Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-09 / 159. szám

pm. ? tOT.NA MFGYFÍ VÍTPŰJSÍ?? Az állatorvos és a tsz-elnök ti: lu.iA.i doktorkám? Mi toriént, Rossz álmod volt. hogy ilyen korán meg­tiszteltél bennünket látogatá­soddal? — fogadja Miklai Gyu­la. a kalaznói Petőfi Tsz elnöke, dr. Oszetzky György körállat­orvost. aki .már körüljárta a tsz állattenyésztését. Az' állatorvos gyakran részesül hasonló fogadtatásban Kalaznóa. Felsőnánán. vagy másutt. Agyon­hajtott Skodáján hol itt. hol ott bukkan fel. Nincs az a korán kelő tsz-vezető. aki megelőz­hetné. Az állatorvos kedd reggeli látogatásának története van. Hajnalban FelsőnánáróJ kapott telefonértesítést, hogy sürgősen menjen ki a Zöld Mező Tszrbe, ahova egy komplikáltnak ígér­kező elléshez hívták. — Mint kiderült, korai volt a riadalom, és mivel még órák .múlva várható az ellés. úgy gon­doltam. átugrom hozzátok — mondta az állatorvos, s a men­tegetőzésből félig tréfás, félig ko­moly támadásba csapott, át. — Nem vagyok mege’.égsdve a csibék fejlődésével. Most n>ár rizlaló tápra foghatnátok őket. hogy folyamatosan megkezdőd­hessék a szállítás. Kicsi a hely. s félő. hogy a zsúfoltság miatt kárt tesznek egymásban. — Holnap jönnek a BARNE- VÁL-tól 'és elszállítanak 140a pecsenyebsibét a nagyobbakbó! A- válaszolt az elnök. — Látom, okultatok az elmúlt év hibáiból — csipkelődött to­vább az állatorvos, Vigyáztok a szalmára. Ha tovább is így csi­náljátok. lesz alom a közösnek, és 'jut a háztáji jószágok alá is — fordította komolyra a beszé det. tetni. hogy a hivatali kapcsola­ton fúl baráti kapcsolat van kö­zöttük. A tsz-elnök egy újításról beszélt, amelyet a szalmalehúzás megkönnyítésére és kazalozásra eszeltek ki a tsz főagronómusá- val. Tóth Bélával. Az újítás lé ' üvege — ahogy a tsz-elnök is­mertetéséből kitűnt —. csupán annyi, hogy három erőgéppel egy maguk készítette szálmalehűzó szerkezettel. 50 méter hosszúságú kőtéllel és öt-hat ember munká­jával oldják meg a szalma­lehúzást, — Az alom miatt látom, már nem kell aggódnom, de hogy áll tok a szénával és a tömegtakar­mánnyal. elnök elvtárs? — Ne ess kétségbe, dokto-kám. nem szorulunk kölcsönre. Szálas takarmányunk négyszerese a ta­valyinak. Amint láttad, az öszi- árpa-táblákoo nemcsak a szalma lehúzást végeztük el hanem a szántást is. Az eső előtt a lefaka- rftott földeken elvetettük a siló­nak valót. Az idén gondol ttmlj a birkák téli takarmányozására Is — tette hozzá sietve a tsz-elnök mielőtt dr. Oszetzky újabb ,.tü<=z- kötődő” megjegyzését elsütheti® volna. csibét nevelnek fel, az idén. Az első szállítmányt, mire a cikk megjelenik, már útnak indítot­ták. A csibenevelésből származó jövedelem ahogy a tsz-elnök mondja, úgy jön. mint talál; pénz. Egy eddig kihasználatlan épületet alakítottak át csibe- nevelőnek. kisebb költséggel. A körállatorvos hetenként legalább egyszer megfordul a kalaznói tsz-ben, mintha csak személyes ellenőrzést vállalt volna a csi­bék fejlődéséért. De bármerre fordul meg a gazdaságban, min­dig akad valamilyen közölni­valója. megszívlelendő tanácsa Az agronómushoz. a tsz elnöké­hez. Valamint a tsz tagságához baráti kapcsolatok fűzik. A kö­zös munka, a közös felelősség alakította ki azt a félig tréfás, félig komoly, de jó szándékú csipkelődést is. amelynek hatá­sára a tsz-elnök nem egyszer motorkerékpárra pattan, hogy megnézze, mennyire vannak egy- egy munkával a szomszédos tsz- ben. mert az állatorvos azt a hirt hozta hogy ebben vagy ab­ban a szomszédok megelőzték a kalaznóiakat. Időközben fi* elismerés | fíSÜk" jiek. s a kettőjük közötti beszél­getésből,. arra lehetett következ­I .i-i, 1 utána nézve ! ______fi* I így beszélt: — Nagy segítségünkre van a mí ál'atorvosunk. Sokat köszön­hetünk dr. Oszetzkv Györgynek abban, hogy állMHlotnányunk ilyen szépen fejlődött. Mint a további beszélgetés so­rán kitűnt, a kalaznói t=z-ből az idén 57 szarvasmarhát vettek át exportra. A tsz fennállása óta ilven még nem volt. Sertéstervük 350. de az év végéig ennél több kerül elszállításra. A csibeneve­léssel egyenesen az állatorvos javas’a1 óra. próbálkoztak. Tízezer az állatorvos visszajött az irodába. — Beszéltem a juhásszal, ki­választottunk négy birkát. Küld­jétek be Hőgyészre levágásra. A hizlaló-táp beszerzéséről pedig ne feledkezzetek meg. Vigyázza­tok nehogy a szomszédok a cslbsnevelésben is megelőzzenek benneteket — mondja búcsúzóul. Utána öreg Skodájával Felső- nánára hajtott, hogy idejében ér­kezzék a hajnal óta várt ese­ményre. POZSONYI IGNÁCNÉ A Területi Egyeztető Bizottságon: Szükség van a szakemberre — A nyolcadik óra ki nem fizetett bére — Miért akar megválni a vál­lalattól? — Az agráregyetemen akarom folytatni a tanulmányaimat. — Mennyi időt tud igazolni? — öt félévem van eddig... — A múlt héten azzal halasz­tottak el a tárgyalást, hogy fel­mutathassa; hol kíván elhelyez­kedni. Nos. be Hídja mutatni? — Tessék, itt van a megálla- , podás a hőgyészi termelőszövet­kezettel. Ugyanakkor lehetőség nyílik feleségem elhelyezkedésére is — ő pedagógus — az ottani általános iskolában. —» A vállalat képviselőjének mi a 'véleménye? — Ugyanaz, mint eddig; Matuz elvtársira*. mint technológusra szüksége van a vállalatnak. Nem azért hozattuk le Pestről, és nem azért biztosítottunk neki lakást, hogy most elengedjük... Népgaz­dasági érdek,, mert a vállalat lét­száma növekszik, szükség van a szakemberre. — Milyen képesítéssel rendel­kezik. hogy szakmailag nélkülöz­hetetlennek tartják? — Lényegében semmivel... — Akkor? — Az apja mestersége szíjjártó. és az mellett dolgozott. — Viszont iskolai végzettsége, és tanulmányainak folytatása in­kább azt indokolja, hogy a me­zőgazdaságban dolgozzon, ahol legalább annyira szükség van a szakemberre, mint a bőrdíszmű­ben... — A Területi Egyeztető Bizott­ság helyt ad Matuz Andor felleb­bezésének. és kötelezi a Rákos­palotai Bőr- és Műanyagfeldolgo- zó Vállalat 2-es számú, szekszárdi telepét, hogy július 15-ével „hoz­zájárulással kilépett” bejegyzés­sel adják ki a munkakönyvét — hirdeti ki a döntést az elnök. A következő tárgyalás anyagát ismét a bőrdíszmű szolgáltatja. Három asszony. Tóth Ferenc- né, Huber Mihályné és Füri Já- nosné, a vállalati egyeztető bi­zottsághoz fordult; a nyeregfestő­ben dolgoznak, egészségre ártal­mas munkakörben, s így a tör­vényes rendelkezések szerint hét óra a napi munkaidejük. Ám, a fizetésüket csupán a hét óra után kapják, pedig a rendelkezések szerint járna nekik a nyolcadik órai fizetés. A vállalati egyeztető bizottság érdembeni döntés he­lyett csupán felhívta az üzem ve­zetőségét, vizsgálják felül az aszL szonyok panaszát. Ezután került az ügy a_TEB elé — három hét késéssel, mert szabadságon volt a vállalati egyeztető bizottság ügyintézője. Június 15-én elhalasztották a tár­gyalást azzal a határozattal, hogy az üzem visszamenőleg mutassa ki: az asszonyok megkapták a nyolc órára járó fizetést. Ehelyett a brigád két havi keresetéről ad­tak kimutatást. — Köteleztük a vállalatot, miért nem hajtották végre? — A munkautalványokból nem lehet kimutatni... — Nem lehetett volna próba­felvételen megállapítani? Ezek­nek az asszonyoknak néhány na­pon keresztül külön munkautal­ványt adni? -— — Nem. Mert mi lenne, ha rá­hajtanának. és elérnének 140—150 százalékot? CSEREPEK vallanak a ntúliröl Ásatások a dunaföldvári várban A vártorony vaskos négyszög- nek során körül állványozzák 3 letes épülete Dunaföldvár legjelleg tornyot és a vakolat lebontása« zetesebb épülete. Ott trónol a val megállapítják az épület ere« domboldalon megkapaszkodott ap- deti nyílásait.^ ró, tarka házak fölött, örökös ga- • lambrajával elválaszthatatlanul ' illik bele a község mindennapi képébe. A Templom utcából kes­keny kis köz vezet fel a torony tövéhez, ahonnan szép kilátás nyílik a Dunára, a hídra és a ha­jóállomásra, meg a szemközti Kakas hegyre. A vár udvarán megváltozott ké­pet talál a későbbi visszatérő. A felhasogatott gyepen keskeny ár­kok húzódnak végig, a kidobált föld után hirtelen arra lehet gon­dolni, hogy vízvezetékcsöveket fektetnek le a várudvaron. Ter­mészetesen nem erről van szó. Ásatások kezdődtek meg a duna­földvári várban és a friss föld­hányások a kutatóárkok vonalát jelölik. Az ál-kok fölött fiatal fiúk, du­naföldvári gimnazisták hajlonga- nak. Kezükben gyorsan, de mégis óvatosan jár az ásó és a lapát, minden percben arra is gondol­nak. hogy valami értékesre buk­kanhat a szerszám. Kozák Éva fiatal régésznek ez az első önálló ásatása és ehhez megfelelő ala­possággal és lelkiismeretességgel irányítja a munkát. Két héttel ezelőtt még nem le­hetett tudni, hogy az ásatások mire derítenek fényt a vár törté­netében. A leletek száma azóta gyarapodott és az itt is ott is fel­bukkanó falrészletekből nemsoká­ra arra is következtetni lehet, hogyan és merre húzódtak a vár­hoz tartozó építmények falai Újabb és újabb cserepek kerül­tek a felszínre, amelyek alkalma­sak arra. hogy a szakemberek • belőlük ítéletet formálhassanak. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség jóvoltából kezdődött meg ez a feltárás és a ráfordított összeg mintegy 10 ezer forintot' tesz ki. \ $ — Amilyen szoros a normánk, örülünk a százötnek, nem a száz­ötvennek — szól' közbe az egyik asszony. — A vállalat ezek szerint nem tudja bizonyítani, hogy a hét óra keresetében benne van a nyolca­dik is... A válasz: vállvonogatás. Ezek után a döntés csak ez le­het; — A Területi Egyeztető Bi­zottság hatályon kívül helyezi a vállalati egyeztető bizottság ha­tározatát, mivel az jogszabály- sértő. Döntést kellett volna hoz­ni, helyt adni az asszonyok pana­szának, vagy elutasítani, ehelyett az egyeztető bizottság csupán ja­vaslatot tett, hogy a vállalat ve­zetősége vizsgálja felül a panaszt. A vállalat nem tudta bizonyí­tani. hogy a hétórás munkaidő bérében az asszonyok megkapják — a rendelkezésnek megfelelő — a nyolc órai bért. Ezért a Területi Egyeztető Bizottság kötelezi a Rákospalotai Bőr- és Műanyag­feldolgozó Vállalat szekszárdi te­lepét, hogy a panasz benyújtásá­tól két hónapra visszamenően, január 17-től július 1-ig szám­fejtse és fizesse ki az elmaradt órákra Tóth Ferencnének. Huber Mihálynénak, és Füri Jánosáé-: ( nak az egyéni besorolás szerinti . órabért. A határozat jogerős, el 1 lene fellebbezésnek helye nincs. ; ellenben mindkét fél 15 napon : belül keresettel élhet a járás- j bíróságnál, de a határozatot ettől függetlenül végre kell hajtani. BI, A munka folytatására vatószí- Kozák Éva régész XVI. századbeli nüleg újabb időre és újabb pénz- tó’yhaazem cserepei*illesztij «*­sze. „Figyelemre méltó, erdekes összegre lesz szükség. Teiles ege- formájúak ezek a kálybaszemek. szében vissza van még a vár- Ejt például aránylag épségben torony falának feltárása, amely- maradt meg" — mondja. A várudvar délnyugati részén elő bukkant falrészlet kibontásán buzgolkodnak az ásatásban segéd kező fiatalok. Az ásó mellett itt már szükség van a finomabb mu nkák elvégzéséhez a seprűre és a „spaknira". azaz a vakolókanálra. i V. M. — E. J. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents