Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-08 / 158. szám
4 ÍOLNA MEGYEI NEPŰJSÍG 1S64, julíní 8.’ CVŐR—POZSONV Magyarország és Csehszlovákia között — a két ország egyre mélyülő barátságáruik szimbólumaként is — újabb közvetlen autóbuszjárat létesült Győr és Pozsony között. Néhány nappal ezelőtt indult el a győri állomásról az első autóbusz, amely közvetlenül a két város között közlekedik. A járat máris élénk forgalmat bonyolít le. A MÁVAUT és a CSAD közös megegyezése és szervezése alapján naponta 4—4 fordulót tesznek az autóbuszok a két város között. Ez az „újítás” igen gyorsan népszerűvé vált, s a népszerűsége előreláthatólag még növekedni fog. Fokozza a magyar utasok érdeklődését az a körülmény is, hogy a Pozsonyba kiránduló magyarok forintért vásárolhatják meg jegyüket az IBUSZ győri utazási irodájában. Képünk az új utitáblával felszerelt első autóbuszt ábrázolja. Néhány napja ugyancsak közvetlen járat köti össze Miskolc- Tapolcát és Kassát. ( _) H ATVÁNY ■ LAJOS: Emberek és korok (Szépirodalmi kiadó) Regényes korrajzok, naplók, cikkek” - ez az alcíme a kétkötetes gyűjteménynek, mely a magyar irodalom nemrég elhunyt ,,nagy öregeiének széles skálájú életművéből tartalmaz írásokat. Az első kötet nagyobb lélegzetű korrajzai közül kiemelkedik a „Draheim nemzetség5* krónikás története. Ebben, egy Magyarországra szakadt sötétmúltú kalandor-lovag homályos eredetének és a Habsburg- urglom idején történt érvényesülésének kulisszatitkait bogozza ki az író. •Megtudjuk, hogy a család ősanyját KÉP&E6BNYVÁLTOZAT' boszorkányságért megégették a német birodalomban. Leszármazottjai a Habsburgoktól nemességet, dominiu- mot és vagyont szereztek, pusztán azért, mert híven szolgálták a Habs- burg-uralom feneketlen étvágyú vezetőit. A „Gyalu grófnő”- című regényes história a polgárosodó Pest múlt század eleji felfelé kapaszkodásának egy epizódjával foglalkozik. A történelmi és emberi emlékek gazdag ismeretéről tanúskodnak a Széchenyi nemzetség felemelkedéséről. Kossuth és Görgey viszonyáról, a száműzött Szalay Lászlóról írt fejezeteket. A második kötetben ezernyi újságcikk, annak idején a „Jövendő5’-ben napvilágot látott 1918-as terjedelmes forradalmi napló, a kortársakról írt méltató cikkek és a polgárság I csődjét illusztráló feljegyzések kaptak helyet. Ezek közül közvetlenségével és szuggesztivitásával kiemelkedik az 1918-as októberi polgári forradalom színes krónikája. Szinte tapintható közelségben láthatjuk az Astoriában székelő Nemzeti Tanács sodródását a forradalom felé, kis és nagy szereplőinek bátor, vagy fogvacogó szereplését, s főként Károlyi Mihály roppant emberien meglátott és megformált alakját. Felbukkannak a naplószerű írások között Hatvány } emigrációs életének, majd a Horthy- börtönben való raboskodásának érdekes epizódjai, kortársairól írt személyes megemlékezései. A tapasztalatok alapján kezdték ■először az orvosok a rádiumsót különféle betegségek kezelésére használni. Eleinte csak bőrbetegségeket kezeltek ezekkel a sugarakkal. Később azonban az egyik legfélelmetesebb betegség, a rák ellen alkalmazták a sugarakat. Az orvostudománynak is új szenzációt hozott tehát a nagy századvégi felfedezés. A világ rádiumot követelt, s ezért mindenütt urántelepeket kerestek és találtak. De a Curie-házaspáron kívül senki nem ismerte a rádium előállításának módszerét. Mivel a tudós-házaspár a rádiumsó jótékony hatásában csak a gyógyítás eszközét látta, nem kívánt szabadalmat, nem akart keresni az emberi betegségrévén. Ezért nyilvánosságra hozták az eljárást. Ezzel azonban elvesztettek minden befolyást az ár alakulására. Amit ők maguk nem akartak, most már nem tudták megakadályozni. Hallatlan gyorsasággal egész rádiumipar fejlődött. A nagyiparosok, üzletemberek nagy fantáziát láttak az új anyagban. Franciaországban rövid idő múltán 750 ezer frankba került egy gramm rádium; Németországban 1902-ben egy gramm rádiumsó ára tízezer márka, viszont 1906-ban már 300 ezer márka. Még épp hogy csak felfedezett valamit az emberi tudomány, egészen pontosan nem is tudják hogy mit, de a kapzsi nyerészkedési vágy máris igyekszik a tudomány eredményét pénzre váltani. EINSTEIN GONDOLATAI Az emberi tudomány már ismeri a mesterséges és természetes sugárzást, már elő tud állítani rádiumot, amikor egy új ember kezd foglalkozni ezzel a tudományággal Ez az ember: Albert Einstein. Ö ugyan nem zárkózik be laboratóriumba, nem dolgoz fel tonnaszámra szurok- ércet. nem kísérletezik, hanem gondolkodik Gondolkodik afölött, hogy vajon miért éppen olyannak tartja az emberi tudomány a világmindenséget és az anyag szerkezetét, amilyennek olvasni lehet a könyvekben, tudományos folyóiratokban’ Gondolataiba mé- lyedten öt-lik fel benne a kérdés: úgy van-e minden, ahogyan az emberek tudják és hiszik? Albert Einstein merész gondolkodó. Vizsgálat alá veszi a már szinte senki által nem vitatott newtoni világképet, s részben az új felfedezésekre, részben saját merész gondolataira támaszkodva. következetes logikával és matematikai számításokkal keres egy alapigazságot, amelynek meg kell határoznia az anyagban uralkodó törvényszerűségeket. Végül is ő fogalmazza meg a híres formulát: tömeg és energia egymással szorosan összefügg, minden energiának van tömege is, és minden tömeg, minden anyag egyúttal energiát is képez. Persze, az már más kérdés, hogy ez az energia hogyan, milyen körülmények között szabadul fel. megfogalmazza híres matematikai formuláját is: E=mc!. Ebben a képletben az energia (E) és a hozzá tartozó tömeg (m) közötti összefüggést határozza meg. A (c) a fény sebességét jelenti. De vajon hogyan kell értelmezni, mi a jelentősége ennek a képletnek? Einstein korának tudósad döbbenten és leginkább hitetlenkedve szemlélik a formulát. Alig néhányan vannak, akik komoly tudományos jelentőséget tulajdonítanak Einstein gondolatainak és képletének. A magyarázatot — amelyet azóta a gyakorlattá vált tudomány fényesen igazolt — vegyük magától, Albert Einsteintől. Híres képlete kifejezi, hogy nemcsak az anyagnak, hanem az energiának is van súlya, vagy még pontosabban szólva: tömege. Az energia tulajdonképpen maga is anyag. Hogy az elektromosságnak súlya van, azt már előbb is látták a tudósok. Ehhez most hozzájön, hogy a fény, a hő, a mozgási energia is súly- lyal rendelkezik. Ha ezt eddig nem tudta mérni a tudomány, az legfeljebb a tökéletlen mérőeszközök miatt van. Mindez a megállapítás azt is magában hordozza: minden tömeg, anélkül, hogy mozogna, anélkül, hogy hőt adna vagy elektromos töltése miatt valamilyen energiája lenne; egyszerűen mint tömeg egyúttal már bizonyos energiameny- nyiséget is képvisel. Ezt az E energiát, amit az m tömeg jelent. Einstein képlete alapján tehát úgy kapjuk meg, hogy a tömeget megszorozzuk a fénysebesség négyzetével. Az érthetőség kedvéért számoljunk egy keveset. Gondoljunk egy kiló vasdanabra és szorozzuk meg ezt a tömeget, tehát az egyet a fénysebesség négyzetével. De mivel az egy kilóhoz a fénysebességnek az az egysége illik, amelyet a fény méterben egyetlen másodperc alatt megtesz, ezért a másodpercenkénti 300 ezer kilométeres fénysebességet méterre kell átszámítani. Ez 300 millió méter. Ennek a négyzete 90 ezer billió. Ezzel megszorozva az egy kilogrammot, a kapott 90 ezer billió adja a keresett energiát Wattsecundumban. (Ugyanis ez a Wattsecundum az ide illő számtani egység.) Most számoljuk ki, hogy ez mennyi energia: 90 ezer billió Wattsecundum az 90 billió Kilowattsecundum, ’ vagyis 25 milliárd kilowattóra. Ha most úgy számoljuk, hogy egy kilowattóra háztartási áram 50 fillér, akkor kiderül, hogy az egy kilós vasdarab 12.5 milliárd forint értékű energiát hordoz magában. Bizony ehhez viszonyítva egy ugyanekkora aranydarab világpiaci ára szinte semminek tűnik. És minden kiló anyag ezt a fantasztikus nagyságú energiát tartalmazza. Minden kiló vas, kő, víz, levegő az Einstein féle képlet szerint 12 és fél milliárd forint értékű energiát zár magába. Csak egyetlen bökkenő volt Einstein forradalmian új megállapításának idejében: ezt az energiát nem lehetett felhasználni. Ez az energia a század elején sem magától, sem mesterséges beavatkozással nem alakult át használható sugárzássá, hővé, elektromos energiává... Vagy mégis? Hiszen már ismeretesek a radioaktív anyagok, amelyeknek sugárzása esetleg éppen ebből az óriási belső energiakészletből táplálkozik. Talán éppen ez a sugárzás a gyakorlati példa Einstein képletére? 1905-től kezdve Einstein képlete szorosan összekapcsolódik a radioaktivitás kutatásával és később a belőle kinőtt magfizikával. Einstein jóslatszerű megállapításai sok évvel később igazolódtak. de akkor olyan mértékben, amilyenről a képlet megalkotása idején ő sem álmodhatott. Azóta is ez a képlet uralkodik, illetve határozza meg a radioaktív bomlási folyamatokban, valamint a mesterséges magátalakulásokban rejlő törvényszerűséget. ATOM, VAGY ATOMÍVIAG? A régi görög természelfilozófu- sok azt tartották, hogy az anyag legkisebb részecskéje, amely tovább már nem osztható, az atom. Ez a megállapítás tartotta magát évszázadokig. És hogy a mai ismereteink mások, mint a régi görögöké volt ahhoz sok köze van egy Ujzélandon született angolnak, Ernest Rutherfordnak. Rutherford már a század elején megtalálta a. rádium radioaktív bomlássorának első tagjait, méri a radioaktív anyagok titokzatos felmelegedését és számításokat végez a felszabaduló óriá- - si energiára vonatkozóan. Egyik előadásában, St. Louisban, már 1903-ban kijelenti a csodálkozó hallgatóság előtt, hogy egyetlen font (súlyú ródium-emanáció tízezer lóerő teljesítménnyel sugározna folytonosan energiát. (P. X.) (Folytatjuk) 4 CANNUSBA UTAZÓ HASZUTASOKAT A RADLE ER SZÁLLÍTJA. El ALKALOMMAL A LEGÉNYSÉG KAPírJ alyostól úgy bbrÚg, hogy- / RENDŐRSÉG RIADÓ!!! ^ MENTŐK fff IRÁNY 4 KIKÖTŐ M ROZSDÁS és KÖLYÖK ESKÜV&JEN részt vesz a raozeer égési legénysége. piszkos mlbo megható BESZÉDET MONO... AZ ELVESZEK CIRKÁLÓ, AMELYET VALAMIKOR A LEVEGŐBE RAGADOK ÉS HÁ ISLER MEGPORGATOT A CIKLON, AZÓTA MINT KÍSÉRTETHAjó KÖZLEKEDIK AZ ÓCEÁNOKON. RÁDIÓJA NÉMA, DE HA MEGJELENIK ELMOSÓDOK, LÁMPÁT LAN ÁRNYA* AZ ÁLTALÁBAN NAGY VIHART JELENT... JUT MA MÁR MIN OEM VALAMIREVALÓ MATRÓZ TUDJA . ____________VÉQR V
