Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-20 / 195. szám

< * r Ott ahol élünk (2—3. o.) Kulturális melléklet (5—6. o.) ] Kertváros a szőlők alján. (Képes riport 7. o.) Befejezték a nyári nagyjavítást a Nagymányoki Brikettgyárban (10. o.) ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPÉN Népi demokratikus államéle­tünk alkotmányának 15. születési évfordulóját ünnepeljük. Ez az évforduló mindig történelmi visszapillantásra és az alkotmá­nyos esztendők során elért fej­lődési színvonal mérlegelésére készteti népünket. Tizenöt évvel ezelőtt, a magyar társadalom, a felszabadulás után bekövetkezett politikai fejlődés­ben. a munkásosztály pártjának irányítása mellett eljutott oda, hogy időszerűvé vált az állam­polgárok jogainak és kötelessé­geinek, demokratikus államren­dünk felépítésének alkotmányban való szabályozása. Nagy jelentősége van annak, hogy az alkotmányt törvénybe iktató 1949-es országgyűlés meg­választását ugyanez év májusá­ban megelőzte a Függetlenségi Népfront megalakulása. Az egy­kori Baloldali Blokk pártjai és a Kisgazda Párt közös politikai szövetségbe tömörültek. Elfogad­ták a Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozatát és a szo­cialista építés programját. Elis­merték az ország nyilvánossága előtt az MDP' vezető szerepét. A Népfront létrehozásában részt vettek a tömegszervezetek is. A koalíciós pártok magukévá tették a kidolgozás alatt álló első ötéves terv célkitűzéseit és vállalták a részvételt annak megvalósításá­ban. Az 1949-es májusi ország- gyűlési választásokra tehát a .szocializmus építésének és az erők összefogásának jegyében készült az ország. Ennek az . összefogásnak lett az eredménye, hogy a választásokon a szavazók 95,6 százaléka a Függetlenségi Népfront jelöltjeire adta szava­zatát. A megválasztott 409 or­szággyűlési képviselő a nép. fiaiból került ki. Ez volt az az országgyűlés, amely 1949 augusztus 20-án tör­vénybe iktatta a Magyar Nép- köztársaság alkotmányát. Az alkotmány ünnepén jogos büszkeséggel és örömmél tekint dolgozó népünk a termelés, a mű­velődés és a szociális ellátottság terén elért eredményekre, öröm­mel látjuk, hogy szépen fejlődik megyénk ipara. Egyre több ter­melőszövetkezetünk válik szocia­lista mezőgazdasági nagyüzemmé. Szépen fejlődik oktatásügyünk. A fiatalok mellett egyre több felnőtt dolgozó tanulj Egészség- ügyi és szociális intézményeink bővülnek és egyre jobb fel­szereléssel. ellátottsággal dolgoz- nak Emelkedik népünk anyagi jóléte. Egy év alatt 88,3 millió forinttal emelkedett a megye dolgozóinak takarékbetét-állomá­nya. s az egy lakosra jutó ta­karékbetét elérte az 1390 forin­tot. (Tavaly ilyenkor 969 forint voít). Elmondhatjuk tehát, hogy me­gyénk dolgozói minden nehézség ellenére és a meglévő hibák mel­lett is az alkotmány szellemé­ben dolgoznak, hiszen az alkot- many írja elő a Magyar Nép- köztársaság polgárai számára az ország gazdasági erejének foko­zását a dolgozók életszínvona­lának emelését, műveltségének gyarapítását. , De amikor mindezt örömmel megállapítjuk, azt is örömmel elmondhatjuk, hogy ebben az egész felemelkedésben egyre na­gyobb lehetőség nyílik társadal­munk belső fejlődésére. Egyre inkább beérnek pártunk helyes politikájának gyümölcsei: erő­södik társadalmunk belső össze- forrottsága. szilárdsága, mert egyre inkább érvényesülnek azok a nevelő hatások, amelyek pár­tunk politikájából és a szocializ­mus építéséből fakadnak. Megyénk falvaiban kialakul az egységes parasztság, amelyet ebben az egységesedési folyamat­ban egyre több és egyre erősebb szál fűz hozzá munkásosztá­lyunkhoz és az értelmiséghez, hogy az 1949-es politikai össze­fogás keretei megteljenek a szo­cialista nemzeti egység igazi tar­talmával. Egy majosi falugyűlésen az ottani dolgozók lelkesen meg­tapsolták Szentes Menyhértet, amikor megválasztották népfront­elnöknek. mivel őt a tsz-ben vég­zett jó munkájáért az egész falu tisztelete és szeretete veszi körül. Akadt a gyűlés résztvevői között egy felszólaló tsz-tag, aki a ma­ga módján egyszerű, őszinte sza­vakkal megdicsérte az alkot­mányban gyökerező társadalmi írta t HMSYABf KÁROLY országgyűlési képviselő rendszerünket azért, hogy Szen­tes bácsi, ahogy a felszólaló mond­ta; „fölső iskola nélkül” annyira fejlődhetett, hogy. ilyen komoly funkciót tölthet be. Vezetője le­het az egész, falu összefogásáéit dolgozó népfrontbizottságnak. Mindjárt akadt azonban egy másik hozzászóló, aki okosan megrajzolta Szentes bácsi társa­dalmi felemelkedésének egész távlatát, azt mondván, hogy Szentes bácsi. — akinek veje szászvári szénbányász —. eleget tett a „fölső iskolákkal” kapcso­latban is kötelességének, mert öt gyermeke közül három magas is­kolát végezve építi a szocializ­must. Az egyik, rh nt pedagógus, kollégiumot vezet Budapesten, a másik főagronómusként a Föld­művelésügyi . Minisztériumban dolgozik, a harmadik pedig most végzi a kertészeti főiskolát. S ezért ő. mint- édesapa. sokat dol­gozott! Szentes bácsi szívében és tudatában tehát nemcsak a falusi élet. a falut összefogó termelő- szövetkezet határáig terjed az alkotmány szellemében fejlődő magyar néphatalom: benne van ebben a keretben s ebben az egységben az ő számára a szász­vári szénbánya, a pesti kollé­gium. benne van az FM. is. a kertészeti főiskolával együtt. S milyen sok ilyen Szentes bácsi van a megyében, aki ezen a szép ünnepen, hasonló számvetést csi­nálhat családja helyzetéről! A magyar nép életében nagy jelentőségűek az alkotmánynak azok a pontjai, amelyek az ál­lamhatalom helyi szerveiről, a tanácsokról szólnak, s megszab­ják azt. hogy a helyi tanácsok munkájukban közvetlenül a la­kosságra támaszkodnak. Biztosít­ják a dolgozók tevékeny részvé­telét. kezdeményezését és ellen­őrzését az államhatalom helyi gyakorlásában. A mai ünnepi évfordulón nyu­godtan elmondhatjuk, hogy taná­csaink munkájukban egyre ele­venebb kapcsolatba kerülnek a megye dolgozóival, egyre inkább módot nyújtanak arra, hogy „a város és a falu dolgozói” — az alkotmány szellemében — „vá­lasztott és a népnek felelős kül­döttek útján gyakorolják hatal­mukat.” Bármely szinten vizsgáljuk a tanácsmunkát, örömmel tapasz­taljuk, hogy ez a munka egyre inkább aktivizálja dolgozóinkat, fokozza társadalmunk fejlődését, előmozdítja a szocializmus erői­nek növekedését megyénk terü­letén. Milyen jó módszer az, hogy nemcsak felsőbb szintű tanácsa­ink, végrehajtó bizottságaink, hanem most már az egyes osztá­lyok is sokszor a helyszínen nyúj­tanak segítséget a községi taná­csoknak a nehéz feladatok meg­oldásához. Milyen elmélyedő munka, s a problémák milyen mély átérzése jellemezte például nemrégiben a dombóvári járási művelődési osztály dalmandi ta­nácskozását a puszták lakóinak művelődési helyzetéről! A helyi pártvezetés, a helyi tanács kép­viselőin kívül ott voltak a pusztai tanítók, a tömegszervezeti veze­tők, s mindenekelőtt áz állami gazdaságok felelős vezetői: ko­moly összefogás bontakozott ki annak érdekében, hogy a pusztai dolgozók ' is ugyanolyan mérték­ben lehessenek a társadalmi fej­lődés részesei, mint a községek lakói. Egyre komolyabb lendületet vesz a tanács állandó bizottsá­gainak munkája. Aktívák bevoná­sával vitatják a legfontosabb ter­melési, művelődési, pénzügyi és szociális kérdéseket, mégpedig egyre inkább községi szinten is. A községi mezőgazdasági állandó bizottságok például az elmúlt két hónap folyamán mintegy 30 köz­ségben vitatták a termelési prob­lémák mellett a tsz-demokrácia megszilárdítása szempontjából olyan fontos tsz-ellenőrző bizott­ságok feladatait. S az egész mun­ka eredménnyel szolgálta az egész falusi társadalom fejlődését, mert a tanácskozásokon a mezőgazda­sági állandó bizottságok és az el­lenőrző bizottságok tagjain kívül tömegszervezeti aktívák is részt vettek. Vagy hadd említsem meg ezzel kapcsolatban azt a munkát, ame­lyet a tömegek bevonásával a györkönyi és a nagydorogi tanács végzett a vízgazdálkodási társu­lat megszervezése érdekében, s ez­zel nemcsak a törpevízmű meg­alkotásának alapjait rakta le, ha­nem sok községünkhöz hasonlóan komolyan előbbre vitte a dolgo­zók öntudatának fejlődését is. Valóra válnak az alkotmány szavai egyre több községünkben: a dolgozók egyre nagyobb szám­ban kapcsolódnak be a közügyek felelősségtudattól áthatott intézé­sébe és ezáltal egyre inkább be­lekerülnek az erősödő szocialista társadalom nevelő hatásának sod­rába. Alkotmányunk idei évforduló­ját felszabadulásunk 19. évében ünnepeljük. Megyeszerte komoly előkészületek folynak a 20. év­forduló méltó megünneplésére. Ma is erre az eljövendő nagy napra gondolunk, s szívünk mély­séges hálával telik meg a szov­jet nép iránt amelynek hős fiai véráldozatukkal teremtették meg történelmi lehetőségét annak, hogy a magyar népnek igazi ün­nepei legyenek.

Next

/
Thumbnails
Contents