Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-01 / 179. szám
Í9S4. augusztus 1 TÖLNA MEGYÍÜ NÉPÚJSÁG 3 Szívei cSeréljen— Ä községfejlesztési munkát értékelték a megyei tanács vb-ür ' I Volt valami a beszélge!--------------------------- tesben a k érdezz-felelek játékból. Mi kérdeztünk. Báli József, az Egyesült Államokból látogatóba érkezett amerikás magyar ped g válaszolt, a váraljai kolónia kis házának konyhájában. Nyolc év telt el azóta, hogy utoljára ült a hazai konyhaasztal mellett. Ezalatt, az akkor még huszonkét éves fiatal, komoly, felnőtt ember lett. Nem láttam akkor az arcát, de feltehető, hogy a szeme sarkában meghúzódó apró barázdákat már az eltelt nyolc év ültette mai helyükre. Egy hónapra érkezett látogatóba. s e röpke idő tulajdonképpen csak benyomások gyűjtésére alkalmas. Az élmények majd az emlékezetben mélyülnek el. — Mindenre emlékszem, ami azelőtt volt, semmit sem felejtettem el. Az a régi azonban most nagyon sok újjal gazdagodik. Amikor hazaérek Carteret- be. New Yersey állambeli lakóhelyemre. lesz mit mesélnem. Mit mesélhet egy látogatóba érkezett amerikás magyar, távolba szakadt sorstársainak, vagy mondjuk annak az amerikai munkásnak, akivel együtt dolgozik a General Motors lindeni üzemében? — Elmosolyodik. Könnyed ez a mosoly, de mögötte mégsem lehet felfedezetlenül hagyni a szavak komolyságát. — Többen megkérdezték tőlem. mielőtt eljöttem: vajon nem félek-e? , Bízom-e abban, hogy engem, a disszidenst nem érnek majd kellemetlenségek? Nos, az egyik élményem, s tegyük hozzá, kedves emlékem marad, amit ezzel kapcsolatban tapasztaltam. Nemhogy kellemetlenségben, de még rosszalló szóban sem volt részem... Szemmel láthatóan jólesik ezt k' mondani Báli Józsefnek. Mesélő kedve megélénkül. Szavai nyomán megelevenedik a lindoni mammutüzem, ahol óránként 50 személygépkocsi hagyja el a szalagot. az amszterdami repülőtér, ahol szinte sorba kell állni a hazánkba szóló- repülőjegyekért tolongó turisták között, s bepillantást nyerünk az amerikai életformába is. — Az életritmus ott élénkebb, mint itthon. A rohanás, a középeurópai nyugalmat megszökött ember számára idegesítő sürgésforgás. teljesen mindennapi jelenség. Tetszetős kivitelű műanyagingét mutatja. Olyan, mint nálunk a mostanában divatos nyári fehérnemű. — Az ára hét dollár. I Ne számoljunk, niI1cs kü" !---------------------- lonosebb é rtelme. Elégedjünk meg azzal, hogy a hasonló típusú inget nálunk 150—160 forintért árulják. — Persze, ha eladnám, többet is kapnék érte. Ebben igaza van. Szokásunk ugyanis térdet, fejet hajtani külföldi holmik, szokások és felfogások előtt. — Legyek erre tanú? Itt van például a nálunk divatos zene és tánc. Merem mondani, hogy Carteretben, vagy Lindonbán nem csinálják úgy, mint itthon. Amint azonban a továbbiakból kiderül, nemcsak magyar szokás Hagy sikerrel szerepeit Szekszárdon a néphadsereg Művészegyüttese Szekszárd lakóinak nyári szórakoztatása az idén elég jónak mondható: a különböző színházi előadások mellett tánc- és ének- együttesek fellépésében gyönyörködhet a közönség. Csütörtökön este a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttese adott műsort a város szabadtéri színpadán, a közeljövőben pedig a világhírű Ál’ncni Népi Együttest láthatjuk. A néphadsereg művészegyüttese kitűnő műsorral mutatkozott be. Nagy sikert aratott a tánccsoport és az énekkar egyaránt. Bulgáriai vendégszereplésről tért haza nemrég az együttes, ami önmagában is jelez bizonyos színvonalat, rangot. A műsor első részében háromnegyed órás táncjátékot láttunk, Katonaévek címmel, Szép Volt a ,,Leánykérés” című rövidebb táncjáték is, de legjobban egy „sportbalett”, illetve sportelemeket táncban kifejező, nagyrészt mulatságos játék tetszett a szekszárdi közönségnek. a külföldi iránti fokozottabb vonzalom. Ahol Ball József él, több magyar csárda van. Hogy úgy mondjuk: ezek a város lakóinak kedvenc találkozóhelyei. A cigányzene, a csárdás, a szekszárdi, jászberényi, badacsonyi, vagy tokaji borok a jó íz mellett emlékeket támasztanak a magyarokban, s kiváló hangulatot az amerikaiakban. S a jó hangulat sokmindenre orvosság lehet Beszélgetésünk közben állandóan felmerültek a nálunk és az itthon fogalmak. Néha keveredtek is. de az „itthon” mindig tisztább csengéssel hatott. Ilyen közbevetésre is válaszolt Báli József — Senki se csodálkozzék. Az itthont nem lehet elfelejteni. Amerikai állampolgár vagyok, de ezer szállal kötődöm az ó-hazához, az országhoz, Váraljához... — Szívet cseréljen...? ö folytatja: — ..., aki hazát cserél! Számunkra, akik rövid időre megyünk túl az országhatáron, alig ismert a honvágy érzése. Báli József és társai azonban tudják: mit jelent vágyódni valahova. — A honvágy a legnehezebben gyógyítható betegség. Fellépéséhez gyakran semmi sem kell, még az sem, hogy összehasonlításokat tegyen az ember. Egyszer csak kitör. Ilyenkor aztán bizonyára nehéz megtalálni az orvosságot. Még az sem segít, ha az ember esetleg rossz emlékeit hozza fel ellenébe. Az idő és a távolság mindent megszépít, a kellemetlen él- "ményeket is kellemessé avathatja. I Közeledik a búcsú id3^1-------------------------------------Báli Józ sef néhány nap múlva felkerekedik. Egy időre ismét az új világba megy. Hogy mikor jön újra, maga sem tudja. Azt azonban bizonyosan, hogy ismét eljön. Nem a túrista kíváncsisága, hanem a szíve hozza haza abba a hazába, amelyiket nyolc évvel ezelőtt kalandvágyból elhagyott, s amelyik' azért élete végéig az igazi hazája marad, annak ellenére. hogy az Egyesült Államok teljes jogú állampolgára. Sz. I. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi, pénteki ülésén elfogadta dr. Vígh Dezső vb-el- nökhelyettes jelentését a lejárt határidejű vb-határozatok teljesítéséről, majd Schmidt Gyula csoportvezető előterjesztése alapján megvitatta az első félévi községfejlesztési munka tapasztalatait. Az előterjesztett beszámolóból kitűnt, hogy a megye tanácsai a : községfejlesztési munka soráij az éves kiadási tervüket az első fél- ! év végéig 54,6 százalékra, a bevé- ’ teli tervet pedig 88,7 százalékra teljesítették. Az előző évekhez viszonyítva az idei első féléves tervteljesítés a legjobb: tavaly az első félév végéig a bevételi tervteljesítés 80, a kiadási tervteljesítés pedig csak 33 százalékos volt. A teljesített társadalmi munka értéke ezer lakosra számítva a bonyhádi járásban 16 400 forint, a dombóvári járásban 25 700 forint, a paksi járásban 16 800 forint, a szekszárdi járásban 14 300 forint, a tamási járásban 14 800 forint, Szekszárd városban pedig 34 700 forint. A tapasztalatok azt igazolták a I megyében, hogy a községfejlesztési munka a tanácsoknál egyre inkább mindenki, minden vezető alapvető feladatává válik, s eltűnőben a légi rossz gyakorlat, amely szerint egyik-másik vezető reszortfeladatának tekintették azt. Sajnos, még mindig sok baj van a tervszerűséggel, előrelátással. Ezt mutatja, hogy alig akad a megyében olyan tanács, melyik ne módosította volna év közben az idei községfejlesztésd tervet. A megye községi tanácsai mintegy 150 esetben módosították év közben a községfejlesztési tervet. Több tekintetben javult a megyében az építőanyagellátás, ami arra vall, hogy ma már a községfejlesztési létesítmények sem szorulnak háttérbe a nagyobb beruházások mellett. Sajnos, sok gondot okozott azonban a tégla, kavics és fenyő-fűrészeit áru-ellátás. Ezekből nem volt elegendő, csakúgy, mint ahogyan nem jutott belőlük elegendő az egyéb, állami építkezésekhez sem. A tanácskozáson döntöttek számos folyamatban lévő ügyben is. Bizottság alakult a vidám-park megépítésére A KISZ védnökséget vállalt a társadalmi munka felett Pótolták a félévi lemaradást egyenletes a munka a Tolnanémedi Kendergyárban Ezerkétszáz mázsás lemaradással fordultak a második félévbe a Tolnanémedi Kendergyár áztató- sai. Az esőzések miatt, oly sok áztatott koró volt kint a szárító téren, mint eddig soha. Június utolsó hetében nyolcezer mázsánál többet kihordtak. A második félévbe való fordulás egyben azt is eredményezte, hogy a dolgozók ígéretet tettek, még júliusban pótolják az 1200 mázsás első félévi kiesést. Az elmúlt és e héten az időjárás kedvezett a kender .száradásának, s így naponta 500—600 mázsa kórét is behordhattak, kazalba raktak, s július 26-án megelőzték a tervet néhány mázsával, és a hó vegéig minimális túlteljesítést értek el — egyben pótolták az első félévi 1200 mázsás lemaradást is. Az áztatóbrigád kötözői nagy munkát végeztek. Hisz a korábbi gyakorlat szerint naponta mindössze két—háromszáz mázsa kórót szoktak kévébe kötni, és kazalba rakni. A kendergyár kikészítő üzemében nem okozott gondot az esős időjárás. A félév során a tervet rendszeresen teljesítik, sőt az export-termékből terven felül is gyártottak. Pontosabban: a másor dik félévi tervelőírásban szereplő szál- és kóckenderből is legyártottak jelentős mennyiséget, mert júliustól nem számíthatnak olyan nyersanyagra, amely alkalmas export-áru gyártására. Százötven mázsa szálkenderrel gyártottak többet a félévben, mint amennyit a terv előírt, de túlteljesítették a kócgyártási tervet is. Az ipar megnövekedett igénye egyre több kárpitos kóc gyártását követeli, ezért júliusban több mint száz mázsa kócot gyártottak — ugyancsak terven felül. Jól zárták a kikészítő üzem munkásai a félévet, de nem kezdődött rosszul a harmadik évnegyed sem. A két műszakban dolgozó kikészítő üzem brigádjai — Kapinya Sándor és Sánta Ferenc művezetők brigádjai — között folyó verseny eredményeként rendszeresen túlteljesítették a júliusi tervet. A brigádokon belül az egy-egy műszak teljesítményének növelését segítik példamutatásukkal a legjobb dolgozók. Kapinya Sándor műszakjában Fekete Róza és Győré Józsefné jeleskedik a munkában. Sánta Ferenc műszakjában Bősze Lajos és Frányó Sándor a munka legjobb példamutatója. A két műszak között folyó vetélkedést a gyárvezetőség rendszeresen, naponta nyilvántartja. Az éves verseny — decemberben értékelik a műszakok vállalását véglegesen — eddig eltelt szakaszában Kapinya Sándor műszakja jár az élen, viszont júliusi teljesítménye Sánta Ferenc brigádjának jobb volt. Az első féléves lemaradást sikerrel pótolták az üzem áztató- sai, a kikészítő munkások teljesítették a második félév első hónapjának tervét, s így minden bizonnyal az év hátralévő szakában is kiemelkedő termelési sikerekről adhatunk hirt a Tolnanémedi Kendergyárból. Szekszárd város társadalmi és gazdasági életének mintegy 40 képviselője tanácskozott pénteken délelőtt a városi tanács nagytermében, hogy állást foglaljon a vidám-park építésével kapcsolatban. Kalmár József, a városi tanács vb-elnöke, aki az ülést vezette, ismertette, hogy a koráb- | ban elhangzott, napvilágra került javaslatok alapján a városi tanács Határozatot hozott vidám-park létesítésére. Ezt követően Hegyi Ferenc városi főmérnök felsorolta, hogy milyen lehetőségek vannak a vidám-park elhelyezésére. A távlati városrendezési terv elkészült, a tervezők gondoltak a hasonló jellegű igények kielégítésére is és a lehetőségekhez mérten több területet zöldövezetnek jelöltek ki. Ebből következik, hogy Szekszárd városban a távlati fejlesztés során több terület szóba kerülhet a vidámpark megépítése szempontjából. Az ülésen négy terület került javaslatként előterjesztésre. Mindegyik változat mellett is, ellene is szólnak érvek. A bak- tai feljárónál lévő elhelyezés mellett kevés érv szólt, mert ez viszonylag kicsi, a környéke beépül, így ott terjeszkedési lehetőség nincs. A Kertváros melletti építkezés ellen az a nagysúlyú érv, hogy nagyon lapályos, először vízteleníteni kellene. Noha korábban erről a területről volt elsősorban szó, ezt most nem igen támogatta senki sem, mert a kalkulációk, felmérések inkább az egyéb helyek mellett szóltak. A harmadik szóba hozott rész a húsztantermes iskolától kissé délnyugatra eső lejtős terület volt. Ez a város egyik legszebb része, sok tekintetben kedvező fekvésű, de a tereprendezés miatt rendkívül költséges lenne a vidámpark itteni megépítése. A negyedik hely a Csörge-tó környéke. Itt adott a nagyszerű környezet, szinte korlátlanul fejleszthető, nincs messze a város központjától, nincs messzebb mint a város déli részén szóba hozott területek. Lényeges szempont az is, hogy ez a rész már most közkedvelt, rengeteg gyermeket és felnőttet vonz, tehát nem kell majd külön ideszoktatni az embereket. Ugyan- | akkor itt a felnőttek részére is megteremthető a kulturált elfoglaltság, mint ahogyan arról szó is van. A jelenlévők közül tizenhatan szólaltak fel, s 2—3 személy kivételével egyértelműen amellett érveltek, hogy a vidám-parkot a Csörge-tó mellett kell megépíteni, mert itt alakítható ki a legösszkomfortosabb szórakozási lehetőség a fiatalok és felnőttek részére egyaránt. Sőt, itt megvalósítható a környék alapvető jellegzetességét, a Sárköz, illetve Gemenc élővilágát bemutató, s mindenki számára tanulságot nyújtó kert. Adott a víz, amivel a többi részek nem „dicsekedhetnek”, s ez magába véve is számos lehetőséget rejt magába. Megfelelő útépítéssel — ez egyébként Is napirenden szerepel — a kijutás i» megoldható. Szóba került az ülésen, hogy jó lenne több helyre elaprózni a tervezett vidámparkot. Ez semmiképpen sem célszerű elgondolás, mert éppen az a törekvés, hogy legyen a városban egy olyan hely a gyermekek részére, ahol hosszabb ideig feltalálják magukat, ami mintegy központot képezne a gyermekek életében, sőt, csak üdvözölni lehet az újabban felmerült gondolatot, történetesen azt, hogy csak vonzóbbá válhat a vidám-park azáltal, ha a felnőttek is feltalálják magukat. Felvetődött javaslatként a Kálvária-hegy északi lejtője. Ide viszont semmiképpen sem helyezhető el egy vidám-park, mert még nagyszabású tereprendezés után is kicsi lenne hozzá a hely. Másrészt pedig ennek más szerepe kell, hogy legyen: szükséges, hogy ide megépüljön végre egy szórakozóhely, valami turista- csárda-féle, körülötte megfelelő parkkal, sétánnyal. A Csörge-tói helyet támogatta a járási-városi pártbizott- képviseletében jelen lévő Kürti István is. Mivel arról van szó, hogy a vidám-park társadalmi összefogással épül meg, a KISZ-megyebizottság képviseletében jelen lévő Varga István felajánlotta, hogy a KISZ védnökséget vállal a társadalmi munka szervezése felett, s szükség esetén mintegy félezres ifjúsági építőtábort is szervez erre a célra. A tanácskozás végén egy szőkébb körű bizottság alakult az építés előkészítésére, megszervezésére, irányítására. A bizottság elnöke Góts Kálmán, a Vízügyi Igazgatóság főmérnöke.
