Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-05 / 156. szám
1964. július 5. setsfÄ «fmfet siPüJsÄö 3 A második félév első napjai az üzemekben' Hétfőn küldik a félév első exportszállítmányát a vasipari vállalattól Nem számítják közvetlen exportmunkának a vasipari vállalat tevékenységét, pedig a Velence típusú indítókocsi és a DERIVATOGRAF anyagvizsgáló készülék szerkezeti részei — melyeket Szekszárdon készítenek — összeszerelés után külföldre kerülnek. A vállalatnál a hivatalos „besorolástól” függetlenül exportmunkának kijáró megkülönböztetéssel foglalkozik mindenki a VISZÉK Ktsz-nek és a MOM-nak készülő szerkezetekkel. A korábbi években, amikor még csak kisebb jelentőségű alkatrészeket, csavarokat, egyéb kötéselemeket, tengelyeket stb. készítettek exportra, már jó hírt vívott ki magának a vállalat. A termékeket rendre jó minőségben szállították és a határidőket is betartották. A mostani exportmunka — az első félévben kezdték a szerkezetek készítését — már bonyolultabb. A Velence típusú indító- kocsi, amelyeket gépjárművek indításához használnak téli időszakban, szerkezetileg is nagy, anyagigényessége ugyancsak jelentős. A munka bonyolultabb a korábbi exportmunkáknál, és egészen eltér a szokványos lakatos- munkától. A lakatosoknál például eddig a legkisebb kalapács egykilós volt, most húszdekás, a legkisebb fúró hatos-nyolcas volt, most 1,2 milliméteres. E két szerszám-összehasonlítás is mutatja, hogy az exportszerelvények már nagyobb figyelmet követelnek a munkásoktól is. Hétfőre elkészült az első szállítmány, mindkét típusú szerkezetből vagonba rakták az alkatrészeket; A megelőző szállítmányok minősége kifogástalan volt. esztétikailag sem emeltek kifogást a szigorú átvevők, és a jó munka bizonyítéka az, hogy a MOM máris felkereste exportpartnerét, hogy jövőre 240 exportalkatrészt készítsen. A vasipari vállalatnál a várható nagy feladatok megoldása érdekében most hozzáfogtak célgépek szerkesztéséhez, a, munkafolyamat átszervezéséhez, hogy csökkenteni tudják a termék gyártási költségét. Mindennap teljesíti tervét a Szekszárdi Kendergyár Még nincsenek végleges adatok a Szekszárdi Kendergyárban az első félévről, de annyit már meg tudnak állapítani a gyár vezetői, hogy nem zárták rosszul az első félévet. Mennyiségben mintegy 102—103 százalékos a tervteljesítés, de értékben ennél nagyobb, mivel a minőség jobb volt a tervezettnél. A rosthozam — a feldolgozott kenderkóróból kinyert rost aránya — a tervezett 22 százalékkal szemben 23,32 százalék volt, a szálarány (a kikészített rost értékesebbik fajtája) a terv szerinti 11,1 százalék helyett 11.9 százalék. A második félév első napjaiban — hasonlóan az első félévhez — teljesítette, illetve túlteljesítette esedékes tervét a gyár. tDe a má- , sodik félévben már jobb feltételei lesznek a munkának. Ugyanis ezekben a napokban fejezik be az áztatómedencék egy részének a felújítását. Háromszázezer forintos költséggel három áztatómedencét újítottak fel. Ezek eddig nagyon leromlott állapotban vojtak, az áztatóvíz állandóan el- szivárgott. azt gyakran kellett pótolni. Ez lassította az áztatást. A felújítás alkalmával vasbetonnal- „bélelték ki” a medencéket. Nemcsak a munka lesz így biztonságosabb, hanem az áztatóvíz „elszö- i késétől” sem kell tartani. Közben már folynak az előkészületek az idei termésű kender beszállítására is, felkeresik a termelőket. szakmai tanácsokat adnak a betakarításhoz, hogy egy hónap múlva megindulhasson a beszállítás, minél jobb minőségű nyersanyagot kaphasson a gyár; Két hétre leáll a Bonyhádi Cipőgyár A Bonyhádi Cipőgyár futószalagjainál jóformán észre sem vették, hogy szerda reggel beléptek a második félévbe. Ugyanúgy indult a munka, mint más hétköznapokon. A tegnap délutáni, illetve az esti munkabefejezés azonban más volt, mint a szokásos. Most nemcsak vasárnapra „búcsúztak el” a gépektől a munkások, műszakiak, N hanem két hétre. Jól bevált rendszer alakult ki a gyárban már évekkel ezelőtt: az évi fizetéses szabadságot, helyesebben abból tizenkét napot, egyszerre adják ki a dolgozóknak. így év közben nincs annyi gond a helyettesítésre, és a két hét üzemszünet alkalmas arra is, hogy ez alatt elvégezzék az évi nagyjavításokat és a karbantartási munkákat. Mert ez alkalommal nem megy; minden dolgozó szabadságra, a' karbantartóknak e két hét jelenti a főszezont. Most is. már jóval a leállás előtt megkezdték az előkészületeket a nyári javításra, karbantartásra. A két hét múlva visszatérő dolgozókat kitakarított, kimeszelt és festett helyiségek, kijavított gépek fogadják majd. E két hét alatt költöztetik be a gyárba a csákozókés-gyártó műhelyt, ami eddig egy kinti helyiségben működött, elég rossz körülmények között. Új gépekkel, berendezésekkel látják el a tágas, világos, korszerű műhelyt. A szabadságra menő dolgozók', közül sokan töltik a két hetet üdülőben, néhányah külföldre mennek. De szép számmal akadnak olyanok is, akik már egy-két héttel ezelőtt megállapodtak valamelyik környékbeli termelőszövetkezettel, hogy segítenek a legnagyobb nyári munkában, az aratásban, cséplésben. állta útját a tűznek... Eleven fal I Kozma Sándor kombájn!------------------------------ vezetői f oglalkozása rosszul kezdődött. Sokáig emlékezetes marad az eset, amikor először aratott teljesen egyedül. Előző héten szerezte meg a szakmunkásbizonyítványt és a tapasztalt, idősebb Tóth Józsefhez osztották be segédvezetőnek. Három napja aratták már a pál- fai Egyetértés Termelőszövetkezet őszi árpáját, másik két SzK- kombájnnal együtt. Kedden délután végeztek az ■egyik táblán, és jöttek át a másikba, egy százholdasba. Az úton „meghajtották” a masinákat. Az egyik beleállt az alsó szélébe, a másik a közepébe. Tóth József meg azzal indította el a segédvezetőt: — Ugorj Sanyi, te meg kezd meg a felső sarkon. Sanyi fel is ment a tábla felső sarkához, oda, ahol már a falu házai kezdődnek. A szűk úton nem tudott azonnal beállni, hátra kellett tolatni. Tán tíz métert haladhatott a gabonában, amikor túlról hirtelen meleg csapta meg, majd nagy füst vágódott előre. Lassított, kihajolt oldalra. Abban a pillanatban elhűlt benne a Vér. Öles lángnyelvek csaptak fel a kombájn oldalán, és a viharos erejű szél száguldva hajtotta előre a lángokat, bélé a száz hold árpába. De már cselekedett is. Gázt adott, és mér fordult is ki az útra, hogy először is az értékes gépet helyezze biztonságba, aztán már ugrott is le a kézi tűzoltókészülékkel, azzal próbálta útját állni a mindjobban tovaharapózó tűznek. Hasztalan ... Időközben a másik kombájnokhoz érkezett Rizner Gyula, gépállomási szerelő, Nász Istvánnal, a szövetkezet brigádvezetőjével. A kombájnosok úgy döntöttek, mégsem külön-külön járnak a táblában, hanem együtt. Egyik kombájnos motorra ült, hogy visszahívja a Sanyi gyereket. Amint a dombra felkapaszkodott, elhűlve látta, hogyan küzd a fiú kétségbeesetten, egyedül. A szél egyre szélesebb pásztában hajtotta a lángokat. De a felcsapódó füstre a többiek is felfigyeltek, és rosszat sejtve rohantak befelé. De akkor már a közeli majorból rohantak az állatgondozók, a raktárosok. a műhelymunkások, az utcabeli asszonyok, gyerekek, lapáttal, kapával, kinek milyen szerszám a kezeügyébe. került. — Tűz van! Ég az árpa a Papdűlőben! — rohant végig a vész- hír pillanatok alatt a falun, és rohantak az emberek is. — Erre, erre jöjjenek! Szembe a tűznek! Szorítsuk kifelé! Tán két perc sem telt el, és már százával voltak ott; férfiak, asszonyok, gyerekek. — Tapossunk csapást, hogy ne terjedjen tovább! | Megkezdődött j1 küzdeemberfolyam egyre nőtt, szélesedett, és már annyian voltak, hogy szorosan egymás mellett taposták a gabonát, a tüzet. Mint valami eleven fal .... Néha-néha szétnyílt, amikor egy-egy hevesebb szélroham magasabbra szította a lángot, és az emberek félretántorodtak. amikor az arcukba csapta. Ilyenkor szélesebbre dagadt a tűzfoiyó, de aztán az eleven falon újra összezá-1 rult a rés.... És jöttek a határban másutt dolgozó traktorosok is. Egy kommunista traktoros, Bóka József, UE—28-as traktorával ért oda elsőnek, és az emberfal mögött csíkot szántott. A tűz és az ember küzdelmében lassan az ember kerekedett felül... Az embertömeg, amely vagyonát féltve lépésről lépésre haladt előre. Néhány percig tartott csupán a küzdelem, míg végül is a tábla szélén összeroskadtak a lángok. És a falu, arcán kormos verítékkel, diadalmasan tekintett fel; a száz holdból tán három vált a tűz martalékává, a többit sikerült megmenteni. Mire a simontornyai határrészről Lakos József elnök odaérkezett, azzal fogadták; — Elnök elvtárs. eloltottuk ... I Az elnökbe valami né■-------------------------- lány pillan atra belefojtotta a szót. A látvány ... De nem is annyira az üszkös kalászok, hanem, hogy ott látta maga előtt az egész falut... A faluból ennyi embert így, együtt még nem látott soha. A | közös vagyon féltése összehozta i őket a legkisebbtől a legnagyobbig. — Köszönöm elvtársik... — * ezek voltak az első szavai. A sok száz főnyi tömeg, az át- . élt izgalmakból ocsúdva, csodál- ' kozva nézett körül. — Csakugyan, ennyien száll- ' tunk szembe a tűzzel? Ennyien. Hogy hányán voltak? i ötszázan? Hétszázan? Nem számolta senki. Ott volt az egész falu ... Férfiak, asszonyok, Gyerekek. BL Importanyag-megtakarítás az egykori szemétből Valamikor szemétnek számított a kendergyárban keletkező pozdor- ja. Legjobb esetben tüzeltek vele, de jobbára csak rothadó mellékanyag lett belőle. 1957-ben kezdte meg egy kísérleti üzem a működéséta Dunaföldvári Kendergyárban és 1960 augusztusában teljes lendülettel megindult a pozdorja feldolgozása. A formázás és préselés után a pozdorjához adagolt műgyanta segítségével import anyagot megtakarító bútorlapok kerülnek ki a gépsorok végén. A -csiszolóban naponta 25 köbméter bútorlap nyeri el végleges formáját. A pozdorja hovatovább értékesebb lesz mint az eredetileg fontos kenderszál. A raktárból a bútorgyárakba indul a pozdorjalemez-száfiítmány. A dunaföldvári üzem évente hétezer köbméter bútor-alapanyagot \ ., szolgáltat az iparnak.
