Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-28 / 201. szám

1864. augusztus 38.

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG

s

Célszerűbben a pénzünkért

C

sak helyeselni lehet a községeink olyan törekvéseit, amelyek arra irányulnak, hogy megteremtsék a művelődés helyi központjait, korszerű művelődési otthonokat építsenek. Nem mai keletű az ilyen kezdeményezés, országszerte szép eredményeket hozott már. Külsőre és belsőre egyaránt csinos művelődési otthonok nőttek ki, szinte a semmiből, hogy hajlékot nyújtsanak a tájoló színházaknak, a könyvtáraknak, a kluboknak. S ez így nagyon jó.

A tetszés mellett azonban érdemes ezeket a művelődési otthonokat közelebbről is megvizsgálni. Nézzünk mindjárt egy példát. Tengelic-szőlőhegyen néhány éve fejezték be a művelődési otthon építését. Akkor, az első öröm hatása alatt még kevés kifogás merült fel vele kapcsolatban, mára azonban egyre inkább szaporodnak a fejcsóválások, s mind több az olyan kérdés: miért volt szükséges erre a pusztánál alig nagyobb településre olyan művelődési otthont telepíteni, mint a meglévő? Miért nem inkább olyan épült amelyikben a környéken élő emberek érdeklődési körüknek megfelelően mindent megtalálnának. Most van egy méreteiben is nagy termük, de mellőle hiányzik a klub, a kisebb összejövetelekre alkalmas terem, a jól berendezhető olvasó, vagy tanulószoba.

A tengelic-szőlőhegyi példa nem egyedüli. A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy Mázán felavatták a megye legnagyobb színház- termét. Őszinte öröm tölt el mindenkit, aki belép abba a közel négyszáz személy befogadására alkalmas, korszerű színpaddal felszerelt épületbe. Ha azonban számba veszi a község lakosságát, Máza bizonyos területi elzártságát, az örömöt megint kérdés zavarja meg: vajon szükséges-e jelen és jövő helyzetében Mázának egy ekkora terem. Hisszük, hogy a színházi előadásokat leszámítva ritkán telik meg. Télen pedig külön gondot jelent majd a nagy helyiség felfűtése — hogy csak egy gyakori gondot említsünk.

A

mi elkészült azt persze már nem lehet és nem is szabad lebontani. A jövőre nézve azonban néhány problémát érdemes megemlíteni. Jócskán küzdünk bajokkal, mert néhol még mindig azt gondolják: akkor tesznek legjobban eleget a lakosság igényének, ha művelődési otthon építésének ürügyén készítenek a falu közepén egy óriási tánctermet. Megint egy másik példa. Zá- vodnak nagyon kellett a mostanában épülgető új művelődési otthon. A néhány száz lakosú község azonban aligha tudja kihasználni. A mozinak helyet ad, s ez jó, de azon túl nem nyújt sok lehetőséget a társasági élet megteremtéséhez, mert a nagy terem tulajdonképpen mindent kiszorított. Pedig inkább még a terem rovására is klubot, olvasót kellett volna létesíteni. Miért mondjuk ezt? Az új igények mondatják velünk. Az a tény, hogy végül a falusi népművelés tulajdonképpeni tartalma is megfelelően módosul. Nem annyira a bálok, zenés estek és esetleges színházi előadások töltik ki a program nagyobb részét, hanem az olyan dolgok, amelyek leginkább segítik az emberek szabad idejének célszerű eltöltését. Klubokra, szakkörökre, rövid tanfolyamokra gondolunk itt elsősorban. Ezeknek nem nagy teremre, hanem kisebb helyiségekre lenne szükségük.

A

célszerűség tehát azt jelenti, hogy a pénzünkért, az állam, vagy a falu lakosságának összeadott forintjáért nem faludísznek. hanem a konkrét tennivalóknak megfelelő épületeket emeljünk. Olyanokat amelyekről nem az derül ki. egy idő után. hogy nem lehet őket mindeme használni, s inkább alkalmasak lennének magtárnak, mint a művelődés hajlékának. Fürgéd, a megye egyik legkisebb községe szolgáltatott jó tanulságot a helyes eljárásra. Itt, a község méreteinek megfelelő színházterem mellett megtaláljuk a kisebb szobákat is. Olyanokat, amelyek alkalmasak olvasásra, kisebb létszámú ismeretterjesztő előadások rendezésére, a klubdélutánok megtartására. S amikor a célszerűséget emlegetjük elsősorban ilyesmire gondolunk. Arra, hogy a művelődési otthon olyan legyen amelyik nemcsak időnként, hanem állandóan megfeleljen a művelődés céljainak.

Sz. 1.

'Derűi JEQYZETEK

Egy nagy község éttermében ebédeltünk. Egyik kollégám rántott húst rendelt, a másik tojásos noked- lit. Az étlap halászléi is kínált, m,ég- pedig speciális helyi halászlét, ami ugyebár sokkal jobb, mint a szokvány halászlének. Megkérdeztem a pincértől, valóban finom-e a halétel, amit itt főznek, s miután nagyon ajánlotta, megrendeltem.

Kis bográcsban, igazi. kormos fenekű bográcsban hozta, és tette le elém. Benne merőkanál, szóval egészen feltűnő, mondhatnám parádés étkezés egy ilyen halászlé elfogyaszt 'sa.

Az a munkatársam aki tojásos nokedlit

rendelt, kénytelen volt megsürgetni a pincért, mert késlekedett. A pincér azt mondta:

— Igenis, elvtár- sam, hozzuk a nokedlit!

Amikor fizetésre került sor, udvariasan megkérdezte tőlem:

— Jó volt a halászlé. uram?

— oOo —

Szekszárdom, a központi cipőbolt kirakata előtt állok. Odajön két katona. Egyikük rámutat egy pár lábbelire, s így szól:

— Sokáig bírtam ezt a cipőt. De most már nem tetszik.

— oOo —

A Ferencváros nagyarányú v~reséget szenvedett a Honvédtől és most a Fradiszurkolókat országszerte bosszantják. Nagy dolog, nagy ügy, szinte tragikus, de azért hamar elmúlik. A kedélyek egy-két nap alatt lecsillapodnak, aztán már nem is igen beszélnek a dologról.

Egyébként volt ennél már súlyosabb vereség is a magyar labdarúgás történetében. Legutóbb például Cikón. Az eset nagy port vert fel szurkolókörökben. Rá is írták krétával, jó nagy betűkkel és számokkal a Dombóvár —Bátaszék között közlekedő személy- vonat pakli-kocsijának oldalrára: „Ciki —Dombóvár 1:5 —

Hajrá Cikól".

Sz. J.

öt évvel ezelőtt adtunk először hírt róla: Nagyvárosivá építik a város főutcáját. A megvalósítás nem váratott magára soká. hisz már az év elején megjelentek az első építők, miután egy éven át tervezőmérnökök készítették az új úttest tervét..;

A munka azonban az idén nyáron kezdődött meg igazán. Vén András mélyépítő művezető embereivel megszállta a Rákóczi utcát. Hozzáfogtak a csatornázáshoz.

A csatornahiány volt minden korábbi bajnak az oka. Ha zivatar mosta a hegy oldalát, ker- i teken, utcákon folyt a szennyes víz, nem volt csatorna, ami levezesse. A házakból a szennyvizet nem tudták hova terelni, szabálytalanul. • emésztőgödröket ástak a lakók. S most. a nagyjelentőségű munka nyomán városivá válik az utca. A Tanácsi Építőipari Vállalat mélyépítő részlege szinte kiköltözött a Rákóczi utcára. Kitűzték a csatornák nyomvonalát, és ezzel egy- időben a vállalat villanyszerelői átépítették a vezetékrendszert — rekordidő alatt. Megérkezett, még a villanyszerelés idején a Csongrád megyei kubikosbrigád, előkészítették szerszámaikat a nagy munkához. Hiába jött azonban teljes kubikosfelszerelésse] a Sebestyén- és a Magyar-brigád, nem volt itt elég az ásó. vésőt, nagykalapácsot is kellett pótlólag hozatni, mert az úttestbe kellett vágni a csatornát. Másutt meg olyan omlós volt a lösz,

1 Mélyíteni kell még a csatornái

A o

mély o épí- o tők o

Ezt láttuk a híd alól

hogy szádpallózni kellett, különben estére beomlott volna az amit délelőtt ástak. Nehezítette a munkát, és egyik legnagyobb akadály most is az állandó forgalom. A jövőben sem, s eddig sem kellett az úttesten a forgalmat leállítani. Bizonyos korlátozások azonban szükségesek, bár alig-alig tartják be a gép- járművezetők, és így nemcsak nehéz, de életveszélyes is a munka. A csatornában dolgozó kubikosnak még arra is kell ügyelnie, nehogy fejére zuhanjon egy motoros...

Itt nincs anyaghiány, mint any- nyi más építkezésen. Folyamatos a folyamikavics-szállítás, elkészítették már az ácsok a csatorna formáját, s amint kiássák, máris hozzáfognak a betonozáshoz.

Szép és jó munkát kapun!; majd Vén András brigádjaitól, példa is van erre. Ök dolgoztak a Mérey utcában, és a Mészáros Lázár utca is az ő kezemunkáju- kat dicséri.

A határidővel sincs baj, ütemesen halad a munka. A Parász- ta-patak hídjának szétbontása, helyette új építése lesz az idei munka legszebb része. A csatornázás, a mélyépítés klasszikus építőipari szakma, az ősök munkájával is találkoznak nem egyszer. Amikor a Mérey utcában építettek, római légiók által taposott köveket is megmozgattak, itt, az újvárosi részen fiatalabb az út, itt csak egy-két évszázados az úttest*:

Bitter János, a mélyépítők vezetője már részletesen magyarázza a tevékenységet: Idén hatmillió forintnyi munkát végeznek. Amint elkészülnek a parászta-pa- taki csatornázásokkal, felvonulnak ide a hídépítők, hogy tizenkét méter széles, erős hidat építsenek a mostani helyébe. Pillanatnyilag az úttest bal oldalán dolgoznak a munkások. Ha itt elkészül a monolit csatorna, akkor mennek a jobb oldalra, ahova már előregyártott elemből épül meg a szennyvíz elvezetésére alkalmas csatorna. Csongrád megyéből érkezett brigádok dolgoznak jelenleg mintegy negyvenen az úton. Magyar Ferenc és Sebestyén Ádám brigádjának tagjai derekas munkát végeztek. Hisz az idei terv alig hatmilliónyi forint értékű munkát ír elő a vállalat mélyépítő-részlegének, és máris teljesítették ezt, az év végéig a tízmilliót is elérik... Ds akkor már tizenkét méter széles úttesten közlekedhetnek a járműok a Rákóczi utca nagy részén.

z úttest korszerűsítési munkái- v 1 a jövő évben készülnek el.

!”-ben kétmilliós tervet kell a

iákóczi utcai építésnél megvalósítani.

Nagykalapács és véső kell az úttest bontásához

Csúszik a talicska a mélybe

Pálkovács Janő Eoto; Túri María