Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-05 / 182. szám

f •a. '-tu MÉL '/SZÁN A MAGYAR SZOCIALISTA MUN XIV. évfolyam, 182. szám. MEGYEI BIZOTTSÁGA És a MEGYEI TAKÁCS LAPJA ARA: 60 FILLÉR. Szerda. 1964. augusztus 5. Nagy figyelmet érdemlő bemutató Iregszemcsén Miként állítható elő 0,8 holdon egy számosállat évi takarmányszükséglete? — Szakemberek az iregszemcsei kísérletről Tegnap, augusztus 4-én Ireg- szemcsén a Délkelet Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet­ben bemutatót tartottak. Orszá­gos horderejű téma szerepelt a programban, s ezért ez alkalom­mal a takarmánytermesztés leg­jobb szakemberei, az ország min­den részéből eljöttek, hogy meg­ismerjék és tanulmányozzák dr. Kurnik Ernő új takarmány- termesztési módszerét. A bemu­tatón és a szakmai vitán részt vett dr. Kolbai Károly Kossuth díjas egyetemi tanár, Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyet­tes, Virág István agrármérnök, a Tolna megyei Pártbizottság titkára, Tolnai Ferenc a megyei tanács vb elnökhelyettese. Meg­jelentek a szomszédos megyék mezőgazdaságának irányítói, ott volt a Földművelésügyi Miniszté­rium több vezető beosztású^ dolgo­zója, és a felsőfokú mezőgazda- sági szakoktatás több neves kép­viselője Gödöllőről, valamint Keszthelyről. A délelőtti órákban nagy vá­rakozás előzte meg a hivatalos program kezdetét, mert a jelen­lévők tudták, hogy ilyen rendez­vényre Iregszemcsén csak akkor kerülhet sor, ha valóban jelen­tős, a mezőgazdasági termelés szempontjából igazán lényeges kérdésről van szó. A tanácsko­zás résztvevői nem tévedtek. Dr. Kurnik Ernő előadása Az öntözéses takarmányter­mesztés Iregszemcsén kikísérle­tezett módszerét dr. Kurnik Ernő az intézet igazgatója ismertette. Ez az a téma, amely nagyon kö­zelről érinti a dunántúli me­gyéket is, mind a vezető szakem­bereket, mind a kutatókat, mind pedig a gyakorló gazdákat. Dr. Kurnik Ernő rövid előadást tar­tott, és szemléltető táblázat se­gítségével gyors, pontos áttekin­tést adott a kísérlet lényegéről. A Magyar Mezőgazdaság című szaklap a részletes szakmai le­írást egyébként hamarosan közli. A program második napirendi pontjaként a jelenlévők a határ­ban láthatták meg mindazt, amiről az intézet vezetője beszá­molt. E tudósítás terjedelme a részletes ismertetéshez kevés. Éppen ezért a teljesség igénye nélkül kizárólag a leglényege­sebb dolgokról számolunk be ol­vasóinknak. Három termés egy év alatt Dr. Kurnik Ernő a kutatókol­lektíva közreműködésével egy olyan átfogó takarmánytermesz­tési eljárást produkált, amely a gyakorlati gazdák számos gondját enyhíti, sőt bizonyos tekintetben meg is szünteti, s ami igen lé­nyeges a módszer egy része gyor­san és máris alkalmazható a nagyüzemekben. Persze a cél az volt, hogy Iregszem- cse a gyakorlat számára dol­gozzék, és a kísérlet a lehető leggyorsabban kamatozzék a mezőgazdasági nagyüzemek hasznára. Dr. Kurnik Ernő elmondotta: ed­digi értékeléseik kedvezőek, a költségek, a tömeg, a béltartalom, és a folyamatosság tekintetében egyaránt. Egy év leforgása alatt az iregi módszerrel kétszer, sőt há­romszor lehet termést „leven­ni” ugyanarról a földterület­ről. Az intézet vezetője ezzel kapcso­latban hangsúlyozta a víz és a műtrágya szerepét, s ezt számok­kal, adatokkal bizonyította. Meg­állapította, a kísérleti eredmé­nyek azt mutatják, hogy 0.6—0.8 kataszteri holdon megtermelhető egy számos­állat évi takarmányszükség­lete, és abrak nélkül állítható elő tehenenként 3000—3200 liter tej. A költségeket illetően összehason­lító példával élt. „Márciusban be­dobok egy perselybe 816 forintot, és júniusban kiveszek belőle 2800 forintot" — mondotta, ezzel érzé­keltetve miként alakulnak kísér­leteik során, az öntözéses ta­karmánytermesztés költségei. A Tolna megyei és a Baranya megyei jelenlévők örömmel köny­velték el, hogy a kísérlet nagyüzemi alkal­mazása az intézet vezetőinek irányításával e két megyében hamarosan megkezdődik. A tervek szerint megyénként 5—6 mezőgazdasági üzemet jelölnek ki erre a célra. Négy nyilatkozat az iregszemcsei kísérletről Láttam négyhetes vetést, máris akkora a zöldtömeg, hogy szinte hihetetlen". A látottakról elisme­rően nyilatkozott dr. Kolbai Ká­roly Kossuth-díjas egyetemi ta­nár. Soós Gábor F. M. miniszter- helyettes három pontban foglalta össze véleményét. A földművelés- ügyi miniszter helyettese rövid nyilatkozatában elmondta, nagy jelentőséget tulajdonít az ireg­szemcsei bemutatón látott mód­szereknek. Hangsúlyozta az itteni eljárások jórészét a nagyüzemekben máris alkal­mazni lehet, s a gyakorlati gazdálkodás szem­pontjából ez számottevő nyereség. Befejeződött az aratás a földeken, most a traktoroké a „főszerep". Ádám János, a Szedresi Gépállomás traktorosa naponta hat—hél holdon végzi el az SZ—100-as traktorral a mélyszántást a tolnai Aranykalász Tsz földjén. Hruscsov a Volga-vidéken Szaratov (TASZSZ) Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök kedden ellátogatott három Vol- ga-vidéki gazdaságba. A szovjet kormányfő megte­kintette a „Jersovszkij” állami vetőmagnemesítő gazdaságot, ahol hektáronként 22 mázsás termést várnak a „Szaratovszkaja —33” fajtájú búzából. Megismerkedett Hruscsov a „Reflektor” nevű szövetkezeti gazdasággal is, majd a „Gyekab- riszt” nevű szovhozba látogatott. A szovhoz klubjában a kormány­fő elbeszélgetett a mezőgazdasá­gi nagyüzem vezetőivel. Aratás után: A bemutatóról a látottakról, a jelenlévők közül Virág Istvántól, Soós Gábortól, dr. Kolbai Ká- rolytól és Tóth Árpádtól rövid nyilatkozatot kértünk. „Ez a be­mutató újabb cáfolat. Nálunk a megyében egy-egy számosállat ta- karmányszükségletét 1.8 holdon termeljük. Itt láthattuk, hogy 0.6—0.8 holdon megtermelhető. Nincs tehát igazuk azoknak, akik a takarmányprobléma megoldását a takarmányter­mő terület növelésében látják. Egy dolgot azonban érdemes meg­jegyezni. A tudomány és a tech­nika felhasználásával nagyok ugyan a lehetőségek, de lehet egy módszer akármilyen jó, keveset ér, ha a gazdaságok nem takarít­ják be idejében a termést. így vagyunk a fővetésű silóval. Ide- jövet is láttam néhány olyan táb­lát, ahol a fővetésű siló betakarí­tását már végezni kellene, s ért­hetetlen módon várakoznak vele” — mondotta Virág István elv­társ a megyei pártbizottság tit­kára. Tóth Árpád az Állami Gazdasá­gok megyei Igazgatóságának fő- agronómusa megállapította: „Ahol az öntözés adva van — és az ele- gehdő műtrágya — ott ez a módszer a termesztett takarmány biztonságos, gaz­daságos, és folyamatos fel­használását teszi lehetővé, Mindenütt folyik a cséplés— Vontatottan halad a szalmalehúzás — Szükség van a kombájnokra is Termelőszövetkezeteink túl- szövetkezet agronómusa így nyi- befejezték. így a felszabadult nyomó többsége befejezte az latkozik: „Már régen elfelejtet- gépet is a búza cséplésére tud- aratást. Néhány helyen van még tűk. hogyan is volt az idei ara- ják állítani. A szalmalehúzás és kis mennyiségű aratnivaló — az tás”. Ennek ellenére csépelnivaló a kazalozás itt is elég lassan ha­eső miatt —. de rövid időn belül van még bőven. Két géppel dől- lad. bár a csépléssel párhuzamo- azzal is végeznek. A cséplés goznak. az egyik a búzát, a má- san csinálják, mindenütt megkezdődött, sok he- sik az árpát csépeli. Úgy szá- a mucsi Egyetértés Termelő- lyen még az aratás befejezése mítják, 20-ig biztosan eltart a szövetkezetben a talajmunkán előtt. cséplés. A termelőszövetkezet há- dolgozó' gép két műszakban A szakadáti Aranykalász Tér- rom g®ps nyújtott műszakban megy. A nyári mélyszántást, má- melőszövetkezetben az aratást megy. A traktorosok reggel négy- sodvetést és vetőszántást eddig már két hete befejezték, jelen- ]£1 este 10—11-ig dolgoznak s 140 holdon végezték el. A szál­leg csépelhek. Egyetlen géppel 330 holdon végeztek nyán ta- mát minden tarlóról a föld szé­dolgoztak és még 200 holdnyi lajmunkát. lére húzták, és ha felszabadul csépel ni valója van a termelő- A decsi Uj Korszak Termelő- gép. „tetőt” csinálnak rá. Csé­szövetkezetnek. Szükség lenne szövetkezetben a betakarítási pelnivalója már csak ötven hold egy kombájnra is, hogy meg- munkákkal hat nap alatt végez- van vissza a termelőszövetkezet­gyorsíthassák a munkát. A gép- nek. Az árpacséplést tegnap este nek. búzából. más-" állomás megígérte, hogy a hová segítségül küldött kombájnt visszaadja a termelőszövetkezet­nek csépelni. A szalmalehúzást és a kazalozást elvégezték már, csak a borsóterület van vissza. Talajmunkát 180 holdon végzett a termelőszövetkezetben dolgozó három gép. A silózást csak a hónap végén tudják elkezdeni, a kései vétés miatt. A németkéri Haladás Termelő- szövetkezetben holnaptól már négy gép csépel. Az egyik be­fejezi a magtisztítást és azon­nal a cséplésre állítják. A szalma­lehúzás és a kazalozás lassan ha­lad. Két géppel végzik folyama­tosan a lehúzást, még 120 hold van hátra. A cséplőgépekhez harminc fogat hordja a kévéket. Napokon belül szeretnék elkez­deni a silózást is. Tarlóhántást, vetőszántást és a nyári mély­szántást összesen 1340 holdon végezték el eddig. A földeken és cséplésen hat saját és három gépállomási gép dolgozik. Talaj­munkánál nyújtott műszakban mennek a gépek. Helyesebben: nyújtott kettős műszakban. Ti­zenhat órát dolgoznak'folyama­tosain. aztán váltanak. A varsádi Dózsa Termelő» Tanácskozik a Hirosimái értekezlet A TASZSZ különtudósítója jelen­ti: Az atomfegyverek betiltásáért küzdő mozgalom hirosimai nem­zetközi értekezletén kedden a külföldi delegátusok szólaltak fel. Az egyes országok képviselői támogatásukról biztosították azt a küzdelmet, amelyet Japán né­pe vív a nukleáris háború meg­akadályozásáért. az indokínai amerikai agresszió haladéktalan megszüntetéséért, a moszkvai szerződés támogatásáért. A hirosimai értekezleten konst­ruktív munka folyik. A delegá­ciók konkrét javasiatokat tesznek a nukleáris kísérletek teljes be­tiltása és a világbéke megszilár­dítása céljából. A kedd délelőtti ülésen a Bé- ke-világtanács. a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség küldöttei, valamint Algéria. Ausztrálja, Ka­nada és Ciprus képviselői szólal­tak fel. A délutáni ülésen a DÍVSZ és a Nemzetközi Diákszö­vetség. valamint Finnország, Fran ciaország. Olaszország. Libanon és más országok delegátusai mondtak beszédet. Nagy érdeklődés fogadta Zsu- kovnak, sí szovjet küldöttség ve­zetőjének a felszólalását. A Béke-világtanács nevében Hirosima polgármesterének szer­dán ünnepélyesen átnyújtották a várost kitüntető ..Béke aranyér­met””. amelyen Joliot-Curié kép­mása látható. Goodlett (Egyesült Államok), a Eéke-világtanács képviselője az érem átadásakor kijelentette, hogy az emberiség sohasem feled kezik meg a hirosimai tragédiá­ról. Hirosima az első olyan vá­ros, amelyet „Béke aranyérem­mel tüntettek ki.

Next

/
Thumbnails
Contents