Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-20 / 195. szám
< * r Ott ahol élünk (2—3. o.) Kulturális melléklet (5—6. o.) ] Kertváros a szőlők alján. (Képes riport 7. o.) Befejezték a nyári nagyjavítást a Nagymányoki Brikettgyárban (10. o.) ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPÉN Népi demokratikus államéletünk alkotmányának 15. születési évfordulóját ünnepeljük. Ez az évforduló mindig történelmi visszapillantásra és az alkotmányos esztendők során elért fejlődési színvonal mérlegelésére készteti népünket. Tizenöt évvel ezelőtt, a magyar társadalom, a felszabadulás után bekövetkezett politikai fejlődésben. a munkásosztály pártjának irányítása mellett eljutott oda, hogy időszerűvé vált az állampolgárok jogainak és kötelességeinek, demokratikus államrendünk felépítésének alkotmányban való szabályozása. Nagy jelentősége van annak, hogy az alkotmányt törvénybe iktató 1949-es országgyűlés megválasztását ugyanez év májusában megelőzte a Függetlenségi Népfront megalakulása. Az egykori Baloldali Blokk pártjai és a Kisgazda Párt közös politikai szövetségbe tömörültek. Elfogadták a Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozatát és a szocialista építés programját. Elismerték az ország nyilvánossága előtt az MDP' vezető szerepét. A Népfront létrehozásában részt vettek a tömegszervezetek is. A koalíciós pártok magukévá tették a kidolgozás alatt álló első ötéves terv célkitűzéseit és vállalták a részvételt annak megvalósításában. Az 1949-es májusi ország- gyűlési választásokra tehát a .szocializmus építésének és az erők összefogásának jegyében készült az ország. Ennek az . összefogásnak lett az eredménye, hogy a választásokon a szavazók 95,6 százaléka a Függetlenségi Népfront jelöltjeire adta szavazatát. A megválasztott 409 országgyűlési képviselő a nép. fiaiból került ki. Ez volt az az országgyűlés, amely 1949 augusztus 20-án törvénybe iktatta a Magyar Nép- köztársaság alkotmányát. Az alkotmány ünnepén jogos büszkeséggel és örömmél tekint dolgozó népünk a termelés, a művelődés és a szociális ellátottság terén elért eredményekre, örömmel látjuk, hogy szépen fejlődik megyénk ipara. Egyre több termelőszövetkezetünk válik szocialista mezőgazdasági nagyüzemmé. Szépen fejlődik oktatásügyünk. A fiatalok mellett egyre több felnőtt dolgozó tanulj Egészség- ügyi és szociális intézményeink bővülnek és egyre jobb felszereléssel. ellátottsággal dolgoz- nak Emelkedik népünk anyagi jóléte. Egy év alatt 88,3 millió forinttal emelkedett a megye dolgozóinak takarékbetét-állománya. s az egy lakosra jutó takarékbetét elérte az 1390 forintot. (Tavaly ilyenkor 969 forint voít). Elmondhatjuk tehát, hogy megyénk dolgozói minden nehézség ellenére és a meglévő hibák mellett is az alkotmány szellemében dolgoznak, hiszen az alkot- many írja elő a Magyar Nép- köztársaság polgárai számára az ország gazdasági erejének fokozását a dolgozók életszínvonalának emelését, műveltségének gyarapítását. , De amikor mindezt örömmel megállapítjuk, azt is örömmel elmondhatjuk, hogy ebben az egész felemelkedésben egyre nagyobb lehetőség nyílik társadalmunk belső fejlődésére. Egyre inkább beérnek pártunk helyes politikájának gyümölcsei: erősödik társadalmunk belső össze- forrottsága. szilárdsága, mert egyre inkább érvényesülnek azok a nevelő hatások, amelyek pártunk politikájából és a szocializmus építéséből fakadnak. Megyénk falvaiban kialakul az egységes parasztság, amelyet ebben az egységesedési folyamatban egyre több és egyre erősebb szál fűz hozzá munkásosztályunkhoz és az értelmiséghez, hogy az 1949-es politikai összefogás keretei megteljenek a szocialista nemzeti egység igazi tartalmával. Egy majosi falugyűlésen az ottani dolgozók lelkesen megtapsolták Szentes Menyhértet, amikor megválasztották népfrontelnöknek. mivel őt a tsz-ben végzett jó munkájáért az egész falu tisztelete és szeretete veszi körül. Akadt a gyűlés résztvevői között egy felszólaló tsz-tag, aki a maga módján egyszerű, őszinte szavakkal megdicsérte az alkotmányban gyökerező társadalmi írta t HMSYABf KÁROLY országgyűlési képviselő rendszerünket azért, hogy Szentes bácsi, ahogy a felszólaló mondta; „fölső iskola nélkül” annyira fejlődhetett, hogy. ilyen komoly funkciót tölthet be. Vezetője lehet az egész, falu összefogásáéit dolgozó népfrontbizottságnak. Mindjárt akadt azonban egy másik hozzászóló, aki okosan megrajzolta Szentes bácsi társadalmi felemelkedésének egész távlatát, azt mondván, hogy Szentes bácsi. — akinek veje szászvári szénbányász —. eleget tett a „fölső iskolákkal” kapcsolatban is kötelességének, mert öt gyermeke közül három magas iskolát végezve építi a szocializmust. Az egyik, rh nt pedagógus, kollégiumot vezet Budapesten, a másik főagronómusként a Földművelésügyi . Minisztériumban dolgozik, a harmadik pedig most végzi a kertészeti főiskolát. S ezért ő. mint- édesapa. sokat dolgozott! Szentes bácsi szívében és tudatában tehát nemcsak a falusi élet. a falut összefogó termelő- szövetkezet határáig terjed az alkotmány szellemében fejlődő magyar néphatalom: benne van ebben a keretben s ebben az egységben az ő számára a szászvári szénbánya, a pesti kollégium. benne van az FM. is. a kertészeti főiskolával együtt. S milyen sok ilyen Szentes bácsi van a megyében, aki ezen a szép ünnepen, hasonló számvetést csinálhat családja helyzetéről! A magyar nép életében nagy jelentőségűek az alkotmánynak azok a pontjai, amelyek az államhatalom helyi szerveiről, a tanácsokról szólnak, s megszabják azt. hogy a helyi tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak. Biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét. kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában. A mai ünnepi évfordulón nyugodtan elmondhatjuk, hogy tanácsaink munkájukban egyre elevenebb kapcsolatba kerülnek a megye dolgozóival, egyre inkább módot nyújtanak arra, hogy „a város és a falu dolgozói” — az alkotmány szellemében — „választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat.” Bármely szinten vizsgáljuk a tanácsmunkát, örömmel tapasztaljuk, hogy ez a munka egyre inkább aktivizálja dolgozóinkat, fokozza társadalmunk fejlődését, előmozdítja a szocializmus erőinek növekedését megyénk területén. Milyen jó módszer az, hogy nemcsak felsőbb szintű tanácsaink, végrehajtó bizottságaink, hanem most már az egyes osztályok is sokszor a helyszínen nyújtanak segítséget a községi tanácsoknak a nehéz feladatok megoldásához. Milyen elmélyedő munka, s a problémák milyen mély átérzése jellemezte például nemrégiben a dombóvári járási művelődési osztály dalmandi tanácskozását a puszták lakóinak művelődési helyzetéről! A helyi pártvezetés, a helyi tanács képviselőin kívül ott voltak a pusztai tanítók, a tömegszervezeti vezetők, s mindenekelőtt áz állami gazdaságok felelős vezetői: komoly összefogás bontakozott ki annak érdekében, hogy a pusztai dolgozók ' is ugyanolyan mértékben lehessenek a társadalmi fejlődés részesei, mint a községek lakói. Egyre komolyabb lendületet vesz a tanács állandó bizottságainak munkája. Aktívák bevonásával vitatják a legfontosabb termelési, művelődési, pénzügyi és szociális kérdéseket, mégpedig egyre inkább községi szinten is. A községi mezőgazdasági állandó bizottságok például az elmúlt két hónap folyamán mintegy 30 községben vitatták a termelési problémák mellett a tsz-demokrácia megszilárdítása szempontjából olyan fontos tsz-ellenőrző bizottságok feladatait. S az egész munka eredménnyel szolgálta az egész falusi társadalom fejlődését, mert a tanácskozásokon a mezőgazdasági állandó bizottságok és az ellenőrző bizottságok tagjain kívül tömegszervezeti aktívák is részt vettek. Vagy hadd említsem meg ezzel kapcsolatban azt a munkát, amelyet a tömegek bevonásával a györkönyi és a nagydorogi tanács végzett a vízgazdálkodási társulat megszervezése érdekében, s ezzel nemcsak a törpevízmű megalkotásának alapjait rakta le, hanem sok községünkhöz hasonlóan komolyan előbbre vitte a dolgozók öntudatának fejlődését is. Valóra válnak az alkotmány szavai egyre több községünkben: a dolgozók egyre nagyobb számban kapcsolódnak be a közügyek felelősségtudattól áthatott intézésébe és ezáltal egyre inkább belekerülnek az erősödő szocialista társadalom nevelő hatásának sodrába. Alkotmányunk idei évfordulóját felszabadulásunk 19. évében ünnepeljük. Megyeszerte komoly előkészületek folynak a 20. évforduló méltó megünneplésére. Ma is erre az eljövendő nagy napra gondolunk, s szívünk mélységes hálával telik meg a szovjet nép iránt amelynek hős fiai véráldozatukkal teremtették meg történelmi lehetőségét annak, hogy a magyar népnek igazi ünnepei legyenek.