Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-02 / 153. szám
W.VOWCT ®5lÍÍ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 153. szám, ARA: 60 FILLÉR. Csütörtök, 1964. július 2. Ankét a Paksi Konzervgyárban Külkereskedelmi szakemberek és az üzem dolgozóinak tapasztalatcseréje az export minőségének javításáról Budapestre érkezett a Román Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége A Paksi Konzervgyárban az üzemi pártszervezet kezdeményezésére ankétot tartottak szerdán délelőtt a gyár ebédlőjében. Az ankét összehívásának az volt a célja, hogy a külkereskedelmi és minőségi ellenőrző szervekkel együttműködve javuljon a kon- zervek minősége, bővüljön a konzervgyár készítményeinek választéka és tetszetősebb legyen a csomagolás. Koleszár Józsefnek, az üzemi pártszervezet titkárának megnyitója után Böjté Iván, a TERIMPEX (Állat- és Terményforgalmi Külkereskedelmi Vállalat) osztályvezetője ismertette a konzervipar exportkövetelménye- it és a külkereskedelem igényeit. — Az egy főre jutó konzervfogyasztás világviszonylatban növekszik. A háztartási munka könnyítésére irányuló törekvés további fejlődést irányoz elő a konzerviparban. Az évről évre növekvő mennyiségi követelmények mellett javítani kell a minőséget, bővíteni a választékot, ezen belül növelni az export arányát —- mondotta. A magyar konzerv- nek — amellett, hogy elismert a világpiacon, olyan fogyatékosságai vannak, amelyeket kisebb nehézségek árán ki lehet javítani. Az egyik feladatot a dolgozók lelki- ismeretes munkájában jelölte meg, hogy idegen anyag ne kerüljön a készítményekbe. Második megállapításában arról beszélt, hogy a magyar konzerváruk minősége jó, de nem egyenletes. A harmadik javításra váró feladatot a csomagolásnál előforduló hibák megszüntetésében jelölte meg. Előfordul, hogy az üvegben lévő minőségi áru értékét erősen lecsökkenti a tetszetősnek nem nevezhető csomagolás. Kajtár József, a MERT (Minőségi Ellenőrző RT) osztályvezetője az exportra kerülő áruk ellenőrzésének tapasztalatairól beszélt. :— Az ellenőrzés során találtunk rozsdás „lapkát” félrecsúszott címkét, súlyhiányos üveget. Nem ez a jellemző — tette hozzá — d'' mivel előfordul, beszélni kell róla, hogy a hibát közös erővel kijavíthassuk. Megkönnyítené az áru átvételét — folytatta — ha a szállítás előtt egy nappal bemutatnák az árut az ellenőrző szerveknek, hogy a hibát menet közben lehessen kijavítani. A vámhivatal részéről Hermann György főhadnagy tett megszívlelendő javaslatot: Csökkenteni lehetne a vitát, ha a vezetés részéről olyan intézkedés történne, hogy a MEO-sok, raktári dolgozók, írásban kapnák meg a csomagolás irányelveit, s ezek szigorú betartása mellett végeznék munkájukat. Az érdekvédelmi szervek részéről elhangzott megállapításokra Peák László, a gyár főmérnöke válaszolt. — Szabványok írják elő a minőségi követelményeket, s ezeket igyekszünk betartani. Van egy súlyos nehézségünk, a raktárhiány, s emiatt a készáruk egy részét, különösen a főszezonban, kénytelenek vagyunk a szabadban elhelyezni, ahol hőingadozásnak vannak kitéve. A „lapkák” rozsdásodása az egész konzervipar problémája, s csak az anyag minőségének javításával tudjuk megszüntetni. Ez pedig felső szinten történő intézkedést követel — mondotta. Schiller József, a laboratórium vegyésze a dolgozók felelősség-érzéséről beszélt. — Jó árut szeretnénk gyártani, és szívesen foglalkoznánk új cikkféleségek előállításával. Különösen szívesen vennénk az olyan igényt, amely dolgozóink téli foglalkoztatását segítene megoldani. Nagl János, a gyár igazgatója felszólalásában ismertette az export-tanács munkáját, amelyet a megyei pártbizottság javaslatára a konzervgyárban azzal a céllal hoztak létre, hogy a gyár össztermelésén belül javítsák az export arányát és a termékek minőségét, — Arra kérjük a külkereskedelmi szerveket, hogy a gyártmányaink minőségét kifogásoló reklamációt ne általában tudassák velünk, hanem küldjék vissza a kifogásolt árut, hogy a hibák konkrét megállapítása után tudjuk hol, és mit kell javítani, — mondotta. Az ankét, amelyet a tapasztalatok kölcsönös kicserélése a külkereskedelmi szervek és a termelőüzem dolgozói közötti kapcsolat kialakításának céljából hívott egybe a pártszervezet, megfelelt a feladatnak. Ez volt az első ilyen kezdeményezés és tanulságát Koleszár József, a pártszervezet titkára a következőkben összegezte. A munka felmérésére az ankét megtartására azért volt szükség, hogy ne az események után érjenek bennünket meglepetések, hanem időben lássuk hol van szükség a segítségre. P. M. Háromhetes skandináviai kőrútjának egyik legszebb állomására érkezett szerdán Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke. Norvégia második legnagyobb városa, a fjordok fővárosa nemcsak kitűnő idővel, hanem nagy szeretettel és érdeklődéssel is várta kedves vendégét. Bergen lakosai napok óta készültek a nagy eseményre, s már a repülőtéren örömmel Budapestre érkezett a Román Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szerdán délelőtt baráti látogatásra Budapestre érkezett a Román Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége. A küldöttség tagjai: Nicolae Ceausescu, az RMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Mogyorós Sándor. az RMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök- helyettes, Leonte Rautu. az RMP Politikai Bizottságának póttagja. Alexandru Birladeanu, az RMP Politikai Bizottságának póttagja, miniszterénök-helyettes. Pompiliu Macovei külügyminisütőbe vezetett. Itt temették el a nácizmus 93 bergeni áldozatát,, akiknek nagy részét a közelben végezték ki a fasiszták. Az emléktáblára további 900 olyan bergeni nevét vésték fel, aki a második világháborúban halt meg. A temetőben tengerész díszőrség sorakozott fel. Ott volt az ünnepségen Bergen sok száz polgára, köztük az áldozatok nem egy családtagja, hozzátartozója. ter-helyettes és Mihail Rosianu. a Román Népköztársaság budapesti nagykövete, aki Budapesten csatlakozott a delegációhoz. A Ferihegyi repülőtéren a küldöttség fogadására, megjelent Apró Antal és Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai., miniszterelnök-helyettesek. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes és Kuti Jenő. a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete. Ott voltak a fogadtatáson, a budapesti román nagykövetség munkatársai is. (MTI)temetőt létesítettek azoknak a szovjet állampolgároknak, akik a második világháború éveiben hadifogolyként a környéken estek a náci terror áldozatává. Itt is díszőrség állt a 137 hősi halott sírjánál, de a norvég katonákon kívül felsorakoztak a bergeni kikötőben időző Kropotkin szovjet kereskedelmi iskolahajó és a Lira halászhajó személyzetének tagjai is. Hruscsov II tolnai diákok segítik az aratást I Rendezték a kombájn cséplés munkadíját 18. o.) A háztáji árutermelés megyei tapasztalatairól (3. o.) Földművesszövetkezetek tetemrehívása (5. oj Tegnap délben utolsót fordult ; két pótkocsis vontató a tolnai Aranykalász Tsz árpatáblájáról. A közös gazdaságban az árpa aratását befejezték. Négyszáznegyven holdon gyorsan, szervezetten végezték el ezt a nagyon fontos munkát. A termés biztos helyen, fedél alatt, raktárban van. Nagy könnyebbséget jelentett a termelőszövetkezeti tagoknak a gabona- fúvó üzemeltetése. Egyáltalán nem kellett zsákolni. A pótkocsik a magtár elé álltak, ahol a termést a tolnai középiskolások lapátolták1 a gabonafuvóba, amely a szemet a raktárba továbbította. Folyamatosan végzik a tarlóhántást és a szalmalehúzást, saj-‘ nos ezt az utóbbi munkát az esőzések nehezítik, a vizes szalmát a tsz vezetői nem tartják célszerűnek kazalba rakni. Napok óta folyik a búza aratása is. Eddig kb. 100 holdról aratták le a búzát. Minden eshetőségre számítva, nyolcvan kézi kaszás áll készenlétben, és szükség esetén ők is munkához látnak. Ebben a nagy dologidőben jelentős segítségnek számít a diákok közreműködése: 60 középiskolás diák vállalt a közös gazdaságban munkát, elsősorban a gabonabetakarítást segítik és a kertészetben tevékenykednek. A szovjet miniszterelnök az oslói küldöttséggel. (UPI — kép. Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) köszöntötték a szovjet kormányfőt. Hruscsov és Gerhardsen norvég miniszterelnök, valamint a szovjet kormányfő családtagjai és a kíséretükben lévő hivatalos személyiségek különrepülőgépen érkeztek Bergenbe a kora délelőtti órákban. A repülőtéren a város vezetői fogadták őket. Az első út a Solheim-i hősi temeHruscsov vörös, virágokból ösz- szeállított hatalmas koszorúját szovjet katonatisztek helyezték el az emlékművön, a miniszterelnök néma tiszteletadással adózott a hősi halottak emlékének. Imnem a Laiksevag-i szovjet hősi temetőbe vezetett az autókaraván útja. 1953—54-ben ezen a helyen A koszorúzás után Hruscsov elbeszélgetett a szovjet tengerészekkel. örömmel fedezte fel közöttük nem egy „földijét”, olyan matrózokat, akik a szovjet kormányfő szülőföldjéről, a kurszki területről származnak. De földire talált a szovjet matrózok között (Folytatás a 2, oldalon)
