A tolnaiak is rek­lamáltak a játékvezető„ miatt: az ifjúsági mér­kőzésen a játékvezető ki­állított egy játékost, és a mérkőzés befejezésével visszaadta igazolását. Mit tud értől? — A tolnaiak ezt ál­lítják, de nem így volt. A játékvezető csatolta a játékos igazolását a jelentéshez. Éppen úgy. mint a felnőtt mérkőzés játékvezetője, azét a tol­nai játékosét, aki után- rúgásért lett kiállítva. — Mit csinálnak az NB IlI-as csapataink? — Készülnek a rajtra. Jövő vasárnap már ők is pályára lépnek, és szórakoztatják a közön­séget. — Vagy bosszantják. — A tamásiakra is panaszkodnak a játék­vezetők. — Mi a bajuk szegény tamásiakkal? — Csak annyi, hogy az idén még nem taka­rították a bíró-öltözőt, határtalan a piszok és a rendetlenség a helyiség­ben. Nem beszélve ar­ról, hogy az öltözőt ösz- szetévesztették a raktár­ral, és mindenféle lim­lomot ott tárolnak. — Lenne egy javasla­tom. — Tessék.-r A tamási sportkör­nek a labdarúgó-szövet­ség vegyen egy söprűt és lapátot, hogy az öltö­zőt rendbe tudják tenni. A siófoki labdarúgó já­tékvezető-továbbképzés­re pedig hívják meg Le- posa edzőt Szekszárdról, vagy Sándor edzőt Bony- hádról, és a tantárgyba vegyék fel az ökölvívást is. így talán nem lesz egyoldalú az ökölvívás, mint legutóbb Faddon volt. — Maga tévedj bará­tom. Az a küzdelem még nem ért véget. — Miért? — Mert a támadóval és a felbújtóval a játék­vezető még találkozik. — Hol? — A bíróságom. éeQEEPSSQO A művi vetélések Kérdés: „A terhesség művi meg­szakításának milyenek az egész­ségügyi kihatásai?" A művi vetélések káros következ­ményeit sajnos kevesen ismerik. Bi­zonyos, hogy ha az asszonyok a ter­hesség megszakításának szövődmé­nyeit jobban ismernék, úgy e beavat­kozások száma lényegesen csökkenne. A művi vetélésekről a nők rendszerint úgy beszélnek egymás között, hogy e kis műtét annyira nem bír jelentő­séggel, hogy egyik-másik asszony nyolcszor, tízszer is elvégeztette min­den baj nélkül. A beavatkozást oly veszélytelennek minősítik, hogy szinte dicsekszenek azzal, hogy a megszakí­tás után saját lábukon mennek haza, s másnap már rendes munkájukat végzik. Mivel a rosszul végződött ese­tekről rendszerint nemcsak hallgat-; nak, hanem egyenesen titkolják is, ezért a művi megszakítások veszedel­mét és káros következményeit csak azok ismerik, akik „csekély és ártat­lan” műtétekre ráfizettek. Más volna a felfogás, ha meghallgatnák azokat a petefészek-gyulladásban szenvedő betegeket, és gyermek után vágyó asz- szonyokat, akik a nőgyógyászati ren­delők beteganyagának hagy részét ki­teszik, pedig ezek a könnyebb, eset­leg még gyógyítható szövődmények. A súlyosabb betegek hónapokig feksze­nek, teljesen munkaképtelenek, és hosszú időn át nem házastársaik fér­jüknek. Legkevésbé ismeretesek az életet veszélyeztető következmények, mert a halálos szövődményben el­pusztult asszonyok örökre elhallgat­tak. A legtöbb asszony, hogy elmaradt havibaja megjöjjön, forró fürdőkkel egyidejűleg 1-2 gramm kinint vesz be. A kininnek is meglehetnek a ma­ga súlyos következményei. Gyermek­elhajtó gyógyszer nincsen! Nagyon sok gyógyszer azonban megindítja a méhvérzést, ha abból mérgező adagot vesznek be. Éz sokszor a terhes nő halálát okozza! A méh üregébe be-* fecskendezett gyógyszerek,' (jód, for* malin... stb.) igen nagy szerepet visz­nek a későbbi méhen kívüli terhessé­gek létrejöttében. A műszeres beavat­kozások kapcsán szóba jövő szövőd­mények között legnagyobb szerepet a méh üregébe bevitt eszközök játsz- szák, mert ezek bármelyike átfúrhatja ,a méh falát, s ezzel súlyos fertőzést; halálos hashártyagyulladást okozhat-; nak. Sokszor falusi asszonyok, eset­leg bábái segédlettel, orsót, kötőtűt, kemény tollat, drótot vezetnek be mé- hűkbe. Ez a művelet, ha későn kerül orvosi kezelésre a beteg, rendszerint halállal végződik. Fenti veszedelmek ismertetése - után kihangsúlyozottan tanácsoljuk, hogy a terhesség meg­szakítását, ha az teljes mértékben in­dokolt, törvényes keretek között, in­tézetben, szakorvossal végeztessük el. Az üzemi vízellátásról y,Kedves Négyszemközt!" Legyen szíves, ismertesse az üzemek víz­ellátását, továbbá a hastífusz és a paratifusz keletkezését.’* Az ipari üzemekben a vízszükséglet mennyiségét a személyi fogyasztás­hoz és az üzemi termeléshez szüksé­ges vízmennyiség határozza meg. Az ivóvíznek minden esetben kémiailag és bakteriológiailag kifogástalannak kell lennie. Az üzemi vizet, az ivó­víztől külön kell választani, és az üzemi vizet szolgáltató csapokat szem­betűnően „Nem ivóvíz”, az ivóvizet szolgáltató csapokat pedig ; .Ivóvíz” felírással kell ellátni. Követelmény, hogy a munkahely közelében, minden 25, egyidőben munkát végző dolgozó számára egy-egy ivóvíz-csapot, vagy ivóvíz-kutat szereljünk fel. Közös ivó­pohár használata tilos! Higiénés szem­pontból a legmegfelelőbb megoldás az ivóvizet szolgáltató szökőkút. Bá­nyákban minden dolgozót külön ivó­kulaccsal kell ellátni. Fürdés, zuha­nyozás és mosdás céljára csakis ivó­víz tisztaságú vizet szabad használni. A hastífuszról és a paratífuszról rovatunkban már sokat írtunk. Olva­sónk kérésének eleget akarunk tenni, s röviden közöljük, hogy a két beteg­ség - lefolyását illetően - azonosnak tekinthető, legfeljebb annyi a kü­lönbség közöttük; hogy a paratifusz enyhébb lefolyású szokott lenni. Az ember szervezetébe a kórokozó min­den esetben a szájon át kerül. Ha a gyomorban a sósav-viszonyok normá­lisak, s ha a kiürülés nen\ gyors, úgy a kórokozók elpusztulnak. Ha a bél­be jutnak, úgy kifejlődik a betegség, amely halálos kimenetelű bélvérzést; vagy bélátfúródást is okozhat. A be­tegség terjedése lehet közvetlen (pisz­kos kéz), amikor a beteggel foglalkozó annak ürülékével fertőződik. A fertőzés közvetett módja nagyon sokféleképpen jöhet létre. Itt a leg­különbözőbb tárgyaknak, élelmisze­reknek, de főleg a házi légynek jut nagy szerep. Védekezés: Tisztaság, zárt árnyékszék; legyek irtása, és a védőoltás, I A napsugárzás hatása A napsugarak ibolyántúli sugarakat is tartalmaznak, amelyeknek hőhatá­suk nincs, mégis nélkülözhetetlenek az ember számára. Ezek a sugarak serkentik a vérképződést; és a vér­keringést; a bőrben helyi vérteltsé- get idéznek elő; fokozzák a bőrfes^ tékképződést is; amely a bőr tartós bámulásához vezet. Azonkívül bakté­riumölő hatásuk is van. Az említett élettani hatások miatt fontos, hogy minden lakóhelyiségbe közvetlenül behatoljon a napsugárzás. Az ablak­üveg az ibolyántúli sugarakat vissza­tartja. Az anyagcserét és a vérkerin­gést a fénysugarak is serkentik, a bőr bámulását is előidézik. Tartós hiá­nyukra vezethető vissza a pincelaká­sok gyermekeinek sápadtsága* A hisztéria A Kíváncsiak Társasága kérésé­nek teszünk -eleget, amikor mai számunkban közöljük a hisztériá­ról szóló ismertetésünk befejező vészét* A különböző foglalkozásokat illetően különösen ott találunk hisztériás tü­neteket, ahol az élet nehéz feladatok elé állítja a primitíven fejlett em­bert. Munkások, földművelők között általában kevesebb a hisztériás. A fa­luban is kevesebb, mint a városban. Ez a tény látszólag ellene szól annak a feltevésnek, hogy a hisztéria alapja a lelki élet fejletlensége volna, hiszen éppen a falusi nép gondolkodásában találjuk meg még ma is a nyomát a primitívebb gondolkodásnak. De a fa­luban kevesebb az élmény, kevesebb az alkalom a hisztériás tünetek ki­robbanásához. A városban élőknek pe­dig éppen azoknál gyakoriak a hiszté­riás reakciók, akik a faluból vándo­roltak be, s akidnek a városi ember által megszokott izgalmak igen inten­zív élményeket jelentenek. Legna­gyobb részük a bevándorolt láncok közül kerül ki. A hisztériások kedélyéletének gyen­gesége az érzelmi behatásokkal szem­ben való túlérzékenységből ered. A hisztériás az érzelmileg hangsúlyozott ingereknek nagyon könnyen hozzá­férhető, és azok benne rendesen túl erős érzelmi reakciót keltenek. Köny- nyebb esetekben csak az erősebb in­gerekre válaszol a beteg túl élénken, míg súlyosabb esetekben a minden­napi élményi behatásokat is érzelmi­leg túlértékéli. A változó érzelmi in­gereknek megfelelően egyszer rajon­gó, boldog, örömében táncol, hogy né­hány másodperc múlva valamely újabb jelentéktelen inger hatására kétségbeesve remegjen, vagy vad ha­ragban robbanjon ki, és szenvedélye­sen gyűlölje azt, akinek még megelő­zően hízelkedett. A legmelegebb ba­rátságot, az egyik percről a másikra az elkeseredett gyűlölet válthatja fel, hogy azután rövid idő múlva újból a szeretet érzelme kerekedjék felül. A hisztériás eredetű lehangoltságban az öngyilkosság ritkaság, sokkal gya­koribb, hogy a betegek környezetük ijesztésére. a figyelemnek saját sze­mélyükre terelése céljából az öngyil­kosságot színlelik, illetve ■ szándékukat mindenkinek tudtára adják, hogy a kellő pillanatban megakadályozhas­sák tervük keresztülvitelében, i Mint mindenütt, ahol az érzelmi élet túl élénk, a hisztériásoknál is nagyon előtérben áll a saját személy, az ‘„én”. Ez az alapja a hisztériások önzésének. A hisztériásoknak nem valamely kü­lönös sajátsága az egoizmus, mert hi­szen az önzés az emberi léleknek egyik alapvető tulajdonsága, de nyers; durva megnyilvánulása jellemzi a hisztériát,

Next

/
Thumbnails
Contents