Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-01 / 179. szám

Í9S4. augusztus 1 TÖLNA MEGYÍÜ NÉPÚJSÁG 3 Szívei cSeréljen— Ä községfejlesztési munkát értékelték a megyei tanács vb-ür ' I Volt valami a beszélge­!--------------------------- tesben a k érdezz-felelek játékból. Mi kér­deztünk. Báli József, az Egye­sült Államokból látogatóba ér­kezett amerikás magyar ped g válaszolt, a váraljai kolónia kis házának konyhájában. Nyolc év telt el azóta, hogy utoljára ült a hazai konyhaasztal mellett. Ezalatt, az akkor még huszon­két éves fiatal, komoly, felnőtt ember lett. Nem láttam akkor az arcát, de feltehető, hogy a sze­me sarkában meghúzódó apró barázdákat már az eltelt nyolc év ültette mai helyükre. Egy hónapra érkezett látoga­tóba. s e röpke idő tulajdon­képpen csak benyomások gyűj­tésére alkalmas. Az élmények majd az emlékezetben mélyül­nek el. — Mindenre emlékszem, ami azelőtt volt, semmit sem felej­tettem el. Az a régi azonban most nagyon sok újjal gazdago­dik. Amikor hazaérek Carteret- be. New Yersey állambeli lakó­helyemre. lesz mit mesélnem. Mit mesélhet egy látogatóba érkezett amerikás magyar, tá­volba szakadt sorstársainak, vagy mondjuk annak az amerikai munkásnak, akivel együtt dolgo­zik a General Motors lindeni üzemében? — Elmosolyodik. Könnyed ez a mosoly, de mögötte mégsem lehet felfedezetlenül hagyni a szavak komolyságát. — Többen megkérdezték tő­lem. mielőtt eljöttem: vajon nem félek-e? , Bízom-e abban, hogy engem, a disszidenst nem érnek majd kellemetlenségek? Nos, az egyik élményem, s tegyük hozzá, kedves emlékem marad, amit ezzel kapcsolatban tapasztaltam. Nemhogy kellemetlenségben, de még rosszalló szóban sem volt részem... Szemmel láthatóan jólesik ezt k' mondani Báli Józsefnek. Me­sélő kedve megélénkül. Szavai nyomán megelevenedik a lindoni mammutüzem, ahol óránként 50 személygépkocsi hagyja el a sza­lagot. az amszterdami repülőtér, ahol szinte sorba kell állni a hazánkba szóló- repülőjegyekért tolongó turisták között, s be­pillantást nyerünk az amerikai életformába is. — Az életritmus ott élénkebb, mint itthon. A rohanás, a közép­európai nyugalmat megszökött ember számára idegesítő sürgés­forgás. teljesen mindennapi je­lenség. Tetszetős kivitelű műanyag­ingét mutatja. Olyan, mint ná­lunk a mostanában divatos nyári fehérnemű. — Az ára hét dollár. I Ne számoljunk, niI1cs kü" !---------------------- lonosebb é rtelme. Elégedjünk meg azzal, hogy a hasonló típusú inget ná­lunk 150—160 forintért árulják. — Persze, ha eladnám, többet is kapnék érte. Ebben igaza van. Szokásunk ugyanis térdet, fejet hajtani kül­földi holmik, szokások és fel­fogások előtt. — Legyek erre tanú? Itt van például a nálunk divatos zene és tánc. Merem mondani, hogy Carteretben, vagy Lindonbán nem csinálják úgy, mint itthon. Amint azonban a továbbiakból kiderül, nemcsak magyar szokás Hagy sikerrel szerepeit Szekszárdon a néphadsereg Művészegyüttese Szekszárd lakóinak nyári szóra­koztatása az idén elég jónak mondható: a különböző színházi előadások mellett tánc- és ének- együttesek fellépésében gyönyör­ködhet a közönség. Csütörtökön este a Magyar Néphadsereg Köz­ponti Művészegyüttese adott mű­sort a város szabadtéri színpadán, a közeljövőben pedig a világhírű Ál’ncni Népi Együttest láthatjuk. A néphadsereg művészegyütte­se kitűnő műsorral mutatkozott be. Nagy sikert aratott a tánccso­port és az énekkar egyaránt. Bul­gáriai vendégszereplésről tért ha­za nemrég az együttes, ami önma­gában is jelez bizonyos színvona­lat, rangot. A műsor első részében háromnegyed órás táncjátékot lát­tunk, Katonaévek címmel, Szép Volt a ,,Leánykérés” című rövidebb táncjáték is, de legjob­ban egy „sportbalett”, illetve sportelemeket táncban kifejező, nagyrészt mulatságos játék tet­szett a szekszárdi közönségnek. a külföldi iránti fokozottabb vonzalom. Ahol Ball József él, több magyar csárda van. Hogy úgy mondjuk: ezek a város la­kóinak kedvenc találkozóhelyei. A cigányzene, a csárdás, a szek­szárdi, jászberényi, badacsonyi, vagy tokaji borok a jó íz mel­lett emlékeket támasztanak a magyarokban, s kiváló hangu­latot az amerikaiakban. S a jó hangulat sokmindenre orvosság lehet Beszélgetésünk közben állan­dóan felmerültek a nálunk és az itthon fogalmak. Néha keve­redtek is. de az „itthon” min­dig tisztább csengéssel hatott. Ilyen közbevetésre is válaszolt Báli József — Senki se csodálkozzék. Az itthont nem lehet elfelejteni. Amerikai állampolgár vagyok, de ezer szállal kötődöm az ó-hazához, az országhoz, Váraljához... — Szívet cseréljen...? ö folytatja: — ..., aki hazát cserél! Számunkra, akik rövid időre megyünk túl az országhatáron, alig ismert a honvágy érzése. Báli József és társai azonban tudják: mit jelent vágyódni va­lahova. — A honvágy a legnehezebben gyógyítható betegség. Fellépésé­hez gyakran semmi sem kell, még az sem, hogy összehasonlí­tásokat tegyen az ember. Egy­szer csak kitör. Ilyenkor aztán bizonyára nehéz megtalálni az orvosságot. Még az sem segít, ha az ember esetleg rossz emlékeit hozza fel elle­nébe. Az idő és a távolság min­dent megszépít, a kellemetlen él- "ményeket is kellemessé avat­hatja. I Közeledik a búcsú id3^­1-------------------------------------Báli Jó­z sef néhány nap múlva felkere­kedik. Egy időre ismét az új világba megy. Hogy mikor jön újra, maga sem tudja. Azt azon­ban bizonyosan, hogy ismét el­jön. Nem a túrista kíváncsisága, hanem a szíve hozza haza abba a hazába, amelyiket nyolc évvel ezelőtt kalandvágyból elhagyott, s amelyik' azért élete végéig az igazi hazája marad, annak el­lenére. hogy az Egyesült Álla­mok teljes jogú állampolgára. Sz. I. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága legutóbbi, pénteki ülésén elfogadta dr. Vígh Dezső vb-el- nökhelyettes jelentését a lejárt határidejű vb-határozatok teljesí­téséről, majd Schmidt Gyula cso­portvezető előterjesztése alapján megvitatta az első félévi község­fejlesztési munka tapasztalatait. Az előterjesztett beszámolóból ki­tűnt, hogy a megye tanácsai a : községfejlesztési munka soráij az éves kiadási tervüket az első fél- ! év végéig 54,6 százalékra, a bevé- ’ teli tervet pedig 88,7 százalékra teljesítették. Az előző évekhez vi­szonyítva az idei első féléves terv­teljesítés a legjobb: tavaly az első félév végéig a bevételi tervteljesí­tés 80, a kiadási tervteljesítés pe­dig csak 33 százalékos volt. A teljesített társadalmi munka értéke ezer lakosra számítva a bonyhádi járásban 16 400 forint, a dombóvári járásban 25 700 forint, a paksi járásban 16 800 forint, a szekszárdi járásban 14 300 forint, a tamási járásban 14 800 forint, Szekszárd városban pedig 34 700 forint. A tapasztalatok azt igazolták a I megyében, hogy a községfejlesz­tési munka a tanácsoknál egyre inkább mindenki, minden vezető alapvető feladatává válik, s eltű­nőben a légi rossz gyakorlat, amely szerint egyik-másik vezető reszortfeladatának tekintették azt. Sajnos, még mindig sok baj van a tervszerűséggel, előrelátással. Ezt mutatja, hogy alig akad a megyében olyan tanács, melyik ne módosította volna év közben az idei községfejlesztésd tervet. A megye községi tanácsai mintegy 150 esetben módosították év köz­ben a községfejlesztési tervet. Több tekintetben javult a megyé­ben az építőanyagellátás, ami ar­ra vall, hogy ma már a község­fejlesztési létesítmények sem szo­rulnak háttérbe a nagyobb beru­házások mellett. Sajnos, sok gon­dot okozott azonban a tégla, ka­vics és fenyő-fűrészeit áru-ellá­tás. Ezekből nem volt elegendő, csakúgy, mint ahogyan nem jutott belőlük elegendő az egyéb, állami építkezésekhez sem. A tanácskozáson döntöttek szá­mos folyamatban lévő ügyben is. Bizottság alakult a vidám-park megépítésére A KISZ védnökséget vállalt a társadalmi munka felett Pótolták a félévi lemaradást egyenletes a munka a Tolnanémedi Kendergyárban Ezerkétszáz mázsás lemaradás­sal fordultak a második félévbe a Tolnanémedi Kendergyár áztató- sai. Az esőzések miatt, oly sok áztatott koró volt kint a szárító téren, mint eddig soha. Június utolsó hetében nyolcezer mázsá­nál többet kihordtak. A második félévbe való fordu­lás egyben azt is eredményezte, hogy a dolgozók ígéretet tettek, még júliusban pótolják az 1200 mázsás első félévi kiesést. Az el­múlt és e héten az időjárás ked­vezett a kender .száradásának, s így naponta 500—600 mázsa kó­rét is behordhattak, kazalba raktak, s július 26-án meg­előzték a tervet néhány má­zsával, és a hó vegéig mini­mális túlteljesítést értek el — egyben pótolták az első félévi 1200 mázsás lemara­dást is. Az áztatóbrigád kötözői nagy munkát végeztek. Hisz a korábbi gyakorlat szerint naponta mind­össze két—háromszáz mázsa kó­rót szoktak kévébe kötni, és ka­zalba rakni. A kendergyár kikészítő üzemé­ben nem okozott gondot az esős időjárás. A félév során a tervet rendszeresen teljesítik, sőt az ex­port-termékből terven felül is gyártottak. Pontosabban: a másor dik félévi tervelőírásban szereplő szál- és kóckenderből is legyár­tottak jelentős mennyiséget, mert júliustól nem számíthatnak olyan nyersanyagra, amely alkalmas export-áru gyártására. Százötven mázsa szálkender­rel gyártottak többet a félév­ben, mint amennyit a terv előírt, de túlteljesítették a kócgyártási tervet is. Az ipar megnövekedett igénye egyre több kárpitos kóc gyártá­sát követeli, ezért júliusban több mint száz mázsa kócot gyártottak — ugyancsak terven felül. Jól zárták a kikészítő üzem munkásai a félévet, de nem kez­dődött rosszul a harmadik év­negyed sem. A két műszakban dolgozó kikészítő üzem brigád­jai — Kapinya Sándor és Sánta Ferenc művezetők brigádjai — között folyó verseny eredménye­ként rendszeresen túlteljesítették a júliusi tervet. A brigádokon belül az egy-egy műszak teljesít­ményének növelését segítik pél­damutatásukkal a legjobb dolgo­zók. Kapinya Sándor műszakjá­ban Fekete Róza és Győré Józsefné jeleskedik a munká­ban. Sánta Ferenc műszakjá­ban Bősze Lajos és Frányó Sándor a munka legjobb példamutatója. A két műszak között folyó ve­télkedést a gyárvezetőség rend­szeresen, naponta nyilvántartja. Az éves verseny — decemberben értékelik a műszakok vállalását véglegesen — eddig eltelt szaka­szában Kapinya Sándor műszak­ja jár az élen, viszont júliusi tel­jesítménye Sánta Ferenc brigád­jának jobb volt. Az első féléves lemaradást si­kerrel pótolták az üzem áztató- sai, a kikészítő munkások telje­sítették a második félév első hó­napjának tervét, s így minden bizonnyal az év hátralévő szaká­ban is kiemelkedő termelési si­kerekről adhatunk hirt a Tolna­némedi Kendergyárból. Szekszárd város társadalmi és gazdasági életének mintegy 40 képviselője tanácskozott pénteken délelőtt a városi tanács nagy­termében, hogy állást foglaljon a vidám-park építésével kapcso­latban. Kalmár József, a városi tanács vb-elnöke, aki az ülést vezette, ismertette, hogy a koráb- | ban elhangzott, napvilágra került javaslatok alapján a városi tanács Határozatot hozott vidám-park létesítésére. Ezt követően Hegyi Ferenc városi főmérnök felsorol­ta, hogy milyen lehetőségek van­nak a vidám-park elhelyezésére. A távlati városrendezési terv elkészült, a tervezők gondoltak a hasonló jellegű igények kielégí­tésére is és a lehetőségekhez mérten több területet zöldöve­zetnek jelöltek ki. Ebből követ­kezik, hogy Szekszárd városban a távlati fejlesztés során több te­rület szóba kerülhet a vidám­park megépítése szempontjából. Az ülésen négy terület került javaslatként előterjesztésre. Mindegyik változat mellett is, ellene is szólnak érvek. A bak- tai feljárónál lévő elhelyezés mellett kevés érv szólt, mert ez viszonylag kicsi, a környéke be­épül, így ott terjeszkedési lehető­ség nincs. A Kertváros melletti építkezés ellen az a nagysúlyú érv, hogy nagyon lapályos, elő­ször vízteleníteni kellene. Noha korábban erről a területről volt elsősorban szó, ezt most nem igen támogatta senki sem, mert a kalkulációk, felmérések inkább az egyéb helyek mellett szóltak. A harmadik szóba hozott rész a húsztantermes iskolától kissé dél­nyugatra eső lejtős terület volt. Ez a város egyik legszebb része, sok tekintetben kedvező fekvésű, de a tereprendezés miatt rend­kívül költséges lenne a vidám­park itteni megépítése. A negyedik hely a Csörge-tó környéke. Itt adott a nagy­szerű környezet, szinte kor­látlanul fejleszthető, nincs messze a város központjától, nincs messzebb mint a vá­ros déli részén szóba hozott területek. Lényeges szempont az is, hogy ez a rész már most közkedvelt, ren­geteg gyermeket és felnőttet vonz, tehát nem kell majd külön ideszoktatni az embereket. Ugyan- | akkor itt a felnőttek részére is megteremthető a kulturált elfog­laltság, mint ahogyan arról szó is van. A jelenlévők közül tizenhatan szólaltak fel, s 2—3 személy ki­vételével egyértelműen amellett érveltek, hogy a vidám-parkot a Csörge-tó mellett kell megépíte­ni, mert itt alakítható ki a leg­összkomfortosabb szórakozási le­hetőség a fiatalok és felnőttek részére egyaránt. Sőt, itt megvalósítható a környék alapvető jellegzetességét, a Sárköz, illetve Gemenc élő­világát bemutató, s minden­ki számára tanulságot nyújtó kert. Adott a víz, amivel a többi ré­szek nem „dicsekedhetnek”, s ez magába véve is számos lehető­séget rejt magába. Megfelelő út­építéssel — ez egyébként Is na­pirenden szerepel — a kijutás i» megoldható. Szóba került az ülésen, hogy jó lenne több helyre elaprózni a tervezett vidámparkot. Ez sem­miképpen sem célszerű elgondo­lás, mert éppen az a törekvés, hogy legyen a városban egy olyan hely a gyermekek részére, ahol hosszabb ideig feltalálják magukat, ami mintegy központot képezne a gyermekek életében, sőt, csak üdvözölni lehet az újabban felmerült gondolatot, történetesen azt, hogy csak von­zóbbá válhat a vidám-park azál­tal, ha a felnőttek is feltalálják magukat. Felvetődött javaslatként a Kál­vária-hegy északi lejtője. Ide vi­szont semmiképpen sem helyez­hető el egy vidám-park, mert még nagyszabású tereprendezés után is kicsi lenne hozzá a hely. Másrészt pedig ennek más szere­pe kell, hogy legyen: szükséges, hogy ide megépüljön végre egy szórakozóhely, valami turista- csárda-féle, körülötte megfelelő parkkal, sétánnyal. A Csörge-tói helyet támogat­ta a járási-városi pártbizott- képviseletében jelen lévő Kürti István is. Mivel arról van szó, hogy a vidám-park társadalmi összefogással épül meg, a KISZ-megyebizottság képviseletében jelen lévő Varga István felajánlotta, hogy a KISZ védnökséget vállal a társadalmi munka szervezése felett, s szükség esetén mintegy félezres ifjú­sági építőtábort is szervez erre a célra. A tanácskozás végén egy sző­kébb körű bizottság alakult az építés előkészítésére, megszerve­zésére, irányítására. A bizottság elnöke Góts Kálmán, a Vízügyi Igazgatóság főmérnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents