Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-06 / 183. szám
* 1064. augusztus 6. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG s KÖZLEKEDÉSI ▼ mozaik T A vasútépítés ügyét hazánkban első ízben az 1825—27. évi or taggyűlés tárgyalta meg. A kereskedelem fejlesztéséről szóló határozatban kimondották. hogy „a magánosok, vagy társaságok a kereskedelem emelésére és a lakosság kényelmének előmozdítására szolgáló hidak, vasutak, vagy csatornák építésére megszabott díj mellett szabadalmat kaphatnak”. — oOo — A holnap városa: TISZASZEDERKÉNY Pergessük le újra a filmet, az létesítménye a kétszázezer légköb- több új termékük már külföldön építés filmkockáit. Hogyan is kéz- méteres kompresszor-csarnok. js sok sikert aratott. Kikísérletez- dődött? Az 1700 méter hosszú levegőszí- fék olyan hazai gyártású adalékAz első vasút építésére 1827- ben aláírási ívek kibocsátásával akarták a tőkét összegyűjteni. Az elgondolások szerint 19 ezer forintba kerülő próbavasút Pest városától Szolnok felé. 3900 blnyi távolságra készült volna el. Amikor kiderült, hogy ez a kis út is a tervezettnek duplájába kerül, a társaság feloszlott és a már megépített vasútvonalat is lebontották... — oOo — Ugyanabban az évben, 1827- ben elkészült Budapesten az első. úgynevezett lebegővasút; Kőbányától a Kerepesi útig közlekedett. A kocsik fagerendákra erősített síneken függve. kerekeken futottak. Tulajdonképpen iparvasút volt. de személyszállításra használták. A lovak az út mellett húzták a kocsikat. — oOo — Az első sinen járó lóvasút- vonat 1865-ben épült meg. Az egyik végállomás a Calvin-téren. a másik Újpesten, a mai összekötő vasúti híd lábánál volt. Az utazásért első osztályon 20. a másodikon 15 krajcárt kellett fizetni s a kocsik mindenütt megálltak. ahol fel-, vagy leszálló akadt... — oOo — Hazáinkban 1895-ben jelent meg az ' első benzinautó; egy budapesti optikus hozatta Németországból. Nagy feltűnést keltett a jármű, pedig ebben az időben már futottak Budapesten a Bánki—Csonka féle háromkerekű motorkerékpárok. — oOo — Az első „gőzkocsit” Angliából hozatta Friedrik Voigtländer bécsi mechanikus és Pesten, egy dunaparti deszkabódéban állította ki. ahol a közönség 20 krajcár lefizetése ellenében, reggel 8 és este 7 óra között megtekinthette. ,A 65 mázsás, fa- kerekű gőzkocsin hat személy fért el. — oOo — Az első vasút Magyarországon 1846 július 15-én indult el _ a Pest—Vác. 34 kilométeres útvonalon. A következő évben Pestről Szolnokra is lehetett már vonaton utazni. — oOo — 1887 novemberében indult első 1 útjára Budapesten a villamos. , útvonala a Nyugati-pályaudvartól a mai Majakovszkij utcáig tér- ( jedt. összesen három kocsija A földek éhezve, mohón várták a műtrágyát. Sajnos, kevés volt belőle. (Még, most sincs elegendő). Ekkor született a döntés: épüljön fel egy nagy vegyikombinát, amely biztosítja a szükséges műtrágyát. Ha egyetlen kilogramm nitrogén hatóanyagot kap a szántóföld. busásan meghálálja, mert holdanként az eddiginél 10—12 kilogrammal ad több gabonát. 1950-ben még — akik már akvó távvezeték óránként 40 ezer köbméter levegőt juttat a levegőszétválasztó berendezésbe. A savüzem már teljesen készen áll. Várja a próbaüzemelés megindítását. A négy abszorbciós torony egyenként 46 méter magas: 47— 49 százalékos híg salétromsavat, a műtrágya egyik alapanyagát gyártják itt. A TVK dolgozói jogos büszkeséggel emlegetik újszülött lakkfesték- és műgyanta-gyárukat: Mint testet az erek, úgy hálózzák be a kombinátot a különféle csövek. S nemsokára megindul a TVK vérkeringése... anyagot, amelynek hozzáadásával megszüntették a dobozolt festékek bőrösödését. A bauxit vörös alapozófesték és a Vallkyd falfesték gyártási technológiájának tökéletesítésével évi egymillió forintot takarítanak meg a népgazdaságnak. Épül a polietilén-gyár, — szovjet tervdokumentáció alapján, magyar mérnökök tervei szerint. Évente 24 ezer tonna polietilént termel majd az üzem, amely csomagolástechnikánk fejlesztésében és a hazai szigetelőanyagok gyártásában kap rendkívül fontos szerepet. Mire teljes kapacitással dolgozik a TVK. évente 210 ezer tonna ammonsalétromot és 10 ezer tonna karba mid műtrágyát ad a mezőgazdaságnak. A TVK termelésének volumene műtrágyameny- nyiség-hatóanyagban kifejezve csaknem annyi lesz, mint a Pécsi Nitrogénművek és a Borsodi Vegyiművek jelenlegi együttes termelése! Az emberek mindent megtesznek a termelési sikerekért. Hiszen minden, ami itt épült, az ő kezük munkáját dicséri. Évekkel ezelőtt, hazánk majd minden tájáról érkeztek ide. s városnak is beillő fészket raktak itt. Felépítették az első kétemeletes házat. De hol vannak már ettől? Állnak a nyolcemeletesék, és készülnek a 12—14, sőt a 16 szintes toronyházak is a pusztán. Az új üzletsor Budapesten is megállná a helyét. Igaz, a művelődési otthon még hiányzik. Ennyi embernek — már több mint hatezer lakosa van Tiszaszederkén.vnek — pedig nagyon elkelne egy. De nemsokára ezt a problémát is megoldják. Itt nem félnek a népesség megfogyatkozásától — mondta ottlé- ' tünkkor a tanácselnök — csak bölcsődével meg_óVodával győzzék. Igaz, a mozi csak olyan átmeneti jellegű, a régi felvonulási épületben talált otthonra, de a házak tetejére már bajosan férne el több televízdóantenna. Tréfásan így vélekednek erről a helybeliek: ..Oda se neki, majd építünk — új volt. amelyből kettőt járattak, egy pedig a pályaudvar melletti üres telken vesztegelt. „Ki jön a házamba? — kérdezi kedvesen az óvó néni, s a sok kis apróság nekiiramodik... Gyerekek, gyerekek mindenütt. Igazi „ifjúságvárosa”. házaikat!” S ebben biztosak lehetünk, hisz a TVK egyre több munkást kíA hatalmas víztorony szinte —* házak fölé nő. Magasba törő felkiáltó jel: „Figyelem, így hódítja meg az ember és a kultúra a pusztát!” Tiszaszederkényben nem fogja szennyezni a levegőt az üzemek füstje: a karcsú kéményen keresztül száz méter magasban távoznak a gázok. van. ahogyan fejlődik, s újabb és újabb-gyáregységekkel bővül. Három év múlva már 14—15 ezer ember él Tiszaszederkényben. Ez az év bizonyára piros betűvel kerül a kombinát nagy emlékkönyvébe: ősszel megindul a próbaüzem, a gyúr komplex kipróbálása. Vizsgáznak majd az építők, de az egész ország színe előtt vizsgázik maga a TVK is. Reméljük. — csillagos ötösre! Kép és szöveg: REGÖS ISTVÁN — oOo — A hegyvidéki kirándulások Budapesten főleg a fogaskerekű vasúttal kezdődtek. A vasút első szakaszán egy bádeni mérnök építette meg a „gőzmozdonyú vaspályát”, 1874-ben. Az egész világon időrendben harmadik volt a budapesti fogaskerekű vasút. (Csak néhány évvel korábban épült meg a Rigi Bahn és a bécsi Kahlenberg-vasút). 1890-ig a Svábhegyig (a mai Szabadsághegyig) járt. A fogaskerekű villamosítására 1929-ben került sor. (fc, gy.) kor is itt dolgoztaik, emlékeznek ró — búzaföldek és kukoricatáblák álltaik ezen a vidéken. Óriási munka kezdődött, harminc vállalat kétezer dolgozója építette a j kombinátot. Romániából vezetéken megérkezett a földgáz, ami | Tiszasze4erkényen a nitrogén- műtrágyagyártás alapanyaga. A Szovjetunió szakembereket és tervdokumentációkat küldött, ha- , talmas gépi berendezéseket szál- . lított. igen előnyös feltételek mel- : lett. hosszú lejáratú kölcsönre. | Az új üzem, a Tiszai Vegyikom- binát első számú monumentális Á TVK panorámája, száz méter magasból. Háttérben hatalmas fő idgáztároló gömbök, tekintélye» , sédnek.
