Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-29 / 202. szám
2 •TÖT.NA MEGYEI VEFTT.TSAO 19ÍM. augusztus 29. A földművesszövet- tcezetek kisvendéglői gazdag ételválasztékkal várják vendégeiket. Keresse fel a, föld- * müvesszövetkézet éttermeit. Tamási, Nagykónyi, Szakály, Hőgyész, Dombóvár, Ozora, Tolna, í Dunakömlőd. Fadd, Bátaszék, Decs, Kölesd, Gyönk. A földművesszöyetkezetek cukrászdáiban — presszóiban félkész és kész cukrászati termékek gazdag választékban, Félkésztermékek: félkész torta linzerkoszorú krémeslap vajkrémek 4% [höveikih)}) (188) Szabályozták az építési engedélyek kiadásának módját Az építtetők az elmúlt években igen sokszor kifogásolták, hogy átfogó, és országosan egységes szabályozás hiányában az építési engedélyek megszerzése rendkívül hosszadalmas és bonyolult. Az Építésügyi Minisztérium- az évek során szerzett tapasztalatok alapján most átfogóan szabályozta az épületek és az általában velük összefüggő mellék létesítmények építési engedélyezési eljárását. Az új rendelet módot nyújt arra, hogy a megyei tanácsok elsőfokú építésügyi hatáskörrel ruházzák fel a jelentősebb községek tanácsait. Ezzel a leggyakrabban előforduló építési ügyek helyben történő elintézését teszik lehetővé, és megrövidítik az eljárást. Ugyanezt a célt szolgálja az a rendelkezés is, hogy az építtetőnek az építkezéshez a jövőben általában csak egy hatóságtól kell engedélyt kérnie, és a kérelmére hozott határozat ellen?, esetleges fellebbezés sét is egy szervnél kell előterjesztenie még akkor is, ha fellebbezése több szakhatóság előírása ellen irányul. Az építési engedélyezésben érdekelt szakhatóságok (pl. egészségügyi, tűzrendészed, műemléki hatóság), és közművek szakvéleményét ugyanis állami (tanácsi) tervező szerv által készített műszaki tervek alkalmazása esetében a tervezőnek, nem állami tervező által készített műszaki tervek esetében pedig az építési engedély megadására jogosult tanácsi építési osztálynak kell beszereznie. A rendelet tételesen meghatározza azt is, mely építési munkákra kell építési engedélyt kérni, és melyek azok, amelyek bejelentés alápján elvégezhetők. Igen jelentős az a rendelkezés is, hogy az építési engedély megadása, vagy megtagadása felől 30, ha pedig szakhatóságok szakvéleményének beszerzése nem szükséges, pl. típus-, vagy államilag ajánlott terv alapján épülő lakóépületek esetében, 15 napon belül határozni kell. A bejelentés alapján végezhető építési munkák tudomásulvételéről 8 napon belül kell határozatot hozni. A rendelet nem szabályozza az út-, vasút-, híd-, távvezeték-, vízépítés és más hasonló építmények engedélyezésére vonatkozó eljárást. Ezekre az építményekre vonatkozó építési engedélyt tehát továbbra is az eddigi szabályok szerint kell megszerezni. (MTI) Megnyílt as Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Fásár (Folytatás az 1. oldalról) a népgazdasági tervekben szereplő mezőgazdasági termelőeszközöket kellő időben bocsássák a mezőgazdaság rendelkezésére, a vállalt időre és jó minőségben készítsék el az épületeket, mert ezzel nagymértékben hozzájárulnak a termelés fejlesztéséhez, — A jó és korszerű termelőeszközök mellett elsősorban a korszerű módszerek biztosítják a mezőgazdasági termelés fejlődését. A kiállítás is éppen ezért azokra az alapvető és korszerű nagyüzemi módszerekre hívja fel a figyelmet, amelyek minden mezőgazdasági üzemben megvalósíthatók. Az állam természetesen más eszközökkel —, a dolgozók szakképzésének nagyarányú segítésével — is arra törekszik, hogy minél több mezőgazdasági dolgozó sajátítsa el a munkakörének megfelelő szakképzettséget. A termelés fejlesztésével kapcsolatban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a céloknak mindig találkoz- niok kell a munkát végző emberek elgondolásaival és anyagi érdekeltségével. Az utóbbi években mind nagyobb sikerrel érvényesítik a termelő- szövetkezetekben a munkadíjazás anyagilag ösztönző módszereit. — Feltétlenül szükséges, hogy ezt az állami gazdaságokban is és más mezőgazdasági munkahelyeken is bevezessék, illetve továbbfejlesszék az üzem technikai fejlettségi színvonalával összhangban. — Szocialista mezőgazdaságunk nagy seregszemléje — a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár — képet ad a szocialista országok testvéri együttműködéKádár János séről is. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében együttműködő országok közös gép-, műszer- és takarmánykiállítást fen- deztek. Megköszönöm munkájukat, s annak a meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy ez a kiállítás is további hozzájárulás közös ügyünk, a szocialista mezőgazdzság gyorsabb fejlődéséhez. — Üdvözlöm a kiállításon megjelent tőkés cégek képviselőit úgy is, mint kiállítókat, úgy is, mint látogatókat, akikkel a kölcsönösség alapján tovább szeretnénk szélesíteni együttműködésünket. • — A kiállítás — mondotta befejezésül —, akkor éri el célját, ha az iparban és kereskedelemben dolgozó látogatók megismerik, hogy milyen nagyfontosságú a munkájuk a mezőgazda- sági termelés fejlesztésében, a mezőgazdasági dolgozók széles rétege p>edig tanulmányozza és felhasználja a maga üzemében, a maga munkaterületén a legjobb gazdaságok eredményeit és módszereit. A kiállítást ilyen céllal és nagy gondossággal készítette el több ezer fizikai és szellemi dolgozó. Meg vagyok győződve arról, hogy ez. a kiállítás is sikerrel tölti be szerepét a mező- gazdasági termelés fejlesztésében. Losonczi Pál beszéde után a párt- és kormány vezetői valamint a megnyitó ünnepség többi résztvevője megtekintette a kiállítást. A kiállítás megtekintése után Losonczi Pál földművelésügyi miniszter fogadást adott a kiállítás Mátyás-pince éttermében, a párt és a kormány vezetői, valamint a külföldi vendégek tiszr teleiére. ban megismerhetik, h gy mi történik Magyarországon ma a mezőgazdaságban — mondotta Kádár János. A magyar mezőgazdaságban nagyon sok és sokféle munka van. Politikai munka az emberekkel való foglalkozás, szervezőmunka. a gazdasági felada- | tok megoldására irányuló tudományos. műszaki munka és a szó szoros értelmében vett emberi munka, amelyet a földet megművelő emberkvége n.k. A magyar mezőgazdaság még jelenlegi állapotában is gondunk, mert olyan sok irányú munkát és olyan jelentős erőfeszítéseket kíván a legkülönbözőbb tényezőktől. amelyeket itt még csak értékelni sem lehet. Ugyanakkor azt is meg szeretném mondani, hogy a mezőgazdaság a mi ' reménységünk is. mert úgy látjuk, és a számok is ezt mutatják, hogy az a hihetetlen sok munka, amelyet a mezőgazdaságba befektetünk, kezdi megteremni a gyümölcsét. Mi a magyar mezőgazdaságtól sokkal többet várunk, mint amennyit ma láthattunk, pedig nagyon jó dolgokat is láttunk. A szocialista és nem szocalista országokból jött vendégeink s tudják, hogy mi mezőgazdaságunkat teljesen átszerveztük. Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy ezt a nagy történelmi fordulatot sikerrel hajtottuk végre, olymódon, hogy a termelést is fejlesztettük közben, holott az időjárás nem segített. A mi reménységünk tehát reális és biztos alapon nyugszik Mindezek után pohárköszöntőt szeretnék mondani a szocialista országok együttműködésére, általában a népek baráti és termékeny együttműködésére, mert ez is azt a célt szolgálja, hogy béke és boldogság legyen a világon, hogy a dolgozó ember lássa munkájának gyümölcseit. És visz- szatérve a kiállításhoz, a dolgozókra, a vezetőkre, az agitátorokra, kutatókra, szervezőkre és a szántó-vetőkre szeretnék köszöntőt mondani mindazokra, akik a mezőgazdaságban dolgoznak, ök teremtik meg a kenyeret, az ipar számára sok hasznos nyersanyagot ma is a mezőgazdaság termel meg, és sok minden történik a mezőgazdaságban, ami az egész - nép boldogulásának alapja. Sok sikert, jó egészséget kívánok ehhez a nehéz munkához a magyar mezőgazdaság dolgozóinak. A sok munka kezdi megteremni gyümölcsét A fogadáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Miniszter anács elnöke pohárköszöntőt mondott. Elöljáróban a párt Központi Bizottsága és a kormány nevében gratulált a Földművelésügyi Minisztériumnak, mindazoknak, akik a kiállítás megszervezésében részt vettek, és a kiállítóknak azért, amit bemutatnak, majd köszöntötte a kiállítás valamennyi külföldi résztvevőjét. — Kormányunk nevében azzal a kéréssel fordulok valamennyi kedves külföldi vendégünkhöz hogy ha idejük engedi, ezen a mai hivatalos megnyitón ' kívül találjanak lehetőséget arra. hogy egyet-mást. ami a külföldet jobban érdekli, kicsit gondosabban megnézzenek. Akkor még job, ii.'.h" TünnTi—n-----------Ha valaki arra kérne, hogy határozzam meg Udvari helyét a megyében, elsőként biztosan ezt a nagyon is meghatározatlan kijelentést tenném: Valahol az isten háta mögött. Ha Gyünktől idáig megteszi az ember a kilenc kilométeres utat, bizonyára nagyon meggondolja hogy önszántából még egyszer vállalkozzon rá. Az utas első pillantása a két templomra esik. azok szinte uralkodnak a kis házak felett. Hámló vakolatuk, rozoga külsejük viszont azt mutatja, hogy bizony nagyon régen lehetett az egyházközségnek annyi pénze, hogy egy kicsit rendbehozassa őket. Nem vezet rajta keresztül semmilyen fontos útvonal, nincs idegenforgalmi látványossága, nincsenek történelmi hősei, még csak nagyon jó bora se. ami kiragadná az ismeretlenség homályából. Egyetlen dologban közös a többi településsel. Itt is emberek élnek, dolgoznak. Ugyanolyan érző. örülő, vagy bánkódó emberek. mint máshol. Vajon az emberek is az isten háta mögött érzik magukat? ők is olyan keveset tudnak a világépítve. Amikor a postamestertől. Peszt Konrádtól. a rádió- és televíziókészülékek száma iránt érdeklődöm, büszkén mondja:-— Rádió már majdnem minden hájban van. összesen ■ 178 készüléket tartunk nyilván. Televíziót is vettek már kilencen. A postamester fejből sorolja: — A tanító, a boltvezető, a tejkezelő, egy gépkocsivezető és egy állami gazdasági dolgozó, de a tanácsnál, a termelőszövetkezetnél és az fmsz-nél Is megnézheti a műsort, aki akarja. A postára egy . asszony jön. kis ideig megszakad a beszélgetés. A férjének szeretne telefonálni. A férfi állami gazdaságban dolgozik. A postamester zsinórokat dugdos ide. oda. sűrűn hallózik. öt perces várakozás után telefonálhat az asszony. — Nagyon nagy szerencséje van. Máskor egész délelőtt kell várni. Most valamié értekezleten is Gyönkkel. Nagyon el vagyunk zárva a külvilágtól. Pedig az állami gazdaság annyi beszélgetést folytat, hogy mások nem, nagyon tudnak telefonálni.-Az újságokra terelődik a szó. A gyors statisztika szerint abból is minden házija jut valamilyen. Az előfizetők száma: 245. Legtöbben Szabad Földet járatnak, de szép számmal olvasnak Nép- szabadságot. s Népújságot is. Autó-motort két ember járat. Az egyiknek van kocsija, a másik csak érdeklődésből olvassa. Fürt}, Színház. Muzsika: egy. Még néhány képeslap, amit a könyvtár járat, körülbelül ekkora a skála. Levél havi átlagban 1600 érkezik a faluba. Alig valamivel kevesebb a válaszlevelek száma. Esős időben több. Akkor jobban ráérnek a falusi emberek írni. Ha leszámítjuk a hivatalos levelezést. havonta minden lakosra jut egy. Sokan leveleznek külról. mint a világ róluk? vannak az alsópéliek. földre, a faluban jórészt telepeUdvari lélekszáma 1150. ősz- Aztán felém fordulva, kicsit sek laknak. De találtam olyat is, szesen talán kétszázötven ház, rezignáltan mondja: amelyik borítékján ez állt: „Jean meglehetős összevisszaságban — Egyetlen vonalam van. az Soréi. Hollywood”. A népszerű T
