Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-05 / 156. szám

) 8 SClwä wegtet nEpüjsäq 1961. július & Stróbl, Falvai és Mohai nyerte a megyei tornászbajnokságot A Tolna megyei Tomaszövet- delmek után dőlt el. azt mu- (Szekszárdi Vörös Meteor) 53.7 ség vasárnap délelőtt a gimná- tatja, hogy az adott keretek kö- zium tornacsarnokában rendezte zött mégis becsületes munka tö­meg Tolna megye 1964. évi fel- lyik a megye gyéren működő nőtt és ifjúsági tornászbajnoksá­gának küzdelmeit. A bajnoki lyik a megye gyéren tornaszakosztályaiban. Az ifjúsági lányok versenyé- versenyen a résztvevők csak sza- ben meglepetésre a tolnai Stróbl badon választott gyakorlattal sze- lett az első. a szekszárdi Horvay repeltek. Ezúttal nagyon meg- a bonyhádi Vastag és a szek- látszott. hogy befejeződött a ta- szárdi Alföldi előtt nítás az iskolákban, gyér érdek­lődés mellett zajlottak le a küz­delmek. pedig a bajnoki ver­seny színvonalas küzdelmet ho- küzdelemben zott. Az iskolai év befejezése ellen, meglátszott az indulók számén pont. Ifjúságiak: Fiú II. osztály: 1. Falvai (Szekszárdi V. M.) 54,30. 2. Arató (Sz V. M.) 54,05, 3. Láng (Sz. V. M.) 53.90. 4. Pető (Sz. V. M.) 53,70. Szerenként! bajnokok: Korlát: Falvai 9,6. Nyújtó: Láng 9,2. Gyűrű: Falvai 9,3. Ló­lengés: Falvai 9,3. Talaj: Falvai A fiúk II. osztályú versenyé­ben az országos bajnokságban a 3. helyen végzett Falvai szoros 9,5. Ugrás: Pető 9,2 nyert klubtársai Leány II. osztály: 1. Stróbl (Tolnai V. L.) 36,75, 2. Horvay Az I osztályú ifjúsági fiú- (Szekszárdi Gimnázium) 36.40. 3. A vidéket csak Tolna és bajnokságban Bányai egyedül in- Vastag (Bonyhádi Gimnázium) is. Bonyhád képviselte. A bajnoki verseny egyben a Tolna megyei tonnás,port sereg­szemléje is volt. Bár az indulók következők: számából bővebb következtetést nem lehet levonni, de fel lehet mérni, hogy jelenleg hol tar­tunk. Az I. osztályú bajnoksá­gért a nők vonalán egyáltalán nem volt induló, a fiúk I. osz­tályú ifjúsági bajnokságán Bá­nyai személyében csak egy in­duló akadt. A női felnőtt ver­senyben ugyancsak nem akadt induló, a férfi felnőtt verseny­ben is Mohad csak egyedül állt rajthoz. Ugyanakkor azonban az a körülmény, hogy a II. osztályú versenyek sorsa színvonalas küs­Az utánpótlás ia dúlt, de három szer után fel- 35.85. 4. Alföldi (Szekszárdi Gim­adta a versenyt, mert sérülése názium) 34,60. kiújult. Részletes eredmények a Szerenkénti bajnok: Felemás­korlát: Horvay 9,45. Gerenda: Vastag 8,95. Talaj: Stróbl 9,55. Mohai Ugrás: Horvay 9,15. Felnőttek: Férfi III. osztály: 1. alapjt Dombóvárott hat csapat rész­vételével folyik az utcabajnok­ság. A csapatok nagy lelkesedés­sel készülnek a versenyekre és megfelelő felkészítés után lépnek pályára. Az új dombóváriakat if j. Kőműves Mihály, míg Szuhai domb csapatát Egyed Lehel ké­szíti fel. Az összecsapások szín­vonalas küzdelmeket hoznak, és több olyan játékos-teljesítményt látott már Galambos István, a Dombóvári VSE edzője, melynek alapján reméli, hogy sok tehetsé­ges játékos kerül felszínre. Ezek­ből az ifjúsági játékosokból sze­retné az edző a későbbiek során azt a csapatot kialakítani, amely a jövő évben a pécsi városi ifjú­sági bajnokságban képviselné a Dombóvári VSE színeit. •• Összeállították a Tolna megyei válogatott kosárlabda-keretet a finnek ellen Mint már hírül adtuk, július 7-én. kedden este nagy eseménye lesz a szekszárdi gimnázium bi­tumenes pályájának. A finn nemzeti válogatott kosárlabda- csapat vendégszerepei Szekszár- don Jugoszláviából hazatértében. Ellenfele a Tolna megyei váloga­tott lesz. amelynek keretét a Tolna megyei Kosárlabda Szö­vetség már ki is jelölte. A vá­logatott természetesen a Szek­szárdi Petőfi NB II-ben szereplő csapatára épül. amelyben dr. Péntek. Molnár. Hunyadi. Posta. Krasznoi, Bodri és Kovács kap majd helyet. A dombóvári 12 évfolyamos iskolát Kiss és Hor­váth képviseli a csapatban. So­kosár­kar labdasport képviseletében kap helyet. Ezenkívül meghívott já­tékosként a Bajai Bácska NB I- es csapatából Vétek és Kovács erősíti majd a Tolna megyei vá­logatottat. •' A szövetség az edzői teendők ellátásával Szabó Ödönt, a Petőfi edzőjét bízta meg. Saját költségükön Az egy hete megrendezett me­gyei ifjúsági atlétikai viadalon a paksi járást három dunaföldvári atléta képviselte: Pálfi Ferenc, Kristofics László és Pilisi György. Mint kiderült, őket nem a sport­kör, vagy a gimnázium küldte, hanem saját költségükön utaz­tak a kétnapos versenyre. Hogy miért? Mert a gimná­zium sportkörének már nincsen anyagi fedezete ugyanakkor a Vörös Lobogó Sportkörnél is azt mondták. hogy az atlétikára szánt pénz már elfogyott. Vi­szont ígéretet kaptak hogy a fel­merült kiadásokat utólag meg­kapják. ' A három versenyző becsülettel helytállt a küzdelemben, és to­vábbi jó hírnevet szereznek Kun János atlétugárdájának. Igazán kár hogy nem találnak nagyobb támogatásra az atléták Motoros akrobaták A Tolnai Tex til­gyár MHS-alapszier- vezetében műkö­dik a megye egyet­len motoros akro­bata szakosztálya. A textilgyár a le­hetőségekhez ké­pest mindent el­követ. hogy az alapszervezetet se­gítse. így többek között helyiséget biztosított a mo*- toroknak. De meg­oldatlan még min t­egy. körülbelül 20 ezer forint értékű felszerelés táro­lása. A motoros akrobaták szerint erre legmegfele­lőbb lenne a volt textiles kultúr- házban egy helyi­ség. mely mind­járt öltözőül szol­gálna, Most már csak az a kérdés hogy a tolnai sportkör — a kul- túrház jelenlegi gazdája — talál-e lehetőséget á mo­toros akrobaták kérését teljesíteni. Képünkön Eger István és Bencze Teréz, akik négy éve működnek a szakosztályban. Legutóbb a pincehelyi honvédelmi napon szórakoztatták a közönséget. Bemutatójuk, mint már anttyászor,. ezúttal is nagy sikert aratott. > A szakályi labdarúgó-csapat gyenge kezdés után feljavult, és a ta­vaszi bajnokság végére a II. osztály nyugati csoportjában hat győ­zelemmel, két döntetlennel, és három vereséggel 14 pontot szerzett, és ezzel az előkelő negyedik helyet foglalja el. A csapat edzője: Kiss József testnevelő. Dunaföldváron. ITTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTITTTfTTTtTfffTTTITTTTTTfTmTITTTTITTTTYTTTTTIll'TTTTTIlffTTTTn'PÍTTTTWTTITTWITfTTTTTITTTTITTTfl 1 Résen okozott VÍ’ !-------2---------------------hart lab­d arúgó-torna Magyarországon, mint a Nemzetek Kupája dön­tője, amelynek eseményeit mil­liók és milliók követték a tele­vízió képernyőjéről. Van ebben valami nagyon jó és vigasztaló is: az, hogy Magyarországon vál­tozatlanul óriási az érdeklődés a labdarúgás iránt, s ahol ennyire foglalkoztatja az embereket a sport, ott előbb-utóbb az eredmé­nyeknek is meg kell születniük. Ami a labdarúgást illeti: az el­múlt négy esztendőben három al­kalom kínálkozott, hogy ennek a hálás közönségnek labdarúgó-csa­patunk nagy örömet szerezzen. 1960-ban Rómában a dánok2:0-ás győzelmükkel ütötték el a ma­gyar együttest a döntőbe jutás­tól; 1962-ben Chilében a cseh­szlovák válogatott húzta keresz­tül számításainkat; most a spa­nyol válogatott kerekedett fö­lünk egy olyan mérkőzésen, ame­lyet mi is megnyerhettünk volna. Mert az, hogy kupamérkőzésen vereséget kell szenvedni az egyik félnek, — a labdarúgás örök tör­vényé. De mi olyan tornákon is vereséget szenvedünk, amelyeken csupán „a, pszichológiai doppin­Szepesf György: Fel a tokiói olimpiára J t golás” megfelelő eszközéhez kel­lene nyúlni, s akkor a győzelem nem maradhatna el. Az első ta­nulság, amit feltétlenül le kell vonni a spanyolországi torna küzdelmeiből, hogy csak az a csapat nyerhet, egyenlő ellenfe­lek összecsapása esetén, amelyik egységesebb, lelkileg is felké­szültebb. I Sokan mondják, h°ey l----------------------------------a spa­n yolok elleni vereség elsősorban két kulcsemberünk, Albert és Tichy eríervált játékának tulaj­donítható. A két labdarúgó nem is érezte magát valami jól, ami­kor a Ferihegyi repülőtéren ki­szállt a gépből. A repülőtér-pa­rancsnok szenvedélyes labdarúgó­szurkoló, s máskor széles mosoly- lyal, örömmel rázogatta a két fiú kezét, még ha vereséget szenvedett is előzőleg a csapat. Ezúttal azon • ban — szinte valamennyi magyar szurkoló nevében — az első volt, aki keményen kimondta: „így nem lehet játszani...” Nem akarok feltétlenül bűnbakot keresni, és még csak azt sem mondanám, hogy csak e két, egyébként nagy­szerű labdarúgó miatt szenved­tünk vereséget, de azt nyugodtan leszögezhetjük: a közönség szíve­sebben lát egy kisebb képességű, de 90 percig küzdeni tudó játé­kost a válogatottban, mint olyan klasszis játékosokat, akik azon a mérkőzésen is, amelyért egy egész ország szurkol, úgy játsza­nak, mintha ők tennének szíves­séget azzal, ha felhúzzák maguk­ra a válogatott mezt. Ebben az országban a labdarúgásnak hatal­mas tartalék áll rendelkezésre. Szinte nem múlik el esztendő, hogy a vidék kimeríthetetlen lab­darúgó-tartalékából ne bukkanna fel egy csapatra való fiatal te­hetség. Jogos tehát a követelés: ne legyen többé „bérelt hely” a labdarúgó-válogatottban! Szűn­jék meg végre az „előjogok” rend­szere, s bár igaza van a szak­vezetésnek, amikor a csapatépí­tést is feladatul tűzi ki, s ezért összeszokott játékosokra akarja építeni hosszabb távon a csapa­tot, de azt se.m hagyhatja fi­gyelmen kívül, hogy a „bérelt helyek” rendszerében megszűnik az egészséges vetélkedés, az ösz­tönző erő a jobb játékhoz. I Novák és Bene teljes si­1------------------------------kert ara­t ott! A spanyolországi négyes tornán jelen volt az európai lab­darúgás teljes vezérkara, több száz újságíró, rádió- és televízió-ri­porter és ezek egycsapásra meg­jegyezték a két, nagy jövő előtt álló játékos nevét. Ez is csak azt igazolja, amit az idén már em­lítettünk: vidéken — hiszen mind­ketten a Dunántúlról kerültek Budapestre — szinte gombamódra nőnek, szaporodnak a tehetséges labdarúgók. Csak éppen idejében kell felfigyelni rájuk, s megte­remteni fejlődésük lehetőségeit... A magyar labdarúgó-váloga­tott harmadik helyét a Nemzetek Kupájában igen sokra értékeli a nemzetközi közvélemény. A France Soir című párizsi lap a következőket írta:1 „Ninb,s nagy csapat ma Európában. Az erővi­szonyok kiegyenlítődtek. A ma­gyarok azonban, mint a múltban, — ha korántsem játszanak úgy, mint tíz esztendeje — mégis meg­tartották jó helyezésüket az él­csoportban.” Nem vagyunk te­hát a legjobbak, de ott vagyunk a kiegyenlített erejű mezőnyben a jók között. Megerősíthetjük nemzetközi te­kintélyünket, ha olimpiai válo­gatottunk sikeresen szerepel To­kióban, s tovább vihetjük előre 1966-ban az angliai világbajnok­ságon. A közvetlenül előttünk ál­ló feladatok közül azonban most a legfontosabb: siker az olimpián. Erre meg van minden lehetősé­günk, s ha a szakvezetés levonja a Nemzetek Kupája, mérkőzés-so­rozat tanulságai között azt is, hogy csak a támadó-játék vezet­het igazán eredményre, akkor a tokiói olimpia ugródeszka lehet a fiatalok számára is az 1966-os világbajnoki szerepléshez.

Next

/
Thumbnails
Contents