Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-09 / 159. szám
4 fÖLWÄ SfEGTEI NlPtrjSÄG T961. július 9. Horváth Lászlói A lovasversenyek zavartalan lebonyolítására új, minden igényt kielégítő indítótornyot építtetett a Mezőgazdasági Kiállitás vezetősége. A földszinten lesz' a mérlegelő helyiség, az első emeleten helyezkednek el a pontozóbírák, s itt lesz a hangerősítő berendezés is. Megszűnnek a viták a befutásnál: a második emeleti eél- fotó-berendezés tévedhetetlen bíró lesz .., Tizenegyemeletes könyvtártorony a budai várban A torony betonlábainak helyén csaknem 20 méter mély függőleges aknákat mélyítettek. Az udvar szintjét is 5 méterrel lejjebb süllyesztették hogy a torony „ne bújjon ki” az épületszárny tetejéből. Előreláthatóan a jövő év elején adják át a két tornyot. amellyel majd 30 évre megoldódik a Nemzeti Könyvtár raktározási gondja. A budai vár délnyugati szárnyában. az „Főépületben kan otthont az ország Nemzeti Könyvtára. Az építők a sok régi írásmű és könyv elhelyezésére 11 emeletes ráktártornyot emelnek az épületszárny két udvarán. A könyvtártorony különleges alapozását már befejezték a Mélyépítési Vállalat dolgozói. Valóságos bányászmunkáit végeztek. Különös érettségi Egy 21 éves fiatalemberről, diáktársairól és tanárairól szól a történet. A diák, Arany György, a budapesti IV kerü- dolgozók önálló gimnáziumában az idei tanévben készült az érettségire. De a szerencsétlen fiatalember mindkét lábát levágták a vonat kerekei ez év februárjában. Érettségi előtt, fiatalon, kidőlni a sorból — modern tragédia. Nem csoda, hogy Arany György életkedve végzetesen megromlott. Kórházi ágyához szögezetten, vérző szívvel gondolt az egészségesekre, a rohanó életre, a sgját uniti . 5'-' frjjf % * -■ Ä'.‘i'V ROVATS 5ANDOK sorsára, amelyet oly gyászosan tört ketté a komisz véletlen. Tanárai és diáktársai azonban nem hagyták magára. Naponta meglátogatták a kórházban. Segítettek neki feldolgozni a tananyagot. Korrepetálták. Minden elképzelhető segítséget megadtak neki, hogy képes legyen vizsgázni. És hősies erőfeszítésük hatására Arany György életkedve visz- szatért. Nyomasztó testi állapota ellenére — minden tartalék energiáját összeszedve — felkészült a vizsgára. Feléledt a szívében a remény: nem veszett el még ő sem az élet számára. Amikor aztán elérkezett az érettségi vizsgák ideje, a vizsgabizottság kiszállt a lakására és lehetővé tette a számára, hogy teljes sikerrel érettségizzen. Meg kell államink ennél a történetnél. Ezúttal nemcsak egy jobb sorsra érdemes diák „érettségijéről” van szó. Vele együtt újra és szívetmarkoló szépségben — érettségiztek újra — emberségből a tanárai, a diáktársai, a vizsgabizottság. Csak a kötelességüket teljesítették? Igen. És még annál is többet. Uj érettségijük láthatatlan bizonyítványa a szívükben ragyog. Az érett és újra meg újra „érettségiző" társadalmunk emberi diadala ez... Közben évek teltek el szorgalmas kutatással és amikor Rutherford a Philosophical Magazine 1911. évfolyamának májusi számában nyilvánosságra hozta arra vonatkozó számításait, hogy az atomok súlyos, pozitív elektromos töltésű része pontszerűen az atom közepére koncentrálódik, aligha sejtette valaki, hogy ez a tanulmány az egész új fizika egyik legjelentősebb lépése. Az ebben kifejezett nézetek mindenesetre gyökeresen ellenkeztek azokkal az akkoriban kedvelt elgondolásokkal, amelyeket Rutherford tanítómestere, Thomson fejtett ki az atomok felépítéséről. Thomson úgy képzelte el az atom szerkezetét, hogy a viszonylag nagy pozitív elektromos töltésű gömbben parányi elektronok vannak szétszórva, mint mazsolák a kalácsban. Rutherford merészen hátat fordított ennek a Thomson-féle atommodellnek, mert ezzel nem tudta megmagyarázni : miért halad át simán az atomon az Alfa-részecskék túlnyomó többsége és miért csak egy egész kis töredék rész tér le pályájáról. Az atommag, amelynek tulajdonságaival a fizikusok ezidőtájt már több mint egy évtizede foglalkoznak. legelőször Rutherford előtt fedi fel magát. Ö gondol először világosan arra, hogy a radioaktív folyamatok oka az újonnan felfedezett atommagban keresendő. Mi a helyzet a radioaktív atomok átalakulásaival? — teszi fel a kérdést Rutherford. Ezek nyilván csakis a mag átalakulásai lehetnek, hiszen csak a mag határozza meg a rendszámával, tehát töltésének nagyságával, hogy hány elektron van az atomban és ezzel egyúttal azt is, hogy milyen az atom kémiai természete. De vajon mi van azokkal a sugarakkal, amelyeket a radioaktív atomok bocsájtanak ki átalakulásuk közben. Az Alfa-sugarak nem származhatnak máshonna«, csakis a magból, mert még a legnehezebb atom összes elektronjának a tömege sem nagyobb, mint egyetlen Alfa-részecske tömegének a századrésze. A Béta- és Gamma-sugarak forrásának egyelőre az atom elektronburkát tartja Rutherford. De csakhamar ki- | derül, hogy a később nagyon fon- ! tos szerepet játszó Béta- és Gamma-sugarak keletkezése összefügg a magban lezajló folyamatokkal. Végül rájönnek, hogy ezek is a magból erednek, az elektronburok közreműködése nélkül. Ez a felfedezés azonban azt jelenti, hogy a radioaktív atomok magjai egyáltalán nem valami végső, oszthatatlan egységek. Miközben másfajta atommaggá alakulnak át, töredékrészüket mint sugarak kibocsátják. így tehát biztosan kisebb alkotórészekből épülnek fel, jóllehet, maguk is rendkívül kicsik: az egész atom átmérőjének nem egészen tízezred része egy-egy atommag. A szemléletesség kedvéért próbáljuk példákkal is meghatározni az atom és az atoihmag egymáshoz viszonyított nagyságát. Az atomot rendszerint bolygó- rendszerünkkel ' hasonlítják ösz- sze. Ez a hasonlat annyiban helyes, hogy szemléletes képet ad a mag és az elektron viszonyáról és az atomban lévő hatalmas űrről. Ennél a hasonlatnál a mag a Napnak, az elektronok pedig a bolygóknak felelnek meg. De ez a kép mégsem egészen tökéletes, hiszen a bolygókat a Nap tömegvonzása tartja meg pályájukon. A mag és az elektronok közötti tömegvonzás azonban nem elég az atom összetartására, ehhez a részecskék túl kicsinyek. Elektromos erők kényszerítik az elektronokat arra, hogy az atommag körül keringjenek. A magban az egész atom tömegének körülbelül 99.98 száza-' léka összpontosul, úgy, hogy az atom súlyát majdnem kizárólag a mag súlya határozza meg. Ettől a magtól viszonylag igen nagy távolságra óriási sebességgel rohannak az elektronok. Ezek alkotják az úgynevezett elektron- burkot. Az atommodellben a legmeg- foghatatlanabb a mag és az elektron közötti távolság. Ez olyan nagy, hogy az atom csaknem üres térből áll. Az atomban a szilárd anyag a térnek csak egybillio- mod részét tölti ki. Ha a bolygórendszer-példánál maradunk, akkor a mag és egy elektron közötti távolság (a tényleges anyag tőle legmesszebb fekvő bolygó, a ra, mint amekkora a Nap és a kiterjedéséhez viszonyítva) akko- Pluto között van. Vagy még szemléletesebben: ha elképzeljük, hogy a hidrogénatom magját futball-labda nagyságúra növeljük, akikor az elektron, amely körülbelül ugyanilyen nagy, mintegy 23 kilométer távolságban keringene ettől a futball- labdától. A többi mind üres tér, s a legközelebbi hidrogénmag további 23 kilométer távolságra lenne, mivel a magok távolsága példánkban majdnem 50 kilométer. Mindebből nyilvánvalóan következik: ha az atomot alkotó részecskéket úgy össze lehetne tömöríteni, hogy az üres tér teljesen megszűnne, ókkor elképesztő eredményekhez jutnánk. A? emberi testet alkotó összes atomok magjai és elektronjai közbülső tér nélkül néhány tízezred milliméter átmérőjű göm- böcskét adnának, amelyet nagyon jó mikroszkóppal éppen csak láthatnánk. Vagy ugyanígy: föld- gömbünket. egy olyan kockává lehetne össáepréselni, amelynek minden éle csupán ezer méter. Az új és most már kielégítően pontos atommodell elméleti megalkotása vitte közelebb a tudományt ahhoz, hogy megoldódjék az atommag energiájának rejtélye. a maghasítás ELSŐ GONDOLATA A tudomány tehát feltárta, hogy az atomnak csaknem teljes tömege a magjában, ösózpontosul, és Einstein képleté óta azt is tudjuk, hogy tömeg és energia egyenértékűek. Ebből következik: Az atommag csaknem teljes energiája a magban összpontosul. Ha tehát tömeget energiává akarunk változtatni, el kell jutni az atomok magjához, ezeket kell energiává átalakítani. Ezért helyesebb is atommag-energiáról vagy egyszerűen magenergiáról beszélni. Röviddel a radioaktivitás felfedezése után a kísérletek már azt mutatták, hogy a nem stabil, vagyis nem állandó elemek bomlása energiafelszabadulással jár. De akkor még nem tudták, hogy ezeknek az atomoknak a magjai protonokból és neutronokból állnak. Azt sem tudták, hogy a magrészecskék száma minden folyamatnál változatlan marad' Egy rádiummag például, amely egy Alfarrészecskét sugároz ki, átalakul ' radonmaggá. A radonmag protonjainak és neutronjainak száma az Alfa-részecske két protonjával és két neutronjával együtt egyenlő az eredeti rádiummag részecskéinek számával. De ha a radonmagot és az Alfa-részecskét mérlegre lehetne tenni és meg lehetne mérni, azt állapíthatnánk meg, hogy együttes súlyuk kisebb, mint a rádiummagé. És mégsem veszett el egyetlen részecske sem. Ma már ismerjük a titkot:^A Súlykülönbség egyenértékű azzal az energiával, amely a bomlási folyamatnál kisugárzó- dott. Azzal, hogy a tudósok megfejtették ezt a titkot, még nem sokkal vitték előre a gyakorlatot* hiszen a természetes bomlási folyamatokat nem lehet meggyorsítani. Az az energia pedig, amely a természetes radióaktívbomlás-f nál keletkezik, elenyészően csekély. 37 milliárd rádiumatomból minden másodpercben egyetlen egy bomlik el. Egy kiló rádium természetes bomlásakor annyi energia szabadul fej, amennyi 60 tonna kőszén elégetésekor. Az ám, de ezzel az energiával semmire nem megyünk, mert először Is a rádium nagyon drága és ritka elem (felfedezése óta alig több mint három kilót állítottak elő) és másodszor: a rádium bomlása túlságosan lassú. (Folytatjuk) kÓZEL ÖTVEN Éve KÜLÖNLEGES KAO/Ó JELEKET SIKERÜLT FELFOGNUNK < VILÁGŰRBŐL PONTOS MÉRÉSEKKEL MEG Állapítottuk, hogy a jelek az okion CSILLAGKÉP HIÁNYÁBÓL JÖNNEK. AZ O- fí/ÁSI TUDOMÁNYOS SZENZÁCIÓ HATÁSÁRA NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS JÖTT LÉTRE EGY ŰRHAJÓ FELLÖVÉSÉRE ENNEK At EXPEDÍCIÓNAK én IS TAGJA VOLTAM. KÉMKOI rakétával indultunk az y-í2-ES ŰRÁLLOMÁSRA INNEN ION MÉGHA J TÁS U KA ~ | XÉTÁVAL REPÜLTÜNK TO VÁBB EGYRE TÁVOLODVA FÖLDÜNKTŐL A JUPITER BIOSZFÉRÁJÁNAK A KŐ ~ ZELÉBEN JÁRTUNK... X
