Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-20 / 195. szám

1564. augusztus 20. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1 Kertváros Az építtető Terebesi József, a Szekszárdi Építőipari Ktsz asz­talosa. Akik az ő házát építik a munkatársai, ugyancsak a ktsz dolgozói. Ahol ez a háromszobás ház épül, még nincs utcanév, de 3 kilátás és a jó levegő máris elégedetté és büszkévé teszi a leendő tulajdonost. Munkában a vakolókanál. A tég- inalapozásra rákerül az első tufa­tömb sor. Innentől kezdve szapo­rább lesz a munka. a szőlők alján,.. Az új házakból kinövő utcák névéi is a szőlőskertekre emlé­keztetnek. Kadarka, Rizling, Ezerjó utca — hirdetik a táblák és frissen felhúzott falak tövében még öreg szőlőtövek érlelik karókra támaszkodva őszi gyümölcsüket. A beépítésre váró téglarakások is a fodros levelek között emelkednek és az építők által lejárt gyalog­ösvények óvatosan kikerülik a töveket. A piros cserepű, frissen vakolt falú házak között egy-egy régi épület szomorkodik. Rozzant oldalú, nádfedeles présház, ócska ke­rekes kúttal és nagylombú diófákkal emlékezik a régi szüretekre, kopott homlokzatara rá van írva a jövője. Egy napon ide is mun­kások érkeznek akik csákányaikkal szétverik a megvetemedett vá­lyogfalakat, hogy helyébe újakat húzzanak kemény, vörös színű téglákból, betonoszlopokból. A régi pinceszerekre emlékezők nem ismernének rá Szekszárd- nak erre a részére. Az új házsorok a magasból szemlélik a síkon terpeszkedő öregvárost, de idelátszik az új műszergyár és a szőlő­kombinát jellegzetes épülete is. Az alsó utcasoron földmarkoló dol­gozik, alkalmi betonkeverő-toronyban készül az új út alapja. Teher­autókon homok és sóder érkezik az egyik készülő családi ház felé pedig tufablokkokkal megrakott lovas kocsi baktat. Terebesi József háza szinte szemlátomást növekszik. A fürge­kezű építők munkája nyomán egyre magasodnak a falak. Szapora a munka, hiszen egy-egy tufablokk-sor felhúzása két téglányi ma­gasságot jelent. A gazda még egyszer számol, a háromszobás össz­komfortos családi ház 120 ezer forintba jön. Az összeg nagyobbik felét az állam kölcsönzi az Országos Takarékpénztáron keresztül, amely húsz esztendőn keresztül fizethető. A tető alá hozás még odébb van, de a helyiségek alapjai már kivehetők, a déli oldalon széles ablak engedi majd be a fényt. Ezen a környéken csaknem valamennyi ház hasonlóképpen készül. Az épületek ia hasonlítanak egymásra, jobbára két típus szerint épülnek. Közülük több még a befejezésre vár, de az Ezerjó és a Rizling utcában az udvarok és lefüggönyözött ablakok arról tanúskodnak, hogy lakóik már beköltöztek új otthonaikba. Itt, ahol az építkezések már befejeződtek a hétköznap délelőtt csendes. Néhány gyerek játszik a dűlőútba torkolló utcán, csatá­rozásaik izgalmában még benne van az új környezet felfedezésre váró rejtelmessége. A sarkon álló kúthoz vödreikkel és kannáikkal két öregasszony ballag, ráérősen eresztik a vizet, hiszen közben jól esik egy kis beszélgetés. Jobbára az új szomszédokról esik szó, és ez a környéken sokáig lesz beszédtéma, mert itt szinte naponta jönnek az új ismerősök, a friss szomszédok. Az úton szekér zörög lefelé rézgálictól kék hordóval, valahon­nan a „hegyből" jön a szurdok kacskaringóin a város felé. A jár­da mellett néhányan ásóval és lapáttal ügyeskednek, árkot húznak az esővíznek. Talán éppen és idő alatt bent a városban erről a környékről tanácskoznak a szakemberek. Elkészítik a felmérés tervét, amely­nek segítségével felderítik pontosan, hogy az új lakóknak mire lesz szükségük az elkövetkező ^vekben. Molnár Mihály, a megyei tanács építési és közlekedési osztá­lyán már tájékoztatni tud arról, hogy a közeljövőben milyen léte­sítmények születnek ezen a vidéken a lakosság ellátása érdekében. ötven gyermek számára például óvoda épül. Gondolnak már a legfiatalabbakra is és harmincszemélyes bölcsőde felépítésének tervével foglalkoznak a városrész fejlesztői. Itt nyer elhelyezést, majd a város egyik korszerű ABC rendszerű áruháza, másnéven a szuperéit. Az áruház jól felszerelt osztályokkal rendelkezik majd és szinte minden megvásárolható lesz egyhelyen. Négyszáz négy­zetméteres eladóteret kívánnak majd felépíteni ezen a ponton. Az egész város gondján igyekszik majd segíteni — de az itt-lakók- nak is könnyebbséget szerez majd — az új nyolctantermes gimná­zium felépítése, amelyhez diákszálló is kapcsolódik majd. Az Előhegyen és a Bal-Parásztán nagyot változik a világ. A város felkapaszkodik a domboldalra, a szőlők közé, a villaszerű épületek sok-sok családnak adnak új otthont. Innen messzire látni, az új utcákra, házakra a fejlődő városra, a jövőbe... Szöveg: Végh Miklós Foto: Túri Mária A környék közkedvelt építkezési anyaga a tufa-tömb. A szőlőlug»» levelei alól az új bazalt sorára látói. Már a legfelső utcasoron is működnek a kutak.

Next

/
Thumbnails
Contents