Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-08 / 158. szám
196 í. július 8. ő TOT,NA MEGYEI NTPOfSAO Kézilabdázóink negyedikek lettek az országos döntőn A Magyar Kézilabda Szövetség július 3-tól 5-ig rendezte Egerben a megyék közötti ifjúsági válogatott kézilabda-csapatok országos döntőjét. Megyénket a következő ifjúsági versenyzők képviselték: Kiss János, Dombai József (Kocsola), Vörös Ernő, Balogh Antal, Szilágyi Imre (Gyönk) Savanj'ú István, Zacommer Sándor, Horváth Gyula (Dombóvári Spartacus), Linka János, Bozóki Zoltán (Dunaföldvár), Szűcs László (Tolna), Szászi János (Mözs). A csapat edzői tisztségét Fenyvesi József (Kocsola) látta el. Ifjúsági válogatott csapatunk a várakozásnak megfelelően szerepelt, és némi szerencsével akár dobogóra is kerülhetett volna. Minden játékos, valamint a csapat edzője megérdemli a dicséretet lelkiismeretes munkájáért. A mérkőzésekről az alábbiakban számolunk be: BORSOD MEGYE—TOLNA MEGYE 11:10 (1:4) Csapatunk idegesen kezdett és ezt nehezen tudta levetkőzni. Az első félidőben mi vezettünk 4:3- ra, majd az ellenfél 9:5-re elhúzott a második félidő közepéig. Ekkor csapatunk jól hajrázott és 10:10-re felzárkózott. Végül a győzelmet a Borsod megyei csapatnak sikerült nagy küzdelem után megszerezni. BUDAPEST—TOLNA MEGYE 29:11 (12:3) A budapesti csapat amely a tornát is megnyerte, NB I-es szinten játszott, győzelmükhöz nem fért semmi kétség, ezért megyénk színeit döntő mértékben a cserejátékosok képviselték. PEST MEGYE—TOLNA MEGYE 19:17 (10:9) Az országos döntő egyik legszebb mérkőzését vívta a két csapat. Mindvégig hatalmas küzdelem, szép játék folyt. A mérkőzés szoros küzdelmét igazolja, hogy a két csapat között állandóan egy-két gólos különbség volt csak. Befejezés előtt két perccel még 17:17 volt a mérkőzés állása, amikor a Pest megyei csapatnak sikerült erősíteni és két góllal a győzelmet bebiztosítani. TOLNA MEGYE—VAS MEGYE 20:18 (15:3) Ragyogóan kezdett válogatottunk és az első félidőben már 15:3-ra vezettek. A második félidőben a cserejátékosok kezdtek, ez alatt feljött Vas megye és a mérkőzés utolsó perceiben a kezdő csapat már csak küzdelem árán tudta megtartani a győzelmet. TOLNA MEGYE—HEVES MEGYE 15:12 (9:3) A mérkőzés végig nagy esőberí került lejátszásra. Az esőtől a pálya síkos volt, ezért szép játék nem tudott kialakulni. Az első félidőben Tolna megye ismét jó játékkal nagy fölényre tett szert, míg a második félidőben a Heves megyei csapatnak ment jobban a játék, de a győzelmet már nem tudta elvenni válogatottunktól. A TORNA VÉGEREDMÉNYE: 1. Budapest 2. Pest megye 3. Borsod megye 4. Tolna megye 5. Vas megye 6. Heves megye A versenybíróság, valamint a tornán részt vevő szakemberek megállapítása szerint a mezőny legjobb kapusának Kiss János, a kocsolai csapat kapuvédője bizonyult. Jó védésére jellemző, hogy hat hetesből négyet kivédett. Megyénk csapatából legeredményesebb játékosok voltak: Zacommer Nándor (19 gól), Savanyú István (14), Szászi János és Bozóki László (9—9 gól). Megyénk csapatának helytállása örvendetes, már csak abból a szempontból is, hogy a jövő évi ifjúsági tornán a szerepelt 12 játékos közül 10 még jövőre is részt vehet — még ifjúsági korban lesznek. Kosárlabda J\B II A lányok győzelemmel, a fiúk vereséggel zárták a bajnokságot Vasárnap kerültek sorra az NB II-ben az utolsó forduló mérkőzései. Mindkét szekszárdi csapat Budapesten lépett pályára. KÖBANYAI SÖR— SZEKSZÁRD 82:60 (37:28) összeállítás: Péntek dr. (8), Molnár (6), Hunyadi (18). Bodri, Kovács (12). Csere: Danóczy (8), Papp, Laczkó, Pálmai (2), Rut- kay (4), Körösi (2). Enyhe iramban kezdtek a szekszárdi fiúk. csak 10:l-es pesti vezetésnél kezdtek magukhoz térni, de még ekkor is sok hibával játszottak. Főleg a dobások terén mutatkoztak hibák. Tiszta helyzetek maradtak kihasználatlanul. Ugyanakkor a védekezésben is bosszantó hibákat vétetA Falusi Dolgozók SparUkiádju- nak dombóvári járási döntőjén a férfi magasugrásban versenyen kívül indult Bernáth József, a dombóvári gimnázium tanulója is. A részi vevők között nagy verseny folyt az első hely megszerzéséért, ahol a legjobb eredményt (170 centiméter) Bernáth József érte cl. A verseny után készült felvételünk: Karászi Imre testnevelő gratulál volt tanítványának, aki a~. általános iskolában az ő keze alatt kezdte a sportolást. / ,, "m JÉ ■L fr J tek. Ezzel szemben az ellenfél kitűnően dobott. Közelről, távolról egyaránt értékes pontokat szerzett. A II. félidő elején, mintegy .16 pontos kőbányai vezetésnél a teljesen fiatal ötös: Rut-kay, Laczkó—Pálmai—Kovács, Körösi lépett pályára. A „mély vízbe” bedobott fiatalok bemutatkozása sikerrel járt, helytálltak, ami a távolabbi jövőt illetően örvendetes. SZEKSZÁRD—MAFC 47:43 (27:15) Összeállítás: Molnámé (9). Bor- csáné (5), — Péntekné (10), Varga (8), Budavári (15), Csere: Rozs- nyainé, Szekeresné. ~ Végig, vezetve győztek a Iá- I nyok, de a végén majdnem baj lett. Az első félidőben védekezésben és támadásban egyaránt jó teljesítményt nyújtottak. Támadásoknál ügyesen adagolva teremtettek helyzeteket a zóna Peremén, vagy a táblák alatt aktívan mozgó centereken keresztül. A félidő közepétől a szoros emberfogást játszó , pestieket ügyes kombinációkkal hozták zavarba. Védekezésinél is mozgékonyak voltak a lányok, jól blokkoltak, főleg Budavári és Péntek- 1 né, ügyesen zártak, és ami a legdöntőbb volt, a lepattanó labdák majdnem mindegyikét megszerezték. A II. félidő kezdetén, az I. fél- I időhöz hasonlóan kezdtek a lányok. A 8. percben, 16 pontos vezetésnél aztán egy olyan pe- I riódus következett, ami majd csak megbosszulta magát. Fegyel- | mezetlenül játszottak. Sorozatosan eldobták a labdákat és a 16 pontos előny egyre csökkent. Ez aztán idegessé is tette játékosainkat, ami szintén az ellenfélnek kedvezett. A hajrában aztán ismét megemberelték magukat, fegyelmezettebben játszottak és sikerült győztesként elhagyni a pályát, ami azt jelentette, hogy az ötödiknél rosszabb helyen nem köt ki a csapat. Gyorsabban, magasabbra, erősebben! — Színek az olimpiák történetéből — 1. Küzdelem a béke jegyében Görögországban, ez Alpheios folyó és a Kronos domb tőszomszédságában egy csodálatos liget zöldell. Terü'ete mindössze fél négyzetkilométernyi, de ezen a helyen, amelyet a görögök szánt ligetnek tartanak, az emberiség kultúrtörténetének egyik szép fejezete játszódott le. Több mint ezer évig volt Oiymp a ligete. az ész. erő. szépség és a béke szimbóluma. Olympia nevét a görög nép csodálatos mondákkal övezte. Ahol hajdanában az erőtől duzzadó görög atléták versengtek. ott jön össze négyévenként ünnepélyes szertartásra ma is a görög ifjúság. Az ősi rituálé szerint egy lány. fémtükör segítségével a nap sugarával száraz ágat gyújt meg és az ággal az olimpiai fáklyát, amelyet aztán elvisznek a négyévenként megrendezett olimpia színhelyére: legutóbb Rómába, s legközelebb Tokióba. Amíg a verseny ek tartanak. a történelmi ligetből érkezett tűz ott lángol a stadionban. A tűz ma is csak akkor lobog — mikért az ókorbax. —. ha nincsenek háborúk. Az újkori olimpia, ugyanúgy, mintazókori. a béke ünnepe. Születés, amelyet homály fed Hogvan született ez a nagyszerű sportverseny? Olympiában. az elisi szent ligetben már időszámításunk előtt 1500 körül rendeztek versenyeket az achaiok (Phelops-monda), és i e. 1000 körül a dórok (He- rakles-momda). Bár rengetegen kutatják az olimpia eredetét, történetét, még ma is homály fedi létrejöttének körülményeit. Egy mithosi történet a játék eredetéről ezt mondja: Egy napon megküzdőitek az istenek is. Apolló lett a győztes. Apolló legyőzte Mercurt a futásban, Martot az ökölvívásban, de felülmúlta pen tationban (ötpróbában) is Tekintve, hogy a másik három versenynek is győztese lett. az öt napig tartó versenynek ötszörös bajnokát ünnepelték benne Olymposz ege alatt koronázták meg. amelyet attól a naptól kezdve neveznek Olymposznak. A legnagyobb emlék a stadion ban 6 utána maradt fenn...” Egy másik monda szerint az olimpiai futóversenyek hosszát legelőször Herakles mérte ki a szent mezőn, mégpedig úgv. hogy lábfejét hatszázszor egymás elé helyezte. Ezt nevezek egv stádiumnak. amely 192.27 méternek fe'el meg. Más „források” s-er;nt Zeus isten alapította a játékokat. . Az egység ünnepei Az ókori görög városállamok széttagoltsága és szembeállásuk egymással, sokat segített a különböző vetélkedések kialakulásában. meghoncsod.'sában. Szinte valamennyi polisnak megvolt a saját hagyományos sportversenye. amelyet valamilyen nagy ünnephez vagy isimhez kapcsoltak. Később ezek a versenyek az egész görögség ünnepé vé vá'.'ak. amelyek közül kiemelkednek: 1. Zeus isten tszteletére rendezett olimpiai játékok; 2. Apollóhoz ajánlott pvthoni játékok. amelyeket az olimpiai játékokat köve ő harmad k évben rendeztek időszámítás előtt 586-tól; 3. A Pose'donnak ajánlott isth- mosi játékok (kétévenként rendezték); 4. A nemeai játékok, amelyek ugyancsak a Zeus-kul,ússzál függtek össze és a harmadik, negyedik olimpiai évben rendezték. Miért éppen az olimpiai játékok emelkedtek ki ezek közül? Miért éppen az olimpia vált a legnépszerűbb versennyé? Egyes történetírók szerint ennek oka. hogy az olimpiát pártolták a legbefolyásosabb papok, valamint az akkor legerősebb állam. Spárta támogatásával bontakozott ki. egy viszonvlag jelentéktelen erőt képviselő ál am Elis területén. Tehát nem kellett félteni tőle a „belső hatalmi egyensúlyt, kifelé viszont szimbolizálta a görög összetartozást, összefogást. Ehhez hoz.ájá.ult az is. hogy az istenek rangsorában előkelő helyen álló és valamennyi görög törzs, görög városállam által egyformán elismert és tiszteletben tartott istennel. Zeus-szal volt kapcsolatban. A győztesek jutalma Az- olimpiai győzteseket nagy tisztesség övezte a görög városállamokban. Igaz. a győtes csupán egy olajfaágból font koszorút kapott a verseny színhelyén, de az egész életére kihatással volt. A győztest Zeus híres templomába^ koszorúz'ák meg majd utána ünnepé yss körméretben végigjárták a szent ligrtet. Visz- szaérkezve saját v.'rosukba. újabb ü-m-p’.ésb-n v'lt rés ük a bajnokoknak Költők zengték dicsőségüket, szobrokat mintáztak róluk, háborúk esetén az se n ment ritkaságszámba, hogy olimpiai bajnokot választottak vezérnek. Ezenkívül a bajnokok s köíös étkezőh’lyen ha'álukig ingyenes ellátást kaptak. A győzelem évfordulóját is megünnepelték. Ilyenkor a győztes, fején a koszorúval, áldozatot mutatott be városa védőistenének, utána pedig nagy lakomát rendeztek és elénekelték a győzelemről írt dalt. A Hera-versenyek A nők nem léphettek a stadionba. Nekik egy különleges ünnepük volt a Héra tiszteletére rendezett mérkőzésekkel. Ezek a versenyek három kategóriára oszlottak. A „legfiatalabbak”, a „kevésbé fiatalok” és a „krosab- bak” kategóriájára. Külön stadionjuk volt 500 láb hosszú ns- lyával. A stadion körül, mint egy diadalmi koronát, állították fel a győztesek szobrait. Plinius szerint három győzelem volt szükséges ahhoz, hogy valaki szobrot kapjon. Az els^k. akik szobrot kaptak. Prassidamas és R'- sittio. Cédrusfából min ázíák meg őket. A fantasztikus tehetségű kroton; Miiont egy Danaea nevű szobrász faragta ki. Koroi- bos. aki az első olimo'a győztese volt 7iem kapott szobrot a stadionban. Nagy a híre az argos; Ladesnak. aki ugyan egyszer győzött csak. Neve eléggé ismert a régészeiben és a lóm i hagyományok között. Valószínű azonban. hogy dicsőségét nem olim- p'ai győzelmének köszönheti, hanem Miionnak. akinek hír s bronzszobrához ő volt a modell. (Folytatjuk) (Béc$ IstvánJ
